Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-10 / 32. szám

94& $ & b t if» r. /J,

r f f E K yrv K

TOMPA LAJOS KÉPVISELŐ MONDJA

„A YlJéSci iparosság érJekébeo egészséges piacéi akarok és frissebb vérkeringést a forgalomban !i Mimen s»rrcnanen

Feladatok, amelyekmegtsidástm tmmuks

l A hitel megteremtése»

2. iparosbank létesítése, hogy kisiparosaink

3. magyarnyelvű tanoncotthonok felá,

4. vándorkiállítások rendezése,

5. a biztosítás megszervezése,

és függetlenül, da teljes dgyetéfiás&en a Magyar Mépkd2ö8séggel<(

TOKDA, február 9.

Néhány fontos dátumon átestünk. A különböző testületek és alakulatok születési időpontjaival valahogyan úgy vagyunk, hogy várjuk, várjuk, várjuk, gondolatainkat ér ötleteinket összpontosítjuk arra az ünnepélyes alkalomra mély sorsdöntőnek ígérkezik 8 " a forrpünt után, ha néni is térünk éppen nyu- govófaf de feltétlen csillapodunk és igyekszünk a hétköznapok csendjébe bébin k előzni. Ha nem igy történik — mert bizony vannak kivételek — akkor annak oka van. Vágy olyan, horderejű, melynek pillanatnyi lanyhulása végzetes lehet, vagy olyan emberek állanak aaő élen, akik szent kötelességnek tekintik a rájuk rótt feladatokat, elhivatottságnak az Őrhelyeit, hova a sors és . a tömegek bizalma emelte.

Az iparoskérdéssel is igy állunk. Régóta vajúdik. Az egyes városokban, helyi jelleggel, ugy-ahogy megoldották ugyan problémáikat. de az a város határain túl nem szivárgott; az intézmények ténykedése belső,

ügy maradt s alig szűrődött út valami a szomszéd körzetbe. A folytonosan súlyosbodó gazdasági Viszonyok 6 az a temérdek mindenféle, ami az iparostársadalorn nyakába zudr.lt, sürgette az eggyé forrasztás vágyának mielőbbi megvalósulását. Egységes vezérletre volt szükség, hogy az erők egyesítésével. a közös érdekek szolgálatában hathatós eredményeket lehessen elérni. A romániai magyar iparosoknak országos szervezetbe való tömörülésének szükségszerűsége parancsolólag lépett fel. halogatni nem lehetett. De ok sem lett volna rá. A Magyar Népközösség kerete kitűnő foglalatnak ígérkezett s mint a fejlemények igazolták, annak is bizonyult. Az országos szervezet megalakulása életszükséglet volt.

Av iparosparlament, mely Kolozsvárt ült Össze Országos Egyesületének megalakulására, szerencsés számítással válogatta ki vezéreit. Olyan emberek kerültek az éire. akik múltúkkal, puritán erkölcsükkel eddig is bizonyságot tettek elhivatottságuk mellett: a legalkalmasabbak az iparosügyek vezetésére.

Tomp a Lajos nyilatkozata

Tompa Lajossal beszélgetek. Tordai gyáros és országgyűlési képviselő, a Magyar Iparosok Országos Egyesületének ügyvezető elnöke. Az iparoskérdés, iparos-bajok egyik legalaposabb ismerője. Talán azért is eseti rs á nágy zsinat egyhangú választása. Fiatal* ember. Magas, erős, izmos. Értelmes, nyílt eszü, gyakorlati ember. Haikszavu. Keveset beszél, de annál többet cselekszik. Állandóén jem-raegy. Egyik városból a másikba. Egyezhet, békit, összehangol. És emellett túl szerény. Az önzetlen és áldozatkész munka megszemélyesítője.

időszerű kérdésekről beszélgetünk. Olyan magánbeszélgetésféie ez, ahol nem szerepel séta papír, sem töltőtoll. A tapasztalát bizonyítja-: hogy az ilyen beszélgetések alatt jobban megnyílik a szív, őszintébbek a uyilai- sozatok és természetesebb, közvetlenebb a gondolat. A merev, hűvös feleletek helyett meleg vallomás tölti meg a szobát. Az újságíró is bátrabb.

