Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-25 / 45. szám

ELLEN 7ÚK 10 4 0 február 2 5. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Az 1^'40-es dráma első jeleneiéi \ külpolitikai hét nem hozott fordulatot az európai válságban. De amint az illő le­lik. Iiétről-hétre izgalmasabbá válik a liáho- ni altul nmiigv is feszültségben tartott kül­politikai légkör. Nyilvánvaló, hogy a nagy hahóm eddigi stagnálása után. mellbe vál- tozatosságot csak a finnek hősies küzdelme vegyített, a tavasz meghozza a türelmetlenül figyelt változást. \z uj lehetőségek továbbra is a skandináv terület és a ko/.elkelet és Középkelet felé vetik árnyékukat. Ütolsó héten főleg a skandináv probléma került előtérbe. Az egymástól nagy távolságra eső két terület problémája azonban, úgy látszik, elválaszthatatlan egymástól a felszínen moz­gó tervekben, melyek a nyugati front moz­dulatlanságából csak ebben a nagy átölelő mozdulatban látják a katonai kivezető utat. A kérdést ugyan föl lehet tenni másként is, Hore Belisha, volt angol hadügyminiszter a problémának ezt az uj megformulázását ad­ja angol és francia lapok által közölt leg­utóbbi cikkében. Szerinte az a konvencioná­lis felfogás, hogy ilyen nagy háborúnak szün­telen katonai összecsapásokból kell állani. ré­gen túlhaladott dolog. A világháborúban sem voltak döntő jelentőségűek a nyugati front évekig tartó véres összecsapásai, melyekért pedig mindkét részről milliók életét áldoz­ták fel. Ez az áldozat az elért területi ered­ményekhez képest aránytalanul nagy volt és még mindig nyílt kérdés — Írja Hőre Be- fisba —, hogy mennyiben voltak felelősek a háború vezetői azokért az áldozatokért, me­lyek a hadviselés már akkor megváltozott szükségleteinek meg nem értéséből fakad­tak. Ma tisztába kell jönni, hogy melyik az az eszköz, vagy melyek az együttes eszközök, melyek legeredményesebben és leggyorsah.­ß siker egţik legfontosabb ténye­zője az egészség... Mindannak ellenére, hogy ez köztudomású dolog s hogy a gyomornak tevekénysége ré­vén nagy fontosságot kell tulajdonítani en­nek, senki sem fordit a szervezet eme részére kellő gondot. Mérték nélkül nyelünk le min3ent és min­den órában. Ezért nem létezik ember, aki egy bizonyos kor elérése után ne panaszkod­na gyomorfájdalmakról, különböző emész­tési zavarokról. Gyomrunkkal szemben visz- szaélésünk elkerülhetetlen következményei a gyomorbajok és mindennemű bántalmak. A modern orvostudománynak sikerült fel­fedeznie egy olyan gyógyszert, melynek az a nagymérvű tulajdonsága, hogy a legmaka­csabb 10—15 éves gyomor- és bélbetegségck, valamint vese, epe- és májmegbetegedések eseteiben már rövid kúra után kitűnő, nem várt eredményeket mutat fel. A világhírű amerikai Gastro D. gyógyszerről van szó, amely, miután minden országban ki lett próbálva, valóságos áldást jelent az emberi­ség számára. Orvosok is ajánlják. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógy­szertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. ban vezethetnek az ellenfél összeomlására. Meglehet, hogy ezek között a mai védelmi lehetőségek miatt kizárólagosan katonai esz­közök szóba sem jöhetnek. A légi támadá­sok a nyugati háború eddigi tapasztalatai s a spanyolországi, kinai és a finn—orosz há­ború tapasztalatai szerint szintén nem le­hetnek önmagukban döntőek. Más eszközök igénybevételére is van tehát szükség s a had­vezetőségnek meg kell oldani azt a megold­hatatlannak egyáltalán nem tekinthető prob­lémát, hogy melyik eszközt milyen mérték­ben alkalmazzák a győzelem elérésére és a legnagyobb erőfeszítést föltétlenül annak , a fegyvernek szolgálatába kell állítani, mely­től a döntő hatást várják. Arról azonban Hore Belisha szerint nem lehet szó, hogy akár egy kifárasztási háború érdekében is a helyes hadvezetés tisztán csak a defenzí­va lehessen. A támadás a győzelem egyedüli eszköze, csak helyesen kell megválasztani a támadás területét, amelynek nem kell fel­tétlenül katonai téren feküdnie. TAVASZI HÁBORÚS TERVEK A tavaszi hónapok, minden jel arra mutat, eleget