Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-01 / 24. szám
mm 31.0 ''Sserkesztőeég és kiadóhivatal: Cluj» Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda; Str. î. G Dues No- 8- Fiókki adóhivatal és Íkönvvogzíály: P. Us-űrij 9. lelefon 11 99.. . I'JSLl ÉVFOLYAM, 2 4. SZÁM ALAPÍTOTTA fíARTHA MIKLÓS felelős szerkesztő és Igazgatás DR. GROSS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK Kiadótulajdonos; PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szara; 39. (Dos. o->* 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej,---^ ..................... ' ----C L U J, 19 4 0 F E B R U ÁR l. „Semmiféle megegyezés nem lehetséges, aíg jogainkat nem érvényesitettük Híiíer kance'fár napy beszéde a némjjcrti szocializmus uralomra- jutásának hetedik tv.orduíójárs, *=» „ISK rrsetorrzág politikára? szabadkezet nyert keiet felé* jövő feladatunk, hogy katona szempontból is szabadok legyi nV‘. — „Ellenségeink Német' ország vesztét akarják, de Németország mindg élni fog következésképpen győznie kell8® „Ma $!m@f@rstógi legnagyoMi äyi!ag9ߣe német jellegű újításiról volt sző. mégis azonnal magára vonta bizonyos körök gyűlöletét. Mivel iudfcuk ezt, kezdettől fogva a belső fejlődéssel párhuzamé- I san a német fegyveres erő fejlesztését j is célul tűztük ki. 1933-ben bevezettük | a kötelező katonai szokábíot, tojóban : i pedig; elrendeltem a Rajna vidék meg® szállását. 1937 ben és 1938 ban felsza- j badult Ausztria és a Szudéta-*vidék. 1939-ben megkezd ük a birodalom védelmét azok. ellen, akik közben leveI tették álarcaikat, Gyakran mondták, ; hogy mindezeket tárgyalások utján «s megvalósíthattuk volna. Talán nemi ajánlottuk már többizben a világnak, hogy Németország gyarmati' követelése tárgyában meginduljanak a tárgyalások? És kaptunk legalább egyszer Is feleletet erre az indítványra? A visz*« szaiítasatáson kívül az egyetlen válasz erre mindannyiszor a nemetellesses hadjárat megindítása volt, Angii» és Franciaország, legalább Is vezet j osztályaik, ei whak határoz va arra. hogy ismét megindítsák « háborút Németország eilen, amim az újból talpraáilío ők akarták az uj hi* horns. Amint az angel történelem igazolja, b oo^záz éve ez «z ország Európa llsrdiíásának megakadályozik. Franciaország szintén óla egveílen céljának Se- jémeíország fejlődésének j/ásáí. Ha most ChsmPcr- ii a vita? élőt! Igazi hahó-* nem hallgathatom el a vá- az önök történelme mást mond, . _ !.*>' Periain ur? Mindig arra hivat® í koztak, hogy az Istenért és va llásér* ! harcolnak, azonban háromszáz év alatt i majdnem negyvenmillió kilontHeffnyS i területet hódítottak meg» ?,Játszunk nyílt ti „Oh akarták & — Ők akarták a hábonit, Mi kezet nyvj- totlnnk. ők visRzaotasitoMák, most a háűoru előttünk van. A karc első fejezete politikai jellegű voll. Évek során át Németország Olaszországgal közös politikát vallott. Ez a politika ma sem változol! me^. A két államot szoros barátság kapcsolja egymáshoz. Érdekeik közösek, sőt azonoc*ík. A mull évben isvekeztünk Angliának ael a célját, hogy világhábons! idézzen elő, meg- hiúsítani. Akkor Chamberlain minden lehetőt megteli arra, hogy Sztálinnál roegegy©" zé^r® jnsiofi, £z sikecüüUL ii Megértem a Chamberlain dühét, meet ms* kiink sikerüli az, amit ő lilába próbált, j Persze Cbamberlíiín szemében, ba ez neki ! ßikeröl. Istennek tetsző eseleked^î Sets vol- 5 na. Számomra és nem az, de lényegében a*! hiszem, hogy a mindenhatónak bala, sikerül! egy őrült háború! megakadályozni, hiszen Németország és Oroszország évsza- xadokon keresztül békébe® és barátságba® él!ek egymás mellelS. Miért ne legyen ez így a jövőben is? Az angol és francia plutokrácía minden hatba?.®- .jBSitóaá a j©«rőfee® raeg ,C©g; hisääiftä*’ ni. Németorsság ma poHlikaiiag szabadkeaet nyert kelet felé. A jövő feladatunk az, hogy katonai sacra- pontból is szabadok legyünk. Hadseregünk ereje megtörte az aíigol reménységet, hogy a lengyelországi hadjárat nem ér véget féléven vagy éppen egy egésa éven belül. Ez vök a küzdelem első fejezete. A második most kezdődik. Ezt angol részről várják majd, hiszen Churchill öf ezt mar többször hangoztatta es bejelentette, hogy ez a harc sem a nőket, sem a gyermekeket nem fogja kímélni. Az egész bábon« voltaképpen a nők é3 gyermekek ellen irányuk Ezt mi már előre láttuk és készültünk rá. Legyen nyűgöd! Churchill ur, nagyon jó* tudjuk, mit tett Anglia er utóbbi 5 hónap alatt. Azt is tudjuk, amit Franciaország tett Azonban úgy látszik, bogy Churchill ur nem tudja, hogy Németország as utóbbi öt hónap alatt suilye® hatalmas munkál valósitól! rneg. Ez pedig felülmúlja mindazt, amit a aémeí gsép az első hét év alatt alkotott. „AZ ANGOLOK NEMSOKÁRA TANTI LEHETNEK A TENGERALATTJÁRÓK: FELTÁMADÁSÁNA K“ A Führer ezután feíemlitctte s német te®,- geralattjáró-veszteségekre vonatkozó angol állításokat és megállapította, bogy az angeF lók nemsokára tanúi lehetnek a tengeralattjárók feltámadásának. Mikor az idegen propagând át kisérem figyelemmé! •— mondotta — a jövőbe vetett bizalmam és reménységem végtelenül megnő. Ma Németország a legnagyobb hatalom m, világon. Nem igaz az a bibliai mondás, hogy a korral megjön s bölcsesség, mert, ahogy mainak a» évek, a vakok nem nyerik vissza Sátázukaí. Akik eddig vakok voltak, azok most is azok. Viszont igaz az, hogy a vaksággal megverte-, két elpusztítják az istenek, mert hiszen es azt igazolja, Hogy aláértékelnek minket, már pedig Németország ma a legnagyobb világ- hatalom.  német erő és a német nevelés nem fantom, hanem valóság. Ezt beigazoltuk. akkor, amikor 18 nap alatt eiiöröltíiafe egy országot a térképről A német közösség sem fog sab« többé az 1918-as év hibájába esni. Daladier miniszterelnök ur meg fog ismep** kedni a harctéren a mi osztrákjainkkal is, akikről állandóan azt mondják, hogy fieta németek, illetőleg, hogy nem tartanak velünk. Akkor majd kigyógyul as őrült hitéből, hogy nem egységes nemzeti szociálist» nép áll vele szemben, csak nemet nemzeti- ségek. Semmiféle megegyezés nem lehetséges est- zel a 80 milliónyi néppel, mielőtt jogai**- kát világosan le nem szögeztük és nem érvényesítettük. Nem akarunk néhány év múlva újabb háború! kezdeni jogainkért. A jelenlegi nemzedék tartja kezében Németország sorsát. Ellenségeink Németország vesztét akarják. Németországnak erre csak egyetlen válasza lehet és pedig az, hogy mindig élni fog, következésképpen gv&rrj© kell? FRANCIA SAJTÓ VÉLEMÉNYEK HITLER BESZÉDÉRŐL FÁRIS, január 31, jRsdor.) A Havas fe- lenti: Hitler kancellár beszédé? Pártában meglehetős közönyösen fogadták. A beszéd* Len, általános vélemény szerint, sehol sesa lehet döntő érveket látni, sem uj áliatásokat. A beszéd tárgya továbbra is a Versailles! hé* kegzerződés. a nemzeti szociafizmus szerepe» ,,a világ legnagyobb nemzete“, a gazdag Ős s jogfoszíolt népek közötti ellenié! demagógok us k {színezése, stb. mind ismer! érvek. Nem kevésbé ismert az állítólagos angol kép- mutatás vádja. Általában kifogásolják, hogy s Führer kignnyolja az angol vallásos szel- lemel, ugyanakkor azonban a mindenható közbelépéséről beszél Németország sorsába. Arai a nemzeti szocializmus nemzetközi munkáját illeti, a lapok szemére vetik Hitlernek, hogy az 1938-as évet, mely a .valóságban Ausztria, a szudéta-vidék elfoglalásának és a müncheni egyezmény megkötésének éra, a németelieoes provokációk esztendejéül^ át Mkt* he» • • in BERLIN, januar 31. A DND nemet távirati iroda jelentése szerint a német kormány o nemzeti szocialista párt u ra 5 o mr «jutásának Sietedik évfordulója alkalmából a berlini Spurtpa- lar.