Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-13 / 34. szám
1849 iéKruár 17 'S ____ 6 Lt'jB N2 AK . rinfniiim »■! iinii^r‘nnrr iÉ^nnrir>‘" ‘TrrifcTr^i í«bbohibbl;’ seMT1®®* Az orosz-német szerződés m eg sz üle lésének törté ne te Ma mar az egé>> vil«}’. cl ;tncii, hogy -v. múlt «rv dipíoí»wiuiítí GirUrw'tenek) ■kot legnevez esehb dátumát, uugtisz- íus 23, az oroSi nóinet megnemtámadási szerződés napja is szeptember 2S, Línjj elország' négy -'dik iá losztásu vitán létrejött orosz—német haárnieg- V&ilapiltás! cs barátsági sz -rz ödes alá rá* £.úuuk kelte jelenítette, Ehhez a két történelmi dátumhoz kapcsolódik min^ Jen világpolitikai esenieny, melynek azóta szemtanti voltunk, passzív '«s.V ak'.iv szemlélői ezután leszünk» Az 19-iO. év legrejtélyesebb és egyben leg- sorsdöntőbb kérdése abban áll, lesz«e folytatása az 1939. évi kibbentrop féle moszkvai utazásoknak, az eddigi két iorosz—német diplomáciai akta mellé odahelyezi-e Berlin és Moszkva a tör* iénelem asztalára a harmadik, a világ erőviszonyainak serpenyójében legnagyobb súlyt jelentő aktát: az orosz— német katonai szövetséget. Nagy keJ» vünk volna a mai általános európai helyzet szempontjából vizsgálat alá ivenni ennek a harmadik közös orosz— német lépésnek esélyeit és nehézségeit egyaránt- mert hisz az 1940. évben egész: Curőpa. sőt talán az egész világ ^sorsa az orosz—német viszony további alakulásinak egyik függvénye. Mégis opportunnsabb, ha jövőt kémlelő arcunkkal visszafordulunk a közelmúlt-* 4>a és annak eseményhalmazábó! igye- Ikezünk visszafelé kirakni azt az utat, «mely az antikcmintcrn paktumok és ^spanyolországi beavatkozások Qauri- .zán karja în keresztül elvezetett a Wil- jhelmstrasse és a Kreml kézfogásáig. ' Ez látszatra könnyű feladat lenne, ínért tények regisztrálása hárulna csak voltaképpen íreánk. A jelen esetben azonban csak egy tényről tud a közvélemény: arról, hogy augusztus 22 én Ribbentrop német külügyminiszter áHitler kancellár repülőgépén elutazott Moszkvába, ahol Sztálinnál és Mnlo- íowal együtt másnap aláírta a tizévé* síéfnet—«rósz megnemtámadási szerző« dóst, Ez s ' »lagt őriénél ni î tény órák alatt született meg. Nem előzték meg hosz- szu diplomáciai tárgyalások, előkészi ifcések. Miután gróf Ciano legutóbbi ka= fin&rai beszédéből kidet’ült, a német— oÍa*z acékengely mási-k partnere, Ró- JTîfi is csak huszonnégy órával a pák® íum megkötése előtt értesült a moizk- jv*J egyezményről. Az ilyen dinamikus a?ton létrejött paktumoknak nem előző története szokott lenni, hanem utólag teremtenek törtcneímtt. És mégis..„ Ha jól vîaszagondoîunk íit’Ott elejtett szófoszlányokra, újságcikkekben eldugott mellékmondatokra visszaemlékszünk, arra eszmélünk, mintha nrimdig otl lebegett volna a le** yejfőben a Berlin—Moszkva virtuális tengelye, mintha titokban mindig s?á- snoltak volna Európában Európa két íegna.gycbb országának potenciális egyiiíiimükődésével. A francia Sárga Könyv okmányaiból kiderül, hogy a német—szovjet közeledés lehet ő«ége nem voit csupán a tulhevült fantáziák képze!eícs".pongása. Ebből a szempontból menii'iink el a Sárga Könyv olvasásába és a kővetkező meglepően bőséges adattömeget gyiijthettük össze a ítémeí-—orosz barátság elozcbes torié*» , netéhez, A BULGAR MINISZTERELNÖK LÁT- • * TA MEG ELŐSZÖR ; Á negyedfélszáz oldalból és 3W okmányból álló francia Sárga-könyvnek 41. oldalán a; 34. sz. akta veti fel először a német-—orosz paktum lehetőségét. 1938 de<ember Î6 'ól, tehát háromnegyedévvel 1939 augusztus 23-a előtt keit ez az okirat, mely Risíeiheuber szófiai francia követnek Bc-nneí külügyminiszterhez intézett jele.ítését tartalmazza. Á jelentésben a francia követ megemlékezik többek között az 1938. év végén létrejött oro9z—lengyel közeledésről és ez ml kapcsolatban a következőket írja: „A két szláv nép annyira mélyen gyűlöli egymást, hogy együttműködésük csak átmeneti tartalmú lehet. Kiosseivanov ellenben nem tartja kizártnak, különösen abban az esetben, ha a komintern beleegyeznék e propaganda lefékezésébe, a Szovjetunió és s Reich közötti közeledés lehetőségét. A nézned vezérkar egy résjséoejs. ez Volt aaíodig az film a. Amint «■/. megtörténnék. Lengyel-)«-* szag negyedik felosztású Követkeanék tie1'*. Ebben jelentésben nemeşa:, az. a 1 eltűnő, hogy megjósolta a német—szovjet paktum következményét: Lengyelország felosztását, hanem olyun időben történt, amidőn a I müncheni konferencia után u szovjet—né met viszony mélypontjára zuhant. Németország i müncheni egyezmény feltételéül kötötte ki. hogy azon Moszkva nem vehet részt. Az egykori Csehszlovákia eltűnéséi: in részben azzal indokolták meg német részről, hogy a Bencs-féle Csehszlovákia Oroszország repülőgepanyahajója volt tulajdonképpen. V NÉMET- SZOVJET VISZONY Al L KI'LÁS V A BERLINI FRANCI \ NAGY KÖVET JELENTÉSEIBEN A német—orotz viszony fejlődésének ér- »lekes útját rajzolta meg Conlondrc berlini francia nagykövet a maga izgalmas jelentéseiben. Conlondrc Moszkvából került a müncheni egyezmény után a német fővárosba. Ribbentrop külügyminiszterrel folytatott egyik legelső) megbeszélésén a uéinct kidug)- miniszter kifejtette Coulondre előtt a német külpolitika akkori célkitűzéseit. 1939 február 7-i jelentésében Coulondre szerint Rib- bentrop a következőket mondotta: ..Külpolitikánk célkitűzése kettős: 1. Küzdeni a bolsfvinnus ellen minden eszközzel. 2. Yisz- szasserezni gyarmatainkat. Ami az első pontot illeti, higyje el nekem, hogy a küzdelem, amelybe bocsátkoztunk, kíméletlen. A Szovjettel szilárdak maradunk, mint az érc. Soha nem egyezünk meg a hoísevuta Oroszországgal. Pontosan három hónap múlva 1939 má- j jus 7-i jelentésében foglalkozik Coulondre a német—orosz viszonnyal. Ekkor már forT- pontját érte el a német—lengyel válság. Coulondre öt pontban ismerteti a német külpolitikának a német—lengyel viszony kiélesedése következtében elfoglalt magatartását. A harmadik pont szerint a Wilhelmstrasse ki fog egyezni Oroszországgal. „Eljön egy nap, írja Coulondre. ahol ezen az utón eléri céljait anélkül, hogy a szövetségeseknek bármi okuk vagy bármi szándékuk is lenne a ■ ‘ " Dacia Economia Olaj, P.Uaiíli 23 Cöölonnre meg egy jelentesenen visszatér a közte és egy mértékadó politikus között lefolyt beszélgetésre. Ez utóbbi többek között ezeket kérdezte Coulondretól: „Nem tiint-e fel Önnek, bogy a Vezér legutóbbi beszédében nem tett semmiféle célzást Oroszország- j ra? Nem vette-e észre, hogy a ma reggeli sajtó milyen megértő hangon beszél Molo- tovról és Oroszországról? Talán hallott valamit a szovjet nagykövetnek és a szovjet katonai attasénak moszkvai utazásáról és ott folytatott tárgyalásairól: elutazásuk előestéjén Ribbentrop fogadta őket először, majd a véderő főparancsnoksága. Nem mondhatok Önnek többet, azonban egy nap meg fogja tudni, bogy Keieten készül valami (Dass etwas im Osten im Gange ist.) A nagykövetnek arra a kérdésére, bogy mikép egyeztethető össze ez az uj orientáció az eddigi német külpolitikával, a német politikus igy felelt: Amikor egy tervnek keresztülviteléről van szó, ezt nem akadályozhatják meg jogi vagy ideológiai szempontok. ön nagyon is jól tudja, hogy egyik „legkeresztényebb király“ valamikor cseppet sem habozott szövetséget kötni a törökökkel. De különben is annyira különböző egymástól a két rendszer? Röviden a helyzetet közötti tárgyalásokat és azokat ilyen, va^y olyan módon zátonyra juttathatná. Hogy t* 32 eszme í.itvinov távozása előtt támadt c fel és konkretizálódott. avagy csak ez «/■ esemény idézte fel, ezt nehéz nyegállapitaui. Mindene 're 48 óra óta