Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-23 / 43. szám
i94 0 ich runs EL LE A; lí; k xütmmm» MiT IR A ROMÁN SAJTÓ? I Béniiy Miklós, a Magyar Népközösség elnöke látogatási tett a Népközösség bucureştii tagozatánál „UNIVERSUL”: A nemzeti jogokai és az ország tekintélyét a határokon tnl nap-nap után folytonosan kell védeni. A nemzetközi életben a múlt sikereinek rózsaszirmaival telt párnán senki nem aludhat. Bennünket is »'.unkára serkent mások munkája, a tévedések sorsdöntők lehetnek napjainkban. Belpolitikai téren minden tévedést ki lehet javítsa», külpolitikai téren azonban ennek árát meg kell fizetni. A propaganda nélkülözhetetlen eszköze a külpolitikánk. Nem teremt tényeket, csak a már meglévő tényeket továbbítja, megérteti a világgal. A nemzetközi propaganda tehát nem sokban különbözik az üzleti reklámtól, ügyelni kelt azonban arra, hogy a valóságot szolgálja. E tekintetben kitűnő példát szolgáltat Finnország. Soha egyetlen ország sem ért el nagyobb népszerűséget. Nem szóval, de tettel kell csinálni ilyen propagandát, mely hitelt és tekintélyt biztosit. Tekintélyt nem lehet kölcsön ven- ui. Vagy van tekintély, vagy nincs. Ami pedig a szavahihetőséget illeti, ezt nehéz megszervezni és könnyű elveszteni. Nem szabad *• régi hibát elkövetni, midőn propagandistáink latin eredetünket dicsőiteíték az an- rol-szász államokban és a demokrata szervezkedés előnyeit túlozták a tekintélyuralomraal • eudelkező országokban. A tagozati intézőbizottság tagjai lelkes ünneplésben részesítették az elnököt jBUCURESn, február 22. (Saját tudósítónktól.) Gróf Bánffy Miklós, a Magyar Népközöaség elnöke, aki jelenleg Bucure&tiben tartózkodik, kedden este látogatta meg először a Magyar Népközíkség bucureştii tagozatának helyiségét. Anniikor gróf Bánffy Miklós megérkezett, az intézőbizottság ép pen ülést tartott a tisztikari választások jelöléseinek ügyiben. Amikor a Népközösség elnöke belépett a tanácskozók közé, a jelenlevők nagy lelkese- Bérsei fogadták és dr. Papp Béla tagozati elnök a bucureştii magyarság ne= vében üdvözölte. Bánffy Miklós megköszönte a meleghangú, szívből jött üdvözlést, maid kifejtette a magyar népközösségi szervezkedés rendkívüli fon tosságát. Rámutatott arra, hogy milyen eredményeket érhet el a magyarság a kellő szervezkedéssel és mit várhat akkor, íia fegyelmezetten tömörül hi vat ott* vezetői körül. Búcsúzóul azt mondotta, hogy jelenlétével nem akarja befolyásolni a bucureştii tagozat intézőbizottságának jelöléseit. A Magyar Népközösség elnöke ezután távozott a bucureştii magyar vezetők köréből, akik köszönetét mondtak a látogatásért. „CURENTUL“: Nagy jelentősége van annak, hogy Őfelsége 10 millió lejt jegyzett hadfelszerelési célra. Mindenekelőtt a had- -ío jelenti jogaink támaszát. Ha égy pillanatra is valamely demokrata agyrémtől hagynánk magunkat félrevezetni, a jövő bűnökért járó kárhozat elviselését nyomban aláírnánk. Szemünk előtt történik Finnország hősies ellenállása. Szabadságának feladása bolyéit inkább a halált választja, példái nyújtva az összes népeknek és országoknak. S ebben a nehéz helyzetben csak ígéreteket kap. Míg a semlegeseket háborúba szeretnék sodorni, Finnországból még egy segélykiáltá J hallható. .4 tények nem állanak összhangban a szép szavakkal, a biztosítékokkal, segély- nyújtásra vonatkozó ígéretekkel. És komoly megfontolásra késztet az is, hogy a Skandi- uáv-áiiamok haboznak. Természetesén ro- konszeavvel néznek a szomszédos országra és őszintén óhajtják, hogy erősödjék Finnország ellenállása, mely első védelmi vonalat jelent mindnyájuk szántára. A „szövc-lséges- lárs“ kifejezés értelmezésére mindenesetre lehangoló magyarázatot nyújt a finn példa azoknak,- akik háborúba sodródhatnak. Sem a demokrata eszmék ismert szószólói, sem .a legközelebbi szövetségesek nem siettek segíteni Finnországnak. Harmadik hónapja egyedül