Például azt kérdem;

—• Vájjon tényleg Szükség volt erre az országos egyesületre?

Kiegyenesedik a fotelben és rámnéz. Néhány pillanatig arcomat fürkészi, vájjon mit akarok a furcsa mondattal kicsikarni?. Csak ennyit szól:

— Szükség volt.

Aztán rágvüjt egy friss cigarettára és ezt mond ja:

„CÉLUNK EGYENES ÉS NYÍLT!“ ~~ Szükség volt, mert

Erdély és n Bánság magyar iparossága teljesen szél volt tagozódva, darabokra voh tépve, mert senki sem akadt, aki erős kézzé! összefogja és összpontosítsa országunk eme legértékesebb gazdasági és társadalmi erőit képviselő tömegeit.

Nétu volt egy szerv, mely előmozdítsa érdekeit. Eredmény? Előttünk van. iparosaink elszegényedtek, lerongyolódtak, gazdasági lejtőre kerültek és a mai súlyos helyset ükben vergődnek.

Számokat mond. adatokat sorol fej. Élő lexikon. A legkisebb község iparosának bajái is ismeri. Mindenütt más és mindenütt ugyanaz.

— Végv esze delemtől mentette meg a romániai magyar iparosságot a Magyar Népkö- zvsscg mondja. Ez az alakulat, mely

í örvényes jogánál fogva, a keretében működő gazdasági szakosztály mintájára, alosztály, ként az Iparos egyesületet is. érdekkörébe

vonja, módot nyújt nekünk arra, hogy iparos érdekeinket meglévő intézményeink önállóságának megszilárdítása és szerzett jogaink megtartása mellett — minden vonatkozásban előbbre vigyük és megvédhess iik, Célunk egyenes:

amink ma van — annak meg kell maradnia; ami megillet minket — azt ki kell harcolnunk, gazdasági, társadalmi és művelődés! téren egyaránt.

Arra gondoltam, hogy megkérdem... de arcomról leolvasta a ki nem íuondoít. szavakat és már választ is ad:

— Függetlenek leszünk és önállóak, de a /Vépközösséggel teljes egyetértésben és összhangban. A népközösségi szellem iránt űz iparosság amúgy is erősen fogékony. S minthogy iparosaink tagjai a Népközüsségnek nehézség sem lesz.

Aztán mosolyogva teszi hozzá:

— A tagdíjfizetésnél sem. Mert egyetlen tagdíj mindkettőre érvényes.

„ELSŐSORBAN: HITELT 1

A fényesen sikerült aradi országos iparos- Uálról esik szó, ahova Tompa Lajos nemcsak

I mulatni ment- Reinhart Gyula országos cl- J nőkkel, ezzel a régi. ősz harcossal, munka programot dolgoztak ki és a vidéki tagozatok megalakítására vonatkozó technikai kérdéseket vetették papírra. Az alapszabályter- vezetet is elkészítették, már sokszorosítás alatt van, hogy mielőbb az illetékes tényezők elé kerülhessen.

Néhány igen lényeges kérdés körül forgolódom. Hiteikérdés. Tanonciigy. A vidéki I iparosság mostoha helyzete, satöbbi.

I Mindegyik telitalálat volt. Érzem, hogy olyan pontot említettem, amely igen közel fekszik ennek a férfinek a szivéhez. Uj Cigarettát vesz elő, megütűgeti a végét s egy enyhe mosoly közben gyújt rá. A harmadik szippantás után ezt mondja:

— Hálás vagyok, hogy olyasmire tereli a beszélgetést, mely legkedvesebb témám. A hitel kérdéséről a Magyar Népközösség vezetőivel már behatóan beszélgettünk s a legteljesebb megértést tanúsítják ilyenirányú : akciónkkal .szemben. A vidéki szervezkedés j befejezése után ez lesz az első kérdés, amit ! telje? egészében íuegakarimk és megfogunk j oldani. Jól tudjuk, hogy hiányának mi a j hátránya és létezésének mi az előnye. Nap* I nap után hiúsulnak meg a legkitűnőbb el- ! gondolások és szűnnek meg a munkavállalási alkalmak tőkehiány miatt. Ha ma hozzá is juthat egynéhány iparos tőkéhez, kénytelen belefulladni az uzsorakaraaí árjába. Jól j tudtuk, hogyan zsugorodott össze és csúszott ! ki e iahe kisiparosaink kezéből, nem lehet hibáztatni őket. A becsületes munkával évtizedekig dolgozó kisiparos ma pénz nélkül I áll, vállalkozásához a legjelentéktelenebb I összeget sem tudja előteremteni. Az Országos Egyesületnek legfőbb célja: szellemi és j anyagi erőnkkel egymásnak segítséget nvuj- i tani- Bankra gondolok.

i Tízmillió alaptőkét összetudnók hozni és

I ez elegendő lenne a meginduláshoz. A legj nagyobb összeg, amit hiteleznénk, legfeli jflb 30 ezer lej lenne, amit féléves időtartamra. igen kedvező feltételek mellett, alkalmi vállalkozásokra adnánk kisiparoséi tiknak', Szentélyemben merem vállalni a netűni kockázatot — mert nem lesz. A kuniatokat, amelyek szerény kulcsszám mellett is szép summát tennének ki, tovább hasznosítanánk, Felcr észét el a felszabaduló tünoneainhat segitenők, másik felével meg vándorkiállításokat rendeznénk:.

„Ifacfyafiiyelvil ianoncisfkefái i

KMetesch résmenní íj he- lomári lakostüs a itít- veaeimi üuaftoriaíoKon

A polgármester* hivatal közleménye j. L x védelmi előadások sorrendjéről.

KOLOZSVÁR. A kolozsvári polgár mesteri hivatal légvédelmi osztálya közleményt adott ki, amely szerint j város lakosságának légvédelmi kiköp- Xcse a munkanapokon tovább fo lyiiv és a légvédelmi előadásokat délelőtt 11 órakor tartják a Capitol-moz gó Piaţa Unirii helyiségében. A lakosság utcák szerint van beosztva a iau folyamra és az egyes utcabeliek megjelenését a következő módon írták előfebruár 8-án: Dogarilor, Doinei, Drágáiul Codru, Dobrogei, Donath, Dra- gaüna, (Potecile) Dragos Voda, Duci

1. G., Drumul spre Gheorgheni, D,ru mul spre Lomb. Drumul spre Pata as Sopor, Drumul spre Popesti, Dubaik rUor, Dumbrava Rosie, Dunarl,

Február 9-én: Economului, Elisa- beta, Enrinescu, Enescu Ciheorghe, Parcul Etnografic, Fabrica de spirt. Fabrica de zahar. Falnicilor.

Február 10-én: Fabrica de cărămidă» Fantânele, Piaţa Fânului, Farcas, Fat Frumos, Faurilor, Calea Feleacului, Fe* nesului, Fericirei, Fierului, Filipescu Nicolae, Florilor, Fluerasului, Fluturii Ier, Focii Marechaf, Franciscanilor, Frumoase.

Februar i2'én: Piaţa Gării Garibaldi, Cielu, Gherescu, General Grigores- cu, Uremia, Groza General, Ghica loan, Gojdu, Gorun loan. Gradina Harnutiu, Grădinilor, Grapei, Greblei, Greceanu Dlmitrie.

A gyakorlaton résztvesznek mini*« két nembeli összes lakósok 7—60 éve* korig.

Mindegyik résztvevő magával kell vigye gázmaszkját és oktatási könyvecskéjét (Carnetul de instruct!«)» amelyet a dobánytőzsdékboí vásároU bat meg 2 lejért darabját,

A könyvecskébe a látogató fej kei? bogy tüntesse olvasható betűkkel vezeték-, keresztnevét és életkorát, foglalkozását az utca nevét és a házszámoL

Mentesítve vannak a látogatás köte» lezettsége alól: a) Azok, akik mái’ részvettek a Szamos-tartornany, a város, valamint a nemzetnevelésügyi minisztérium által lefolytatott tanfolyam trión, b) Azok, akik katonai szolgáin tot teljesítenek, c) Azok a növendő* kék, akik az iskolákban vesznek részt légvédelmi tanfolyamokon, d) Valamint azok, akik valamely közintézmény’ vagy magánvállalat keretei között látogatják a légvédelmi taníclya* mókát.

A fenti közleményt a város polgár mestere és a légvédelmi osztály főnöke írták r.lá.

— Csak egy pillanatra. A tauonckérdés.

— Az utánpótlás biztosítása a tanonciigy rendezésétől függ- Arányszátuunknak rnegfe- (előleg

magyarnyelvű tanonciskolákra van szükségünk, hogy a mai iparostársadalmat fenntarthassuk.

Gyei ekeinknek nemcsak tanulniok. hanem érteniük is kell az előadásokat.

— És van-e kilátás magyarnyelvű tanonciskolákra?

A válasz rövid és határozott:

— Van. Iskolaügyeinket megértőleg és jóindulattal támogatják az illetékesek.

Ismét a bankra terelődik a szó. ami aztán más vágányra kerül.

— A bankkal kapcsolatban — mondja Tompa Lajos elnök — uj ötlet került fcl- 5zinre. Ezen az intézményen keresztül, anéF- küi, hogy a legcsekélyebb megterhelést jelentené. érdekközösségbe lépnénk egv nagyobb biztosító intézettel, mely a viszont*

biztosítás rendszerével ügyletkörébe kapcsolná iparosainkat. Vagy más, amiről már szóltam; a vándorkiállítás. Ha tőkénk van,

erőssé, szabaddá. versenyképessé tudjuk tenni iparosainkat, a vásárok helyett az egészségesebb kiállításokat rendezhetjük meg, ami többtetmelést és a forgalom i'ér- keringésében pezsgőbb cirkulációt idézne elő Ha pénzünk■ van, gépesíteni, tök-élete- sitehi, modernizálni, városi nívóra tudnánk emelni a vidéki ipatosmunkát.

Ha az egyesület elnyeri jogi személyiséget, teljes erővel megindul a munka. Min- j i'euüít, egyszerre az egész országban. A magtár iparosság társadalmunk élén állott, hisszük, ismét visszakerül arra a helyre, amelyet megérdemel. Lelkes, önzetlen, tisz- takezü és tisztafeju emberek állanak a kor- CTányrudnál. olyanok, mint Tompa Lajos.

r JENEI JÓZSEF.

Tantiéinek adója. A közvetlen adózásról szóló törvény 123. szakaszának Ötödik pont ja szerint a vállalatok által fizetett tantiéinek bizonyos esetekben jövedelmiadó, bizonyos esetekben pedig lőkekamat adó rendszere alá esik. A fix. havonként, vállalatok vezetőségének delegált tagjai számára fizetett összegek, ha állandó tisztség betöltéséről van szó, nem tekinthetők tautiémeknek hanem fizetésként kezelendő és adózásúk > igy történik. A tőkekamatadé olyan esetekbe) alkalmazandó, mikor magántőkével alakul! részvénytársaságok igazgatósági tagjai szamára folyósított tant jeniekről van szó. Ugyan csak fizetésként kezelik az. igazgatók és tisztviselők számára folyósított tantiémeket. Általában minden a vállalat fizetéses alkalmazottjának kiutalt tantiem fizetésként bi- ráltatik el, mint végzett munka ellenszolgáltatása. Az úgynevezett jelenléti pénzek, mini oápidijak is. ezen elbírálás alá esnek.