Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-14 / 35. szám

Gátlás Az. évszakok valóságos értekezletre gyűltek össze, Az elmúlt szombaton például egész fényes nappal valóságos tavasz csalta meg az embereket: dőre hiedelem támadt, hogy végeszakadt n?ár a zimankóé télnek és gazdasági könnyebbségek „fognak bennünket sze­rencséltetni“. Ez a tavasz-utánzat, ms-s után előzőleg alapos esőben is megnni» talk ózdit, a teljesen befagyott Duna jegét megszaggaíia és így vérmes re­ményeket keltett. „Galati jelentés sze­rint a hőmérséklet' emelkedése és az esőzés következtében a Dunán megin dúlt' az olvadás, igy remélhető, hogy a rendes hajózás közelebbről megin­dulhat14 — írták már a lapok, A reo meny "érthető volt, mert nagyon epeszi a vágy, hogy a forgalmi nehézségek­kel küzdő kivitelünk hirtelen fellen­düljön. Lám, egy másik akadály is el­hárult nemrég az állandósíithatő szál­lítás elől: valótlannak bizonyult az a gátló hir, hogy a Romániából Magyar- országon át Németországba szállított áruknak előzetes magyar engedélyre van szükségük, mert ez a rendelkezés csak hadianyagokra vonatkozik; e sze­rint nemcsak a tenger vize, hanem a pályatest sínje is szabad forgalmat biztosit. És ha felszakad a Duna jég« páncélja és hamarosan lezajlik a „jég­zajlás“?... A szombat est és féléje szaka megerősítette a jóreménységet. A tavasz után áz ősz látogatott el hoz zánk: olyan süni és állhatatos eső sza­kadt le, mint amino novemberben szó* keit. ÁrviZveszedelem ide, árvi'z vesze­delem oda, a tavaszi napsütés, hála Is-* termek szövetségest kap az öszj eső­ben, most már a hő után a jégnek is vége lesz. De vasárnapra virradó éjjel újra megjelent elhagyott háztájin a tél és a hívatlan értekezletet feloszlat ha: a szakadó eső átmenet nélkül hava zássá alakult át, majd lezúdult a hava­sokról a Zimankó és olyan hideg ke­rekedéit, mint január legnehezebb napjaiban. Vége leit minden derűnek. Akik á héti végén érkező finn hírekből kj> vetkeztettek, hogy a Botíoni-öfeöit befagyasztó hideghufSárn hozzánk is ellátogat, kitűnő jósok hírébe kevered*« éták. Ez az Intermezzo sajnálatos, de bizonyára csak rövid k-sz. Február má­sodik felében megkezdődik a lassú áí= níenét a tavaszba és hó jég csendesen, veszedelem nélkül eltakarodik majd iáezöröl-folyőról. Megkezdődhet a ta­vaszi munka és a forgalom kibővítése aj Dunán. Már ez a puszta gondolat is jólesik. A mai sanyargatott embernek pedig unós-untalan szüksége van ily apró örömekre, melyeknek azonban or* ezöges és világpiaci viszonylatokban óriási jelentőségük van. Egy percnyi változás á történelemben milliókat je­lenthet, Jó percekre kell vágyódnunk.- Ä segély i teb ráüt 1 4. mCt'E'N'Z'ÉH . /// |\ MIÉRT FUT mii ÁBRÁNDKÉPEK UTÁN? Az ÁEcani Sorsjáték ®gy soraiegyö. am« lyeS ax ftDSORfl aorxjegyárudátá) vásárol, minden erőfeszítéstől aaegszabaditjat, Lagközalebíi! húzások fahruár 1 S.és i 8.-áw-ÁLLAM A SORSJÁTÉK Kereskedelmi Hlîelbvnk r. U Ciul, P. Unirii 20. LEZUHflRT ess olasz uiasszäliUö repülőgép RÓMA, február 13. (Radon) Calabriában a roma—b rtfnd fei vonalon köz­lekedő egyik személyszállító repülőgép a viharos időjárás miatt lezuhant. A személyzet és négy utas szörnyethaltak. Az utasok között volt Dentice sze^ sió tor is, 11 Gafencu külügyminiszter távira’IIag üdvözölte Saracsoglut, aki átvette a Balkán-szövetség elnöki tisztségét BUKAREST, február 13. (Rador.) A „Jurnalul“ cikket ir a Bafkámtszövetség elnökségének kérdé» sérők A lap szerint a Balkán-szövet^ ség külügyminiszterei sorjában viselik az elnöki tisztségei. Az alapsz-abáivok értelmében február 9 óta a Balkán- szöveuség elnöksége Saracsogíu török külügyminisztert illeti. Gafencis Őrt gore román külügyminiszter, aki ezen időpontig a Balkán-szövetség elnöke volt, üdvözlő táviratot intézett Sara«« I csogíu külügyminiszterhez és jő ered i ményt kívánt munkájához, melyet a I Balkán-szövetség é* a béke érdgkéb©ít kifejt. .. Vonat elé vetette magát az életunt munkás DICSÖSZENTMÁRTON, febr, 13. Szövőgyári munkás volt Mózes An ta! nagydisznód! fiatalember. De nem akadt munkaalkalma. Nekiindult háx munkái keresni. Medgyesre utazott be, ahol —- valószínűleg — szintén nem volt szerencséje. Gépkocsit foga** dóit és a barát helyi vasúti őrházhoz hajtatott vele. Innen a sofőrt elbocsá­totta, míg jómaga megvarte a fegko* zelebb arra haladó vonatot Mikor a vonat beroüogoít. a mozdony elé veíet= te magát, amely keresztülgázolva raj­ta, halálra zúzta. Mive! nem forog fenn bűntény, » 21 éves áldozat temetésére az ügyészség megadta az engedélyt, Befejeződő# « Reformálás * hemíeii Nöszöveiség Mylrő )őzs«l és én Tavasz? Sámlof &Í®®éám A világháború óiá me gismerik edtünk Sí -hadbavonult ember család; segélyé» nek égetően fontos kérdésével. Tapasz­taltuk, hogy az otthon maradó tekin­télyes tömegek létérdeke nem kevésbé ion os, mint a hadsereg táplálása, más szükségletekkel való ellátása és kiegé­szítése, Ahol azt a kötelességet nem lói', teljesítenék, ott. csőstül zúgott fel a panasz annakidején és volt a maga­sabb hatóságoknak dolguk elég, hogy a sebeket behegesszék. Azonban ez az igyekezet se lehetett mindig teljes. A falusi szervek nem engedelmeskedtek mindenü't pontosan és igy aztán ahol a világháború nyomában forradalmi je* lens égek lángoltak fel, ott sokszor a hadi segély sérelmei miatt véres bősz s)ruí álltak a kárvallottak. Most a se* gélyezés kérdése megint időszerű leit, bár hála Istennek országunk nem sód rődoit háborúba éis csak ébren őrkö­dik semlegessége gondos megtartásán. Ánide a semlegesség éber őrzése min- j emberek dig és mindenütt megköveteli a ren­desnél fokozottabb feíkészültiséget s így a rendesnél több katona szolgálat tára van szükség, aminek természete­sen az a köVetkezménve gyakran, hogy az egyik napról a másakra élő szegény ember esetleg pénz nélkül bagvja csa« iádját, ami társadalomügyi; nehézsége­ket okoz, A .nem érintett vagy tehetős KOLOZSVÁR, február 13. Hétfőn este 7 órakor az Erdélyi Reformá­tus Nőszövetség jóiékonycélu irodalmi esté­lyeinek sorozata bezárult. Meg kell állam­iam, bogy az élvezetes1 és magasszin vonalú előadásokat —- melyeknek rendezéséért el­sősorban Vásárhelyi Jánosnét illeti a kö­szönet — mindig igen nagyszámú közönség érdeklődése kísérte és azok a teljes siker jegyében zárultak. A záróeiőadást Nagy András teológiai tanár ötletes, költői lendületű beszé­de nyitotta meg. —- Utána Nyirő József rendkívül érdekes felolvasást tartott „Az iró és önmaga'4 címen, Nyirő József az irodalom egyik legizgatóbb kérdésével, a műalkotás titkaival ismertette meg a közönséget és bepillantást engedett abba a csodálatos kohóba, ahol a mii meg­születik. Mi is megy végbe az Íróban, amig a mii megszületik? „Az irodalmi alkotás