Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-04 / 27. szám

if 1Q40 tibfuir 4 A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Húzódó A uywhatalmak és Németm s. ág bábo- »<*j« a hatodik hónapba !épott. A finn- -orosz háború is harmadik hónapja tart. Még rö­vid idő előtt is mindenki me* volt ryö/.ödv», hogy egy modern háború, méh az európai nagyhatalmak kö/Ött indul meg elkerülne, tétlenül a földrész kultúrájának elpusztítá­sához és az európai civilizáció gyors össze­omlásához fog vezetni. De öthónapi háború utáu, a közbejött súlyos események s u íiiul- uiiiveletek északi kiterjedése után sem le­het ilyesmiről beszélni. A nagy küzdelem még mindig csak az előkészületek stádiu­mában van s a borzalmas téli időben .s lo- lyó finn —orosz háborútól és a tengeren fo­lyó küzdelemtől eltekintve, a nyugati arc­vonalak potenciális hadviselésébe!, éli ki ma­gát Nem lehet tudni, hogy a tavaszi lehető­ségek között emlegetett nagy tervek, ame­lyek mindannyian a háború uj területeken való föllobbantására vonatkoznak, mennyi- ben felelnek meg a tényleges előkészületek­nek és mejnnyiben a mozdulatlanságba bele­törődni nem tudó fantázia, vagy diplomáciai manőverek szüleményei. Mindegyik terv egész sor, kiszámit bata l!an fej'eménynyel jár­hat, ami egyik hadviselő fél részére sem teszi Könnyűvé a döntést. Egyik esetben se n le­het előre tudni, hogy a kezdetben lehetőnek .látszó katonai aktivitás nem megy-e szintén at merev frontok egymással szeinbekerülésé­be és tisztán esak a kil árasztási itratógia ke­reteinek kiterjedésébe. Ezért lehetséges, hogy a nyugati front látszólagos tétlensége tovább fog tartani a most forgalomba lévő tervek, ellenére is. Mert a s/ern! hu álló íelek erejét tekintve, nem valos/ünii, hogv bármi- Ij^a aj kezdeményezés gvots i.“ntert I ./has­son. Az emberise?rek alig iá v**rr c’.ő keil Ké­szülnie, hogy ez a háború még hosszan fug tartani s a harcok mai egyiu^éos i*i i ktí > iódík talán még jó időre. De a tragikusan nif,y !áivánvnssag egyszer m-g • el log jön­ni kárpótolni fogja bosszú várakozásukért a háborús érdekességek iránt érdeklődőket. STRATÉGIAI ÉMíl.’i.KElJÉ^E^ A tívftszi hónapokra esedgond-dt kálóra' mozgalmasság bekövetkezéséig r2v- előre ^ tervbevett esemény-x ilipl-anidsi «doki síitése folyik a háborús idŐKlii»/ meri kin -’etlen, gyakran nc";i ilis esek izekk«il * lapok szabadon maradt hasábjait katonai s/uktriók stratégiai elmélkedései töltik be. Megvitatá-va kerül például, hogy Oroszország elfordulás« a nyugati hatalmaktól és csatla­kozású Németországhoz mennyiben terem­tett a háborús küzdelem K.-ámára ujabli hely­zetet. Mindenekelőtt megállapítják, hogy ez a fordulat a háborút Északra vitte a Föld­közi-tengerről, melyet u háború előtt pár hónappal uiég az elkövetkező harcok fő küzdőtel ének tekintettek. Francia i észről ez- síel kapcsolatban igyekeznek az események­ről olyan mérleget csinálni, amely a szovjet­orosz támogatás, vagy jóindulatú semleges­ség elvesztését nemhogy veszteségnek, hanem egyenesen nyereségnek állítja be a nyugati hatalmak részére. Fiz tette ugyanis szerintük lehetővé, hogy Spanyolország es Olaszország a háborún kívül maradt, ami nemcsak ve­szedelmes frontok kimaradását is jelenti a franciák javára, hanem a nyugati hatalmak atlantióceáni és Füldközitengeri mozgásának szabadságát és a gyarmatbirodalmakkal való életfontosságn összeköttetés zavarialanságát is. Francia katonai szakírók n finn—orosz háború eseményei folytán ma már azt hiszik, hogyha Oroszország