íban nagyszabású népgvüfést ren» d ez et t? amelyen többszázezer részivé- vő Jelent' meg, , BERLIN, január 31. (Rador.) A ÍÍNB jelenti: Hitler kancellár beszédét kedden este 8 órakor kezdte meg és abban a következőket mondottá: •— Csodálatos háborús célokat haL lünk emlegetni. Különösen az angolok azok, akik ilyen célokról beszélnek, mert nekik ebben tapasztalatuk van. Ugyanis a világ összes népei közül az angolok voltak azok, akik eddig a leg*« több háborúi viselték. Ezek a célok egy uj Igazságon felépülő Európára | törekednek, »hol a fegyverkezés szűk- j ség!elenné válik. Ez a leszerelés pedig j a gazdasági jólétet hozná maga után, s ■ gazdasági jólét pedig a műveltség fej» j lődését, azaz más szavakkal valóságos ■ srsnytíorszak fog beköszöntem. Satnns ennek az úgynevezett aranykorszeknak már ítainie? voltunk és ugyanazok az emberek, akik ezt, a múltban igy leírták, ugyanazok beszélnek róla ma is. Általában 1918 óta ígérik ezeket nekünk. Akkor is uj Európa és uj igazság volt az angolok eéiia, amelynek le -a nyeges eleme a népeknek sorsuk felett Való önrendelkezési jiOga. Akkor is olyan ligazságo?’ ígértek, amely a fegyverkezést szükségtelenné tesz: Már akkor felmerült az általános leszerelés gon do laka. És hogy ezt a leszerelést még hathatősabbá tegyék, ezt fi népek szövetsége koronázta volna meg, mely az összes nézeteltéréseket elintézte volna, amint &ri> a demokrata áramokban szabadon feltett kérdésekkel és válaszokkal, de semmíesetre sem fegyverrel szokták elintézni, — Uíítnk, mi történt. Európát ?e?ap- I rőzták, a nagy államokat felosztották, összetörték a népeket és a nemzetedet i megosztották ?o'Ta‘ik,’óí, miután minden védelmi lehetőséget elvetlek tőMik, nem beszéltek többé leszerelésről, hanem továbbfolytatták a fegyverkezést. A gazdasági jólét helyett egy őrült jő-* vétée-íi rendszer nyomón bekövetke zett a nyomor nemcsak a legyőzött, hanem a győztes államokban is. A val» las háttérbe szorult, A művelődés sem nyert semmit. Ebben az időszakban a demokrata Németország hiába könyőr- gött, hiába íííiakozoít Ekkor íiínt fel fi nemzeti szocialista mozgalom. Miután átvette a ha'tóimat 8 habar kizárólagosam Ezután Hitler kancellár sz Anglia által indított háborúk igazi indítékaira mutatott rá. | Anglia sí éri viseli háborút, hogy kereskedelmi kapcsolat a't kieerjcsit- hesse, hogy a?, embereket ópiuniszl- vásra kényszerithesse, hogy arany* bányákra tegye rá a kezét, hogv gyémanthányákpt birtokotjón, tehát mindig anyagi célokért küzdőit, azon ban nemes és idealista Jelszavakkal, Termesze'es„ hogy a legutóbbi háborúi Is eszményi célokért indította. Köziben nem feledkezett meg Anglia arról, hogy megkapsríintsa a német gyarma» tokát. Lefoglalta hajóhadunkat lefog® îal'a külföldi hiteleinket, mindezt természeteden a Franciaországgal együtt viselt nemes háború következményeként tette. Meg kell dicsérnem Chur-4 chili urat. aki legalább nyíltan megmond mindent, amit az öreg Chamberlain ur csak gondol és remél, anélkül,, hogy kimondaná, | Megmondja, hogy Németországot ?.tj* ra fel akarják osztani és a német népei ki akarjak irtani. A francia tábornokok Is nyíltan megmondták., hogy miről van szó. Ilyen módon aztán jobban meg fogjuk énem egy* mistj A!ért minek harcoljunk futói*g írstety iogiáért. I ! A Führer ezután megegyszer fiang^ súlyozta, hogy negyvenhat millió angol negyvenmillió négyzetkifóméfernyi felület fölött uralkodik, Franciaország pedig négymillió nőgyzeikPométernyi gyarmatbirtokkaS rendelkeziik’, sóig Németországnak nyoUvanmífltónvi lakosa van és még hatszázezer négyzet- kilométernyi területet sem mondhat magáénak. Ez tehát a megoldásra ván ró probléma. A német nép nem táplál szívében gyűlöletei sem a francra, sem üi angol nép ellen, Kh ánságal ezt a két népet semmitől sem fosztják sneff, ® német népet sohasem vezette ellen* séges érzület„ Míg Angliában és Franciaországban a háborús uszít ók nap nap után gyűléseken és a sajtóban igyekeztek n fran* csa és angol népet a németek ellen hangolni, 19ÍÍ9-ben ezek a nagyhatalmak levetették az álarcot? és meg’« küldték a hadüzenetet Németországnak, minden megegyezésre irányuló akaratunk ellenére. Élismarjk, hogy esetleg készen állottak voüna ® tárgyalásra, azonban Németország ünag*” ■•isirtâsa ezt leheieUenn# tette-
