Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-22 / 42. szám

Buzakenyér A, Argus ncniriv' érdekes cikket ko- fcolt i. keiiycTfogyas.'lu.' állapotáról is >«ijiialn> i5 kövrikeztetcsekre jutót*. Jó fclazemüscgéhe.« nem fér kétség, azért V»*í • Ititén b: állunk az Vr^ns ama fii >0i kHi, akiket nenn s clzataiv ni hi* bunyír.! nagy tömegben megszerzett vlgondolósj» vészére. Mis/ n minden igazán nemes es gyakorlati cikknek ez * jlna tiil-i id-.Míkepp a törekvése, akár nyilvánvaló szavakkal bejelenti ezt, akár csak a tartalomból és hangulat hol kicrezteti. különben ■- kötelessé- vünk. hogy szociális igazságok igehir-* .let őséi é:í mezőgazdasági érdekek szolgálatát minden erőnkkel iámogasi- snk. itt. pedig szociális igazságot ke­resnek, mikor követelik, hogy népiin két szoktassuk rá a veszély felen és erö- : ic> gabonakenyér mennél nagyobb *néretü fogyasztására tárni a nagyobb húsfogyasztásra is rnkésztet lassan kénij, szóval a kukoricakészitmények mentői nagyobb korlátozására, más- részi i> f egy nagy mezőgazdasági ér .lekről is van szó, mégpedig, hogy a búzatermelést kiszélesítsük és elmé- jyitsiik, vagyis nagyobb hazai fogyasz­tás érdekében is termeljünk, anélkül, hogy kivitelünk fokozását elhanyagol­nék. V nevezett lap ugyanis rámulat a .vaj nála tos tényre, hogy az ország 20 millió lakosából mindössze 7 millió fo-*| gyászt kenyeret és ezt a kenyeret csu pán 6332 pékmühelv süti, vagyis 1000 «-'liber számára egy*egy. Ma mindenki kenyérrel táplálkozna, 13 ezer pék mii hely kellene és nem 3 millió hektáron vetnének búzát, 5 millión pedig kuko­ricát ültetnének, hanem épp fordítva tennék. Minthogy 13 millió ember ma- maligán él, hatalmas munkát kell vé­gezni, hogy ezt a nagy számot leapasz szűk es idővel egészen eltüntessük. Laptársunk erőteljesen kéri, hogy az orszes következtetéseket vonják le és a/fa mi erővel legyenek rajta, hogy a falusi rétegből pékeket képezzenek a községi műhelyek ellátására, hogy a ívépet szoktassák rá a buza*, és rozske nyer fogyasztására, továbbá a nemesi* tiáí gabona mentül nagyobb tömegben >aio termelésére. Röviden el se igen mondhatjuk, hogy ezekben a száraz adatokban és rideg gyakorlatüságu kö \étkeztetésekben mennyi hatalmas ér­dek és hány nemes érzület lappang. Rendkívüli hasznot jelentene kisipari szempontból a falusi pékmesterség ki­építése. Mezőgazdasági szempontból a vabonat,ermelés fokozása és nemesítő- e, anélkül, hogy a hizlalás! és ipari .élokra szükséges kukoricatermelést lényegesen megrövidítenénk. A ke nyéi fogyasztás nagyobb igényeket fa«* ( asztana és így a falu életszínvonala és vele az országos termelésfogyász* fós aránya lényegesen emelkednék. A mentői fehérebb kenyér több egészsé get és több szellemiséget eredményez. Íz egészségügy javítására pedig már csak azért Lg szükségünk van, mert & gyermekhalandóság kellő határokba utasítása nem haladhat még párhuza­mosan a születések számának örven­detes gyarapodásával és e tekintetben a fehér kenyér nagy szerepet játszhat­na. A szellemiség nekifenditésének örök szüksége nem szorul érvekre, men bölcsen tudjuk, hogy a fehér ke i‘yér fogyasztása csak magasabb anya* S* cs szellemi színvonalon lehetséges, így ez az anyagi és szellemi törekvés elöljáróba követelheti a kenyérigény létrehozatalát és annak mesterséges terjesztését is, Mondhatnék így: fehér kenyér nélkül nincs igazi jólét és mű­velődés, azért legyen fehér kenyér a ?hlu kezében, hegy anyagi jólétre és szellemi virágzásra való feltételei szer vesen jelentkezzenek. Í z « kérdés megint