valóban csatlakozott vol­na a nyugati hatalmakhoz, a német hadsere­gek ma orosz területen folytatnák tovább Lengyelországban kezdődött diadalutjukat, mig Moszkva közeledése Berlinhez, éppen el­lenkezőleg a nyngati hatalmaknak nyújthat lehetőséget, hogy az oroszokon át Németor­szágra mérjenek solves csapásokat. A német stratégiai elmélkedések ezzel a felfogással szemben mindenekelőtt a nyngati hatalmak által tervezett ostromzár döntő áttörését lát­ják az oroszokkal létrehozott kapcsolatban. Német részről tisztában vannak nzzai, hogy a nyugati stratégia főszövetségesét az időben látja, mely lehetővé teszi számára, hogy gvar- matai és tengeri útjainak szabadsága által nyújtott erőforrásait fokozatosan a küzde­lembe vigye. Ezt 3 fenyegetést cllensulvozza, német katonai szakértők szerint Berlin szoros viszonya Moszkvával és teszi lehetővé hogy a német haderő működési szabadságát a nyers- anyaghiány no szorítsa szűk határok közé. A másik vél, , hogy nu-gny ugváut teremt se n»-k U Dv 1. t-É urópa fel lé irányuló esetli eges orosz előreti inén lehrte 1H v [.' e i v v 1 szemben. II« ,gy a !>«• lyrádi t.mác Ao. ;<-■ mennyiwl via/ ii-r-l k-bbt > cé lók mekval i.sitá»álioz, azt val 101 /1 nii de( ţ már a •»/eljövő megmutatja. Az »-rte­k*' vb ten ró a k iiliigyminiK/.terek már vb 5zé h u ruin' ilunnyinn ). i.mgo/1 ntták, bogv !«>­IT bi" rül kát a 1 b. ke megöl'/ és«- ki przi. Tirac»' oglu tö : kiil ük. • ml ii i.-/1 cr Belgrádiul w/.ctő ut­j“ f. ilvoiii un több nyit utkozatot íh tett. lsz­tainbulbiin kijelentett«1, bog1 Törökország, inelv néni semleges, hanem csak háborún ki- viil álló állam, a békét akarja, a török nép a/.oubari allalt kötelezettségeinek minden Körülmények között cleg«t Ing tenni. Bulga­ri., t..,n, ahol hosszasan tanácskozott Kiosse- auiiH minisztrrelnokkel, a török kiiliigymi- nis/.tf-i kijelentette, hogy a bolgár néppel együtt reméli n béke fenntartását. Az a hir, mely francia lapokban jelent meg, hogy Olaszország, Magyarország jlulgária meg­Egyelőkkel fogják Uépvi rltrtni magú kát az értekezleten, valótlannak bizonyult. A hú rom ország elégségemek túlija ha szokott diplomáciai képviselői «-/tesitlk a bel^rúdj tdoiaényekről. Kébe gtelvnfcék látszik azon­ban, hogy a balkáni /.ovrt » «; na az enjlitett három ország között ma nine- olyan távolság, mint uj. eddigi hasonló tané« k«»/ánok idejco Az olasz-jogoh/láv barátság, Magyarország < • Jugoszlávia kö/.eledes«*, Jugoszlávia és Bu! gária barátságossá vált kapcsolatai, az óla;-/« görög le- /.iílt-.' g un •-,/iini--t- és főleg Olasz­ország megjelenése a Balkánon s mind irány, adóbbíi v áló i/.t r-jic a félsziget politikájá- * an. sok mindent megváltOzt»t< ;t szett fl rülcteu. Ebből a */eiup«mtból tehát a légkör elég kedvezőnek látszik a belgrádi tana« -ho­zás számára. Via azonban a nagy háború problémái terhelnek meg minden külpoliti­kai tanácskozást <T rávetik árnyékukat a há­ború* «‘scménytkeii közvetlenül kívülálló kérdésekre is, —8. Emberek a Szamos mentén Szászáé Szappanycs Gabriella regénye Cselekvő és szenvedő semlegesség A semlegesek sorsa ebben a nagy küzde­lemben nyilvánvalóan annál nehezebbé vá­lik, minél tovább tart a háború. Hogy mire készülhetnek még elő, arra következtetni le­det a szinte tűrhetetlen nyomásból, melynek a kisebb semleges országok hadviselő fe'ek rétiéről már ma ki vannak téve. Mind- egyikük a legnagyobb elővigyázatta! igyek­szik elkerülni azt, hogy szigorú semlegessége ellen bármelyik fél kifogást emelhessen. Az események