fognak tenni ennek a kívánságnak. Alighanem mindkét háborús fél részéről ké­szen állanak a támadó tervek, csak az a kér­dés, hogy melyik előzi meg a másikat. Az utolsó napok nemzetközi eseményei az észa­ki lehetőségek felé terelték a figyelmet. A finn—orosz háború eseményei s a skandináv államoknak ezzel kapcsolatban nagy nehéz­ségek között vergődő semlegessége arra mu­tatnak, hogy a háború további kiterjedésé­nek, vagy eddigi területre korlátozódásának kérdése egyelőre ilt Jog eldőlni. A finnek­nek segítségre, komoly segítségre van szük­ségük. hogy az orosz tömegek folyton ineg- ujtilo támadásának ellenállhassanak. A gyors segítségnyújtást azonban csak a skandináv államok tehetik lehetővé, vagy azzal, hogy nyíltan a finnek mellé sorakoznak, vagy az­által. hogy a finnek segítségére küldött nyu­gati csapatoknak átvonulására megnyitják te­rületüket. Angol-francia felfogás szerint a norvégek és svédek az orosz támadó ellen hozott legutóbbi népszövetségi határozat alapján erre kötelezve is volnának. Oroszor­szág és Németország azonban ezt háborús lé­pésnek tekintenék a két skandináv állam ré­széről. Maga a tény azonban, hogy a nyugati hatalmak ilyen kívánságokkal fordulnak Nor­végiához és Svédországhoz, arra mutat, hogy í közel állunk a franeia-angol csoport és az ! Oroszország közötti diplomáciai viszony meg- j szakításához, sőt talán a nvilt hadüzenethez | is. Az eddigi előkészületek mindkét részről j már alig leplezett nyíltsággal háborús ellen- I felekképpen állították egymással szembe I Oroszországot és a nyugati hatalmakat. A ' nyílt hadüzenet csak logikus következménye t volna ennek a helyzetnek. A FINN ELLENÁLLÁS JELENTŐSÉGE A francia és angol sajtó félreérthetetlen céltudatossággal készíti is elő ezt az eseményt. Nem valószínű, hogy a cenzúra mai világá­ban a két kormány engedélye, vagy egyenes utasítása nélkül lehetséges volna az ilyesmi. A francia külpolitika főorgánuma, a párisi Temps“ egyik vezércikkében például nem­rég megállapította, hogy az orosz—finn há­borút egyáltalán nem lehet többé elválasz­tani a nyugati háborútól, mert különböző jelzéssel ugyanaz a háború folyik északon, mint Nyugateurópában. Finnország sorsa — állapítja meg a lap — elkerülhetetlenül mély benyomást fog gyakorolni az európai hábo­rú sorsára is. És végső következtetésképpen hozzáteszi, hogy ..azok, akik ebben a kérdés­ben önmaguk és a finn nép iránti kötelessé­güket nem teljesitik, a legsúlyosabb felelős­séget vállalják, mert vannak elmulasztott al­kalmak, amelyek sohasem térnek vissza s amelyek a történelem menetét évszázadokra eldöntik.“ Ugyanennek a lapnak katonai szakértője foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy /jH mii jelent a mai háborúban Finnország el­lenállása és mit jelentene az orosz győze­lem a finnek felett. A nyugati hatalmak Finnország eltiprása esetén feltétlenül szin­tén komoly vereséget szenvednének, akár je­len vannak a finn csatatereken, akár nem. A következmény alighanem megnyilatkozna a semlegesek, igy a skandináv országok további magatartásában is, melyek még kevesebb el­lenállást tudnának tanúsítani a másik há- borús fél nyomásával szemben. Gazdaságilag a skandináv területek az orosz—német cso­port kezeibe kerülnének, ami különösen Né­metországnak nagyjelentőségű dolog. Ami a katonai következményeket illeti, Oroszország haderejének mintegy negyedrésze, melyet a finn csataterek lekötnek, szabaddá válna más célok számára. Es hogy az oroszoknak más céljaik szintén vannak, az kétségtelen. Ezek­nek a céloknak megvalósitása azonban Moszkva számára mindaddig lehetetlen, amig a finn hadjáratot be nem fejezi. Az orosz vasutak tökéletlensége miatt ugyanis alig ké­pes az északi arcvonalon álló hadsereg ellá­tására. két frontot közlekedési eszközeinek mai tökéletlensége mellett Oroszország fenn­tartani nem tud. Az orosz erőnek a német erővel párhuzamos felhasználási lehetősége és a nyugati hatalmak esetleges oroszellenes tervei szempontjából a finnek hősies ellen­állásának tehát óriási, talán döntő jelentő­sége lehet az 1940-ik cv hadműveleteire. Franciaországban a Mannerheim-vonal védel­mét Verdun védelméhez hasonlítják s az ott folyó harcok jelentőségét sem tartják kisebb- í" nek a verduni harcokénál. Veszélyben a skandináv semlegesség mogatására, vagy maga csatlakozna a finnek­hez. AMIRŐL A VALÓSÁGBAN SZÓ VAN A skandináv külügyminiszterek ma Kcü penhágában ültek össze, hogy tanácskozza­nak a helyzetről. Ez a helyzet tényleg tra­gikus. Nem lehet tudni, hogy az „Altmark'4 hajó körül keletkezett viharzás elsimul-e, vagy jóval pusztitóbb nagy viharok beveze­tőjéül szolgál. Chamberlain utolsó beszédé­ben kijelentette, hogy az angol kormány nem hajlandó eltűrni a semlegességnek olyan ma­gyarázatát, melyet norvég részről az „Alt- mark“ hajóval kapcsolatban alkalmaztak. Németország viszont erélyesen hangoztatja, hogy nem tekintheti többé semlegesnek Nor­végiát, ha a mostanihoz hasonló esetben a behatoló hadihajóval szemben nem lép fel fegyveresen. A vita a semlegesség passzív és aktiv gyakorlása körül forog. A semlegesség tevékeny gyakorlására azonban, amint az ,.Altmark“ esete is mutatja, háborús nagyha­talmakkal szemben egyetlen kis állam sem meri rászánni magát. Lényegileg azonban nem is erről van szó. Németország kemény fellépésével elsősorban a számára nélkülöz­hetetlen svéd és norvég vasércekre és ezek­nek Németország felé vezető útjára gondol. Az angol-francia csoport viszont szabad utat szeretne Finnország felé, amivel egyidejűleg meggátolhatná a vasércek szállítását is Né­metország felé. Érthető tehát, hogy a skan­dináv semlegesség megvédése a háborús Európa legnehezebb problémái közé tartozik. Amig északon az európai érdeklődést le­kötő módon folyik a nagy versengés, a dél­kelet fenyegetett pontjain szintén nem szü­netelnek az előkészületek. A Weygand-had- sereg nagyszámú ausztráliai, ujzélandi és in­diai csapattal erősödött. Az oroszok hir szerint német katonai szakértő támogatásá­val — erősitik a bakui vidéket és védelmi munkát végeznek a Fekete-tengernek euró­pai kikötőiben is. Törökországban kivételes katonai rendszabályokat hoznak s amint egy Rador-távirat jelenti, nagyszámú angol kato­nai mérnök érkezett Istambulba, hogy a Dar- danellákat szárazföld felől védő erődítési müveket, a mult háborúból ismert kirklisszei erődítéseket és az adrinapolyi erődítményt a mai kor követelményeinek megfelelő álla­potba helyezzék. Az 1940-es dráma első je­lenetei már előttünk játszanak le. Valószí­nű, hogy nem kell sokáig várnunk a tragédia válságos eseményeinek teljesebb kifejlődésére sem. . ^ S _ Á skandináv államok helyzete a finn—• orosz háború súlyos fordulataival egyidejű­leg válik mind nehezebbé. Finnország rövid idő előtt segítségért fordult a svédekhez, akiktől, londoni jelentések szerint, legalább két hadosztály katonaságot és megfelelő hadi felszerelést kért. A svéd kormány, Gusztáv király kijelentése szerint, fájdalmas szívvel volt kénytelen visszautasítani ezt a kívánsá­got. Svédország és Norvégia a semlegesség keretei között megpróbálnak minden lehető segítséget küldeni a finneknek, semlegessé­güket azonban kétségbeesett erőfeszitéssel igyekeznek védeni. Ez az erőfeszítés érthető, mert a skandináv semlegességet a most kö­vetkező hónapokban, vagy talán már hetek­ben a legnagyobb veszedelmek fenyegetik. Mindkét ország beleesik a nagy háború leg­közelebb valószínű kiterjedésének vonalába. Az angol-francia és a német-orosz csoport összeütközési útjában állanak, amit még sú­lyosabbá tesz, hogy területeiken nélkülözhe­tetlen nyersanyagok találtatnak az egyik há­borús fél számára. A mult héten Norvégia került az „Altmark“ hajó ügyével kapcsolat­ban a német-angol ellentét kereszttüzébe. Maga a vitás eset, mely a nemzetköz^ jog bizonytalan szabályai szerint különbözőkép­pen magyarázható, önmagában szinte másod­rendű dolog. A norvég hatóságok területi vi­zeiken nem mertek megvizsgálni egy német hajót, mely katonai jellegére hivatkozott, hogy a belsejében szállított háromszáz angol foglyot a partok mentén zavartalanul eljut­tathassa