áll, saját erejével harcol s a jó technikai felszerelés, jól megerősített állások az offenzivával tovább dacolnak. Miért szünetel "a Karc nyugaton? Mert mindkét fél tudja, hegy az erődítésekkel szemben minden erő- 'feszítés hiábavaló. Á katonai megszervezés, hadfelszerelés tehát mindennél fontosabb. Fejveszetten járni a demokraták garanciájának agyréme után: felelősségérzés hiányára vall. Csapán az tehet ilyesmit, kinek nincs otthona és száraz demokrata illúzióval sétál a viharban. Aki félti hazáját, nem ülhet fél ilyen illúzió varázsának. Őfelsége, a király és Mihály nagyvajda aláírása annak a nemzeti politikának hangoztatása, mely Románia katonai erejének emelését parancsolja. A mai erődítések a jövő nemzeti szabadságát biztosítják. Ez volt a tartalma Őfelsége aláír ásának-„SEMNALUL": A Mannerheímvonal ellen intézett orosz ,.offenzíva katonai és politikai kérdéseket vet fel. Katonai szempontból mindenki tisztában vau azzal: -— mit jelentene az erődvonal végleges áttörése. Először kisérlik meg a modern erődítmények vonalának áttörését, mely eldönii az összes szárazföldi erődítmények ellenállóképessé- gérő! alkotott vélemény helyességét. Komoly tudósítások szerint az oroszok a finnek ellen több, mint 1500 harcikocsit használtak néhány kilométer hosszú front: zaka- szon. Ez a szám maga a felhasznált hadianyag borzalmas voltát bizonyítja. Ha ehhez a halottak számát hozzászámítjuk, kiderül: —r mily hatalmas árat fizettek az orosz csaltatok előnyomulásáért. Az eddigi áldozatok mennyiségéből a többi háborús országok is következtetéseket vonhatnak. A lényég az, hogy Nyugaton is megismétlődhet egy ilyen offenziva esetleg tízszer ennyi áldozattal. A világ összes katonai szakértői izgalommal figyelik a finnországi erődítmé- isyek körül folyó harcot. Elesik, vagy ellenáll a Mannerheim-vonal? Ezidcig nincs szó teljes áttörésről. Ez azonban a történtek után már nem zárja ki a kérdés feltevését. Az angol-francia vezérkar bizonyára számot vetett a Mannerheim-vonal elfoglalásával és Finnország teljes legyőzésével, minek következtében könnyebben szállíthatnak nyersanyagot az oroszok Németországba. Ezért igyekszik ' Anglia és Franciaország erősítést küldeni a finn frontra. Ez a törekvés az egész Baltikumot háborús színtérré- változtathatja. Nem véletlen, hogy egyes hírek szerint az an- üo! flotta a Balti-tengerre való hajózásra kadíj Ol Hangar sggédbiróf nevezett fel az fgazsägfigiinlniszter BUCUREŞTI, február 22. A Magyar Népközösség központi vezetősége arra kérte a kormányt, illetőleg az igazságügy minisztert, hogy a magyar* (akta területekre magyar nemzetiségű bírákat nevezzenek ki. Az igazság ügy miniszter most a következő magyar bírákat nevezte ki: ár. )í ihályfalvy Miklós segédbitét Ciucsanmart inba a járásbírósághoz, dr. Lukács Lászlót, a cin}, Ítélőtábla jegyzőjét, a cl ujj törvényszékhez segedbirónak„ dr. Gál Jó* zsefet az ürdedi járásbírósághoz svgédbirórtak, Oóczy Zoltán Gedeont pedig a crasttai járásbírósághoz segédbírónak. Gyárfás István a timişoarei törvényszékhez kapott helyeUesbirói kinevezést. Beiktatták hivatalába a külkereskedelmi' minisztert ÁRgg&fescai öesaEefgaiEaasägi minister beszédei ifi srstiaisziériuixK fahrafésáről BUCURESTI, február 22. (Rador.) í. Crístu kü 1 kéreskedelmi minisztert tegnap ünnepélyes keretek között iktatták be hivatalába. Angeles cu nemzetgazdsságügyi miniszter, Po« povici államtitkár és Gh, Netia országos petróleum kormánybiztos is jelen voltak a beiktatáson. Aisgelescu mU niszíer beszédében hangsúlyozta, hogy az uj minisztérium vezetésére Crvsíu valóban hivatott, ha tekintetbe vesz- szíik eddigi tevékenységét és különös tehetségét, melyről a külügyrnirMszté riuntban tett tanúságot. Cristu rwitiNz- ■, r rr ■ viii.WS!k. tér válaszában kijelentette, hogy őfeU sége magas bizalmából veszi át az uj minisztérium vezetését, majd igy folytatta: —- Amikor ma önök közé jövök, tisz tában vagyok a reám rótt teher súlyos--* ságával és nem fogok takarékoskodni az e r 5 feszitésekkel, hogy az uj miniszteri tárca megszervezése körül velem .szemben tanúsított magas bizalmat és jóindulatot igazoljam. Ezekben a percekben, mikor főgondunk a hadsereg felszerelése, mentöl jobban és mentöl biztosabban kell megvédeni a román külkereskedelemhez fűződő érdekeket. 4 szovjet Ácfallles«sarkar a kaukázusi olajvidéL A bakul telepek az oposz termelés Hí százalékát atdják és Baku az ellenséges bázisoktól esak foü kilő mét eimy ijpö fekszik PÁR IS, február 22. A szovjetorosz petróiemnprodukció a má sodik a világon. 1938-ban például Oroszország körülbelül 28 millió tonna ásványolajat termelt, tehát annyit, mint Venezuela, amely- bei Oroszország osztja a világ petróleum- piodukciójának második helyét. Ennek a hatalmas mennyiségnek egy kV része a cári világ fegye,ncgyarmatáról, Sza* ehalin-szigetröl került elő. E sziget petró- it-amforrásai tudvalevőleg japán bérletben vannak és a produkciónak csak jelentéktelen töredéke illeti Oroszországot, igen gazdag petróleianforrások vannak Turkesztánban és az Ural mentén is, de ezeket csak nemrégiben tárták fel és kihasználásuk még kezdetleges. A szovjet termelés 81 százalékát a bakin regió szolgáltatta. A fennmaradó 19 százalék kilenctizedrészét pedig a groznii, majkopi. elíblai és más kaukázusi kutak. A bakai petróleumvidék igen kiterjedt: az áíványolajrétegek:, Bibi-Eybattól kezdődőleg egészen az Apseron félszigetig, ötven kilométeres sugarakat fognak át és a Káspí-tó sbtt is folytatódnak. E terület petróleum- kittjainak a sűrűsége a legnagyobb a világon: húszszor sűrűbb, mint a kaliforniai petró- JEr-- « s >*v» • dogsága magyarázza. Az 1.932-es petróleumvilágkonferencia a bakui terület kapacitását 2 milliárd 882,000.000 tonnára becsülte. Nem kevésbé értékesek a többi kaukázusi petróleuinlerületek. A groznii forrásvidék kapacitása pl. 900,000.000 tonna nyersolaj. Azonban a kaukázusi petróleum az orosz óriás Achilles-sarka, miután Moszkva éppen e ponton sebezhető a legkönnyebben. A leg- közelebbi angol repülőbázisok Irakban fekszenek. E bázisoktól Baku csak 750 kilometer, sőt, ha az angolok legújabb iraki flotta- telepüket kiépítik, csak 600 kilométer távolságra fekszik. Az angol bombavetőknek egyetlen sikeres akciója elég lenne olihoz, hogy az egész petróleumvidék a láng és a tust óriási gejzírjévé változzék. Feltéve azt, hogy a bnkui forrásokat az orosz légvédelem meg tudná menteni, az angol bombavetőknek elég lenne szétrombolni azokat a vezetékeket, amelyek a kaukázusi síkságon át Bakutól Batumig viszik a petróleumot. KÉMÉNY .TÁNOS: KOKÓ ÉS SZÓKRATÉSZ a Szépm. Céh uj regénye 120 lej. Szántó György: Volgadal 120 lej. Erdélyi Helikon számonként 70 lej.- Évi 600 lej Lepagenál •.CEv* E*ű4r . Htáw:-4»W. Áe.guígÁl-.ig.tA Muzeum-Egyesiilet természettudományi szakosztályának előadásai Tegnap délután 6 órakor a Muzemn-Egy • sülét népszerűsítő előadássorozatában <tr, Gergely Jenő rnarianumi tanár tartott elő adást „Sugarak a világűrben * cunen. Az előadó igen érdekes fejtegetései abh.íl a mogálhipitásból indultak ki, hogy minden földi életfolyamat a világűrből jövő sugarak l efolyása alatt áll. A világűr sugárzásai, a hősugarak, fénysugarak, stb. hullámszerű jr fenségek, vagy u, n. korpuszkuláris sugarak, amelyek az Anyag építőkövei s azokat a fénynyomás szorítja a Föld felé. Minket ■>. legközelebb természetesen a napsugár érdekel, mindnyájunk éltető eleme. A fénysugarat már Newton felbontotta színképre. Elektromos hőmérővel azonban a színképen lul tnég igen sok sugárzást észlelhetünk, me. lyek a Nap hőenergiatartalmának nagyrészeí. közvetítik; az ibolyáu túl pedig még sokkal messzebb nyúlik a színkép: ide tartoznak e ''egvi sugarak, melyek a növények vegyi asz* szimilicióját teszik lehetővé, bennük rejlik tehát a növényi élet titka. A színképben a lekete vonalak a Nap összetételéről tesznek kii vallomást. így ébredt rá az ember a világmindenség anyagának azonosságára. Ennek alapján megálalpítást nyert, hogy a Nap forgása olyan, mint egy megkavart gázt« - megé: »nkább gomolyog, miut forog egy bel- s < középponti réteg körül. A Nap amellett bogy óriási fényforrás, elektromágneses viharok és örvények színhelye is, amelyek óriá*i anvősrobbanásokat okozhatnak; a napfoltok is ezeknek az elektorornoa viharoknak a mee- jedenési formái. Egy ilyen elektromos vihar alkalmával az elektronok tömegei válnak ki a Nap tömegéből e a fénynyomás segítségével bombázzák magának a Földnek légkörét is, A korpuszkuláris kisugárzások földi kísérő jelensége a mágnestű ingadozása, kitérése, Ilyenkor az északi fény jelenségei is gazdagabban tűnnek fel, tehát ugyanolyan szak»« szosságot mutatnak, mint a napfoltok. A csillagok fényét is színképre vonhatjuk: és így megállapíthatjuk összetételüket, fej» ledési, illetőleg izzási állapotukat. Az „álló* csillagok4- voltaképpen óriási sebességgel nso« zognak és erről is a hozzánk érkező sugárzások alapján győződhetünk meg a színkép elmozdulásának megállapítása utján. Az uj csillagok, az úgynevezett „Novak44 feltűnésé» lói és fellángolásábói a világmindenség óriási: kiterjedéséről alkothatunk magánknak fogalmat. Az emberi képzelet határain már túleső távolságokra, millió, sőt százmillió fény» évnyi távolságban vanDak tőlünk a legtávolabbi égitestek, Ám a hozzánk érkező sugár csak a csillái: ezelőtt százezer évvel lefolyó életét mutatja, A csillag útja már eltávolodott tőle. Ezelőtt százezer év előtti élete tehát ott maradt valahol a világűrben, szinte kilökte magából. Nincs tehát Idő a világűrben! Á mult továhb él... A sztratoszférakutatások nyomán óriási áthatoló képességű s mégis roppant gyenge energiaquantumu u. n. kozmikus sugarakat, is fedeztek fel, amelyek a világűr nagy távolságából, valószínűleg a Tejut alakuló részeiből származnak. A Bodeni-tó mélyére például naég 300 méterre is behatolnak. A levegőt ionizálják és nagy rádíóaktivitásnk is vau. Az uj fizika az Anyagot és az Energiát majdnem azonosnak tekinti. A kozmikus sugarak eszerint nem egyebek, miut az Anyag- és az Energia egymásba való alakulásakor kibocsátott sugárzások, tehát úgy mondhatni, az Anyag teremtésének megnyilvánulási formái. Ezek nyilvánvalóan az emberi szervezeten is kercsztüljárnak és ezért nagyban befolyásolják az emberi idegcletc-t. Dr. Gergely Jenő nagyon értékes és komoly felkészültségről tanúskodó előadását a közönség hálásan megtapsolta; majd a természettudományi szakosztály ülése követke zett, melyen dr. Balogh Ernő rnarianumi tanár mutatott be osemberi maradványokat s? popováci és a Szarvas-barlangból. A marad ványok állati csonttöredékek. legnagyobb részük a barlangi medve maradványai, különösen agyarai és metszőfogai, melyekből :* neolithkoii ember szerszámokat, nyílhegyeket, stl>. alakított, retusált magának. Előadó szerint a helyszínen talált, kétségtelenül őskori eredetű égetett cserépdarab minden kétséget kizárólag bizonyítja, hogy neolithikori lelettel van dolgunk. Az érdekes és nagybecsű kutatásokról szóló beszámolóhoz Orosz Endre szólt hozzá, aki — mint az ardeali ősemberi telepek ki váló ismerője — megjegyezte, hogy kétségkívül negyedkori eredetüeknek csakis s Szarvas-barlangban talált eszközök tekinthetők, míg az előadó szátnos olyan, a popováci barlangban talált leletről számol he, amelyek majdnem biztosan atluviálisaknak mondhatók, hiszen a barlangi raedvecsoritok jelenléte semmit sem bizonyít, mert azokra a jelenkor embere is rábukkanhatott és használhatta azokat. Szükség volna tehát — tette hozzá a hozzászóló —• behatóbb vizsgálatokra ó> nagyobb mennş Légii anyagot kellene ossz«' gyűjteni az állítólagos negyedkori települi ^. -nd'»t>ő V- .