menete miatt azonban a passzivi­tás nem elég a semlegesség fenntartásához, -rícl egyik, hol másik semlegeshez olvan po­zitiv követelésekkel fordulnak a hadviselő ■ fe’ek, melyeket az ellenfél siet a vele 9zenj- érni semlegesség megsértésének bélyegezni. Nyersanyagaikért kíméletlen következetesseg- gél folyik a küzdelem s az elkesereueil gaz­dasági harc. amelyet a hadviselők a leage- i'-u fegyverekkel folytatnak egymás ellm, gazdasági fegyverekkel átterjedt a semleges államuk piacaira is. Főleg kőol ij é? fémek korul folyik a verseny, mert ha egvik há­borús féln *k sikerül ebben a máiknak után­pótlását elzárni, lényegileg meg is nyerte a fcaborut A férnek utáni harc Európa észak- nyugati te.’i.b.íei felé mutat s így kapcsolat­ba kerülhet az orosz—finn háború még be- láthatatlan f« keményeivel. A kőolajkérdés Latorágra Délkeiet-Európa és a Fekete-ten­ger környékére terjed és döntő módon vet­heti fel a kérdést, hogy Oroszország a saját külön háborúján kivül belekerülhet-e a nagy­hatalmak háborújába is, vagy hogy egyálta­lán távoltarthatja-e magát tőle arra az esetre Ls ha a németekhez vezető kapcsolatai szo­rosságának megőrzése mellett igyekeznék ezen a háborún kivül maradni. A nyugati hatalmak sajtójának állásfogla­lása inkább arra mutat, hogy a távolmaradá si lehet«»séget az oroszok számára igyekez­nek mind 6?.ükebbre szorítani. A Berlin és Moszkva részéről megcáfolt hirt, hogy az oroszok által megszállott Galíciában Lembec- gig, se. azon túl is német csapatok helyez­kedtek el, francia és angol részről az orosz semlegesség nyilvánvayó megsértésének bélye­gezték. A „Temps44 katonai szakértője ezt a* előnyomulást az európai és ázsiai petr h lenmíe’üietek felé való német közete«iéen *k minősítette, Délkeiet-Európa bekerítéséről beszélt és ellenintézkedésképpen újra hang­súlyozta a nyugati hatalmak gyakran emle­getett táma<lási lehetőségeit a Fekete-tenger mellékén, szárnhavéve természetesen a Szíriá­ban várakozó Weygand-hadsere get is. A fin­nek segítségével kapcsolatos északi angol­francia tervek szintén változatlanul sokat szerepelnek a vitákban és újabb öeszeiftko- zési lehetőségekre mutatnak az oroszokkal s ez oroszokon át mindenekelőtt célbsvett né­metekkel is. A belgrádiértekezlet ilyen körülmények között érthető a nagy érdeklődés, amellyel a Balkán-szövetség álla­mainak most kezdődött belgrádi értekezlete felé fordulnak. Délkeiet-Európa védeni akar­ja semlegességét és békéjét 8 a belgrádi ta­nácskozás meg akarja keresni a módját, hogy ez milyen körülmények között, lehetséges a legalkamasabhan. Gano olasz külügyminisz­ter és Csáky István gróf magyar külügymi­Uj kiadásban jeleni meg! Újra kapható: Axat Man the: San Mieii @1 a Áz utóbbi évek legnagyobb könyvsikerét közkivánságta hozták ki az uj kiadásban. íz­léséé, egész vászoukÖlésiben ára 173 lej az Ellenzék konyvosztályáHan Kolozsvár, Piata ■Jsirii- Kérje a köcyvttjikomidéit jegyzékéé. niszter pár hét előtti velencei taláíkozá&a már erősen felhívta az európai érdeklődést erre a kérdéskomplexumra. Gafeneu külügy­miniszternek és a jugoszláv külügyek veze­tőjének. Czinezár Markavics külügyminiszter- nek találkozása szintén ezzel állott kapcso­latban. Olaszország, naint az egyetlen hábo­rún kívül maradt európai nagyhatalom erős tevékenységet fejt ki Délkeiet-Európa béké­jének megőrzése érdekében Is és igyekszik lehetővé tenni, hogy az érdekelt államok semlegességük védelmében rája támaszkod­hassanak. A cél, amint egy nagy német lap déikeleteurópal tudósítója jelenti, kettős. Mindenekelőtt szükség van arra, hogy Pélke- íet-Európában a nagy háborútól függetlenül fennálló feszültségeket megszüntessék. Ez vagy agy történhetik, hogy a feszültségelr. okait megszüntetik, vagy úgy, hogy Ideigle­nes rendezést találnak addigra, amíg ez ej- harapózással fenyegető európai háború tart­A «/érzőt régóta ismerik Erdély bee. Apr«j élbe /élései, fordulatos beszámolói s olykor kedves novellái, melyok részben 9aját lapjában: a Hölgyfutárban jelentek meg, népszerűek voltak. Erős erdélyi szellem sütött ki belő­lük. A Szaraosmente úri magyarságának za­matos nyelve édesen és közvetlenül csendült meg. Kellemes könnyedség és könnyed szel­lemesség áramlott körbe. Figurák nyüzsög­tek. akik mindig s a rzó szoros értelmében a papírtól távol születtek: éietszaguak vol­tak. mert c.-ak ismerősök segítsége inditott meg itt képzeletet. Szóval — ha nem szeli«! és denis asszonyt jelentőségről volna szó — nzt mondhattuk volna, hogy néhány orosz- lánkaroin — manikűrözve és lakkozva — 1 átszőtt. Most aztán, hogy Szappanyos Gabriella nemrég Budapestre került, ezekkel a tulaj­donokkal az elmélyített figurákat regénybe sorakoztatta, itt-ott a mesetüzdelés és va­rázs látható nyomaival. De szélesen és kelle­mesen előrebuggyanó elbeszélésbe. És any- nyiban igazi regényhez közelítve, hogy a me­gélő feltétlenül ellenállott a leírás, okosko’- dás, külső jellemzés, fölösleges díszítés csáb­iénak: a mese vonta mindenáron, a hatáskel­tő nagy jelenetekkel nem törődve és ember- szeretet könnyítő szerepe hevitette, még a jellemzés, főleg a parasztság elnemesitése nráu is. Az «.Ember a Szamos mentén*1 alig három hete hogy jelentkezett a magyar pia­con s máris megállapítható könyvsikere. Egy uj fiatal magyarországi könyvkiadó vállalat: ..Magyar Elet, Bolyaţ-akademia“ első köz­leményeibe foglalta ezt az itt fogant regényt és ezzel máris nyomatéket adott neki. A közönség rögtön megérezte, hogy az igazi Erdély arculatának egy részét őszintén meg­mutatják igazi kisebbségi regény alakjában. Ez a mutatkozás Ízlésesen betakarta magát és nem aknázta ki a kézenfekvő politikumot, sőt a magyar és román köznép heiyes egy­máshoz kapcsoltságát egy kedvesen jólelkü- nek rajzolt úri réteg őrködése alatt rokon­szenves vonásokkal derítette reánk. A há­borús háttérből kiáradó egészéges és jószivii asszonyi optimizmus bizonyára szintén köz­rejátszik a tőrőlmetszett erdélyi cs kisebb­ségi regény kedvező hatásánál. Joggal mond­hatják róla: .Kedves regény, mely olvastat­ja magát'4. Mindamellett erősen elgondolkoz­tat is, mert súlyos kérdésekről is van szó, anélkül azonban, hogy kétségbe kellenek es­ni. Ilyen problematika jól fog és az ilven magatartást szivesen fogadják. íróját megil­leti a siker és a szeretet. De- kirőí-miről van szó tulajdonképpen. Egy szolnokdobokamegyei kis magyar — de már romános jellegű — parasztleányról, ki 16 életévének egészségével és vidámságával Kolozsvárra kerül s bár jófajta embereknél szolgál, egy rossz barátné és gonosz katoaa társaságában mégis elbukik. Szinte ártatla­nul és érthetően. Erős szociális elemek szö­vevényéből a gonoszkodó, de éltető faluba menekül vissza, hol a törés legkönnyebben gyógyul. Idősebb mődo9 gazda feleségül ve­szi a leányasszonyt, majd áldottságát észre­véve, szélnek ereszti, de karácsony napján megint hazaviszi és pár év múlva szüleje há­zánál szült fiát is magáénak ismeri el érzel­mes véletlenek parancsára. Ez a befejezés némileg rokon Gárdonyi népszínműi megol­dásával — a