a német vizekig. Amire egy angol hadihajó behatolt a norvég vizekre, megtá­madta a német hajót és kimentette a foglyo­kat. Hogy melyik fél sértette meg a norvég semlegességet, az nyílt kérdés: alighanem mind a kettő. De nem is ez a lényeges, ha­nem az, hogy Anglia, amely eddig ilyen ese­tekhez aránylag kesztyűs kézzel nyúlt, rá­szánta magát erre a kíméletlen lépésre. Nyil­vánvaló, hogy ez a lépés is csak bevezetés volt tovább tervezett lépésekhez és hogy a presszió a skandináv államokkal szemben most mindkét részről súlyosbodni fog. Ang­liának egy hajóraja cirkál a finn területhez közel fekvő északi norvég partok előtt. Orosz repülőgépek „félreértésből“ bombáz­tak egy svéd helységet. Németország pedig keményhangu jegyzéket juttatott el a nor­végekhez és nem hagyott kétséget a svéd fő­városban sem aziránt, hogy milyen álláspon­tot foglalna el, ha Svédország nyugati csa­patokat engedne át területén a finnek tá­j,Egy király, egy királyság és egy hercegu KAIRO, február 24. (Rador.) „Egy király, egy királyság és egy herceg“ cim alatt a „Semaine Egyptienne“ cimü folyóirat — a legte* kintélyesebb keleti lap — érdekes cik­kel közöl a jelenlegi nemzetközi ese mények keretei között Romániával, Uralkodójával és trónörökösével fog­lalkozva: „Románia ma ismét erötelie sen hangoztatja saját erejébe, rendel-* tetősébe és jövőjébe vetett hitét, Ural­kodójának erélyes, határozott és biza­kodással telt szavain keresztül, melyek a Duna torkolatánál hangzottak: „Ha­táraink örökösek és a román erők egy­ségén megtörik minden ellenséges tá madás“. Románia boldog lehet, hogy ezekben a viharos időkben olyan veze=* tője van, aki mesterien tartja kezében országa kormányzását. A románok bíznak uralkodójuk bölcsességében, széleskörű tudásában, előrelátásában és minden alkalommal kinyilvánítják hódolatukat és hálájukat. De ezek az érzelmek nemcsak az Urakodó felé irá­nyulnak, ki a nép élén halad, de an­nak irányába is, kit Atyja azért nevelt tel, hogy amikor szükség lesz rá. ma­ga vezethesse csapatait győzelemre, az ősi örökség védelmében. A trónörö­kös ma az összes románok szivében a nemzet holnapi eszményét testesíti meg. — Fiamból embert és királyt akarok nevelni — mondotta az Uralkodó és ilyen értelemben nevelték a román trónörököst. A jövendőbeli uralkodó alaposan is meri az országot, melyet minden irány* ban bejárt. Daliás termete rendkívül érzékeny lélek hajléka.“ . j A lap több esetet idéz, amikor Mi­hály nagyvajda bizonyítékát szolgál­tatta nagyszerű lelki képességeinek és igy fejezi be: „Az igy felkészült ki­rályi herceg testben és lélekben az or szagé. A nemzet leikéből fakadt és an nak szemeláttára virágzott fiatalos mosolya. Ilyen lelki és szivbéli tulaj* donságokkal van megáldva, csoda te­hát, ha a románok annyira szeretik? A tömeg lelkében Mihály nagy vajda a hazába vetett hitet és szeretetet tük­rözi vissza, azon országét, mely ifjú­ságának élő jelképe.'* * Figyelmeztetés. A Kath. Misszió és a Magyar Lutheránus Nőegylet vezetősége tu­domására hozza mindazoknak, akik az álta­luk rendezendő légvédelmi tanfolyamra be­iratkoztak, hogy a tanfolyam megkezdődött és az előadások két csoportban minden hét­főn este negyed 8—8-ig és kedden 7—8-ig a Kát. plébánia földszinti tanácstermében (P. Unirii 14. sz.) tartatnak meg. A beiratko­zottak, akik eddig még nem jelentkeztek, az előzőleg kitöltött légvédelmi igazoló füzettel, jelenjenek meg a fentjelzett napok egyikén, különben a tanfolyamból végleg kimaradnak. A SISPORT fejlesztése érdekében előa­dást rendez az EKE. Az Erdélyi Kárpát Egyesület természetjáró szakosztálya a si- sport fejlesztése érdekében szakosztályi hiva­talos óráin, (február 26., márc. 1. és márc. 4-én) elméleti és terepgyakorlatokkal fog foglalkozni. Szóba kerül a felszerelés, első­segély, hegyiveszélyek és a legújabb simód- szer kérdése, amelyet rövid teremgyakorla­tok fognak követni. Az érdekesnek feltét- letül hasznosnak Ígérkező kezdeményezésre felhívjuk az egyesület tagiéinak figyelmét. •,

Next

/
Thumbnails
Contents