belső termelő ereje — mondotta Nyirő József — a skolasztiku­sok szerint az egyéniség, a tehetség, az al­kotó képesség. A szellem ebben a foíya- natban csak dolgozik, munkál, megismer, de művészetet önmagában nem nyújthat. Az h'o- lalmi alkotás két összetevő eleme: „Az Én is a nem Én‘% ami kivül van. A mesterség* 1 J beli részt megtanulhatja valaki, de alkotó­« művész ezzel még nem lesz, Az összetevő két tényezőnek az íróban eggyé kell válnia. Na­gyon fontos tehát az irói egyéniség kialaku­! lása. Valaki annál nagyobb, mint iró, minél helyesebben választja meg egyéni fejlődésé­nek helyes útját. Annál inkább kiteljesitbeti művészi hivatását, mert csak részben igaz, hogy a költő születik. Valóban alkotómű­vész csak oiyanvalaki lehet, aki mint ember is nagy. Az emberré válásnak azonban nem­csak szellemi, hanem etikai magaslatai is vannak. A ragyogó koponyák esetleg az em­beriség legnagyobb gonosztevői, ha etikailag tökéletlenek. Elégedhetetien a magasabb* rendű szellemiség, de ennek erkölcsi ma­gaslatra kell emelkednie". „A közönség egy része — mondotta to­vább Nyirő József ■— hajlandó az irót fel­menteni a kötelező erkölcsi felfogás alól, sőt sokszor romantikus tévelygésben meg is kívánja tóle, hogy azon tegye túl magát: az iró, a miiVész legyen szabad és bohém. Pe­dig szomorú felfogás ez, nem más, mint lelki kerítés, hiszen erkölcsiség nélkül senki nagy iró nem lehet: alkotásai csak tünetek, de nem fogamzanak meg az örökkévalóság jegyében. Csak ezen a magaslaton ismerheti Ű1CS dZ lí'Ó £17. OTTlilPr KnlrJrarrtílríC Inalr n!on. jait, maradandó értékeit és életének legszebl titkait. Minden alkotás legfőbb titka az egyéniség kifejlesztése, a magunk egyéniaé gének alkotása. Nem zárkőzást, Önmagunkba való menekülést jelent ez! Az arónak ismer­nie kell az életet, Je az igazán nagy Írói egyéniség felett a külső világ úrrá sokasén; lehet. A szenvedés csak elmélyítheti a léi­két, de nem alacsonyithatja le. A sebek vér­ző talaján annál azttitb virágai nyílnak az alkotásnak“, Téves felfogás az — mondotta Nyirő Jó­zsef — hogy az iró az irodalmi formát nagy- részben készen kapja. Igaz, a nyelvnek sza­bályai vannak, de ezeket nem kötik még és nem kényszerítik szigorú keretekbe. Min­den nagy és eredeti személyiség önállóan igyekszik megnyilatkozni, tehát a forma a; övé, ő alkotja meg, ő küzd a rendelkezésre álló anyaggal, míg a lelkét kifejező formát megkapja. „Az én stílusom, én vagyok!“ Ha ez nem sikerül neki, az illető lehet nagy tu­dós, kiváló ember, de nem író. Viszont az is igaz, hogy az iró egyénisége mindig a., nak a népnek és földnek teremtménye, amelyben születik. A művészet a nép lelki­nek igézete é3 legszebb kifejezője. Hangszer az író, amelyen a maga népe játszik, a kis hajlékok himnuszát éppen úgy, mint a vi­lágmindenségét,..“ Nyirő József érdekes és élvezetes előadá­sa után Biróné Váró Éva költeményeit ol­vasta fel. Közülük különösen a „Szilveszteri gyermekjáték“ és a „Csak ő tudja...