gyermek lett az igazi családi élet helyreállítója, viszont ez is rokon ré­gebbi fölhasznáilságokkal, mert a kis fin mindig ősi varázsló volt a családi bonyodal­makban. Mintegy ismétlődő, vagy visszaütő rím, sőt akár lélektani refrén, szóval harcias szembeszállás az élet gaz, salakos erkölcsé­vel, a kisdedben nyugvó angyali hagyomány révén. így feszül az égre, a vihar és villám­csapások után, a szivárvány. A paraszti anya­ság és hősiség néha himnikus jelenetekbe» Meg kell állapítanunk az író asszony két más, elvitathatlak erényét. Végtelenül szereti mesterségét, szinte szerelmes szenvedéllyel és igy tartózkodik minden írói nagyképűségtől, pl. az első regény önéletrajzi hiúságaitól s a mindent megoldani kívánás pazarlásától .Az elsőnek folyományaként gondosan szét készt, alakit, kifejez, pedig alapjában véve a nagyon könnyed és kisszerű műfajokra és módozatra hajlamos. Főleg irályának erdélyi magyarosságát és tisztaságát viszi tüzbe gon­dosan, de azért a falu dialógusaiban mérsé­kelten teret enged a román beszéd egyes tö­redékeinek. A második erény következmé­nye, hogy ízlése szintén szilárd, még az élet közönséges jeleneteinél is — amelyekre köz- lékenysége kötelezi — és ezért asszonyirók- itái rs’lka esetként, nagyon tárgyilagos és tar­tózkodó szükség esetén. Érezzük, hogy ma­radt még mesélni valója, emlékezete még sok alakot, csínyt, szerencsétlenséget, adomát őriz. Színes és meleg érzéseit sem pazarolta el. Az embernek az a gondolata támad, hogy az első regény tulajdonképp — már a má­sodik. Ezért nem félti se a ma bírálataitól, se a holnap uj kereséseitől. Reméljük, hogy az erdélyi olvasóközönség is alkalmat ad mind a kettőre. (Sp.)  les Szövetkezei farsangi fáncesfé/ye 1940. febra ár 3-án, szombaton este fél 10 órakor a Koiotiíms Kor összes helyiségeiben l dagadozik. Szépséges erény! Ez volna rövidéi főcselekménye és feszült drómaiságával épp eiég is egy regény betöltésére. De Sz. Szap­panyos Gabriella nyilván csak ürügynek hasz­nálta ezt a gerincet, hogy szülőföldjének és székvárosának, a Szamos mentének és Ko­lozsvárnak mr-leg énekeseként köréje gyűjtse és bemutassa a vidék ismert alakjait, akiket olykor polgári nevükön is nevez, mint Vá* radi Miklóst. Óvári Elemért. Parádi Feren­cet. A város és a falu kisebbségi élete jelleg­zetesen föltetszik. Nagyszerű alakok! Három öreg úri nő, mint egy édes trió, vagy zenélő óra, háromszor ismétli ugyanazon mondató, kát é- kis edényekben háromszor főzi ugyanazon ételeket 8 néni engedi meg, hogy hervadó huguk a repatriált «sereimét évek után kövesse Magyarországra. Bálványos a faluban a jólelkü földesur, aki a református pappal vitázik a földosztásról, de fia szilárd fe! lépésére nem követi el ..a nagy erdélyi bűnt1* 9 a megmaradt kis birtokán belterjes gazdál­kodáshoz fog. feledve ménes és nagy búza­táblákat. Az nj idők felcseperedett hatalma­sai szintén meg-rnegjelcnnek. de aztán a ki­egyenlítő évek folyamán eltűnnek, vagy al­kalmazkodik. De itt nyüzsög a fain is, bé­késen egyiittélő román és magyar emberei, vei, kicsi küzdelmeikkel, babonáikkal, pénz­telenségükkel, -paraszt eszükkel4’, humoruk­kal. gazdag kifejezésmiídjukkái, kissé meg- nemesítve, talán az udvarház, jótékony befo­lyására. hol munkát, ünnepi ebédeket, a ne­mes háziasszonytól ápolást, orvosságot, jő 6zőt kapnak, de élesen körülrajzolva. Jó ég domborul erre a vidékre s a tiszta világí­tásban az elnagyolt emberi rajz is eléggé lát­szik. mert él.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents