Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-27 / 46. szám
B / /. J? /V / r: K ii JR'aS • <-XÄDi MINIATŰRÖK Irta: PÁSZTOR BERTALAN OSZTÁLYTÁRSAIM Gy. I!., mini :i régi kcdo/.-vún egyetem joghallgatója (»00 koronás ösztöndíjért 'olya- modort n királyhoz. Nem nagyon lii/.hulott -u eredményében, mórt az érettségi bizonyít- váayáuuk volt egy szépséghibája: t. i. a *o- 1> uniódénak minden tárgyi»«»! jelese sóit, csuk a német nyelvitől kapod cUgséges kalkulust. Mentséggel próbálkozott - a következőket irta be a folyamodványba: „Jóllehet a nemet nyelvitől elégséges tanjegy cm van, kegyes- kedjék Felséged figyelem!)»* venni, hogy otthon hat testvérein vau és mind a hat — leáuy“. Néhány heti szurkolás vitán egyszer csak hivatja Farkas dékán a barátomat. Ez nem várt egyebet, minthogy furcsa indokolásáért jól megpirongatják. ehelyett azonban a folyamodványát kapta vissza, amelynek hátlapján Pápay István titkos tanácsos, a kabinetiroda főnöke szép piro-s tintával a következőket jegyezte fel: A kérelem teljesittetik. Hat testvér otlhou és mind a hat leány, valóban — elégséges. SZATHMÁRY ÁRPÁD a kolozsvári magyar színészet hőskorának kiválósága. Robosztus tehetségű színész: egyformán jeles karakter cs szalón-müvész, ope- rett-buffó. A legjobb Fahlrff, Borganeuff a .Válás után-ban, Lambertuceio a Suppé Boc- caccio-jában, utolérhetetlen Gonosz Pista a 'Falurosszában. Minden este a színpadon van, a Szinházi képteleuségek-bcn még halletet is táncol. Az utcán egy toprongyos ludtalpu, nehézkesen járó alak, a színpadon azonban csodálatosan megváltozik, könnyedségével, formás mozdulataival mintha ina* ember lenne. Szatvi ur — amint becézik — mint ősbohém szívesen ellátogat előadás végeztevei egy óvári kis vendéglőbe, ahol meghitt hangulatot és jó bort kap. Szatyi urat egy (fiatalkori, rosszindulatú himlő megfosztotta az egyik szemétől, helyére üvegből valót helyezett az orvos. A kedvenc vendéglő csaposlegényének is hasonló sors jutott, csakhogy neki egy hóstáti kiadós vasárnapi verekedésen ütötték ki a balszemét. Az ügyes legényt már bajtársi vonatkozásánál fogva Iis megszerette Szatmáry és szívesen elbeszélgetett vele. Közeledett a virágvasárnap, a színészi szerződések lejáratának határideje. Ilyenkor tit- |kos tárgyalások folytak a direktori irodában a «zerződések megújítása felől. Egyik esti előadáson Ditrói Mór igazgató odaszól Szathmárynak: — Kérlek Szatyi ur, gyere fel hozzám holnap délután négy órakor, szeretnék veled 'négyszemközt tárgyalni . . . Másnap a mondott időben tényleg benyitott Szatyi ur az igazgatói irodába, de másodmagával, kiséretében volt ugyanis Bálint, a. vendéglői csaposlegény. Ditrói kérdőleg tekint a nem várt jövevényre, mire Szatyi ur megszólal: — Kérlek direktor ur, azt kívántad, hogy négyszem közt tárgyaljunk, hát magaramai kellett hozni ezt a legényt, mert csak igy tárgyalhatunk négyszemközt, neked van kettő és nekünk kettőnknek is van kettő . . . GRICKÓ volt a neve annak a pompás farkaskutyának, mely egykoron igen kedvenc háziállatunk volt. Hűségéről, intelligenciájáról igen sokat lehetne elbeszélni. Ivadékait mint becsületes ajándékot kapták barátaink. Pesti keresztfiam, unokaöcsém, nálunk nyaralt és nagyon megkért, hogy a legközelebbi szánom- 'lat egy példányával őt örvendeztessem meg. Az uj állatkákból tényleg kiválasztottam egyet é.*i legközelebbi pesti utam alkalmával magammal vittem unokaöcsém viharos ölömére. Délután a . Newyork-kávéházat kerestem fel, ahol szivesen láttam viszont ujságiró és j színész barátaimat. Az egyik asztalnál ült j Molnár Ferenc, a kiváló szinmüiró, egyébként volt osztálytársam és meghitt barátom. Szívélyesen üdvözöl, magához ültet és kérdi, hogy mi járatban vagyok. Mondon, hogy a keresztfiamnak hoztam fel egy farkaskutya kölyköt. Érdeklődéssel villan meg a szeme a monoklija mögött és szól: Minden háziasszony régen várt könyve: Él ma szakácskönyve Közel hálom éve hiányzik ez az óriás szakácskönyv a magyar könyvpiacról. A kiadó most uj kiadásban hozta ki. Az uj kiadas 2000 receptet, diétás ételeket, olcsó és gyorsan készülő ételeket, weekend-főzést és nyers ételeket ölel magába. A könyv melléklete külön kötetben „A magyar háziasszony lexikona“, melyben abc-szerüen az ablaktisztítástól zsiroivasztásig, ami a háztartásban előfordul, minden fel van dolgozva, szakszerű tanácsadás keretében. A két kötet ára (lexikonalak, 920 oldal, nyersvászonkötés) csak 250 lej. az Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. — bálod, egy ilyen állatot én is szeretnék magam körül, tis/.lu hűséget kapnék tőle . — No es mi akadályoz ebben? - kérdezem. liulod folytatja a házigu7.il:i:ii nagyon linyús, nem enged u házában esik poloskát tartani . . . A RÖGTÖNZÉS divatj’i már nagyon elharapódzott egv időin ■ii a kolozsvári színpadon. Különösen a komikusok: Főris Pista és Pusztay Béla jártak elöl ebben, a linóm Ízlésű kolozsvári közönség azonban visszautasította ezt a karzatnak adresszált cirkuszi kóklerkedést. A sajtó is méltatlankodott, úgy, bogy végre is Ditrói színigazgató a fekete táblán tiltakozott a további rögtönzések ellen azzal, bogy a tilalom ellen vétőket Pásztori ügyelőnek a szinházi törvényszék elé kell vinnie. A Nebúnstvirág, ez a bájos francia vaudeville volt akkoriban egyik vonzó repertoir darabja a színháznak, különösen a Küry Klára felejthetetlen cimszereplése miatt. Mellette Pusztay Béla játszotta a Celestin Floridor hálás szerepét. A daral) harmadik felvonása tudvalevőleg egv kaszárnyában játszik, abova a szép Denise és kísérője Floridor elmenekülnek. A tisztek nagy örömmel fogadjál.- őket és már vigau mulatnak a feliér asztalnál, amikor megjelenik Chateau-Gibu ezredes, hogy váratlan éjszakai inspekciót tartsou. A meglepett tisztek hirtelen katou inihába bujtatják a két vendéget, de az ezredes gyanúval él és hogv meggyőződjék, vájjon valóban katonákkal van dolga, lovat hozat elő és megparancsolja. hogy a katona ruhában igazán pompásan feszitő Denis üljön fel rá. A ló szerepére egy a Feleki-uton lakó Basa Gergely nevű szamosviz árus Rózsi nevű lova kapott szerződést három korona díj ellenében. \ ipik István, a kar hais .ua oszlop« aki Pa,aval egy házban lakot!, pl olrzs.il I i az állató' Pásztorinál, a szigmu ügyelőnél \z előad.n <:,téjni Basa nagy '.üs/.ki--n'-gg.-l viltc a szépen kikefélt é„ füleinél pjpirrn- ókkal ékesített Bözsit a színház, leié és ha az utón valaki megkérdezte útja lelől, nagy i név zrttel válaszolta: Megyünk jádzaui a színházba . . . Rózsi alkalmasnak mutatkozott a nzeii-p'e, nem nyugtalanította a nagy lény es a kifestett színpadi emberek, rseudes megadással lói le, hogy a primadonna ráüljön és kibaj- tuHson vele a színpadról. Egy esti- azonban kifürkészhetetlen okb >1 éppen a legexponáltahh jelenetben Rózsi harsányan nyeríteni kezdett. Nagy inegrőköuyö- dés a nézőtéren, a színpadon is . . . Végre Pusztay, kinek szerepéből lolyédag a zablájánál fogva tartania kellett a lovat, hangosan rászólt: —- Hé Rózsi, ez nincs u szerepedben, nem tudod, hogy tilos u rögtönzés, fogd he a szád, mert mindjárt felír Pásztori . . . Óriási derültség fogadta ezt a rögtönzést és talán ezt a direktor is megbocsátotta . . . A GAJZÁGÓ család egyik nagyreményű ivadéka, kolozsvári jogász korában nem egyszer küzdött az anyagiakkal, mert a Szainosuj várról érKezö havi járandóságát nem mindig osztotta be kellően. Egy ilyen zavaros napon már csak annyija volt, hogy egy sürgönyt meneszthe- trtt édes apjához, az örmény kereskedőhöz. A sürgöny igy szólt: — Apám, nő a baj — úszom. Kérek húsz forintot. Az apa ebből a táviratból azt is érthette, hogy fiának nő a bajusza, meg azt is, hogy nő a haj és kedves fia úszik. Persze, az apa szempontjából az előbbi magyarázat kedvezőbb volt és azért húsz forint helyett egy skatulya bajuszpedrőt küldött, a levélben pedig csak ennyit irt: — Húsz forintot nem kenhetsz a bajuszodra, hát küldök inkább pedrőt, aztán csak pederd a bajuszodat! Rags cikkekben méltatja a bolgár sajtó Constantínesca pénzügyminiszter szófiai látogatásának jelentőségét SZÓFIA, február 26. (Rador.) A bulftár sajtó továbbra is Constantinescu pénzügyminiszter látogatásával foglalkozik. A „Slovo“ a kővetkezőket irja: „Constantinescu mi niszter látogatása a két állam jóakara t ta nyomán keletkezett rendkívül kedvező légkörben folyt le. A csütörtöki díszvacsorát’ elhangzó, t beszédekben kifejezetten hangsúlyozták a Duna mindkét partján egyformán megálla pitható óhajt a mentői tevékenyebb és szorosabb együttműködésre vonatkozóan, melynek természetes következménye lenne a jószomszédi viszony megerősítése és a régi baráti kapcsolat, helyreállításának előkészítése, mely egy évszázadra vezethető vissza, mi dőn a bulgár emigránsok bátorítást és támogatást nyertek Romániában a ban zajuk felszabadítását szolgáló hazafias munkában. Azóta románok és bolgárok egyformán átérezték, mennyire szükségük van egymásra és történél mi, földrajzi, népi és közös felfogásbeli adottságaiknál fogva mennyire szükség van arra, hogy kéz a kézben haladjanak. Bármi is történik, mi a Balkánon élünk és jószomszédi viszony fenntartására vagyunk kötelezve. A meg nem értést előidéző okok eltűnte*» tésére vonatkozó erőfeszítésünket tehát bátoritani kell. A tapasztalatok, fö leg az utóbbi időben, elég tisztán mulatják, hogy a kisiiépek mily politikát kell kövessenek. Idegen befolyás mindig volt a Balkánon és ezek nagyrésze csak kárt okozott. A mult tapasztalatai nyomán reméljük, hogy a balkáni népek között mindinkább uj felfogás ala» kul, melynek nyomán egyesülhetünk és ereit nyerhetünk arra, hogy ellenálljunk. Ebben az irányban Constlantines cii miniszter látogatását komoly lépésnek tartjuk arra, hogy a teóriák teréről gyakorlati eredményekhez érjünk. Ez egyformán hasznára lesz Roma niának és Bulgáriának. h katonai hörzefehöe valö icislcpill€s iránti keresek íialárideic március elsejével leiár KOLOZSVÁR, február 26. A kolozsvári katonai térparancsnok ság a város és a megye lakosságának tudomására hozza, hogy a katonai körzetekbe való letelepüléssel kapcsolatos kérelmezések határideje folyó év március elsejével véget ér. Tehát mindazok a személyek, akik a fenti időpontig nem tettek eleget ez irányú kötelezettségeiknek és kérései két nem terjesztették elő, a Hivatalos Lap 1938 december 16-iki 239. szarná ba megjelent katonai zónák létesítéséről szóló törvény 29. szakasza értelmében szigorú büntetésben részesülnek. Ezzel egyidejűleg felhívjuk a közön*« ség figyelmét azokra az adatokra, melyeket be kell, hogy vezessenek a szűk séges igazolványokat igénylő kérvényekre a katonai zóna, vagy körzet területén levő ingatlanok adás-vétele vagy kibérlése esetén. Az ilyen irányú kérésekben világom san fel kell tüntetni: A nevet, foglal kozást, etnikai származást, lakhelyei, utcát és házszámot. Ez az eladóra és a vevőre (vagy bérlőre) egyaránt kö telező. A kérvényhez csal ölni kell: az adásvételi szerződést (vagy bérleti szerződést), a vevő, vagy bérlő állampolgársági bizonyítványát. Csatolni kelt to=< vábbá a rendőrség vagy a csendőrörs áltai kibocsátott igazolványt, amely bői kitűnik, hogy' a vevő, vagy bérlő mikor telepedett le a helységbe, valamint a katonai körzetbe való lakísatási enge dély számát. Az összes kérvényeket a kolozsvári térparancsnoksához kell benyújtani, mely minden kérésre idejében választ ad. A más hatósághoz küldött ilyen irány'u kérvények válasz nélkül marad nak. Felhívja végül a közlemény azokat, akik 1938 december lóxiíka után telepedtek le a katonai körzetben, hogy folyó év március 1 ig egészítsék ki adataikat. 19 40 I eh r ii ár l 7. Kihirdeteti a inagyai" nóáa~szöveg pá!yázai eredményéi KOLOZSVÁR, február 26 Mint i-meretcs, az Erdélyi Magyar Dal* irodalmi Társaság erdélyi tárgyú nóta-./',, vegpál> á/.atot irt ki mé* a mull év oklV-be lében. Ennek eredmén ybirdc!é-ét eredeti!**» karácsonyra tervezte, di tekintettel a pu Házatok nagy szamára, valamint a rendkisini helyzetre, c/.t csak jelen alkalommal tehette ii '-j'. miért is az illetek* -ek elnézését ké ii. A/ 500 pályamű lelkűiméi ctes elbírálóra rendkívül nehéz és fárasztó munka elé állította a bírálóbizottság tagjait. A félezernyi pályamunka tömegéből a bírálóbizottság iparkodott azokat a müveket az első sorba helyezni, melyek belső értékükkel legjobban rászolgállak az arany, ezüst, vagy bronz éremmel, illetve oklevéllel való kitüntetésre. Miután a döntőbe jutott pályaművek mindegyikében volt valami érték, a bírálóbizottság úgy határozott, hogy akiknek a dijakból, illetve oklevelekből már nem juthatott, azokat elismerése jeléül dicsérettel jutalmazza. Az E. M. D. T kiosztásra kerülő dijai ezek szerint a következők: 3 aranyérem (I. dijak). 4 ezüstérem (II. dijak), 5 bronzérem (III. dijak), valamint 24 oklevél és 36 dicséret. Az I. dij nyertesei: 1. D. Szilágyi Erzsébet Marosvásárhely ,,Itt születtem Csikország* ban“ c. szövegével. 2. Balázs András ig. tan. Fehéregyháza „Ráborult a csendes este“ c. szövegével. 