“ cimü aratott nagy tetszést. Utána dr. Tavaszy Sándor püspökhelyettes tartott előadást „Az irodalmi műveltség a keresztyén ember életében“ címen. A tudó» professzor rámutatott arra a különbségre, amely a műveltséget és a keresztyén életet egymástól elválasztja, Más a műveltség é* más a keresztyéuség szerint való élet ~» mondotta, —  műveltségnek az a célja, hogy a szellemet elmélyítse, megszépítse ét gazdagítsa. Viszont a keresztyén élet felülről való élet; itt a szellem már nemcsak, hogy saem eszköz, de nem is cél, mivel ezen túl­terjed. A műveltség szerint való élet — bár­milyen gazdag és termékeny — egy slulré! támadó élet, mely felfelé tör, s magasba! De vájjon ez a két élet találkozhatok'« egymással? Évszázadok szellemi küzdelme folyt e kérdés fölött. Az alulról való élet, a műveltség szerint való élet sohasem éri el a keresztyéni élet égi magasságait.  iegmé« lyebb és legmagäsabbrendü szellemi életben mindig ott van ez a feszültség a felülről és alulról való élet minőségi különbözőség« miatt. Ez hajtja, lendíti a szellemet a legiz­mosabb küzdelemre és eneek eredménye as igazi alkotás. Az előadó ezután az irodalom mibenlétét, az iró és olvasó erkölcsi közösségben való kölcsönhatását fejtegette és rámutatott arra* hogy az irodalmi műveltséget a keresztyén élei sera nélkülözheti. Mennyi indító, kés£* tető, biztató, gazdagitő éa elmélyítő erőt je* ieníenek —- ha sokszor kerülő nton és íaga* dó formában is — Dosztojevsrki, Tolsztoj, Kemény Zsigntönd, Madách, vagy bizonyos vonatkozásban Ady Endre alkotásai is! S vé* gül: minden irodalmi alkotásnak feltétele áss az esztétikai ítélő képesség, amelyet ízlés­nek nevezünk; olyan az, mint az igazságér- zei ösztöne, vagy sz erkölcsi élet törvénye- Kétségtelen, hogy az ízlés nemcsak irodalmi, hanem esztétikai képesség, hiszen igen sok­szor a-z erkölcsi magatartásunkat is megha­tározz*, Amíg lesznek igazság után vágyó lelkek, jóságot áhitó szívek, addig az iro­dalmi műveltség mindig hatalom marad egyé­ni és közösségi életünkben -— fejezte be elő­adását dr, Tavaszy Sándor, (I.) Dsaiueszfeft Holland nai« AMSZTERDAM, február 13. (Rador.) A „Financial News“ jelentése szerint a holland-amerikai tengerészeti tár* saság Burgerdíjk nevű hajóját egy német tengeralattjáró megtorpedózta. Uj kiadásban jelent meg! Újra kapható: Axal Mumtlias San Miolisle Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikerei küzkivánságia hozták ki az uj kiadásban- Íz­léses, egész vászoukötésben ára 173 lej Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, Piát* Unirii. Kérje a könyvujdouságok jegyzékét önkéntelen adakozása gon­doskodott egyelőre a támogatásra szo­rult családokról; a városok és közsé­gek is megtették a magukét; állami hozzájárulások sokféle cimen szintén sorompóba léptek. De végtére is rá kellett lépni a lehető legjobb útra, a törvényhozásilag elrendeli és .intézmé* nyesen megszervezett segítség módo­zatára, Az első lépés már meg i« tör» téni és általános megnyugvást okozott a hir, hogy a minisztertanács letár gyalta. már a bevonultak családjainak segélyezéséről szóló törvényjavaslatot, j melyet élőbb rendelettörvény alakjá­ban hajtanak végre, amig a törvény- hozás két' háza nem véglegesíti. Mert »,bis dal, qui cito Jiat“ —- kéftsize-r ad, ki gyorsan ad. Ez a gyors beavatkozás valóban független attól, hogy s kedve-* zőílen évszak végefeíé jár és a lakos ság többsége már a szükséges gyakor­latozást végrehajtotta. A rendkívüli helyzet és a semlegesség! érdek még nem ért végei. Így rendkívüli segé­lyekre továbbra is szükség lesz. Re tnéíjiik, hogy aniiként a törvény szeí- lerne jólelkii, úgy végrehajtása is me­legszívű, égért gondos és gyors lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents