Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-09 / 31. szám

1940 február f, mmmmmámmm ViláglciáliNás? A." békének legalább Európa egy részében \ aló megőrzésének történelmi vágya és ib- ívtíébö világolt fel a Belgrádiján lefolyt balkinsaövetségi értekezleten. Általános megnyugvást kellett, mert a háborús felek is majdnem egyértelműinél kiváltják, hogy a 1 tábor a a jelen területre szorítkozzék to­vábbra is és ezen a területen is mielőbb az oj békekötés lehetőségei csírázzanak. Ter­mészetesen a belgrádi értekezlet kapcsán 1/ is, mint ahogy minden békenyilatkozat és békeajánlat idejen most már történni szo­kott, * világ közvéleménye feszült érdeklő- déssei tekint Olaszország felé, amely a há­ború gyors befejezésének n béke eddig nem veszélyeztetett tájainak nyugalma és igazsá­gai békekötés legjelentékenyebb szószólója k most njabb ünnepélyes támogatást kapott lielgrádban. Olaszország teljes jóhiszemű* •ég érdekében nem nevezi helyzetét semle­gességnek vagy bizonyos irányban rokon- sx&nvesőnek, hanem azt hirdeti magáról, hogy lábhoalett fegyverrel várakozik, ahogy u belgrádi értekezletet követő napokon uz olasz sajtó megismételte: Itália lázasan ér­deklődik a nemzetközi események iránt és nem mindenáron akar kiverekedni a hábo­rús helyzeten s bár nem hadviselő állam, nem a végtelenségig múló semlegesség híve, bánéra bármikor kész jogai és létérdekéi veszélyeztetésekor a fegyverrel való szem- beszállásra. Ez a tiszta és világos beszéd az olasz közvélemény eme mügasrendíi állás­pontjában gyökeredzik. „Egy szép napon mégis tanúi leszünk az európai népek meg­békélésének. mert ennek a megbékélésnek meg kell történnie, ha nőm akarnak fene­ketlen szakadékba zuhanni. Itália, mint Eu­róba legrégibb müveit; országa, már most készül rá. hogy midőn a béke napja fehle- rill, készen álljon a népek egyesülésére"“. Hozzátehetjük, hogy Amerika, rengeteg ara­nyára és egyéb gazdasági értékére támasz­kodva, szintén javában készül a nagy - meg­békélésre és uj vilúgépilésre, amelyben a gazdasági intézkedést magának fogja köve­telni, , Hogyan, készül „a világ legrégibb müveit nemzete“ a nagy ünnepre? Mert e pillanat­ban bennünket Olaszország a legközelibb és bűvölő béketagi ejtésé érdélre!. Es nincs két­ség, hogy rendületlenül hiszi: a béke napja i amarosau feldertil. Nein hK/éken; álmodo­zás ez. A finneknek is ilyen meggyőződése, .van még; nem ha jlandók lém nioani olim> piai jogukról, mert még mindig bíznak ben­ne, liogyr ebben az évben megrendezhetik a nekik biztosított olimpiát, Olaszország a né­pék megbékélésének és Ünnepélyes egyesü­lésének ily tudatában most megint nekilát .ás .1940, világkiállítás előkészületeinek. Nyomban a belgrádi értekezlet után Musso­lini utasításokat adott, hogy folytassák . u nemzetközi kiállítás előkészületeit Rómá­ban, Olaszország tökéletes nyugalmának és szilárd leíkíerejének bizonyítására, Qtsszor- széf egy cseppet sem aggódik — Írják a magyarázók ■— a nemzetköz! helyzet várha­tó alakulása miatt: „ha közelednék hozzá a háború üszke, úgy kés« ennek gyors elta- posására; mert ez így vau és a háború tőle távol lángol, akkor csak politikájának irányváltozása vagy gyengeség érzése lenne, ha most félbeszakítaná a munka már meg- j kezdett ütemét vagy abbahagyná a megkez­dett, síit nagyrészében már megvalósított közművelődési jelentőségű munkát“. Aki pedig rendületlenül igy hiszi, hogy el kell készülnie a nyár derekára égy világkiállítás előkészületeivel és aki bizonyára megfelelő ígéreteket is kapott a kiáll!tani hajlandók­tól, az nyilván megtelhetett derűlátással és ezt a derűlátást százfelé sugározhatja magá­ból, bizonyára ezzel is siettetve a béke “leié való általános vágyat és talán egyre foko­zódó törekvést is. Ez a körülmény felvilla­nyozhat mindenkit. Mert arra egy pillana­tig sem lehet gondolni, hogy csupán a mái háborús határok közt vergődő emberiséggel vagy csak semleges államokkal eredményes kiállítást lehessen rendezni. Emlékezz jink vissza, hogy a newyorki világkiállítást a nemzetközi helyzet rosszabbodásának első jelei megbénították és alig, hogy kitört a búbéra, be is kellett zárni. Lehet akkor a inai háborús helyzet folytatása esetén világ kiállítást rendezni? Es gondoljuk meg, hogy a szeptemberi zavar miatt az amerikai vi- ■ lágkiállitást ezidén meg akuí ják ismételni és közben még megnyitni a romai világkiál­lítást is.’ Ez szokatlan dolog és ezért a rend­kívüli hangsúllyal feltételezi, hogy mind a két kiállítást rendező fél mélységesen re­méli egy boldog béke teremtő hangulatában mind a két kiállítás szükséges anyagának úgyszintén a kellő szűnni látogató érkező sót. A béke első napjaiban mindig rendkívül irHangolni szokott az utazás kedve é„- ide­genforgalom biztosítása, \ minden lehetőségek mai korában üteg történhetik azonban, hogy ez a derűlátás és bekére való makacs készülődés csütörtököt log mondani. De ainig lehel, azonosítsuk crzeinieiüket és gondolatainkat az olaszok és az amerikaiak lelki és szellemi állapotá­val, Elég biztató, bogy az idén meg akar nyílni két világkiállítás és korlátozás nélkül zpji&w a* olimpia Fioactrssägbaa» Veszélyt Ä7 első iüncfele jelent­kezésekor azonnal ASPIRIN TABLETTÁT-I—-1 ■ -1*-!\ ‘j-rs-r— GYERMEKKERESZTESEK Lucsaw Biagci drámája a Színházban A román-magyar kulturközeledés értékes eseménye volt színházunk tegnapi estje, mely külsőségeiben is egyike volt az idei évad ; nagy színházi premierjeinek. Válogatott kö- j zönség, a román és magyar közélet sok kitű­nősége a nézőtéren s kitűnő előadás, amely­nek megteremtésében annyi tehetség és mű­vészi elgondolás lett valósággá. Á szerző: Lu­cián Blaga nemcsak a román, de az európai irodalom kimagasló értéke. Reprezentáns mü­vét méltó tolmácsolásban kapta a koloszvá- ri közönség: Makkal László és Kiss Jenő pompás magyarsággal és művészi érzékkel ültették át a darabot, megőrizve annak jel- i legzetes szépségeit. Sabin Dragei zenéje misz­tikus és vallásos hangulatot áraszt s mindig ; stílusosan “simul a cselekményhez. A díszlet i pompás keretet ad a történésnek: az eleven ; szinek, a román és bizánci stílus mesteri komplexuma. A háttér s a tágas szin azon­nal érzékelteti a XIII. századbeli vár levegő­jét s "rendkívül érdekes elgondolásnak a ko­rabeli stílusban festett, primitíven ható fres­kók, amelyek a keresztes gyermekeket ábrá­zolják. Stefanidesz József vezénylésével jő munkát végez a kórus és a zenekar. Kádár Imre űr. rendezte a darabot Dumitru Petru- Jiu■ közreműködése mellett. A hatalmas ren­dezői munka valósággá váltja a szerző el­képzeléseit s kihozza a darabból úgy a köl­tői, mint misztikus elemet, gondosan-Vigyáz­va a legkisebb részletre is. . - - - * . A dráma a XIII. században történt, ma már legendává nemesedett tragikus történel­mi epizód körül zajlik. Egy titokzatos szer­zetes fanatikus meggyőződéssel .hiszi, hogy a Szent Sirt csak az ártatlan gyermekek tud­ják visszahódítani. Szinte hipnotikus erővel szakítja el a 6—-12 éves gyermekeket szüle­iktől és viszi eket a pusztulás felé. Egy du- camenti várkastély nagyasszonyának egyet­len fiát is megbabonázza. Á kis Radu a meg­szállottak kemény hidegségével tasziija el magatói anyját és követni akarja a vörös- csuklyás barátot. De a nagyasszonynak sike­rül otthontartania, mialatt a fanatizált gyer­meksereg szenténekeket énekelve, keresztes­lobogókkal lassan elvonul a vár bástyái alatt. De a kis Radu belehal az irtózatos szent vá­gyai-, ozásba, éppen akkor, mikor a misztikus barát visszatér, hogy a gyermekeik el veszté se felett őrjöngő anyák elveneu széttépjék. A gyermekek meghaltak az utón Jeruzsá­lem felé. Testük éhségtől, nélkülözéstől, be­tegségtől semmivé lett, de hitük és telkük örökké él. « Tiszta költői szépségű dráma a Gyermek- keresztesek. Mintha egyetlen hősköltemény lenne a három felvonás, olyan heroikus, megrendítő s felemelő abban a műfajban, me­lyek a román irodalom különösen kedveit müvei. De ez a darab végig egy erős iröi egyéniség finom szépségű alkotása. Egyes részletei önmagukban is valóságos irodalmi csemegék. (A barát és a nagyasszony dialóg­ja, a nagyasszony szárnyaló szépségű imája, iladu utolsó jelenete, etb.) A néző szinte is mételye hallani szeretné egyes részleteit, hogy jobban megjegyezhesse a drámai erejű mondatokat. Mint tompa fény egy bizánci templomban, úgy árasztja el a miszitikum és vallásosság levegője. Amellett tisztán szim­bolikus mü és egyes jelenete csodálatos mó­dón épen a ma megpróbáltatott emberéhez szói. A nagyasszonynak annál a szavainál: „Az uram már meghalt a csatatéren, most a fiamat is veszítsem el?“ —- sokakat ütött szivén a tragikusan hasonló helyzet a XIII. századbeli babonákkal s pestissel terhes Eu­rópa s a mostani Európa között. De aktuáli- tásán túl is ez a darab a legmaradandőbb, legkomolyabb érték és költői szépség. Olyan mélységes mondanivaló, amely olvasva is tiszta gyönyörűséget okozna, mert: szintiszt» irodalom. A dráma főszereplője a Nagyasszony. Ne­héz, nagyskáláju feladat. Beness Ilona iga zán impozáns, pompás jelenség, igazi nagy asszony. Kidolgozott, komoly alakításában érzékeltetni tudja a mélységes anyai fájdal­makat^ Fényes Alice ,Radu ja pompás: a meg­szállottság és finom érzékenység, a vágy és fájdalom tehetségei, színes érzékeltetése, Nagy István az elátkozott, fanatikus barátot nem annyira misztikus színekkel, mint inkább vallási megszállottságtól fütött meggyőződés­sel eleveníti meg. Tóth Elek festői jelenség s hangban, játékban is kitűnő. Kiváló alakí­tás a gyönyörű orgánomu Deésy tanitmes- tere. Kovács Kató gyerekes bája puha és sze­líd szint jelent a komolylevegőjü darabban, Padi Magda egyetlen jelenetében nagyon szé­pen, tragikus színekkel hozza elénk a gyer­mekét kereső fájdalmas 3nyát. Havcdi Nagy Ilonka egv őrült asszony rendkívül nehéz szerepében örvendetes ambícióról tesz bi­zonyságot. A keresztes gyermekek alakítói közül kellemesen tűnik fel a nagyon tehet­séges, szépen beszélő Faludy Márta. Radó Éva lelkes s igazán gyermeki jelenség, ügyes Bereezky Magda és a kis Kozma Elza is. Ilin- ziótkeltő Lantos Béla és Senkúhzhy két várbeli szolgafigurája. A gyermekeiket sira­tó asszonyokat Hegyi Lili. ilaáz Joli, Cellán Ibolya, Feledy Éva. Járny Teri, Hartha Ma­riska és Kiss Ilona játsszák. Meg kell jegyez­nünk a legutóbbi uj nevet: érdekesarcu, pár szóval is tehetséget elájuló fiatal színésznő. Az ünnepi bemutató közönsége rendkívül melegséggel ünnepelte a kiváló szerzőt és a szereplőket. (M. L.) (Tiiiefl'Orrenűheii tfümmmmmytmmtmammmmmmmmmmammaamsá Kötelese/« részivé tní a Ko­lozsvári laftosoh a íca védelmi guaKerlatofton? A polgármesteri hivatal közleménye a lég­védelmi előadások sorrendjéről. KOLOZSVÁR. A kolozsvári polgár* mesteri hivatal légvédelmi osztálya, közleményt adott ki, amely szerint a város lakosságának légvédelmi kikép­zése a munkanapokon tovább fo- lyik és a légvédelmi előadásokat dél­előtt 11 órakor tartják a Cápítol-moz- gó Plata Unirii helyiségében. A lakosa ság utcák szerint van beosztva a tan­folyamra és az egyes utcabeliek megje lenesét, a következő módon írták élői Február 8-án: Dogarilor, Doinei, Draganu Codru, Dobrogei, Donath, Dra galina, (Potecile) Dragos Vodă, Duca L G., Drumul spre Gheorgherw, Drt* mtţt spre Lomb, Dri nia! spre Pata sî Sopor, Drumul spre Popeşti, Dubala rifor, Dumbrava Rosie, DirrmrL Február 0-én: Economului, Elisa beta, Eminescu. Enescu Gheorghe,. Parcul Etnografic, Fabrica de spirt, Fabrica de zahar. Falnicilor, Február 10-én: Fabrica de cărămidă, Fântânele, Piaţa Fânului, Farcas, Fai f rumos, Faurilor, Calea Feleacului, Fe»* nesului, Fericire«, Fierului, Filipescu Nicolae, Florilor, Fluerasului, Fluturi lor, Foch Marecha!, franciscanilor» Frumoase. Február 12-éa: Piaţa Gării Garibal­di, Gelu. Gherescu, General Grigores cu, Premia, Groza General, Ghîca loan» Gojdu, Gorun loan, Gradina Harnutiuj. Grădinilor, Grapei, Greblei, Greceantt DJmitrie. A gyakorlaton résztvesznek míncM két nembeli összes lakósok 7—-60 éves korig. Mindegyik résztvevő magával keli vigye gázmaszkját és oktatási köny­vecskéjét (Carnetul de instruct^)', amelyet a dohányíőzsdékből vásárol­hat meg 2 lejért darabját. A könyvecskébe a látogató fel k;cI€ hogy tüntesse olvasható betűkkel veze­ték-, keresztnevét és életkorát, foglal­kozásáé az utca nevet és a házszámot.. Mentesítve vannak a látogatás köte­lezettsége alól: a) Azok, akik már részvettek a Szamos-tartomány, a vá­ros, valamim a nemzeínevelésiígyi mi­nisztérium által lefolytatott tanfolyam moru b) Azok, akik katonai szolgála tot teljesítenek, c) Azok a növendé­kek, akik S3 iskolákban vesznek részt légvédelmi tanfolyamokon, d) Vala­mint azok, akik valamely' koziniéz- mény vagy magánvállalat keretei kö­zött látogatják a légvédelmi tanfolyam mókát. A fenti közleményt a város polgár mestere és a légvédelmi osziálv fohÖ=* ke írták alá. .4 hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadséréglet szerelést pénztárjegyeket (bonokat), amelyek winden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságtiál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is- kaphatók, lizek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mlvet 4,8 Zalákkal kamatoznak, Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőtél akarja. Hat hónap múlva ex idióta a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) vlsszBiîzesţ sulg három vagy ötéves határidő tej Ár te ufán &e egész összegei. Hat hónap múlva az esedék** 2Ű sézafékos rész jetiéi t# a szelvény szegével ndö fizethető ez illámnak, tartománynak' vagy « községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, & Banca National at ót * név* érték 70 százalékának megfelelő i&mhsfdftölcsont iaphad bonjaira, ugyondhew kamat mellett Minden román állampolgár, aki nz ország érdekéi zzJvén viselj fcMete* pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését ••• tieinzsmegye prefektusai ám- MANOLB 8NBSCU ezredéi hmMaw— Fehttois&áfc ss Băuţii Kíaiionála és a fiulgár |egvl>arik közötti Kizeiési egyeiméiiyá BUKAREST, február 8. (Rador.) A Banca Naţionala és a bulgăr jegybank közötti fizetési egyezményt román részről 1940 február 20-val felmondtak. Az erre vonatkozó külügyminiszteri közlemény tegnap jelent meg a Hivatalos Lapban. MEGKEZDŐDÖTT A SAKKVERSEINV ELSŐ FORDULÓJA Szerdán est i megkezdődött a-akkverseny első fordulója a KMSC Sír. Mt morauduiu! 23. ?z. alatti helyiségé,ben, 64 verseny zó­vei. A befejez eit játszmák e: ed mén ve a kö­vetk ;ző: Baloj ;h nyert Löld «11 ra. Fosztó Szila gyi ellen, Czejzel \ ince Va şi leset t el­len, Sehwart* Tion ellen, Si mon Turtureatt elleti , Tjrseber Munthiu ellen M j n i*i* ulua ellen Candea Losonezv ellen. Különösen a báró tn utolsó mérkőzés \oh igen szép. for­riulutos és végig oviit. Az elmaradt játszmá­kat csütörtökön' és pénteken este kell le­játszani. Szombaton a második forduló kez­dődik. Az összes versenyzők már az első fordulóba hesorsoltattak. Tízmilliós vagyonát, jótékonyáéira hagyta az öngyilkos ügyvéd. Bukarestből jelentik: Dr. Berns storojmetii ügyvéd, a bukovinai ügyvédi kar ismert tagja veronaija! megmér geztc magát. A 77 éves ügyvédet megvaki. lás fenyegette, ezért követte el tettét Va­gyonát, mely több mint 10 millió lej, jóte koajf célokra hagyta, ■ • ^ *

Next

/
Thumbnails
Contents