3. Tamás Katalin Kolozsvár „Csiksomlyói nagytemplomban“ c, szövegével. A If. dij nyertesei: 1. Nagy Dénes ny. tanár Marosvásárhely „Oda lennt a Maros partján“ c. szövegével. 2. Nemes Nagy Martba Brassó ..Az én népem“ c. szövegével. 3. Dr. Albişi József Bukarest „Álmodik a székely tavasz“ c. szövegével. 4. Garcsár Ilona Maroskeresztur „Marosvizén úszik csőim* koin“ c. szöveggel. A III. dij nyertesei: 1. Fodor Viola, a Magyar Lapok munkatársa Nagyvárad ..De sok virág“ c. szövegével. 2. Szentimrei Kovács Gyula ny. főjegyző Nagybánya „Menyegző lesz Csikországban“ c. szövegével. 3. Konx ár János Szalonta „Marosparti kis faluban“ c. szövegével. 4. Kiss Zoltán jogszigorló Vargyas ..Kolozsvári sétatéren“ c. szövegével. 5. Kálnoki Kiss Gáborné Marosvásárhely „Hargitai őszi szellő“ c. szövegével. Oklevéllel jutalmazottak: 1. Allesz Béla Marosludas. 2. Balázsiné Haa: Olga Gyér- gvószentmiklós, 3. Bálint Ákos karnagy Gyergyószentmiklós. 4. Bányai Piroska Kolozsvár. 5. Biró Károly énekvezér Bukarest. 6. Blum Sándor Margittá. 7. Boros András Arad. 8. Csibv Lajos hírlapíró Gyergyószent- miklós. 9. Dászkál Margit ig. tan. Székudvar. 10. Fekete J. István Nagyrápolt. 11. Göckel Alfred Arad. 12. Hegyi Mózes lelkész Kékes. 13. Kálmán András Temesvár. 14. gróf Kendeffy Gáborné báró Bánffy Zsuzsanna Hátszeg. 15. Kovács János ügyvédjelöli Kolozsvár. ] 6. Dr. Mezey Zsigmond Arad. 17. Sallak Árpád Kolozsvár. 18. Szepesi Nits István lelkész Temesvár. 19. Szö- vérffy Tivadar Brassó. 20. Dr. Török Ferenc Kézdivásárhely. 21. Ungváry Miklós Arad. 22. \ ecsei Nagy Dezső Egeres. 23. Zárug János Gyergyószentmiklós. 24. Zombont Jenő Zilah. Dicséretet kaptak: 1. Albercht József gimn. tanár. Brassó 2. Anglii Balázs Marosvásárhely. 3. Antal Berci Kolozsvár. 4. Ágoston György Kolozsvár. 5. Berkes y Márton Kolozsvár. 6. Bobovszkv János gyógyszerész Kékes, 7. Bogdánv István Arad. 8. Dr. Bokor Károly ügyvéd Kolozsvár. 9. Bogsch Béláué Nagyvárad. 10. Dancsó J. Kárrly Kolozsvár. 11. Dósa Ferenc ig. tan. Magyarki- íályfalva. 12. Dudra Béla Petrozsény. 13. Enbery Árpád ny. ig. Székelyudvarhely. 14. Gellért László hírlapíró Arad. 15. Eercegh Tibor Kolozsvár. 16. Incze J. Kolozsxár. 17. Izsák Domokos Benczéd 18. Jancsuskó Gábor Jugoszlávia. 19. ifj. Kádár Imre Var- solez. 20. Kissné Décsi Mária Temesvár. 21. Komán Cirilné Tövis. 22. L. Ady Mariska Bánffyhunvad. 23. Lászlóné Prohászka Elvira Arad. 24. Mészáros Elek ig. tan. Agris. 25. Mikié István Kolozsvár. 26. Pál András Brassó. 27. Pálosi S. János Zilah. 28. Plu- hár Gábor, a Székely Dalegylet elnöke Szé- kelyudvarhely. 29. S. Nagy Magda Kolozsvár. 30. Schullerné Sillav Erzsébet Kolozsvár. 31. Szericska Vencel Marosvásárhely. 32. Sz. Horvátiiné Somsay Erzsébet Erzsébetváros. 33. Tóth Géza Temesvár 34. Tóth István Muresel. 35. Tóth Vilmos Kőröspatak, 36. Vajda Károly énekvezér Okland. Az érmeket és az okleveleket a bírálóbizottság már megrendelte s remélhetőleg egy hónap alatt elkészülnek. A vidékieknek postán fogják elküldeni, a helybeliek majd személyesen vehetik át Sz. Nagy Endre főtitkárnál Kolozsvár, Cal. Regele Ferdinand 105. szám alatt. Az érmet nyert 12 szöveg megzenésítéséről az EMDT fog gondoskodni és igy remélhető, hogy az erdélyi magyar dalbokréta rövidesen újabb értékekkel gazdagodni.
