Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-14 / 35. szám
Gátlás Az. évszakok valóságos értekezletre gyűltek össze, Az elmúlt szombaton például egész fényes nappal valóságos tavasz csalta meg az embereket: dőre hiedelem támadt, hogy végeszakadt n?ár a zimankóé télnek és gazdasági könnyebbségek „fognak bennünket szerencséltetni“. Ez a tavasz-utánzat, ms-s után előzőleg alapos esőben is megnni» talk ózdit, a teljesen befagyott Duna jegét megszaggaíia és így vérmes reményeket keltett. „Galati jelentés szerint a hőmérséklet' emelkedése és az esőzés következtében a Dunán megin dúlt' az olvadás, igy remélhető, hogy a rendes hajózás közelebbről megindulhat14 — írták már a lapok, A reo meny "érthető volt, mert nagyon epeszi a vágy, hogy a forgalmi nehézségekkel küzdő kivitelünk hirtelen fellendüljön. Lám, egy másik akadály is elhárult nemrég az állandósíithatő szállítás elől: valótlannak bizonyult az a gátló hir, hogy a Romániából Magyar- országon át Németországba szállított áruknak előzetes magyar engedélyre van szükségük, mert ez a rendelkezés csak hadianyagokra vonatkozik; e szerint nemcsak a tenger vize, hanem a pályatest sínje is szabad forgalmat biztosit. És ha felszakad a Duna jég« páncélja és hamarosan lezajlik a „jégzajlás“?... A szombat est és féléje szaka megerősítette a jóreménységet. A tavasz után áz ősz látogatott el hoz zánk: olyan süni és állhatatos eső szakadt le, mint amino novemberben szó* keit. ÁrviZveszedelem ide, árvi'z veszedelem oda, a tavaszi napsütés, hála Is-* termek szövetségest kap az öszj esőben, most már a hő után a jégnek is vége lesz. De vasárnapra virradó éjjel újra megjelent elhagyott háztájin a tél és a hívatlan értekezletet feloszlat ha: a szakadó eső átmenet nélkül hava zássá alakult át, majd lezúdult a havasokról a Zimankó és olyan hideg kerekedéit, mint január legnehezebb napjaiban. Vége leit minden derűnek. Akik á héti végén érkező finn hírekből kj> vetkeztettek, hogy a Botíoni-öfeöit befagyasztó hideghufSárn hozzánk is ellátogat, kitűnő jósok hírébe kevered*« éták. Ez az Intermezzo sajnálatos, de bizonyára csak rövid k-sz. Február második felében megkezdődik a lassú áí= níenét a tavaszba és hó jég csendesen, veszedelem nélkül eltakarodik majd iáezöröl-folyőról. Megkezdődhet a tavaszi munka és a forgalom kibővítése aj Dunán. Már ez a puszta gondolat is jólesik. A mai sanyargatott embernek pedig unós-untalan szüksége van ily apró örömekre, melyeknek azonban or* ezöges és világpiaci viszonylatokban óriási jelentőségük van. Egy percnyi változás á történelemben milliókat jelenthet, Jó percekre kell vágyódnunk.- Ä segély i teb ráüt 1 4. mCt'E'N'Z'ÉH . /// |\ MIÉRT FUT mii ÁBRÁNDKÉPEK UTÁN? Az ÁEcani Sorsjáték ®gy soraiegyö. am« lyeS ax ftDSORfl aorxjegyárudátá) vásárol, minden erőfeszítéstől aaegszabaditjat, Lagközalebíi! húzások fahruár 1 S.és i 8.-áw-ÁLLAM A SORSJÁTÉK Kereskedelmi Hlîelbvnk r. U Ciul, P. Unirii 20. LEZUHflRT ess olasz uiasszäliUö repülőgép RÓMA, február 13. (Radon) Calabriában a roma—b rtfnd fei vonalon közlekedő egyik személyszállító repülőgép a viharos időjárás miatt lezuhant. A személyzet és négy utas szörnyethaltak. Az utasok között volt Dentice sze^ sió tor is, 11 Gafencu külügyminiszter távira’IIag üdvözölte Saracsoglut, aki átvette a Balkán-szövetség elnöki tisztségét BUKAREST, február 13. (Rador.) A „Jurnalul“ cikket ir a Bafkámtszövetség elnökségének kérdé» sérők A lap szerint a Balkán-szövet^ ség külügyminiszterei sorjában viselik az elnöki tisztségei. Az alapsz-abáivok értelmében február 9 óta a Balkán- szöveuség elnöksége Saracsogíu török külügyminisztert illeti. Gafencis Őrt gore román külügyminiszter, aki ezen időpontig a Balkán-szövetség elnöke volt, üdvözlő táviratot intézett Sara«« I csogíu külügyminiszterhez és jő ered i ményt kívánt munkájához, melyet a I Balkán-szövetség é* a béke érdgkéb©ít kifejt. .. Vonat elé vetette magát az életunt munkás DICSÖSZENTMÁRTON, febr, 13. Szövőgyári munkás volt Mózes An ta! nagydisznód! fiatalember. De nem akadt munkaalkalma. Nekiindult háx munkái keresni. Medgyesre utazott be, ahol —- valószínűleg — szintén nem volt szerencséje. Gépkocsit foga** dóit és a barát helyi vasúti őrházhoz hajtatott vele. Innen a sofőrt elbocsátotta, míg jómaga megvarte a fegko* zelebb arra haladó vonatot Mikor a vonat beroüogoít. a mozdony elé veíet= te magát, amely keresztülgázolva rajta, halálra zúzta. Mive! nem forog fenn bűntény, » 21 éves áldozat temetésére az ügyészség megadta az engedélyt, Befejeződő# « Reformálás * hemíeii Nöszöveiség Mylrő )őzs«l és én Tavasz? Sámlof &Í®®éám A világháború óiá me gismerik edtünk Sí -hadbavonult ember család; segélyé» nek égetően fontos kérdésével. Tapasztaltuk, hogy az otthon maradó tekintélyes tömegek létérdeke nem kevésbé ion os, mint a hadsereg táplálása, más szükségletekkel való ellátása és kiegészítése, Ahol azt a kötelességet nem lói', teljesítenék, ott. csőstül zúgott fel a panasz annakidején és volt a magasabb hatóságoknak dolguk elég, hogy a sebeket behegesszék. Azonban ez az igyekezet se lehetett mindig teljes. A falusi szervek nem engedelmeskedtek mindenü't pontosan és igy aztán ahol a világháború nyomában forradalmi je* lens égek lángoltak fel, ott sokszor a hadi segély sérelmei miatt véres bősz s)ruí álltak a kárvallottak. Most a se* gélyezés kérdése megint időszerű leit, bár hála Istennek országunk nem sód rődoit háborúba éis csak ébren őrködik semlegessége gondos megtartásán. Ánide a semlegesség éber őrzése min- j emberek dig és mindenütt megköveteli a rendesnél fokozottabb feíkészültiséget s így a rendesnél több katona szolgálat tára van szükség, aminek természetesen az a köVetkezménve gyakran, hogy az egyik napról a másakra élő szegény ember esetleg pénz nélkül bagvja csa« iádját, ami társadalomügyi; nehézségeket okoz, A .nem érintett vagy tehetős KOLOZSVÁR, február 13. Hétfőn este 7 órakor az Erdélyi Református Nőszövetség jóiékonycélu irodalmi estélyeinek sorozata bezárult. Meg kell államiam, bogy az élvezetes1 és magasszin vonalú előadásokat —- melyeknek rendezéséért elsősorban Vásárhelyi Jánosnét illeti a köszönet — mindig igen nagyszámú közönség érdeklődése kísérte és azok a teljes siker jegyében zárultak. A záróeiőadást Nagy András teológiai tanár ötletes, költői lendületű beszéde nyitotta meg. —- Utána Nyirő József rendkívül érdekes felolvasást tartott „Az iró és önmaga'4 címen, Nyirő József az irodalom egyik legizgatóbb kérdésével, a műalkotás titkaival ismertette meg a közönséget és bepillantást engedett abba a csodálatos kohóba, ahol a mii megszületik. Mi is megy végbe az Íróban, amig a mii megszületik? „Az irodalmi alkotás belső termelő ereje — mondotta Nyirő József — a skolasztikusok szerint az egyéniség, a tehetség, az alkotó képesség. A szellem ebben a foíya- natban csak dolgozik, munkál, megismer, de művészetet önmagában nem nyújthat. Az h'o- lalmi alkotás két összetevő eleme: „Az Én is a nem Én‘% ami kivül van. A mesterség* 1 J beli részt megtanulhatja valaki, de alkotó« művész ezzel még nem lesz, Az összetevő két tényezőnek az íróban eggyé kell válnia. Nagyon fontos tehát az irói egyéniség kialaku! lása. Valaki annál nagyobb, mint iró, minél helyesebben választja meg egyéni fejlődésének helyes útját. Annál inkább kiteljesitbeti művészi hivatását, mert csak részben igaz, hogy a költő születik. Valóban alkotóművész csak oiyanvalaki lehet, aki mint ember is nagy. Az emberré válásnak azonban nemcsak szellemi, hanem etikai magaslatai is vannak. A ragyogó koponyák esetleg az emberiség legnagyobb gonosztevői, ha etikailag tökéletlenek. Elégedhetetien a magasabb* rendű szellemiség, de ennek erkölcsi magaslatra kell emelkednie". „A közönség egy része — mondotta tovább Nyirő József ■— hajlandó az irót felmenteni a kötelező erkölcsi felfogás alól, sőt sokszor romantikus tévelygésben meg is kívánja tóle, hogy azon tegye túl magát: az iró, a miiVész legyen szabad és bohém. Pedig szomorú felfogás ez, nem más, mint lelki kerítés, hiszen erkölcsiség nélkül senki nagy iró nem lehet: alkotásai csak tünetek, de nem fogamzanak meg az örökkévalóság jegyében. Csak ezen a magaslaton ismerheti Ű1CS dZ lí'Ó £17. OTTlilPr KnlrJrarrtílríC Inalr n!on. jait, maradandó értékeit és életének legszebl titkait. Minden alkotás legfőbb titka az egyéniség kifejlesztése, a magunk egyéniaé gének alkotása. Nem zárkőzást, Önmagunkba való menekülést jelent ez! Az arónak ismernie kell az életet, Je az igazán nagy Írói egyéniség felett a külső világ úrrá sokasén; lehet. A szenvedés csak elmélyítheti a léikét, de nem alacsonyithatja le. A sebek vérző talaján annál azttitb virágai nyílnak az alkotásnak“, Téves felfogás az — mondotta Nyirő József — hogy az iró az irodalmi formát nagy- részben készen kapja. Igaz, a nyelvnek szabályai vannak, de ezeket nem kötik még és nem kényszerítik szigorú keretekbe. Minden nagy és eredeti személyiség önállóan igyekszik megnyilatkozni, tehát a forma a; övé, ő alkotja meg, ő küzd a rendelkezésre álló anyaggal, míg a lelkét kifejező formát megkapja. „Az én stílusom, én vagyok!“ Ha ez nem sikerül neki, az illető lehet nagy tudós, kiváló ember, de nem író. Viszont az is igaz, hogy az iró egyénisége mindig a., nak a népnek és földnek teremtménye, amelyben születik. A művészet a nép lelkinek igézete é3 legszebb kifejezője. Hangszer az író, amelyen a maga népe játszik, a kis hajlékok himnuszát éppen úgy, mint a világmindenségét,..“ Nyirő József érdekes és élvezetes előadása után Biróné Váró Éva költeményeit olvasta fel. Közülük különösen a „Szilveszteri gyermekjáték“ és a „Csak ő tudja...“ cimü aratott nagy tetszést. Utána dr. Tavaszy Sándor püspökhelyettes tartott előadást „Az irodalmi műveltség a keresztyén ember életében“ címen. A tudó» professzor rámutatott arra a különbségre, amely a műveltséget és a keresztyén életet egymástól elválasztja, Más a műveltség é* más a keresztyéuség szerint való élet ~» mondotta, —  műveltségnek az a célja, hogy a szellemet elmélyítse, megszépítse ét gazdagítsa. Viszont a keresztyén élet felülről való élet; itt a szellem már nemcsak, hogy saem eszköz, de nem is cél, mivel ezen túlterjed. A műveltség szerint való élet — bármilyen gazdag és termékeny — egy slulré! támadó élet, mely felfelé tör, s magasba! De vájjon ez a két élet találkozhatok'« egymással? Évszázadok szellemi küzdelme folyt e kérdés fölött. Az alulról való élet, a műveltség szerint való élet sohasem éri el a keresztyéni élet égi magasságait.  iegmé« lyebb és legmagäsabbrendü szellemi életben mindig ott van ez a feszültség a felülről és alulról való élet minőségi különbözőség« miatt. Ez hajtja, lendíti a szellemet a legizmosabb küzdelemre és eneek eredménye as igazi alkotás. Az előadó ezután az irodalom mibenlétét, az iró és olvasó erkölcsi közösségben való kölcsönhatását fejtegette és rámutatott arra* hogy az irodalmi műveltséget a keresztyén élei sera nélkülözheti. Mennyi indító, kés£* tető, biztató, gazdagitő éa elmélyítő erőt je* ieníenek —- ha sokszor kerülő nton és íaga* dó formában is — Dosztojevsrki, Tolsztoj, Kemény Zsigntönd, Madách, vagy bizonyos vonatkozásban Ady Endre alkotásai is! S vé* gül: minden irodalmi alkotásnak feltétele áss az esztétikai ítélő képesség, amelyet ízlésnek nevezünk; olyan az, mint az igazságér- zei ösztöne, vagy sz erkölcsi élet törvénye- Kétségtelen, hogy az ízlés nemcsak irodalmi, hanem esztétikai képesség, hiszen igen sokszor a-z erkölcsi magatartásunkat is meghatározz*, Amíg lesznek igazság után vágyó lelkek, jóságot áhitó szívek, addig az irodalmi műveltség mindig hatalom marad egyéni és közösségi életünkben -— fejezte be előadását dr, Tavaszy Sándor, (I.) Dsaiueszfeft Holland nai« AMSZTERDAM, február 13. (Rador.) A „Financial News“ jelentése szerint a holland-amerikai tengerészeti tár* saság Burgerdíjk nevű hajóját egy német tengeralattjáró megtorpedózta. Uj kiadásban jelent meg! Újra kapható: Axal Mumtlias San Miolisle Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikerei küzkivánságia hozták ki az uj kiadásban- Ízléses, egész vászoukötésben ára 173 lej Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, Piát* Unirii. Kérje a könyvujdouságok jegyzékét önkéntelen adakozása gondoskodott egyelőre a támogatásra szorult családokról; a városok és községek is megtették a magukét; állami hozzájárulások sokféle cimen szintén sorompóba léptek. De végtére is rá kellett lépni a lehető legjobb útra, a törvényhozásilag elrendeli és .intézmé* nyesen megszervezett segítség módozatára, Az első lépés már meg i« tör» téni és általános megnyugvást okozott a hir, hogy a minisztertanács letár gyalta. már a bevonultak családjainak segélyezéséről szóló törvényjavaslatot, j melyet élőbb rendelettörvény alakjában hajtanak végre, amig a törvény- hozás két' háza nem véglegesíti. Mert »,bis dal, qui cito Jiat“ —- kéftsize-r ad, ki gyorsan ad. Ez a gyors beavatkozás valóban független attól, hogy s kedve-* zőílen évszak végefeíé jár és a lakos ság többsége már a szükséges gyakorlatozást végrehajtotta. A rendkívüli helyzet és a semlegesség! érdek még nem ért végei. Így rendkívüli segélyekre továbbra is szükség lesz. Re tnéíjiik, hogy aniiként a törvény szeí- lerne jólelkii, úgy végrehajtása is melegszívű, égért gondos és gyors lesz.