a német fővárosban az a hir terjedt r-l, hogy Németország Szo\- jetoroszorazágnak javaslatokat tett vagy javaslatokat tesz Lengyelország felosztására vonatkozóan. Ezek a líirek olyan állhatatossággal tartják magukat, hogy a szovjet ügy vivőt magát is meglepték és mikor ma este talál kozott velem, egé-z felindnltan kérdezte telem: „Hallotta, hogy a szovjet kormány elhatározta politikájának megváltoztatását^ Amidőn megjegyeztem, hogy inkább nekem kellene nz 5 számára feltennem ilyen kérdést. azt erositgette, hogy nem kapott Moszkvából semmiféle olyan rendelkezést, amelyek miatt azt goudolbatná, hogy a forgalomban levő hireknek van valami alapjuk. Május 22-én Coulondre ismét tájékoztató jelentést küld külügyminiszterének a Wil- belmstra?3cn uralkodó ielfogásról. Eszerint ott nern hiszik, hogy a lengyel állam tartós jellegű maradhat. Llőbb-utóbb el kell ti:p* nie, Németország és Oroszország között felosztva. Ennek a felosztásnak az eszméje szoros kapcsolatban van a Berlin es Moszkva közti közeledéssel. A Vi ilhehnstrasse vezetője számára egy ilyen közeledés nélkülözhetetlennek és kikeriilhetetiennek látszik. Ez lehetővé tenné ugyanis a német—lengyel terv elintézését Ó3 Lengyelország likvidáciá- ját. Különösen azonban lehetővé tenné a brit hatalom leverését. Azt 3 reményt, hogy a német—orosz együttműködés egy szép nap Németországot abba a helyzetbe hozhjtná, hogy halálos csapást mérjen a brit világhattá- lomra, megerősítették az angol—-szovjet tárgyalások =orán felmerült nehézségek. Coulondre szerint a német külpolitika vezetőit különösen a hádseregfőpar&acsnokság és a nagyipar vezető körei támogatják eiben a törekvésükben. A közvetlen cél az volna, hogy Oroszország is közreműködjék Lengyelország felosztásában, a távolabbi cél pedig az, bogy felhasználhassák a Szovjetunió nyersanyag- és emberforrásait a brit birodalom leverésére. Junius 1-én ismét az orosz—német kiegyezés lehelőségével foglalkozik Coulomb-; és azt irja, hogy ezt a lebetősé-get ugyan komolyan veszi berlini brit kollégája is, aki ezt jelentette is Londonba és követelte, hogy az angol—francia—orosz egyezmény megkp- sét most már lehető leggyorsabban siettessék. Én azt válaszoltam neki, írja Coulondre, hogy a magunk részéről nem mulasztunk el semmiféle erőfeszítést, hogy a legrövidebb időn belül eredményt érhesünk el. Julius 4-én Garreau hamburgi francia főkonzul a következő jelentést küldte a francia külügyminiszternek: „A német sajtó nem ad ki semmiféle közleményt a most folyamatban levő német—szovjet kereskedelmi tárgyalásokról. A rendszerint nagyon jól értesült hamburgi gazdasági körök azonban tudni vélik, ha a legközelebbi jövőbén rém kötik meg a London—Páris—Moszkva egyezményt ,a szovjet kormány kész lesz ötéves megnemtámadási szerződést kötni a német birodalommal.“ Aznap, amidőn Ribbentrop elutazott Moszkvába, tehát augusztus 22-én. anélkül, hogy erről az utazásról tudomása lett volna, ugyancsak a hamburgi francia fokonzul a következőket jelentette a francia külügyminisztériumnak: ,JComoly forrásból arról értesülök, Németország reméli, hogy még a hónap vége előtt végére járhat a lengyel ügynek. Hisznek abban. hogy Moszkvában nagy politikai átalakulás készül, amelynek az a célja, hogy a két totalitása? rendszer célkitűzéseit összhangba hozzák egymással“, A hamburgi fokonzul információja helyesnek bizonyult, augusztus 23-án aláírták ä szovjet—német megnemtámadási szerződést szeptember 1-én megkezdődött a német—lengyel háború, szeptember 17-én s szovjet csapatok parancsot kaptak Kelet- Lengyelország megszállására. szeptember 28-şn létrejött a német-orosz szerződés, megállapodott Lengyelország negyedik felosztásában. Parragí György. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a îeşpş fálasztékossbb kivitelig, legoicscbbsiŞ aa Ellenzék ?***.sÂ%âfe«Sa £i&t§ UttiriL < ' beavatkozásra. Lehet, hogy Lengyelország negyedik felosztását fogjuk megérni. Miuden- ,• • tr< ..nemsokára láthatjuk majd, hogy Keleten , alami megindul“. A 4. pont szerint Japánnak kétértelmű magatartása is hozzáérőit, hogy a német külpolitika a szovjet felé orientálódjék. Coulondre o pontokhoz megjegyzéseket fűz. Így többek között ezeket moudja: „Különösen, ami Oroszországot illeti, nem lephetnek meg bennünket a német külpolitikának tulajdonított szándékok é í itvinov visszavonulása közötti összefüggés ... Ha Németországnak csakugyan szándékában van az Oroszországhoz való közeledő kísérlete, meg kell tudni, hogy miképpen kívánja kiaknázni ezt az uj politikát. Yéie- ménvem szerint három különféle módon gondolhat éhből előnyöket szerezni: 1. Oroszországgal többé-kevésbé csendes megegyezésre jut, amely a szovjet jóindulatú semlegességét biztosítja konfliktus esetén, esetleg Lengyelország felosztásában való részesedéssel. 2. Az Oroszországhoz való közeledés fenyegetésével egyszerre nyomást gyakorol Japánra s Lengyelországra, az előbbire abból a célból, hogy aláírja a katonai szövetséget, az utóbbira, hogy beleegyezzék a kért engedményekbe. 3. A német—orosz együttműködés által fenyegetett nyugati hatalmak kénytelenek lennének elfogadni bizonyos szovjetköveteléseket. amelyeknek Lengyelország ellenszegülne és igy felborulna a szövetségesek közötti viszony. a következőkép lehet összefoglalni: A len gyelek azt hiszik, hogy szemtelenek lehetnek velünk szemben, mert maguk mögött érzik Franciaországot és Angliát és mert azt hiszik, hogy számíthatnak Oroszország anyagi segítségére. Számításaikban nagyon csalódnak: amint Németország nem gondol Ausztria és Csehszlovákia ügyének megoldására Olaszország beleegyezése nélkül, ugyanúgy nem gondol arra, hogy a lengyel—rémet nézeteltéréseket Oroszország nélkül intézze el . . . Eddig Lengyelországot háromszor osztották fel, nos, higyje el nekem, hogy látni fogja a negyedik felosztását is.“ Két nap múlva Coulondre jelentése irraét tartalmaz megjegyzéseket a német—orosz , szonv alakulásáról. Többek között ezek jelenti: „Az angol—orosz tárgyalások lassú menete berlini hivatalos körökben fenntartja azt a reményt, amelyet Litvinovnak május 4-iki váratlan lemondása óta táplálnak. Ugylátszik. hogy egy idő óta Berlinben a szovjet-politika irányváltozásában hisznek. Azokban a nemzeti szocialista vezetőkben, akik készek minden eszközzel áttörni a bekerítést, Litvinov visszavonulása olyan manőver eszméjét ébresztette fel, amely megzavarhatná a nyugati hatalmak és Moszkva  Aádsers.f felszereléséért I i A ftaéseregnek sok pénzre vart szüksége. Jegyezzetek tehát hadsep&gfef. szerelés} pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák I alatt a nagy bankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol I az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb teltételei állampapírok, mivel 4*8 szsfékkal kamatoznak, Jegyezhető három, vagy ötéves iejáratú bon, ahogyan I & jegyzőié! akarja. Hat hónap maivá az állam s jegyzett összeg egyötödét (20 I százalékút) visszafizeti, míg a bárom, *agy ötéves határidő lejárta útim &£ egész Összeget„ | Hat hónap múlva az esedékes 2d nézalékm részlettel és s szelvény. szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek„ I Akinek a lej irat előtt pénzre van szüksége, a Banca NatîonalaioS & név* P érték 70 százalékénak megfelelő lombard kölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen [kamat melleit. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kdtthf Ipénzével elősegíteni & hadsereg ’ -—'i I(vfaramegye prefektstSMi M 4 yOLB ENESCV exreéss. WmsmsmmmmmsmmmsmmmsmmammBumnmamssnnntS9SUSBSusmnmmmntatmmmm „Keleten Kistül valami“
