Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-14 / 35. szám

5 vmm „Ne haragudjatok rám, nem tehettem másként! Házaséletem nem volt boldog!“ Megrendítő búcsúlevelet írt nővérének a feleséggyilkos mérnök, aki ön­magával is végzett. — Látogatás a kettős tragédia színhelyén KOLOZSVÁR, február 13. Elsőnek számoltunk be arról a borzalmas családi drámáról, amely vasárnapról hétfőié virradó éjszaka történt a Fericirei-utoa 10, szára alatt, ahol Terner Ernő zilahi illetősé­gű épitészmérnök megölte feleséget Zeller- rnayer Franciskát, majd Önmagával is vég­zett, Terner Ernő hátrahagyott leveleiből arra lehet következtetni, hogy a fiatal, alig kéthónapos házasok házasélete nem volt bol­dog és a fiatai mérnök már esküvőjük után néhány nappal elhatározta, hogy feleségevei .ea önmagával is végez. VÉRES DRÁMA A HÓNAPOS SZOBÁBAN Terner Ernő feleségével február 1-éu köl­tözőn a Fericirei-ulca 10. szám alá. ahol öz­vegy tir, Solymosi Károlynénái vettek ki bú­torozott szobát. Az egyszerű, bütorozott. hó­napos szobában azonban a fiatalok között nem volt meg; a teljes egyetértés. Hiába köl­töztek a boldogságról elnevezett utcába- há­zaséletükbe nem hozott boldogságot sorsuk változása. Terner Ernő gyenge idegzetű, csendes természetű férfi volt, akinek, mi­kor otthon tartózkodott, szavát is alig hal­lották, mig felesége erőszakos természetű volt és amint háziasszonya mondja, többször kezdett férjével heves veszekedéseket és összetűzéseket. Terner Ernő, aki Szászfene- sen volt alkalmazva a most folyó nagyszabá­sú építkezéseknél, esténként későn jött haza, inig jreggel mindig korán távozott, de a köz­beeső időben is, amig otthon tartózkodott, gyakran verte fel a lakás csendjét a fiatalok szóváltása. Emiatt határozta el, hogy néhány pisztolylövéssel véget vek úgy a felesége, mint a saját életének, amelyet házassága tönkretett. A borzalmas dráma özvegy Soly- mosiné és leánya. Solymosi Viola zeneíanár- no elbeszélése szerint u következőképpet ját­szódott le: —- Terner és felesége —- mondotta Soiy- ;mösiné á kiálló« izgalmaktól remegő han­gon ™ a végzetes napon kora délután eltá­voztak hazulról és csak este kilenc óra táj- J>aa tértek vissza, amikor azonnal lefeküd­tek. Akkor még nem gondoltunk semmi rosszra. Terner egész nap a legjobb hangu­latban volt, Délelőtt állandóan nőíázotí és t'üíyöréssett. Szóváltás egész nap nem volt közöttük, pedig máskor ez nem történt meg. Tiz óra után én és leányom sa lefeküdtünk es egy óra tájban néhány tompa dörrenésre ébredtünk fel. Pillanatig nem tudtuk, hogy mi történt. Azt hittük, hogy a zaj az utcá­ról Szűrődött be. Néhány pillanattal később azonban dulakodás) zaja hallatszott át. Ter- herék szobájából és leányom ekkor átkiál­tott és megkérdezte, mi történik ott? Semmi -— hangzott áfc a vékony ajtón Terner nyugodt hangja, azonban a dulakodás to­vább tartott éa áthallatszott az asszony La- lálsikolys. •*— Anyám, anyám* Jaj, megölnek! Segít­ség! Doktort azonnal! — hallatszottak a se« gélytkérő sikoltások, azután ajtó csapódott és megszűnt a zaj. A leányommal kétségbe­esetten töprengtünk, hogy mi történhetett és nem tudtuk elhatározni, mit cseleked­tünk? Később kinyitottuk az ablakot és a kapukulesot átadiuk két fiatalembernek, akik az utcán elhaladtak és megkértük őket, azonnal nyissák ki a kaput és jöjjenek be, mert a házban szörnyű gyilkosság tör­tént. hogyan történt a tragédia? Tememé, mikor a szobából kimenekült már alig támolyoghatott, mert sebeiből su­gárban ömlött a vér és amig az előszoba aj­taját kinyitotta, neki kellett támaszkodnia a falnak, amelyen még most is látszik balke­zének véres nyoma. Azután felvánszorgott a ház tulajdonosának, Steiermann Árminnak lakásához és annak ajtaján kezdett kétségbe­esetten dörömbölni. *— Segítség, segítség, nyissák ki sjtót azonnali , Steiermann Ármin é*t felesége azonnal felriadtak éjszakai álmukból és az előszoba .ajtajához rohanva, az ablakon keresztül me­zítlábas, hálóinges nőt pillantottak meg. oki sikoltozva dörömböl ajtajukon, Pillanattal később egy férfi körvonalai is feltűntek az ablak előtt és a férfi kezében rcvoker csöve villant, majd a revolverből felcsapott a láng és. két tompa dörrenés hallatszott. A sikolto­zó no, aki eddig utolsó erőmcgfeszitéssel próbált bejutni az ajtón, most hangtalanul összerogyott. Mindkét lövés a fején találta. Mire SteiermHim Ármin az ajtót kinyitotta, akkorra a férfi már eltűnt, míg az asszony a íolyos® k©ve*etéo volt ©ítetülv« é* körü­lötte vastag vértóegák sötétlettek. Steiermann Ármin, orvos fiával azonnal a vérében fetrengő nő segítségére sietett, de az orvos egy-két pillantással megállapitóttá, hogy ott már nem sokat használ a segítség. Telefonáltak a mentőknek, akik öt perc alatt a helyszínen voltak és az asszonyt be­szállították a sebészeti klinikára, majd a helyszínre érkeztek a IV. kerületi rendőrség emberei és végigkutatták az udvart, hogy megkapják a gyilkost, ugyanis Steiennannék meg nem ismerték az élig néhány nap óta odaköltözött Ternert és nem tudtak szemé­lyére vonatkozólag felvilágosítást adni. Soly- inosiék pedig a félelemtől még mindig nem merték kinyitni a lakásuk ajtaját, Teruer mikor visszament szobájába, hezárla az elő­szoba ajtaját, amelyet csak belülről lehetett kinyitni. Áruig a rendőrök az udvart kutat­tak végig, körülbelül egy óra telt el, ami­kor ismét revolverdürrenés zaja hallatszott Tetnerék szobájából. Ekkor már Solymosiék is annyira magukhoz tértek első ijedtségük­ből, hogy kinyithatták az előszoba ajtaját es a rendőri bizottság, meg a detektívek belép- j hettek a fiatal pár szobájába, ahol a szoba közepén egyszerű, barna széken, holtan ta­lálták Terner Ernő 32 éves épitészrnérnÖkőt. A mérnök jobb halántékából keskeny csi­kókban csörgedezett a vér és a földön hat­lövetű browning-revolver feküdt, amelyből minden töltény hiányzott. Egy kis asz,tálkán négy búcsúlevél volt, mindenik összevérezve. omi bizonyítja, hogy Terner, miután felesé­gét agyonlőtte, még irt és azután pecsételte le leveleit. A szobában mindenütt a legna­gyobb rendetlenség volt. Az ágyak, a pár nák, a takarók teljesen át voltak vérrel itat va és a bútorok helyükről elmozdítva. Az aj tó előtt pedig egy üveg hamutartó cserepe feküdtek, amelyet Terner mérnök a szoba hói menekülni igyekvő felesége után dobott „Anyagilag és erkölcsileg is tönkretett" Délelőtt 11 órakor kiszállott az ügyészsé­gi és rendőri bizottság, amelynek tagjai dr. Istrate törvényszéki főügyész, dr. llossu vá­rosi főorvos, dr. Urstt, a bűnügyi osztály ve­zetője és Muresán kerületi rendőrkomiszár voltak. A bizottság azonnal felbontotta a búcsúle­veleket, melyek közül egyet nővéréhez inté­zett Terner Ernő és, abban röviden számot ad tettének okáról és arra kéri testvérét, hogy az utána maradó ingóságokat értékesít­se. A másik három levelet barátainak irta az öngyilkos mérnök, A Râmnicul Valceábau lakó nővéréhez in­tézett búcsúlevelében ti/, sorban ad számot Terner Ernő élete tragédiájáról és tettének indokairól. Elnéztük ezt a néhánysoroa leve­let, amely két élet titkára tette rá véres pe­csétjét. Különös írás. írója minden bizony- nyai magával meghasonlott, zilált idegzetű férfi, akinek akaratereje nem volt nagy, A betűk sajátságosán visszafelé dűlnek és kü­lönösen nőies alakúak. Mégis a pár sorba bele van sűrítve egy fiatalembernek vihar­vert élete, aki mikor nőül vette féleséget, a 29 éves Zellermayer Franciskát, már né­hány nap múlva lelke mélyéig megcsömörlött az éleitől és már házassága után két Héttel elhatározta, hogy mindkettőjükkel végez. —- Édes Blankicám! *—- így hangzik a le­vél — ne haragudjatok rám, nem tehettem másként. Házaséíetem nem volt boldog. Franci csak azért lett a feleségem, hogy asz- szonnyá legyen. Tönkretett anyagilag, erköl­csileg és széjjelrombolt bennem minden hi­tet az élet érdemességében. Ez volt oka tet­temnek, Isten veled, legyetek boldogok. Er­nőd. Eddig szól a levél, de rövidségében is ékesen tárja elő a lelkileg meghaäordett fér­fi szenvedéseit, amelyek a borzalmas tragé­diát okozták. Nagy Kálmán. A sfíű nép türelme @ Kommaiiisfáidíal szemben elérte a un so Halán“ — írja egy stockholmi lap STOCKHOLM, február 13. *(Rador.) A „Soclaldemokraten*' című lap megemlékezik a Svédországban életbeléptetett kommunistáéi lenes intézkedé­sekről. „A kommun istaellenes tevékenység a nemzet egészségének jele és a nemzet önvédelmi képességének bizonyítéka, tökéletesen összeegyeztethető a demokráciával és úgy az árulást, mint a parancsuralmat kizárják. A svéd nép türelme a kommunistákkal szemben elérte a végső hatért, Á kommunis­ták ellen foganatosított razziák figyelmeztetésül szolgálhatnak mindenki* nek. akiket illet,“ j Befelez és elöli álla az angotm holland gazdasági tárgyalások , i B­9* 39 I ftiiéft évszázados eélfcg Oroszország politikájánál* H norvég tengerpart, melynek az egyenütSrSl érkézé meleg mz szolgáltatja a légiütését A- finnországi háború ismételten figyel­mezteti a skandináv-államokat az oroszok­nak az Atlanti-óceán fele irányuló évszáza­dos törekvésére. Dél-Karéliának a covgorodi államhoz csatolása óta (1323) az 1939 de­cemberében elindított szovjet támadásig, a? orosz kormányok Finnországgal szembeni po­litikájukat mindig erre a törekvésre alapoz­ták és sohasem mondtak le róla, hogy az atlanti államban jégmentes, nyitott tenger­partra egyszer kijussanak. Ennek a politi­kának a földrajzi érdekköréba tehát nem csak Finnország, hanem az egész skandináv félsziget beletartozik: ez az irányzat már akkor nyilvánvaló volt, mikor a szovjet- orosz csapatok előnyomulása mindjárt a há­ború kezdetén a fiun—norvég határ íránva- basi történt A. norvég politikai és földrajzi komplexum legfőbb kérdését tehát ez a tengerparti vo­nal alkotja. Enuek a tájegységnek Norvégiá­ban ősrégi idők óta kialakult egyénisége van. A kaiadóniai gyűrődés a skandináv földtö­meg őskori rétegeit nagy magasságra torla­szolta fel: erre a harmadkorban a hegyek nyugati lábánál az Atlantisz nevű hajdani szárazföldi elsülyedése hatalmas, cikk-eakk- ban csipkézett szélű törésvonalat eredménye­zőit. A tenger persze azonnal benyomult a tengerpart mélyedéseibe s így keletkeztek a tuc.redekfalu öblözet, az úgynevezett fjordok területe. A folyóvizek s később a jégkor­szakban a gleccserek munkája átalakította, kivéste, legyalulta a felszint. sivár, ma Mjeldeknek“ nevezett kopár tetőkké koptat­ja * hajdan busáké® emelkedő hegyóriást, A mostani partvonalat egész hosszában .» »strandfLat“, a régi parti talapzat kíséri * ezen a „skägergaard‘-ou — „Kagylós kér?" festői elnevezéssel fordíthatjuk magyarra o hullámok ereje megtörik s már alig-alig éreshető. Ez a tenger színe alatt fekvő pa­dozat elsőrangú menedékhelyet kínál a mik­roszkopikus állat- és növényvilágnak, amit a tudomány egy szóval „planktonénak nevez; különösen Északon, a Lofrten-szigetek griás?,partjai közelében, ahol csői; úgy bem zsegnek a heririgek és tőkehalak; nyüzsgő élet folyik itt s ez a világ leghalgazdagabh területe. Úgy látszik ilyenformán akarta a természet kárpótolni a fieldetc sziklás telő) és a tenger közötti keskeny part sávra ruló embert. Kimeríthetetlen halászheh e/ a tenger part s kikötőknek kiválóan alkalmunk vé­dő Öblei s a világkereskedelem szcrnpoi ■ ja hói a negyedik helyet foglalják »1, mié av ország népessége szempontjából, csak a negyvenedik. Norvégia gazdasági életének Achilles-earka mindig a külkereskedelem vo!í„ kikötői pedig az állam legnagyobb és cg jelentékenyebb városai. ENYHE ÉGHAJLAT \ SARKI Í'»V KÖZELÉBEN A tengerpart ajándéka meiletu nem ke­vésbé kedvező tényező az egyenletes., óceáni- ku» éghajlat, melynek enyhesége még a ma­gasabb szélességeken sem adja át helyét 6. sarki éghajlat zordságának. Ez az Atlanti­óceán golf áramlatának köszönhető, mely az Egyenlítő meleg vizét idcszállitja ét légfűtés; módjára melegíti a levegőt. Észa­kon viszont tengeralatti zátonyküszob falit zárja el az utat a hideg, sarki-tengeri víz­áramlás elől. így a part közeiében a buza még a sarkkörtől 150 kilométerre is meg­terem, a roze meg éppen azon túl 350 ki­lométerre is! Az árpát Harnmerfest kor­nyékén is lebet termelni; Hammerfcst tud­valevőleg a világ legészakabbra fekvő váro­sa . A langyos tengervíz hatása olyan nagy, hogy a több, mint 22 szélességi foknyi ter­jedelmű norvég partvidék legészakibb és legdélibb részének éghajlata között keve­sebb különbség van, mint az ország nyugati és keleti vidékei között! A nyugati partvidék legősibb települései â középen vannak, ahol a fjordok mélyen, hasogatják a szárazföldet. Itt fekszik a régi főváros: Trondhejm. A város székesegyhá­zában van eltemetve Szent Olaf, Bergen. —■ a XVIII, században lisnza-fővároa s a ke­reskedelmi és művelődési élet középpontja — ma tipikus kikötőváros, melyet min­denfelől csatornák és szigetek vesznek kö­rül. A halászat és a halipar főhelye: a ten gér városa, ahol a levegőben állandóan ér­zik a „strockfisk“ és a „klipfisk“ szaga, mint a munkás Norvégia nemzeti szimbólu­ma, amely annyira hiányzott a szülőváros*, tói elszakadt grieenek, mint nekünk az er­délyi fenyves illata . .. A fjeldeken és völgyeken keresztül vezet a vasútvonal, amely ezt a várost Ssezeköts Oslőval. Bizony, a vasút feltalálása előtt a közlekedés a fővárossal itten nehézkesebb lekötött, mint akár Londonnal! Oslo a nor­vég vasutak csomópontja s az. ipari élet köz­pontja. Nyugaton a legnagyobb város Bergen. 100.000 lakossal, Trondheimnak és Stavan- geruek egyenként 50.000 lakosa van. Á fő­városnak 1814-ben még csak 10.000 lakosa volt, népessége ma 275.000 Világos, hogy Oeatíand, a keleti városok, gyorsabban fej­lődnek, mint Vestiand, a nyugati partvidék I városai, „Bergen a képzelő erőt, a költészetet je­lenti nálunk; —«■ mondja egy helyen Harald Haos eh — Trondheim a mult, a méltóság- teljes csönd városa, Oslóban viszont vau valami utánozhatatlan, elegancia, megejtő finomság.“ Az Óceán kétségkívül nem volt fukar legészakibb leányával szemben. (—} ÍREiSELSRT BUKAREST 1940. évi kereskedelmi és ipari címtára, Rudolf Mosse kiadás. — Ára: 3í>? lei, # Kapható,vagy megrendelhető; RUDOLF MOSSE S* Ä* CLUJ, Calea Marechal Foch 4. Telefonszám; i4-~is. m LONDON, február 13. j (Kador.) A „Financiel News" jelentése I szerint az a tárgyalás, amely a holland ke- > reskedelixü minisztérium megbízottjai, va!a- í tnmt az angol gazdasági háborús miniszté­rium megbízottai között elkezdődtek, kedve­ző mederben haladnak és rövidesen sikeres befejezést nyernek.

Next

/
Thumbnails
Contents