Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-29 / 48. szám

V eliehzék ntú ma be lehet ngoltani a rendőrségeit a Katonai lőnáhban lahó Külföldi állam­polgárok es átutazok kérvényéi KOLOZSVÁR, február 28. A központi rendőrség köztudomásra hozza a következőket: a) Azok az idegen állampolgárok, akiknek tartózkodási engedélyük van és a Kolozsvár területén levő katonai zónákban laknak, b) Azok a román állampolgárok, vagy ide* gén államok alattvalói, akik csak ideiglene­sen tartózkodnak a katonai zónák területén, kötelesek kérvényt benyújtani, hogy időszaki tartózkodási engedélyt kaphassanak. A kérvényekhez a következő bizonyítvá­nyokat kell mellékelni: 1. az a), b) pontok alá tartozó idegen alatt valók kötelesek összes családtagjaik részéről felbélyegzett kérvényt benyújtani, amelyben olvashatóan fel kell tüntetni a vezeték és ke­resztnevet, az etnikai eredetet, az országot, ahova való az illető, foglalkozását, az okot, amiért az országba jött, az országba lépésé­nek időpontját, azt, hogy kérte-e vagy nem a román állampolgárságot és visszautasitották-e vagy nem., van-e vagyona, vagy rokona a vá­ros területén és a rendőrség bizonvitvánvát. Marólúgod tföliöiá férje éáeiéfee, a bíróság egészség ellen el* követett merénylet címén hat hónapra ítélte a bűnös asszony! KOLOZSVÁR, február 28. Férjgyilkossági kisérlet vádjával került teg nap a kolozsvári büntetőtábla ötös tanács: elé Demeter Ferencné, született Lakatos Róza 38 éves marosludasi illetőségű mun kásasszony. I Lakatos Róza férjével több mint egy évti­zeden keresztül élt vadházasságbau, mig mull év elején, mikor viszonyukból fiúgyermekük született, törvényes házasságra léptek. A há- zastársak között azonban az esküvő után megindult a torzsalkodás és mig azelőtt a legjobb egyetértésben és szinte példaadő bé­kességben éltek, házasságkötésük után ál­landó civakodás, veszekedés és gyakran ve­rekedés színhelye volt házuk. A hónapok fo­lyamán Demeter Ferencné agyában megfo- gamzott a gondolat, hogy megöli férjét, csak­hogy szabadulhasson tőle. Miután erre az el­határozásra jutott, már csak az alkalmat várta, amikor tettét elkövetheti. Előbb azt is megállapította, hogy férje életét valami uton-módon marószódaoldattal fogja kiolta­ni. Marószódaoldatát több héten keresztül kezeügyében tartotta és múlt év július 15‘én, midőn férje este munkájából hazatért, elibe tálalta a levest, majd mikor férje valamiért otthagyta az evést és kiment az udvarra, fel­használta az alkalmat és a marószódaoldatból nagy mennyiséget beletöltött s> levesbe. Férje természetesen már az első kanálnál észre­vette, hogyr az ételnek valami különös ize van és ezért nem evett többet. A levest ehe­lyett elvitte a csendőrségre, amelynek pa­rancsnoka azonnal megindította a vizsgála­tot. Vegyészi vizsgálat megállapítottál, hogy a levesben nagymennyiségű marószódaoldat van, Demeter Ferencnél erre letartóztatták [és bekísérték a kolozsvári ügyészségre. Az ügyész előre megfontolt szándékkal elköve­tett férjgyilkossági kisérlet miatt emelt vá­dat ellene és igy került az ügy tárgyalásra a büntetőtábla elé, amely a tegnapi tárgyalá­son néhány tanú kihallgatása után és a vád és védbeszéd elhangzása után ítélethozatalra vonult vissza. Az ügyész férjgyilkossági kí­sérlet miatt szigorú büntetést kért Demeter Ferencnére, mig a hivatalból kirendelt védő, dr. Tarnavean Valér arra hivatkozva, hogy- védence nem előre megfontolt szándékkal követte el tettét, a vádlott felmentését kérte. A biróság rövid tanácskozás után elejtette a férjgyilkossági kisérlet vádját, azonban az emberi egészség ellen elkövetett merénylet miatt hat hónapi börtönbüntetéssel sújtotta a megtévedt asszonyt. amelyben fel van tüntetve, hogy az illető mióta tartózkodik az országban. 2. A b) pont alatt feltüntetett román ál­lampolgárok kötelesek összes családtagjaik nevében felbélyegzett kérvényt benyújtani, amelyekben pontosan fel kell tüntetni a ve­zeték és keresztnevet, az etnikai eredetet, foglalkozást és annak időpontját, amióta a katonai zónábgn tartózkodik, valamint az in­dokot, amely miatt az illető a zóna területé­re jött, vagy amely miatt ideiglenesen ott akar tartózkodni. A b) pont alatt feltüntetett egyének közé nem tartóznak azok,, akik csak időnként lép­nek a zóna területére, de nem akarnak ott huzamossab ideig letelepui. Ezek azonban kö­telesek eleget tenni az 1939 február elsejei ingatlankönyvi törvények rendelkezéseinek. Fenti kérvényeket a szükséges bizonyítvá­nyokkal ellátva 1940 február 28-ig kell a központi rendőrség 60 számú szobájában be­nyújtani. Február 28.-a után egyetlen kér­vényt sem fogadnak el, viszont azokat akik nem tesznek eleget a fenti rendelkezéseknek szigorúan megbüntetik. s dezések, továbbá a Hz* és tízezernyi repülőgép fémalkatjrcszei. Ugyancsak még hozzávetőlegesen sem lehet kiszámítani a puskák és gép­fegyverek millióinak számát, ame­lyekben szintén acél és mindennemű egyéb fém van. Ebből csak egy bizonyos mennyiség volt a háborít kitörésekor készen, a többit most gyártják és főleg szállítják. Ez pedig időbe telik. Ha ezeket az adatokat csak egy kissé is átgondoljuk, az öt és félhónapi csend a nyugati fronton szinte napoknak lát szik. i Mécs A fajos. Szédítő számóriások magvarázzák meg, hogy miért vass csend a ny Hadié miisoF MAGYARNYELVŰ HÍREK 8.30: Reichsender Böhmen (269.5 m és 21 m. röv. hull.) 18.50: Pozsony. 20: Toulouse (328.6 m2 19.50. Radio-Románia 20: Reick- sender Böhmen (269.5 m. és 31 m. röv. hull.) 21.18: Róma II. (244.3 m.) és Róma RH (21.15). 22.15: London National (261 m.) és rövid-hullám GSA (48.50 m.) GRX (30.96 m.) 22.15: Reichsender Böhmen 23.45: Pozsony 23.45: Belgrad (437.3 m. és 49.2 m. röv. hull. 23.50: Besztercebánya. 23,45: Toulouse (328.6 m.) és Strasbourg(3 49.3 méter.) SZERDA. FEBRUÁR 28. BUKAREST. 12: Háztartási és egészség ügyi tanácsok. 12.10: Operák hanglemezről.’ 13: Zene. 13.20: Művészi és kulturális közle­mények. 13.30: Hangverseny folytatása. Î4: Hírek. 14.20: Gyermek-kórus. 15: Közlemé­nyek. 19.02: Művészeti krónika. 19.17: Hang­lemezek. 19.50: Hirek magyar nyelven. 20: Előadás. 20.15: Kamarazene. 20.45: Hírek. 21: Rádiózenekar. 22.10: Sporteredmények. 22.30: Hangverseny. 22.55: Hanglemezek. 23.45: Hirek külföld számára. BLDAPEST. 7.45: Hirek, hanglemezek. 11: Hirek. 11.15: Előadás, majd felolvasás. 13.10: Rendőrzenekar. 13.40: Hirek. 14.30; Cigányzene. 15.30: Hirek, műsorismertetés. 17,15: Előadás. 17.45: Hirek. 18.15: Elő­adás. 18.40: Szalonzenekar. 19.45: Előadás. 20.15: Hirek. 20.25: Előadás a stúdióból. 21.05: Hangverseny. 23.10: Cigányzene. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 29. BUKAREST. 12: Háztartási és egészség- ügyi tanácsok. 12.10: Hanglemezek. 13.20: Sporthírek. 13.30: Rádiózenekar. 14: Hirek. Hangverseny folytatása. 15: Különfélék. 19: Pontos idő. 19.17: Hanglemezek. 19.45: Hí­rek magyar nyelven. 19.55: Előadás. 20.10: Zongorahangverseny. 20.35: Szimfonikus ze­nekar, közben hirek, sporteredmények. 23.05: Hanglemezek. 23.45: Hirek külföld számára. BUDAPEST. 7.45: Torna, hirek, hangle­mezek. 11: Hirek. 11.20: Felolvasás. 13.10: Gordonka. 13.40: Hirek. 13.55: Ének. 14.30: Szalonzenekar. 15.30: Hirek. 17.15: Előadás. 17.45: Hirek. 18.15: Előadás. 18.45: Ünnep­ség közvetítés. 19.45: Hanglemezek. 20.15: Hirek. 20.25: Versek. 21: Magyar nóták. 21.55: Külügyi negyedóra. 22.10: Zongora. 22.40: Hirek. 23.10: Tánczenekar. 24.25: Ci­ginyza&e. 1.05: Hi rejt. * A nyugati háborít legfeltűnőbb jelen sége, hogy a. két szemben álló hatalmi csoport eddig még kísérletet se tett a komolyabb harc megkezdésére. Végzet- szerii, ijesztő csend előzi meg a világ» történelem legnagyobb arányúnak ígér­kező összecsapását. Hogy elkövetke zik»<e ez az összecsapás, vagy sem, azt megközelítően se lehet tudná, .csak az bizonyos, hogy a harc akármikor is kezdődjék — a csapatok létszáma már aligha lesz nagyobb. Az eddig elmúlt öt és félhónap alatt ai ellenfelek szin- i te zavartalanul felvonultatták egész emberanyagukat. A nyugati hatalmak és a németek összesen körülbelül nyolc-tízmillió em­bert szállítottak eddig a hadszínte­rekre. Ha ez az embertömeg, minden felszerelés nélkül utazott, akkor is két százon enezer kocsira és ötezer moz=< i donyra volt szükség. De az anyagi szál , íitások ennek bátran az ötszörösére te helők. j Az ágy uk, gépalkatrészek, a lovak és azok takarmányszükséglete, továbbá a , benzin- és élelmiszerszállítások az első < hat hétben legalább másfélmillió ko j csit és harmincezer mozdonyt vettek j volna igénybe, ha ez a szállítás csak I vonaton történt volna. Azonban fel kell tenni, hogy mind az emberanyag, mind a hadfelszerelés csak felerészben ke­rült vasúton a Maginot és Siegfried»* v onalba. A HÁBORÚ VASÚTI FORGALMA így nagyjában, a háború első két hó­napjában körülbelül 750.000 vagon, 15 ezer mozdony és l,2oo,ooo tehergépko esi fordult meg a francia és a német határ mentén. Elgondolni is nehéz, hogy ezt a nagy forgalmat miiként tudták le* bonyolítani a rövid idő alatt. A vona­tok és teherautók javarészt csak éjiéi közlekedhettek és akkor is ötíkikmié teres óránkénti, átlagsebességgel. De a szállítási bonyodalmaknál azt is figyeu lembe kell venni, hogy például a gyár iparnak mind a két oldalon át kellett esnie az első háborús hetek nehézsé­gein. Időbe tellett, amíg az egész ipart átállították hadiiparra. A világháború a maihoz képest fel készületlenül és gyermekes elgondoló» sok alapján indult. A hadvezetöségek I nem számoltak azzal, hogy a háború hat hónapnál tovább tarthat. Ezért az ipart nem tartották a hadsereg szer­ves részének. Itt is, ott is bevonultatták a szakképzett munkásokat és kivitték a harctérre őket. Most azonban a múl­takon tapasztalva, idejében gondoskod­tak arról, hogy ilyen hiba ne történjék. Minden vas és átél Ma bátran állíthatjuk, hogy vala mennyi ország nagyipara, bányája egy­re fokozódó üzemmel dolgozik. Szak értők számítása alapján a hadianyag» gyártás a háború kitörésekor ötször nagyobb méretekre emelkedett, mint amilyen fokon állt 1918-ban, amikor a világháborút abbahagyták. A hadban álló felek gyáriparainak versenye körülbelül egy évig fokozó­dik, ugrásszerűen. De egy év múltán ez a nagy termelés éppúgy a nyugati hatalmaknál, mint Németországban, hcnaproI=*hónapra csökken majd, még pedig azért, mert a világ összes vas , fém- és szénbányái nem tudnak már annyit szállítani, mint amennyit az ily hatalmasan felfokozott üzemek igé nyelnek. | Lényegében tehát egy év múlva a föld majdnem minden kibányászott vas» és acéljából már ágyú, vagy golyó iesz. Mielőtt a háború kitört, egy francia generális azt mondta, hogy a világhá­borúban minden négyzetkilométerre jutott egy gránát, most pedig minden négyzetméter megkapja a maga löve­dékét. Szép jóslat I Ha ez a francia tá=* bornok nem nagyzolt és a szemközt álló ellenfelek a nyugati fronton min den négyzetméterre egy gránátot szá- roitanjak, akkor mind a franciáknak, mind a németeknek 174 milliárd ágytr golyót kell beszerezni, a kilenccenti- méteires kisebb fajtából- De ha csak a tizedét vesszük, akkor is tisztán löve­dékben a két front mögött 698 milliárd kilogram acél volna felraktározva! Amikor a Maginot-, vagy Siegfried--* vonal áttöréséről komolyan beszélnek, ilyen csillagászati számokat Írnak a papírra a szakértők. | HÁNY ÁGYUCSÖRE VAN ( SZÜKSÉG?... Itt csak kóstolónak adtuk a kisebb fajta golyók acéUzükségletét, amelyek­ben ráadásul nikkel és króm is van, éppúgy, mint az ágyucsövekben. Ezé Let a golyókat ki is kell lőni s aki ráér, könnyen kiszámíthatja, hogy az irdatlan mennyiségű golyónak kilövé­séhez hány ágyucsőre van szükség. Egy kilenccentiméteres- átmérőjű ágyú átlag tizennégyezer lövést tud leadni s minél nagyobb a kalibere, annál keve­sebbet. Mert az acélban levő króm ki-* ég. Például a negyvenkétcentiméteres hosszuesövü ágyúból már csak har mincötl lövést lehet adni és azután csövet kell cserélni'. Az ágyukba beépi tett fémmennyiséget átlag másfél ton­nával számítjuk. És ezekben a szá­mokban még nincsenek benn a vashu­zalok, tankcsapdák, erődüniényberen­Békebeli hámor Az utóbbi időben felbukkant a lapok ha­sábjain egy uj rovat: a háborús humor. Ki­csit fanyar örömmel fogadtuk, mert még élén­ken él legtöbbünk emlékében egy idő, ami- ko. — nem is olyan régen — már napi rovat colt az. Azzal a különbséggel, hogy akkor a lövészárkok tűzszünetének rövid hétköznap­jai termeltek a katonák, de főleg a „hinter­land“ számára egy-egy mosolyt fakasztó tör­ténetet, most pedig a különböző betonfedezé- kés vonalak vészterhes, leselkedő csöndjéből szállnak fel itt-ott ezek a reaktivált adomák. Búr szívesen nevetünk rajtuk, mert egy kis struccpolitikával még mindig a béke illúzió­ját hozza vissza, de azért — reméljük — hogy agy kis változatosság is jól fog azért érni. Megkockáztatunk hát egy pár békebeli vic­cet, ahol ne a tankokkal, ágyaikkal, gépfegy­verekkel viaskodó, ezerféle fénytől remegő ember jútsza a főszerepet, hanem e fogalmak többértelműségétől még távol álló gyerek és — legyünk enyhék — a naiv ember. * Pistike anyjának hatalmas orgonacsokrot hoznak. Pistikének, aki négy éves, nagyon tetszik a virág, mert, azelőtt sohasem látott. Csöndesen elnézi egy ideig, aztán megszólal: „Mond anyukám, mikor fog már ez az orgo­na megszólalni?“... Más. Pistike vágyainak netovábbja az udvar, ahol a házmester gyér ekek hancur óznak nap­nap után futballozva, zsivány-pandúrt és más izgalmas játékokat játszva. De anyja, hol ez­ért, hol azért nem engedi be. „Veszett kutya van bent“, rázza le egyszer a szájtátva bámu­ló gyereket. „Ugyan anyukám — türelmetlen­kedik öntudatosan a gyerek — engem nem bánt, mert velem nem veszett össze!“ Más. Pistike hallja, amint szülei arról beszélnek, hogy egy ismert orosz iró emigrációban halt meg- Tűnődik egy darabig, majd hirtelen megszólal: „Mondd apukám, milyen betegség az az emigráció?“... És végül egy „felnőtt“ vicc: Egy ur beállít egy szabóhoz: „Szeretnék egy estélyi ruhát csináltatni. Fekete zakót, szürke csikós nadrággal“. A mester nincs a műhelyben, a segéd hozza a divatlapot és rá­mutat egy frakkra: „Ezt tessék megcsináltat­ni, ez nagyon szép!“ — „De hiszen ez egy frakk és én zakót kértem!“ — A segéd to­vább lapoz és megáll egy zsakettnél: „Hát akkor ezt tessék“ — „Ez meg egy zsakett“ —- türelmetlenkedik az ur. A segéd nem hagyja magát zavartatni és egy szmokingot mutat a már nagyon méltatlankodó vevőnek, végül egy felsőkabátnál állapodik meg. „Az Isten áldja meg — kiabál most már dühösen az ur — hát nem látja, hogy az kabát?!“ Mire a segéd sztoikus nyugalommal feleli: „Igen ám, de alatta egy zakó van!“ TÖRVÉNYJAVASLATBAN ÖRÖKÍTI MEG A MAGYAR PARLAMENT HORTHY KOR- MÁNYZÓ ÉRDEMEIT BUDAPEST, február 28. (Rador.) Horthy kormányzó megválasztá­sának 20-ik évfordulóján Teleky Pál gróf. miniszterelnök törvényjavaslatot terjesztett he, amelyben leszögezte Horthy kormányzó történelmi érdemeit a rend és a társadalmi béke helyreállítása, az építő nemzeti munka anyagi és szellemi feltételeinek biztosítása, valaminl a nemzet tekintélyének megerősíté­se és az ország területének megnagyobbodá­sa terén. A képviselőház ünnepi ülésen fogja egy­hangúlag megszavazni a törvényjavaslatot, amelyet a kormányzó az évforduló napján, március 1-én ir alá. UJ KÖNYVSZENZÁCIÓK. Maugham: Karácsony Parisban kve 191, Said: Mohamed kve 158. Illyés: Rend a ro­mokban (vers), Babits: Jónás kve 158. Szit- nyai: Kegyelmes kve 132, Perlaky: Életté­mák 165, Kemény: Kokó 120 lej, stb. Lena- j genál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen ujdan- ságjegvzéket. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől * legm Választékosabb kivitelig, legolcsóbbak Bz Ellenzék könyvosztkiyab&a, GiUiL jPiata Unirii,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents