Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-28 / 47. szám
19 40 február 28. ELLENZÉK Tavaszi rügyek-rvammaat I Hiller kancellár A nagy fordulat első jelei már fellii- 1 nedeznek. A szökőnap és jégtörő Alá i tyás ünnepe szép egysizerre állított be a mult hét végén. Ilyenkor a nép azt mondj#, a hét vége másnak is végét veti, a szökőnap meg elszökteti a telet, viszont Mátyás ha jeget lel, akkor nem fagyaszt újat. Még van jég. igy már biztos, hogy a tavasz az ajtó előtt áll. Tegnap volt különben „derítő“ Géza vértanú emlékezete és az égből tozat derült lévén, a borúlátó is bizhat most már benne, hogy nem lesz több havas .zimankó és csontfagyasztó hideg. Szép csendesen kibontakozik a természet a halálos dermedtségből és megkezdődik a nedvkeringés. Öt napja különben már lassú egyenletességgel megkezdődött az olvadás, még pedig kedvező magatartással: nappal a hó pu=i hu! és cseppfolyósul, éjjelre ismét megszilárdul kissé, hogy ne legyen roha mos a „kibontakozás“. Ha továbbra ez marad az o’vadás üteme, talán megszabadulunk a fenyegető árvizveszedelem töl. Pedig egyes helyeken már az „oM vadásos“ ár kiszöktette a vizeket medrükből. Egyelőre azonban mégse gondolunk a gonddal. Élvezzük az enyhe levegőt, mely már a szellők szárnyán be beszállítja hozzánk a kertekből és mezőkről azt a bizonyos nagyhírű földszagot, hogy napok múltán a tavaszi rhámor szülessék meg belőle. Bágyadó zunk, merengünk és szemünk részegen issza napsugarakban fürdő fiatal egünk romantikus kékségét. A kormos fákon az alvó rügyek barnán duzzadoznak, mert ébredeznek. „Minden teremtett ember és állat megindul.“ Valami elég-* tétel és méltóság pöffeszkedik egy pillanatra: hiába volt az az őrjöngő tél, egyes vonatkozásaiban 50—100 éve nem tapasztalt elfajulásokkal, íme az ember mégis kiállotta diadalmasan és most ekései, ásóval, magvetéssel engedelmességre fogja szorítani megint a zsarnok természetet. De lehetséges e, hogy soha vagy sokáig ne gondoljunk a gonddal? A tavaszi rügyezés ezúttal súlyos kérdése*» két térit már elénk. Egész télen vesződött az emberi közvélemény' a rémes kérdéssel, mi lesz a tavasszal? Az európai háború egészen másként alakult, mint eleve hittük. A semlegesség el sem képzelt hatalmas kiterjedtségét hozta, de a semlegesség eddig nem sejtett és egyre fokozódó nagy terhével, A rövid vonalakon veszteglő álló har sok vagy farkasszemet nézések kis területén túl a tengerek és gazdasági területeken dúl egy borzasztó harc, mely a kereskedelmi forgalmat egyre jobban megbénítja s fokozza békés polgárságok áruhiányát vagy legalább is elvi selhetíeítlen drágaságát. Az akna, ten geralattjáró, repülőgép harca, blokád, embargó, csempészet, drágaság, ideg--» háború, bujtogatás, tetőpontjára hágott s a hatalmas mozdulatokban a számos békekisérlet mind Eredménytelen lett. Ebben a tetőzésben az emberiség egyre kevésbé hisz a csodában, hogy a tavasz váratlanul békét olvaszt ki a kőkemény' harci szivekből és egyre inkább fél, hogy a mozdulatlan vagy változatlan harcvonalak véres mozgalmak színterei lesznek és talán a kis északi semleges államokat végül is háborúba taszítják. De bizonyos, hogy igy nem sokáig maradhat: tavaszi fordulat kell jöjjön. A természeti tavasz kies és dús ajándékokat ígér, de a politikai tavasz az európai háborúnak világháborúvá való kiterjedését festi a falra. Nemcsak a tavaszi sejtelmektől borzongunk, ha nem a tavaszi történelemtől is rémüld döziink, ha talán be se valljuk ezt őszintén. Nekünk itt ugyan aránylag kevés okunk van a balsejtelmeikre. Leszámítva Világrészünk békés feszültségeinek és gondjainak nyomasztó köz- hatását, mindenfelé és mindenkire, szó val reánk is, nincs külön és sajátszörü gondokra okunk. Olaszország vezeté sével biztosítottnak látszik a dunai s balkáni semlegesség fenntartása és megerősítése. Egyébként közvetlen szomszédainkkal együtt éléstára és ny'ersanyagtartaléka lettünk minden vásárló félnek, úgy, hogy nemcsak önérdek, hanem közérdek is kívánja, hogy legalább mi békésen dolgozhassunk és beszédével nagy figyelemmel foglalkozik a világsajtó MOSZKVA, február 27. (Rador.) DNB: Hitler kancellár beszéde orosz politikai köröket legnagyobb mértékben foglalkoztatja. Az a megingathatatlan akarat, hogy Németország a reákényszeritett háborút végső győzelemig folytassa — ismételten kitűnik a Führer beszédéből. Érdeklődést keltett Hitler beszédének az a része i«, mely szerint Németország katonai és politikai helyzete sokkal kedvezőbb ezekben a pillanatokban, mint a világháborúban. Nem fér kétség ahhoz, hogy Hitler kancellárnak a Németország és Szovjetoroszország közli kapcsolatokról mondott szavai megkülönböztetett érdeklődésre találtak, — állapítják meg Moszkvában. MADRID. (Rador.) DNB: A spanyol sajtó hasábokon foglalkozik Hitler beszédével, hangoztatva, hogy Németország legyőzhetetlen és ellenáll minden tengerzárnak. A szabadságért és élet-terének biztosításáért vívott német harc a belső téren vitt társadalmi háború folytatása. Ez a harc a plutokrá- ciák ellen irányul, mert igazságtalaií, bogy a népek között szegények és gazdagok legyenek, — Írja a spanyol sajtó. NEW YORK. (Rador.) A „Newyork Herald Tribune“ Chamberlain beszédéről azt írja, • hogy nem jelent béketervei, de szerény bé- I kealapot, amit meg lehetne valósítani a gya- jj korlatban is, ha egy válságos pillanatban a német hadsereg beavatkozna, hogy eltávolítsa a nemzeti szocialistákat és értelmes megegyezés kötésére kész volna. Semmi jel sem mutat azonban arra, hogy Németország ilyen emberséges magatartás felé hajlana. Nem kell más, mint egymás mellé helyezni a két beszédet annak megállapítására, melyik fél képviseli Európa és az egész világ érdekét. TOKIÓ. (Rador.) A külügyminisztérium egyik képviselője hétfőn délelőtt az újságírók előtt kijelentette, hogy Hollandiával még nem indultak meg a tárgyalások, bár ennek előkészítése végett több megbeszélést tartottak, Ugyanakkor kitért Hitler vezér és kancellár legutóbbi beszédére, melyben a Führer Szovjetoroszország, Olaszország és Japán jóakarata semlegességéről beszélt és a külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy Japán tovább folytatja politikáját, mely szerint nem avatkozik az európai háborúba, melyet figyelemmel kisér az ellenségeskedések kezdete óta. Az orosz—japán gazdasági kapcsolatokról szólva, a külügyminisztérium képviselője közölte, hogy az erre vonatkozó tárgyalások mindkét részről kielégítő módon folynak. ff Meg kell oldanunk kisebbségi magyar népünk egészségügyi nevelésének kérdésétV* Dr. Gyergyay Árpád professzor, a Magyar Népközösség kolozsvári egészségügyi szakosztály-elnöke nagyvonalú tervezetet dolgozott ki a magyarság egészségügyi kérdéseinek megoldására. — Célkitűzéseiről nyilatkozott az orvosprofesszor az Ellenzék munkatársának KOLOZSVÁR, február 27. A Magyar Népközösség' kolozsvári tagozatának egészségügyi szakosztá lya, mint lapunk máshelyén megírtuk, megkezdte működését. Ingyenes orvosi tanácsadások, rendelések, egészségügyi előadások szerepelnek a szakosztály munkarendjén, amelynek megvalósítás sában a város magyar orvostársadalma egy szívvel és lelkesedéssel részt vállalt. A felbecsülhetetlen értékű és a magyarság jövőjére nagyjelentőségű munkát dr. Gyergyay Árpád egyetemi tanár, az európaihirü fül-orr-gége szak orvos, a szakosztály elnöike irányítja, aki munkatársunk előtt a következők-» ben foglalta össze célkitűzéseit: DR. GYERGYAY PROFESSZOR NYILATKOZATA — Nekünk, orvosoknak az általános emberi szenvedések enyhítése, betegségek gyógyítása a feladatunk — mon dotta dr. Gyergyay professzor. —■ Ennek a feladatnak a munkálásában felülemelkedünk vallási, nemzetiségi és minden egyéb, munkánk teljesítésé-» ben akadályozó, megszorító kereten. Országunkban működő orvostestülete Inknek, társaságainknak célja éppen az, hogy orvosi hivatásunk gyakorid sára szükséges ismereteink felfrissítésére alkalmat nyújtson nekünk, vagy pedig hogy az egyesülésünk által nyert erőnkkel professzionális jogainkat, sérelmeink orvoslását kiharcolja. E két*» tős cél érdekében alakult orvosi szer vezetek összetétele magától értetődő en kizárt mindent, ami orvost az orvostól megkülönbözteti, de másfelől nem is munkálkodnak, e szervezetek egyébért, mint a mi saját, külön or vosi érdekeink és szükségleteink ki-» elégitésééirt. A többséghez tartozó or voskoílégáink tudományos, vagy pro fesszionlsta érdekeket szolgáló szervezetei nyugodt lelkiismerettel szolgálhatják ezeket a saját érdekeket, mert maguk mellett látják az állam jól okosan üzérkedhessünk. Most nyilván uj történelmi hivatásunk tan: hogy termeljünk és eladjunk, most nyilván uj, nagy erkölcsi küldetésünk van: hogy a béke hitét és értékét fenntartsuk. Kormányzatunk mindig bölcs és megszervezett egészségügyi gépezetét, amely az orvostudománynak a közös** ség szolgálatába állításáról go adóik o dik. ; , AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGY! INTÉZMÉNYEK MUNKÁJA — Megnyugvással Tatjuk a számla» lan, jól megszervezett bábaképzőt, anya- és csecsemővédőnő képző intéze4 i tét, a jólfizetett állami iskolaorvosi ál Iásokat, a jólfelszerelt állami iskolaor- vosi ambulatóriumokat, a népbetegség gek leküzdésére alakult intézményeket, betegsegélyrzőket, szanatóriumokat, munkásotthonokat. Meg vagyunk győződve, hogy mindezek az intézmények nem tiesznek különbséget román, vagy nem román betegek között, hiszen az általános orvosi humánum mellett or szagunk törvényei ezt világosan élő Írják. Nem írják és nem írhatják elő azonban a törvények, hogy a népki-* sebbségi véreink közül megfelelő számú személy köteles jelentkezni a bábaképző, csecsemővédő nővér képző intézetekben, iskolai orvost képző tan folyamokon, Hogy az innen kikerülő magyar anyanyelvű szakképzett egyé-* nek láthassák el a magyarlakta vidékeken a népegészségügyi szolgálatot. VÉRBŐL VALÓ VÉR SEGÍT A I LEGJOBBAN — Ilyen módon népünk nyelvét nem beszélő, gyakran meg nem értő, vele együtt nem érző állami egészségügyi közegek kötelességüket a legjobb akarattal sem teljesíthetik ott, ahol a lakosság az állam nyelvét nem beszéli, vagy alig beszéli. Ezekből az adottságokból válik nyilvánvalóvá a magyar orvosi közösség létrehozása, amelynek célja a magyarság egészségügyének szolgálása. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKOSZTÁLY FELADATAI — Elsősorban a kari együvé tartozás érzését akarjuk ápolni és megerősíteni, szerencsés külpolitikája is jól siegit a történelmi végzet ugylátszik ezen szándékainak. De mégse lehetünk zavartalan „tavaszi“ emberek. Fáj a kor társak szenvedése harcmezőkön és nél kiilöző polgári otthonokban. És fáj a hogy befelé egységesen, megerősödve bírjuk elvégezni a reánk váró munkát. Ecélból kértem a Muzeum Egyesület Orvosi Szakosztályának vezetőségét és tagjait, hogy munkánkban támogassanak jóakarattal, együttérzéssel s a nemes célkitűzéshez méltó buzgalom < mai. Társaságunk szervezetébe megfelelő szerv beállítását látom szükségesnek, amely tagjaink között a bajtársiam szellemet és jóviszonyt ápolja és erő sitse, mert csak egy belül egységes szervezet ké. pes kifelé erőt mutatni és a reá v á- rakozó nehéz feladattal megbirkózni. Mi, magyarok tulkevesen vagyunk ahhoz, hogy a közömbösséget, vagy éppen a széthúzás turáni átkát magunk között úrrá lenni engedhessük. A MAGYAR NÉP EGÉSZSÉG- j ÜGYI NEVELÉSE — Meg kelt oldanunk kisebbségi magyar népünk egészségügyi nevelésé- nek kérdését, a népbetegségek, fertőző és ragályos betegségek elleni védekezésről, azoknak megelőzéséről és elkerüléséről tartandó előadássorozattal. Terjesztenünk kell az anya- és csecsemő és gyermekápolásról szóló ismere** teket, ki kell oktatni szélesebb rété-» geinket az első segélynyújtásra baleseteknél, hirtelen rosszullétnél. Ismereti terjesztő előadásokat kell tartanunk a munka egészségtanáról, a test gondozásáról, egy szóval a legfontosabb nép-» egészségügyi kérdéseket mindenki szá mára érthető formában kell ismertetnünk. j AZ ORVOSI ELLÁTÁS KÉRDÉSE —- Fontos kérdés az arra rászorulók orvosi ellátásának problémája. Addig is, mig a nép-ambulancia felállításával, vagy éppen a népkórház felállittásávat ezt a kérdést megoldhatjuk, mint ahogy? a közelmúltban állítottak fel hasonlói intézményi a bukaresti magyar orv© sok, szükséges, bogy szervezetünk télkéresse városunk szegényebb sorsú *; főként a külső részeken lakó ma* gyarságot, az orvosi ellátásra szorulókat, erre önként vállalkozó orvos* tagjaink rendelőjébe utasítsa, ahol mérsékelt díjazásért, vagy éppen külön dijazás nélkül őket a szükséges, kezelésben fogjuk részesítem. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGY ÉS AZ ORVOSI SZAKOKTATÁS , KÉRDÉSE ; J *— Az iskolai egészségügy a fointflM sabb kisebbségi intézeteinkben már? megoldást nyert. Szakem béreinkből alakítandó csoportnak feladata az ilyen irányban még meg nem szervezett magyar iskolák egészségügyét megoldani. — A legfontosabb problémáink egyl ke az orvosi és orvosi segédszemélyzet szakoktatásának kérdése. Ez a fel-* adat több ágra oszlik. Gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelőszámu ma gyár ifjú képezze ki magát orvosnak a belföldi és külföldi egyetemeken, 1 mert a jobban képzett orvos fogja az életben a helyét1 jobban megállni. Szükséges továbbá, hogy magyar anya. és csecsemővédő nővérek kiképzéséről gondoskodjunk, ha lehetséges, az álla, mi egészségügyi szolgálat keretein belül, vagy ha ilyen irányban közbenjár rásunk nem vezetne eredményhez, a magunk erejéből, kisebbségi intézmé nveink támogatásával. — Ha vállalt kötelességünk teljesítésére a Magyar Népközösség támogatá sát és karlársaink önzetlen munkás*» ságát elnyerhetjük — fejezte be nyilatkozatát dr. Gyergyay professzor — akkor programunk nem lesz pusztába kiáltó szó s népünk egészségügyéért, fennmaradásáért vívott küzdelmünk önmagában fogja hordani jutalmát: a magyar faj élniakarását és élni tudását. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig, legolcsóbbat! az Ellenzék könyvosztályában, Clof, Piaţa Unirii. T természeti és történelmi kikelet bor*» zalmas ellentéte. Ha egy óráig öntudatlanul fürdünk a közeledő tavasz örömében, egy negyedórára zsákmányul esünk az általános emberi boldogtalanságnak.