felveti a népiség a falu ügyét. A tudomány és iroda- ffom sokat foglalkozik vele, divatsze- riien Is és tagadhatatlan, hogy állami’ mindenhatóság hasznosan avatkozik be már a faSuíejiesztés szükségleteibe, részben ennek a tudománynak és iro­dalomnak hatására. De nem több e az eiméleti szemlélet és külsőnek maradó érdek és nem kevesebbje a gyakorlati ir.anka, mint keltenék? Nem volna=e jobb-, he kevesebb tenne a falukutatás fejfájás HÜLÉS • GRIPPA Ami* NEVRALGIC (r~-_ „ VJ-. Jk Hagyat lépközosség Kolozsvári Tagozata kerekében inegalakulí az egészségügyi szakosztály A szakosztály elnökévé Gyergyay Árpád professzort választották meg KOLOZSVÁR, február 21. A Magyar Népközösség célkitűzéseinek so- rábau igen ion tus kérdés az egészségügy fel­kai olása. Lppen ezért nagy jelentősége van anuak. hogy megalakult a kolozsvári tagozat keretében az egészségügyi szakosztály, amely máris nagy lendülettel látott neki a feltor- nvosuló feladatok elvégzéséhez. Az alakuló gyűlésen dr. Ferenc/ József elnökölt, aki megnyitójában ismertette a Népközösség célkitűzéseit és azokat a szem­pontokat, amelyeknek figyelembevétele mel­lett a szakosztálynak működnie kell. Az ci­noki megnyitó után Puskás Laj.«s, a római katolikus gimnázium tanára átfogó képet nyújtott a szakosztály működésének irányéi- j veiről. Rámutatott arra, hogy mennyire 6zük j séges a szegénysorban élő magyarság egész- j ségügyi felvilágosítása, azonkívül orvosi am­bulanciák létesítése, ahol díjtalan ellátást kapnának a rászorultak. A feladat annyira lontos, bogv nem tűr halasztást. A megala­kítandó szakosztálynak nyomban meg kell kezdenie felvilágosító munkáját: egészség­ügyi előadásokat ke.ll rendeznie a külvárosi részeken, hogy a legszegényebb magyar em­ber is tisztában legyen az egészségügy köve­telményeivel. Az ingyenes ambulanciák fel­állítása nagy lépéssel vinné előre« népünk egészségügyi helyzetét. Puskás tanár nagy tetszéssel fogadott expozéja után a gyűlésen nagyszámban megjelent orvosok egyhangú­lag kimondották az egészségügyi szakosztály megalakítását. Dr. Orient Gyula egyetemi ta­nár javaslatára nagy lelkesedéssel dr. Gyer­gyay Árpád professzort választották meg a szakosztály elnökévé. GYERGYAY PROFESSZOR MUNKA­TÉR VE Az alakuló gyűlés résztvevőinek tapsai között foglalta el helyét az elnöki asztalnál dr. Gyergyay professzor. Megköszönte a kar­, 4*0 7V&» uár 22. I társak részéről megnyilvánult Li/nluut, maja ' nagy vonásokban »/mer tette munkatér vél Vuyolta a/.okal u feladatokat, amelyek me/ oldatna vámuk a az.akoszlály keretében A munka elvégzésébe./ azonban kérte a kar tátsak együttérzését, rue.rt a azuko /tály r ü úgy tudja a rá váró nagyfontosságú, nép,:,« ,, tő feladatát elvégezni, ha minden magyar orvua önzetlenül áll a célok szolgálatain A szaki.sztály «létrehívásánál az. iii I- : geti előttünk — fejezte In- beszédéi «I Gyergyay profeszor —hogy vérből val- vér, vagyis rnugyur segítse u magyart. Dr. Gyergyay elnök beszéde után ni ege, tették u tisztikar választását. A kiküldött , • lülöbizottság előterjesztése alapján a köv:* kezű tisztikart választották meg: Alólunk: dr. Vitályos András és dr. J lerffy Pál. Titkár, dr. O&vátk Lajos. Ügyész« dr. Hegedűs Sándor. Az. egyes bizottságokba u következőket \ 1 laszttítták meg: Szakoktatás: dr. Konrády Dániel, dr. C-v. j István, dr. Kes< György és dr. Fugtily.í : Katalin. Eget/ségügyi népoktatás: dr. Oritnt Gyula j dr. Parády Kálmán, dr. Szabó Zoltán és dr Veress Ferenc. Ambulanciák: Dr. Feszt György, dr. Óváry Zoltán, dr. Ujvary Imre, dr. Várady Gábor, dr. Kopár Gerő. iskolaügy: dr. Cservény! Antal, dr. Jancsi Béla, dr. Kolumban Mária, dr. Nappendruck ; Éva, dr. Pápay Zoltán, dr. Ridély Ervin, j (.secsemő- és auvavédelem: dr. Kovács Margit, dr. Sárdy Elemér, «Ír. Gyulay József és dr. Puskás György. ISMERETTERJESZTŐ ÜGYI ELŐADÁSOK EGÉSZSÉG A választások megejtése után Puskás La­jos tanár ismertette elgondolását m ismeret- terjesztő egészségügyi előadásokra vonatko­zóan. Javaslatára kimondotta a gyűlés, hogy az első előadást a város négy különböző pontján egyszerre, február 28-án este tarţjâk meg. Az előadások helyét és pontos idejét, valamint az előadók személyét idejében kö­zölni fogják a lapok utján. Dr. Osváth La­jos, dr. Vitályos András és Pálffy Tibor hoz­zászólásai után a gyűlés kimondotta, hogy a szegénysorsu betegek részére már most megkezdik az ingyenes rendelést, illetve ta­nácsadást. Hetenként öt orvos látja el a ren­delést felváltva. Az ambulancia felállítására rövidesen sor kerül. A szakosztály gyűlése dr. Gyergyay Árpád elnök zárószavával fejeződött be. Tisztelgő látogatás az óvári házban, ahol Mátyás, az Igazságos született KOLOZSVÁR, február 21. I E bő február 23-án lesz 300 éve anuak, j mgy az óvár egyik házában megszületett | ilályás, az Igazságos. A ma embere átfor- j at a lapokon, amelyek azt a nagyjelentősé- j gü tényt foglalják magukba, egy pillanatra j felködlik emlékezetében egy vasba öltözött, j sasorru, vasöklii, komor férfi képe, ngy, ahogy azt Fadrusz János megálmodta, majd tovább lapoz, hogy megtudja mi isi történt tulajdonképpen Suomusalmi mellett. Az áhitatos emlékezés a történetírók és az újságíró feladata. ERZSÉBET ASSZONY MEGSZÁLL KOLOZSVÁRON . . . — Mátyás király «születésének körülmé­nyeire vonatkozólag igen kevés és ellent­mondó adat áll a történelem rendelkezésére — mondja munkatársunknak Bíró Vencel, a tndós piarista történész. — A száz évvel ké­sőbb élő Heltai Gáspár a következőket írja az Igazságos születéséről: „Erzsébet asszony Szilágyból jövet megszállott az Óvárban egy gazdag embernél és itt szülte meg gyerme­két. A vendéglátó gazda szász volt és Koib Istvánnak hívták.“ (Szádeczkv Lajos törté­nettudós azt állítja, hogy magyar volt és Mélyffy Jakabnak hívták.) Munkája további részében azt írja Heltai, hogy a kisfiú Ko­lozsváron maradt néhány« évig és itt is foly­tatta tanulmányait. Ez az állítása eddig nem bizonyosodott be. Hogy azonban Mátyás ki­rály valóban az óvári házban született, an­nak legjobb bizonyítékát maga az Igazságos adja egy később, I4ó7-ben kelt kiváltságle­velében, amely a következőképpen emléke­zik meg az óvári házról: ..Királyhoz illő dolog szülőházának he­lyét kegyes adományokkal jutalmazni“. Eb­ben a levélben Mátyás király jelentős kivált­ságokat juttatott Kolozsvár városnak. KI VOLT A SZÜLŐHÁZ TULAJDO­NOSA? 1— A szülőház további sorsáról egy 1746 folyamán lezajlott per alkalmából történik említés, mikor a tanuk arra a kérdésre, ki a tulajdonosa az óvári kőháznak, amelyben Mátyás király született, egyhangúan azt vá­laszolják, hogy annak gazdája Kolb István, j Maga az épület gyakran szolgált szállásul 1 átutazó iejedelmek, nemes urak számára. Maga Hunyadi János is többizben szállott meg benne és nemes urak, akik vidéken lak­tak, igen gyakran keresték fel, amikor Ko­lozsvárra jöttek ügyes-bajos dolgaik elvégzé­se végett. I. Rákóczy György volt az, aki szakított ezzel a szobással és a monostori j apátság épületében állandó szállóbelyet ren­dezett be. — A házat később Kolozsvár város vette meg. Erről Kolozsvár Történetében Jakab Elek tesz említést, aki elmondja, hogy a ké­sőbbi tulajdonos, Pápa Istvánné, el akarta adni a házat és hogy az ne kerüljön idegen kézre, a város elővételi jogon megvette. A városvezetők nagyon aggódtak, hogy ha a ház idegen kézre kerül, a váro9 kiváltsá­gai megcsorbulnak. 1870-ben katonai lakta­nyát telepítettek a házba, amely ekkor már nagyon megrongálódott. Siralmas állapotban találták a Magyar Történelmi Társulat Ko­lozsváron 1878 évben vándorgyűlést tartó tagjai. A ház sorsa annyira megindította a gyülésező urakat, hogy gyűlésükön kimond- I ták, hogy a házat védelmükbe veszik, kija­i vittatják és azt polgári, közművelődési cé~ I lókra fogják használni. I — A határozat csakhamar megvalósult: j 1880-ban a házat kijavítják és a helyiségeket m a Kárpát Egyesület rendelkezésére bocsát­ják. Logv néprajzi múzeumot rendezzen be. Hét évvel később Ferenc József király láto­gatást tett Kolozsváron és szemébe ötlött a háznak még mindig nem kifogástalan álla­pota. Meg is jegyezte: ..Ez nem nagy kegye­letre vall“. Majd utasítást adott, hogy saját pénztárából a szükséges pénzt utalják ki egy emléktábla elkészítésére. A rég tervezett, de anyagiak hiányában csak terv maradt emlék­tábla ilyen módon hamarosan elkészülhetett és azt 1889-ben nagy ünnepség keretében leplezték le. Az ünnepségen Jókai Mór ódát szavalt. Ekkor már igen sok hívet hódított a szoboremelés gondolata is. Az ügy nagy- lendületet veit, tekintélyes összeg gyűlt ösz- sze a szoboralapra és 1896-ban törvényható­sági diszgvülés mondta ki, hogy Kolozsvár város vállalja a szülőház fenntartását, gon­dozását, javítását é3 ugyanakkor megteszi a szükséges intézkedéseket a szobor minél előbbi felállítására. 1902-ben nagy ünnepsé­gek keretében történt meg a ezoborleleple- zés is. TISZTELGŐ LÁTOGATÁS AZ IGAZ- SÁGOS SZÜLŐHÁZÁBAN Mi a sorsa ma Mátyás király szülőházá­nak? — teszi fel a kérdést az olvasó. — Erre válaszol ime az újságíró. Ma különféle intézmények találnak az épületben szállást. Jelenleg a városi állat­egészségügyi hivatal székel a földszint bal- szárnyában, a jobbszárnyoa levő helyiségek­ben pedig a „Gazeta Statului“ hetilap szer­kesztősége. Az emeleten s statisztikai hiva­tal helyiségei vannak. A ház kifogástalan állapotban van. Tofan föállatc.rvos készséggel fogadja az újságírót és adja meg a szükséges felvilágosításokat. Bevezet irodájának legbelsőbb helyiésgébe0 ahol a Mátyás király szoborpályázatra ké­szült egyik mü gipsz-mintája az egyetlen em­lék, ami a ház régi életéből visszamaradt. (as.) tudománya és a zengő kezirás a nép ről, a népiségrőí, s kisgazdáról, a köz­ségről és több lenne a gyakorlati mun­ka e távoli „nagy élet“ érdekében. Pél­dául most, mikor jó helyen és nemes célzattal felvetik a falu táplálkozása nak óriási jelentőségű kérdését, mely*« *tek távlatában aztm&aj az egész fontos érdekek egész dandárja is felvonul? Most szinte több a szó és kevesebb a cselekvés, mint mikor megfogalmazták ezt a nagy igazságot: minden Demost* henesnél szebben beszél a tetlfc. Rá kell térnünk a teljes cselekvés rendszeré re, főleg a falu ügyében. Milliók: érde­keiről van szó, az állam képző aégnek jelentős többségéről. Az idő szintén sürget. Az ország e gerince most ss nehéz történelmi viszonyokban ajabfo és újabb terhet kap vállasra. Itt az ide­je, hogy ezért busásan kárpótoljuk. Beavatkozzunk a falu éleümegjavitásá- ba minden lehető módon és lehető io tézmény sefritóiéjgévait, - • *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents