Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-25 / 45. szám
ELLEN 7ÚK 10 4 0 február 2 5. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Az 1^'40-es dráma első jeleneiéi \ külpolitikai hét nem hozott fordulatot az európai válságban. De amint az illő lelik. Iiétről-hétre izgalmasabbá válik a liáho- ni altul nmiigv is feszültségben tartott külpolitikai légkör. Nyilvánvaló, hogy a nagy hahóm eddigi stagnálása után. mellbe vál- tozatosságot csak a finnek hősies küzdelme vegyített, a tavasz meghozza a türelmetlenül figyelt változást. \z uj lehetőségek továbbra is a skandináv terület és a ko/.elkelet és Középkelet felé vetik árnyékukat. Ütolsó héten főleg a skandináv probléma került előtérbe. Az egymástól nagy távolságra eső két terület problémája azonban, úgy látszik, elválaszthatatlan egymástól a felszínen mozgó tervekben, melyek a nyugati front mozdulatlanságából csak ebben a nagy átölelő mozdulatban látják a katonai kivezető utat. A kérdést ugyan föl lehet tenni másként is, Hore Belisha, volt angol hadügyminiszter a problémának ezt az uj megformulázását adja angol és francia lapok által közölt legutóbbi cikkében. Szerinte az a konvencionális felfogás, hogy ilyen nagy háborúnak szüntelen katonai összecsapásokból kell állani. régen túlhaladott dolog. A világháborúban sem voltak döntő jelentőségűek a nyugati front évekig tartó véres összecsapásai, melyekért pedig mindkét részről milliók életét áldozták fel. Ez az áldozat az elért területi eredményekhez képest aránytalanul nagy volt és még mindig nyílt kérdés — Írja Hőre Be- fisba —, hogy mennyiben voltak felelősek a háború vezetői azokért az áldozatokért, melyek a hadviselés már akkor megváltozott szükségleteinek meg nem értéséből fakadtak. Ma tisztába kell jönni, hogy melyik az az eszköz, vagy melyek az együttes eszközök, melyek legeredményesebben és leggyorsah.ß siker egţik legfontosabb tényezője az egészség... Mindannak ellenére, hogy ez köztudomású dolog s hogy a gyomornak tevekénysége révén nagy fontosságot kell tulajdonítani ennek, senki sem fordit a szervezet eme részére kellő gondot. Mérték nélkül nyelünk le min3ent és minden órában. Ezért nem létezik ember, aki egy bizonyos kor elérése után ne panaszkodna gyomorfájdalmakról, különböző emésztési zavarokról. Gyomrunkkal szemben visz- szaélésünk elkerülhetetlen következményei a gyomorbajok és mindennemű bántalmak. A modern orvostudománynak sikerült felfedeznie egy olyan gyógyszert, melynek az a nagymérvű tulajdonsága, hogy a legmakacsabb 10—15 éves gyomor- és bélbetegségck, valamint vese, epe- és májmegbetegedések eseteiben már rövid kúra után kitűnő, nem várt eredményeket mutat fel. A világhírű amerikai Gastro D. gyógyszerről van szó, amely, miután minden országban ki lett próbálva, valóságos áldást jelent az emberiség számára. Orvosok is ajánlják. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. ban vezethetnek az ellenfél összeomlására. Meglehet, hogy ezek között a mai védelmi lehetőségek miatt kizárólagosan katonai eszközök szóba sem jöhetnek. A légi támadások a nyugati háború eddigi tapasztalatai s a spanyolországi, kinai és a finn—orosz háború tapasztalatai szerint szintén nem lehetnek önmagukban döntőek. Más eszközök igénybevételére is van tehát szükség s a hadvezetőségnek meg kell oldani azt a megoldhatatlannak egyáltalán nem tekinthető problémát, hogy melyik eszközt milyen mértékben alkalmazzák a győzelem elérésére és a legnagyobb erőfeszítést föltétlenül annak , a fegyvernek szolgálatába kell állítani, melytől a döntő hatást várják. Arról azonban Hore Belisha szerint nem lehet szó, hogy akár egy kifárasztási háború érdekében is a helyes hadvezetés tisztán csak a defenzíva lehessen. A támadás a győzelem egyedüli eszköze, csak helyesen kell megválasztani a támadás területét, amelynek nem kell feltétlenül katonai téren feküdnie. TAVASZI HÁBORÚS TERVEK A tavaszi hónapok, minden jel arra mutat, eleget fognak tenni ennek a kívánságnak. Alighanem mindkét háborús fél részéről készen állanak a támadó tervek, csak az a kérdés, hogy melyik előzi meg a másikat. Az utolsó napok nemzetközi eseményei az északi lehetőségek felé terelték a figyelmet. A finn—orosz háború eseményei s a skandináv államoknak ezzel kapcsolatban nagy nehézségek között vergődő semlegessége arra mutatnak, hogy a háború további kiterjedésének, vagy eddigi területre korlátozódásának kérdése egyelőre ilt Jog eldőlni. A finneknek segítségre, komoly segítségre van szükségük. hogy az orosz tömegek folyton ineg- ujtilo támadásának ellenállhassanak. A gyors segítségnyújtást azonban csak a skandináv államok tehetik lehetővé, vagy azzal, hogy nyíltan a finnek mellé sorakoznak, vagy azáltal. hogy a finnek segítségére küldött nyugati csapatoknak átvonulására megnyitják területüket. Angol-francia felfogás szerint a norvégek és svédek az orosz támadó ellen hozott legutóbbi népszövetségi határozat alapján erre kötelezve is volnának. Oroszország és Németország azonban ezt háborús lépésnek tekintenék a két skandináv állam részéről. Maga a tény azonban, hogy a nyugati hatalmak ilyen kívánságokkal fordulnak Norvégiához és Svédországhoz, arra mutat, hogy í közel állunk a franeia-angol csoport és az ! Oroszország közötti diplomáciai viszony meg- j szakításához, sőt talán a nvilt hadüzenethez | is. Az eddigi előkészületek mindkét részről j már alig leplezett nyíltsággal háborús ellen- I felekképpen állították egymással szembe I Oroszországot és a nyugati hatalmakat. A ' nyílt hadüzenet csak logikus következménye t volna ennek a helyzetnek. A FINN ELLENÁLLÁS JELENTŐSÉGE A francia és angol sajtó félreérthetetlen céltudatossággal készíti is elő ezt az eseményt. Nem valószínű, hogy a cenzúra mai világában a két kormány engedélye, vagy egyenes utasítása nélkül lehetséges volna az ilyesmi. A francia külpolitika főorgánuma, a párisi Temps“ egyik vezércikkében például nemrég megállapította, hogy az orosz—finn háborút egyáltalán nem lehet többé elválasztani a nyugati háborútól, mert különböző jelzéssel ugyanaz a háború folyik északon, mint Nyugateurópában. Finnország sorsa — állapítja meg a lap — elkerülhetetlenül mély benyomást fog gyakorolni az európai háború sorsára is. És végső következtetésképpen hozzáteszi, hogy ..azok, akik ebben a kérdésben önmaguk és a finn nép iránti kötelességüket nem teljesitik, a legsúlyosabb felelősséget vállalják, mert vannak elmulasztott alkalmak, amelyek sohasem térnek vissza s amelyek a történelem menetét évszázadokra eldöntik.“ Ugyanennek a lapnak katonai szakértője foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy /jH mii jelent a mai háborúban Finnország ellenállása és mit jelentene az orosz győzelem a finnek felett. A nyugati hatalmak Finnország eltiprása esetén feltétlenül szintén komoly vereséget szenvednének, akár jelen vannak a finn csatatereken, akár nem. A következmény alighanem megnyilatkozna a semlegesek, igy a skandináv országok további magatartásában is, melyek még kevesebb ellenállást tudnának tanúsítani a másik há- borús fél nyomásával szemben. Gazdaságilag a skandináv területek az orosz—német csoport kezeibe kerülnének, ami különösen Németországnak nagyjelentőségű dolog. Ami a katonai következményeket illeti, Oroszország haderejének mintegy negyedrésze, melyet a finn csataterek lekötnek, szabaddá válna más célok számára. Es hogy az oroszoknak más céljaik szintén vannak, az kétségtelen. Ezeknek a céloknak megvalósitása azonban Moszkva számára mindaddig lehetetlen, amig a finn hadjáratot be nem fejezi. Az orosz vasutak tökéletlensége miatt ugyanis alig képes az északi arcvonalon álló hadsereg ellátására. két frontot közlekedési eszközeinek mai tökéletlensége mellett Oroszország fenntartani nem tud. Az orosz erőnek a német erővel párhuzamos felhasználási lehetősége és a nyugati hatalmak esetleges oroszellenes tervei szempontjából a finnek hősies ellenállásának tehát óriási, talán döntő jelentősége lehet az 1940-ik cv hadműveleteire. Franciaországban a Mannerheim-vonal védelmét Verdun védelméhez hasonlítják s az ott folyó harcok jelentőségét sem tartják kisebb- í" nek a verduni harcokénál. Veszélyben a skandináv semlegesség mogatására, vagy maga csatlakozna a finnekhez. AMIRŐL A VALÓSÁGBAN SZÓ VAN A skandináv külügyminiszterek ma Kcü penhágában ültek össze, hogy tanácskozzanak a helyzetről. Ez a helyzet tényleg tragikus. Nem lehet tudni, hogy az „Altmark'4 hajó körül keletkezett viharzás elsimul-e, vagy jóval pusztitóbb nagy viharok bevezetőjéül szolgál. Chamberlain utolsó beszédében kijelentette, hogy az angol kormány nem hajlandó eltűrni a semlegességnek olyan magyarázatát, melyet norvég részről az „Alt- mark“ hajóval kapcsolatban alkalmaztak. Németország viszont erélyesen hangoztatja, hogy nem tekintheti többé semlegesnek Norvégiát, ha a mostanihoz hasonló esetben a behatoló hadihajóval szemben nem lép fel fegyveresen. A vita a semlegesség passzív és aktiv gyakorlása körül forog. A semlegesség tevékeny gyakorlására azonban, amint az ,.Altmark“ esete is mutatja, háborús nagyhatalmakkal szemben egyetlen kis állam sem meri rászánni magát. Lényegileg azonban nem is erről van szó. Németország kemény fellépésével elsősorban a számára nélkülözhetetlen svéd és norvég vasércekre és ezeknek Németország felé vezető útjára gondol. Az angol-francia csoport viszont szabad utat szeretne Finnország felé, amivel egyidejűleg meggátolhatná a vasércek szállítását is Németország felé. Érthető tehát, hogy a skandináv semlegesség megvédése a háborús Európa legnehezebb problémái közé tartozik. Amig északon az európai érdeklődést lekötő módon folyik a nagy versengés, a délkelet fenyegetett pontjain szintén nem szünetelnek az előkészületek. A Weygand-had- sereg nagyszámú ausztráliai, ujzélandi és indiai csapattal erősödött. Az oroszok hir szerint német katonai szakértő támogatásával — erősitik a bakui vidéket és védelmi munkát végeznek a Fekete-tengernek európai kikötőiben is. Törökországban kivételes katonai rendszabályokat hoznak s amint egy Rador-távirat jelenti, nagyszámú angol katonai mérnök érkezett Istambulba, hogy a Dar- danellákat szárazföld felől védő erődítési müveket, a mult háborúból ismert kirklisszei erődítéseket és az adrinapolyi erődítményt a mai kor követelményeinek megfelelő állapotba helyezzék. Az 1940-es dráma első jelenetei már előttünk játszanak le. Valószínű, hogy nem kell sokáig várnunk a tragédia válságos eseményeinek teljesebb kifejlődésére sem. . ^ S _ Á skandináv államok helyzete a finn—• orosz háború súlyos fordulataival egyidejűleg válik mind nehezebbé. Finnország rövid idő előtt segítségért fordult a svédekhez, akiktől, londoni jelentések szerint, legalább két hadosztály katonaságot és megfelelő hadi felszerelést kért. A svéd kormány, Gusztáv király kijelentése szerint, fájdalmas szívvel volt kénytelen visszautasítani ezt a kívánságot. Svédország és Norvégia a semlegesség keretei között megpróbálnak minden lehető segítséget küldeni a finneknek, semlegességüket azonban kétségbeesett erőfeszitéssel igyekeznek védeni. Ez az erőfeszítés érthető, mert a skandináv semlegességet a most következő hónapokban, vagy talán már hetekben a legnagyobb veszedelmek fenyegetik. Mindkét ország beleesik a nagy háború legközelebb valószínű kiterjedésének vonalába. Az angol-francia és a német-orosz csoport összeütközési útjában állanak, amit még súlyosabbá tesz, hogy területeiken nélkülözhetetlen nyersanyagok találtatnak az egyik háborús fél számára. A mult héten Norvégia került az „Altmark“ hajó ügyével kapcsolatban a német-angol ellentét kereszttüzébe. Maga a vitás eset, mely a nemzetköz^ jog bizonytalan szabályai szerint különbözőképpen magyarázható, önmagában szinte másodrendű dolog. A norvég hatóságok területi vizeiken nem mertek megvizsgálni egy német hajót, mely katonai jellegére hivatkozott, hogy a belsejében szállított háromszáz angol foglyot a partok mentén zavartalanul eljuttathassa a német vizekig. Amire egy angol hadihajó behatolt a norvég vizekre, megtámadta a német hajót és kimentette a foglyokat. Hogy melyik fél sértette meg a norvég semlegességet, az nyílt kérdés: alighanem mind a kettő. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy Anglia, amely eddig ilyen esetekhez aránylag kesztyűs kézzel nyúlt, rászánta magát erre a kíméletlen lépésre. Nyilvánvaló, hogy ez a lépés is csak bevezetés volt tovább tervezett lépésekhez és hogy a presszió a skandináv államokkal szemben most mindkét részről súlyosbodni fog. Angliának egy hajóraja cirkál a finn területhez közel fekvő északi norvég partok előtt. Orosz repülőgépek „félreértésből“ bombáztak egy svéd helységet. Németország pedig keményhangu jegyzéket juttatott el a norvégekhez és nem hagyott kétséget a svéd fővárosban sem aziránt, hogy milyen álláspontot foglalna el, ha Svédország nyugati csapatokat engedne át területén a finnek táj,Egy király, egy királyság és egy hercegu KAIRO, február 24. (Rador.) „Egy király, egy királyság és egy herceg“ cim alatt a „Semaine Egyptienne“ cimü folyóirat — a legte* kintélyesebb keleti lap — érdekes cikkel közöl a jelenlegi nemzetközi ese mények keretei között Romániával, Uralkodójával és trónörökösével foglalkozva: „Románia ma ismét erötelie sen hangoztatja saját erejébe, rendel-* tetősébe és jövőjébe vetett hitét, Uralkodójának erélyes, határozott és bizakodással telt szavain keresztül, melyek a Duna torkolatánál hangzottak: „Határaink örökösek és a román erők egységén megtörik minden ellenséges tá madás“. Románia boldog lehet, hogy ezekben a viharos időkben olyan veze=* tője van, aki mesterien tartja kezében országa kormányzását. A románok bíznak uralkodójuk bölcsességében, széleskörű tudásában, előrelátásában és minden alkalommal kinyilvánítják hódolatukat és hálájukat. De ezek az érzelmek nemcsak az Urakodó felé irányulnak, ki a nép élén halad, de annak irányába is, kit Atyja azért nevelt tel, hogy amikor szükség lesz rá. maga vezethesse csapatait győzelemre, az ősi örökség védelmében. A trónörökös ma az összes románok szivében a nemzet holnapi eszményét testesíti meg. — Fiamból embert és királyt akarok nevelni — mondotta az Uralkodó és ilyen értelemben nevelték a román trónörököst. A jövendőbeli uralkodó alaposan is meri az országot, melyet minden irány* ban bejárt. Daliás termete rendkívül érzékeny lélek hajléka.“ . j A lap több esetet idéz, amikor Mihály nagyvajda bizonyítékát szolgáltatta nagyszerű lelki képességeinek és igy fejezi be: „Az igy felkészült királyi herceg testben és lélekben az or szagé. A nemzet leikéből fakadt és an nak szemeláttára virágzott fiatalos mosolya. Ilyen lelki és szivbéli tulaj* donságokkal van megáldva, csoda tehát, ha a románok annyira szeretik? A tömeg lelkében Mihály nagy vajda a hazába vetett hitet és szeretetet tükrözi vissza, azon országét, mely ifjúságának élő jelképe.'* * Figyelmeztetés. A Kath. Misszió és a Magyar Lutheránus Nőegylet vezetősége tudomására hozza mindazoknak, akik az általuk rendezendő légvédelmi tanfolyamra beiratkoztak, hogy a tanfolyam megkezdődött és az előadások két csoportban minden hétfőn este negyed 8—8-ig és kedden 7—8-ig a Kát. plébánia földszinti tanácstermében (P. Unirii 14. sz.) tartatnak meg. A beiratkozottak, akik eddig még nem jelentkeztek, az előzőleg kitöltött légvédelmi igazoló füzettel, jelenjenek meg a fentjelzett napok egyikén, különben a tanfolyamból végleg kimaradnak. A SISPORT fejlesztése érdekében előadást rendez az EKE. Az Erdélyi Kárpát Egyesület természetjáró szakosztálya a si- sport fejlesztése érdekében szakosztályi hivatalos óráin, (február 26., márc. 1. és márc. 4-én) elméleti és terepgyakorlatokkal fog foglalkozni. Szóba kerül a felszerelés, elsősegély, hegyiveszélyek és a legújabb simód- szer kérdése, amelyet rövid teremgyakorlatok fognak követni. Az érdekesnek feltét- letül hasznosnak Ígérkező kezdeményezésre felhívjuk az egyesület tagiéinak figyelmét. •,
