Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-02 / 25. szám

•# i9'4$' feBrnS* Z­I „4 fiarcoi adiíig MyíaifuV, sutig céljainkat el nem ériük! thimberíain angol miniszterelnök nagy beszédben isme*- eiíc a h ibortsi hßiyzsteL — üzenet a s?*n’eg ?s 'iHRmoftnafr."" Jegemlékczeíl az angol m’nhz'cre'nik a Japánnal való diplomáciai viszonyról is LONDON, február 1. (Rador ) Szerdán, * nemzetvédelmi bizottság disz« bedjén, Chamberlain angol miniszterelnök ;sgy beszédet tartott és rámutatott arra, hogy , hadiáiiapot érthető és gyakran pedig tel­esen indokolt panaszokra ad alkalmat. Ezek I panaszok azonban nem szabad olyan erá- íyökat öltsenek, bogy a közvéleményt állan- ioan foglalkoztassák. A nemzetnek nem sza­lad a levertség jeleit mutatnia, hanem Il­latában kel) lennie annak, hogy óriási erof<i- izitések történnek. .^A jelenlegi háborúban érdekeink forognak kockán folytatta Chamberlain, — és tébb, mint égy és negyedmillió ember áll fegyver­ben, Ez s haderő megengedi azt, hogy as ptthonmaradottak csendben dolgozzanak a hadsereg felszerelésén. Franciaországba több« ezer gépkocsit küldöttünk éa majdnem egy» millió tonna hadianyagot“. BESZÁMOLÓ A LÉGI ÉS TENGERI HÁBORÚRÓL Chamberlain ezután s haditengerészet kér­déseivel foglalkozott, mert ezek a kérdések Anglia történelme folyamán mindig nagy f miossággal bírtak Anglia számára. Minden- Sitt, ahol angol hajók jelennek meg a ten* Í eren, valóságos harctér keletkezett. Az jr ártok közelében, körülbelül 1000 kilométer svi körzetben, az angol hadiflotta járőrhajót Jliandó és sikeres felügyeletet gyakorolnak. Â. német propagandaügyi miniszter egyik leg* nerészebb állítása az, hogy a németek át* vették tőlünk a tengeren való uralmat, igaz, logy a német repülőgépek támadásai a *éd- acífrn hajók ellen mind számosabbak. Ezek a repülőgépek- azonban sietve visszavonulnak támaszpontjaikhoz, mihelyt légvédelmi tüzér* ségünk támadásba kezd. vagy megjelennek íradássrepülóink. A németek kétségtelenül el* ^pusztítják hajóink egy bizonyos hányadát és támadásaik sok ember életébe kerülnek. -Ez­ért elismeréssel kell adóznunk kereskedelmi flottánk személyzetének bátorságáért, mert aş zavartalanul teljesíti kötelességét a tárna* űások közepette is. Az igazság az, hogy az angol tengeri erő olyan nagy, hogy nemcsak kereskedelmi hatóinkat tudjuk sikeresen megvédelmezni, hanem a semleges hajókat is, Ügy beszámolhatok arról, hogy az egyik né­met tengeralattjáró támadása egy ha jók isé­retünk ellen a buvárhajó megsemmisítésével végződött, hála tengeri és légi erőink együtt- (működésének. A német propagandaügyi mi* suszter minden cáfolata ellenére leszögezem, hogy a« elsüllyesztett tengeralattjáró személy* setének egyrészét megmentettük. ANGLIA ÉS A SEMLEGES ÁLLAMOK j Chamberlain miniszterelnök ezután Anglia laábams erőfeszítéseiről számolt be és rámu­tatott azokra az intézkedésekre, amelyek a kereskedelem biztosítására és a földművelés fejlesztésére és kiterjesztésére irányultak. „Mi egy pillanatig sem vitattuk a semlege­sek azon jogát. hogy szobádon elhatározhas­sák azt, hogy részt vesznek-e a háborús vi­szályban, vagy távoltartják magukat tőle. Nem akarunk senkitől egy talpalatnyi földet sem elvenni. A szövetségesek háborús céljait számtalanszor leszögeztük. Egy dolog azon­ban napról-napra mind világosabbá vaMk, éppen a németek cselekedetei következtében és pedig az, hogy mi nemcsak magunkért harcolunk, hanem minden államért, amely attól fél, hogy egy nap Csehszlovákia, Len­gyelország, vagy Finnország sorsára jut. Mi nem akarjak befolyásolni a semleges álla­mok magatartását. Csak azt kérjük löbik, hogy ismerjék el, hogy sohasem sülyesztet- tunk el egyetlen semleges ha;ót sem, suba nem áldoztak fel egyetlen semleges állampol­gár életét, míg ellenségünk a védekezésre gyengeségénél, vagy közelségénél fogva kép­telen államok létét fenyegeti és a iegr-de- gebh, közönyt tanúsítja az emberiesség leg­elemibb szabályaival szemben is. Mi rendsza­bályokat léptetünk életbe, amelyek — eb isjnerjük —- a semVsesek kereskedelmét is érzékenyen, érinthetik“. CbamWriaín e7után az Egvesült-Államok* kai .kötött szerződésről beszélt; .„Egyik legfontosabh célunk a nemzetköz) kereskedelmi élet visszaálUtása, amely a nem­ietek é’étnfvójának emelésére és vásárlóké* pességük fokozására a legalkalmasabb eszköz. Ez a pofitika, amelyet követni akarunk, ha ütött a béke órája“. A JAPÁN-INCIDENS ÜGYE r Chambftde’n angol miniszterelnök ezután «a Anglia és „a baráti és semleges japán kormány“ köswiitt aMprég (eIa»eirsUft meidesife re tért ki. „Kénytelenek vagyunk — jelen­tette ki — megtenni minden rendelkezésünk­re álló intézkedést arranézve, hogy egy ha­talmas és ielkiísmeretfurdalásnélküli ellenség minden kísérletét meghiúsítsuk, azonban a legkevésbé sincs szándékunkban egy oh’on baráti nemzetet megsérteni, amellyel béké­ben .kívánjak élni. Megvagyok győződve ar­ról, hogy a semlegeseket érzéseik és érdekeik azoknak az oldalára állítják, akik a nemze­tek jogainak győzelméért és az egyének lét- jogaiért- és á támadástól való félelem meg­szűntetéséért harcolnak. Egy évszázaddal ez­előtt ugyanilyen célokéri küzdöttünk, Az ak­kori ellenség ma legközelebbi barátunk és leghívebb szövetségesünk. Ez a szövetséges ^ de ne >® ofhrhon a-;:4 ameíy EucaMt-tertalnaa megvécK bőréi a* érdességtől épp úgy eí van határozva arra, mint mi, hogy a harcot addig folytatjuk, amíg célja­inkat el nem értük"'. Vállvetve fogunk küz­deni a szabadság visszaállításáért és csak ak­kor fog eljönni az a nap, amikor barát és ellenség le fognak ülni tárgyalni a béke asz­talához egy biztonságosabb és boldogabb vi­lág megteremtéséért,“ ©inia iogondísí a semlegesség Nágyie-entoséglI fesstSásI tartóit <m dán míftiifíeptíaofe KOPENTÍÁGA, február 1. (Rador.) Standing dán miniszterelnök az északi államok templomos lovagrendjének ülése alkalmával beszédei tartott és Dánia politikai és gazda» sági helyzetének jelenlegi nehézségeivel foglalkozva rámutatott arra, hogy az ország a nemzetközi helyzet miatt leszegényedett és bizonytalan jövőnek néz e?éf»e, azonban a kormány minden lehetőt megtesz arra, hogy hivatásának megfeleljen anélkül, hogy inflá­ciót idézne elő. A kormány főgondja az ország semlegességének megőrzése;, Seîerf Mbxgő A VÖRÖS MALOM Pínteken premierül (M SULII ft9UGE) Csillogó e’öidás keretében megismerjük a mai Píris éjszakai életét. Ffisx, s ÍVES MIRANDA és LUC E 4 BA Féive? renlezés, érdekes tartalom, gene, ének és Páris legszebb Hneoiníi,, — Mi, csütörtökön utoljára: Nem vagyok bűnös. Fősz. jobn Qarfie’J, .Műsoron kivii a legújabb hangos hlraJÖ, Hivatal osan m német kormány a cseh középiskolák csökkenté séf öí szóló híreket lödésseí fogadta a Hítlei ál:at adoífc felvilágosításokat. A beszédet a lapok hatalmas címek alatt közük és észre­vehetően kiemelik a fontosabb szava- kát. Különös jelentőséget tulajdonit»«» aak a Führer azon kijelentésének, meîyv szerint Németországnak Keleten sza badkeze van. | PÁRSS, február 1. (Rador.) A fran­cia sajtó Daladier és Hitler beszédével foglalkozik. Á „Petit Párisién“ rámu­tat arra, hogy Daiad'er szavai kedvező méltatásban részesültek Washington­ban, Rómában, Brüsszelben és más semleges fővárosokban. A? „Excelsior*4' szerint Daladier a szövetségeseknek mi: totális háborúval szemben követendő, ellenállására vonatkozó akaratát han*» goziaits. A „Petit Párisién“ azzal a*; izgalommal magyarázza Hitler beszé­dének heves hangját, melyet a tenger* zár keli' Németországban. A „Journal“ Memeli, hogy „Hitler beszéde oly*«' ember beszéde volt, aki tudja,, hogy ®ü- vesztette m játszmát,“ I JELENTÉS A FRANCIA TENGEEÍ ZÁRLATRÓL PARIS, február 1, (Rador.)' A írási* j eia hadiflotta tengerzárjának eredmé" : ayei január 21 és 28 között: Elfogott I hajók száma 12. elkobzott áru ZLONfc i tonna. A háború kitörése óta feltartóz­tattunk 266 hajót, elkoboztunk 301.060 torma árut­AM ERIKA? PILÓTÁKAT S7RR7ÓB- « TETETT A KANADA! KORMÁNY j WASHINGTON, február I. (Rador.)' A kanadai kormány számos pilóta ki* képzőt* szerződtetett az Egyesült Álla­mok bő! oly célhó!, hogy valóságos k®«> nadai légi tmdetföt küldhessen Aas* üábao PRÁGA, február 1. (Rador.) DNB: Azokat az an^ol és francia forrásból eredő állításokat, hogy a német hatóságok a cseh művelődést elfojtják, a protektorátus területén található cseh középiskolák tevé­kenységére vonatkozó adatok a legvilágosab­ban megcáfolják. Ezek szerint sa tdatok szerint, amelyeket a cseh 3sjtó hozott nyilvá­nosságra, a protektorátus területén nem ke­vesebb, mint 211 cseh középiskola áll fent. Ezek között 120 klasszikus, 42 modern jel­legű középiskola, 49 pedig tanítóképző. Hitler beszédével foalalkozik az eqész európai sajtó OLASZ ÉS JAPÁN HAJÓ éSSIB- ' ÜTKÖZÉSE RÓMA, február !. (Rador.) 4z „Ád©*á ne Maru“ ne%ü japán hajó Marseille* felé vezető útjában a „Goeleta“ nevű olasz hajóba «Ütközött'» A súlyosan meg- rongált olasz hajót partra vontatták« WEYGANDTÁBORNOK VISSZATÉRT. SZÍRIÁBA ANKARA. (Rador.) A török távirati Iroda cáfolja, hogy Weygand tábornok Erzerumba utazott, A tábornok vissza­tért Szíriába. HETVEN VON ÁTJÁR 4TOT MEG­SZÜNTETNEK OLASZORSZÁGBAN RÓMA. február 1. (Rador.) Stefanlt Amennyiben a jelenlegi viszonyok a fogyasztás korlátozását teszik szűk* ségessé, az olasz államvasutak igazga­tósága elhatározta, hogy a széníogyssíf' j tás csökkentése céljából körüíbediií 7Q vonat járatot megszünteti JUGOSZLÁV GAZDASÁG! BIZOTT­SÁG UTAZOTT ROMÁBA ' BELGRAD, február 1. (Rador.) Csü* törtökön jugoszláv gazd&íágt küldött* j ség indul Rómába és Mdánőba, hol —» ; mint a Havas tudni véli — a Jugo* I szlávia által Olaszországban eszközölt ! rendelések ügyét fogják elintézni.. Óriási hófúvás akadályozza a közlekedést Hollandiában. Amszterdamból jelentik: A. Hollandiában pusztító vihar miatt az ország­úti közlekedés több helyen megszakadt. A hó számos helyen 1 méter magas. A aaéoei- iális »•&? MtkÄ*Ufr­CIAl.ATI, február I. IRadör.) Covuriuimegyében az í, G Duca kórházban íuz ütött ki, A lüz a kórház épületében lévő egyik lakás­ban keletkezett és a hatalmas szél ko*> , j vetkeztében a k ó r h á z g o ndnok s á g és a; » ápolók pavilonjára is átterjedi. Az or : vosságok és s berendezés egy részé - . sikerült megmenteni, A% anyagi ká. * i1 igen nagy. isi paniiioi! a giiai! közli mázban BERLIN, február i„ (Rador.ö A n tatja. A „Deutsche Allgemeine Zeitung határozott, megalkuvást! nem ismerő, Hitler felvázolta a Németország által géizy nemzeteknek gazdagok elleni tár LONDON, február í. (Rador.) Angol tápok Hitler beszédét elemezve arra a megállapításra jutnak, hogy semmi újat nem tartalmazott, A „Times“'5 ki­emel'!, hogy Hitler szerint s világ nem értetne meg Németországot és a szö­vetségesek kényszeritették ki a hábö* rut» „Elfeledte azonban megmagyaráz® ni <— Írja a lap miért nem támad­lak meg a szövetségesek Németorszá­got, mielőtt fel lett volna fegyverkez­ve.4* A „Daily Sketch44 szerint a Füh­rer beszéde nélkülözi az érdekességet, A „Daily Telegraph“ emlékeztet a Né­metország által nyújtott és megszegett jbiaciosUékokrau lémet sajtót Hl'fler beszéde foglalktox- f megállapítja, hogy a beszéd hangja A „Berliner Loksiarszeiger“ szerint 1 vivőit harc jelentőségét, melyet „aze- rsadalmí háborújának nevezett,40 BERN, február 1, (Rador.) A svájci sajtó nagy részleíességgeá közli Hlííer beszédét, anélkül azonban, hogy kom^ j mentárt fűzne szavaihoz. A „Bund6* Hitler beszédét következő cím alatt közli: „Egyetlen »-zó sem hangzott el a semlegesekről44. A „Sotiise4“ cimii lap következő címet adia cikkének: „Né® I meíország harcoln* fog. hogy az ni fel- I osztást elkerülje.“ Svájci lapok Hitler ’ beszédével Kapcsolatban rámutatnak az ! olasz sajtóban között kedvező meg jegyzésekre, ! BRÜSSZEL, február 1. íRador.) As összes belga lapok Hiller beszédével * A SsdfcáMÉS «Uf érdek-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents