Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-14 / 10. szám

A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA

ii terjeszkedő ftâlorn

Ötödik hónapja folyik j háború ■ ti tíiin- orosz küzdelem is Moszkva hivatalosan még mindig nem ismeri el. bog) hahoruban >au Finnoiszaggal - - hatodik hete tart. A most kezdődő év minden jel /érint sulvon események szintere lesz. melyeket előre látni is alig lehet. De a Nyugaton kezdőd Itt háború kiterjedése az északi sarkvidékig Ízelítőt adhat a lehetőségekről, melyek .íz előttünk álló hónapokban bekövetk* /.hétnek. V háborús arcvonal kiterjesztéséről nemesek északi, hanem délkeleti irányba esetleg más irányokba is, mind gyakrabban esik szó. S a kiterjedési lehetőségekkel állandóan súlyosbodik az a veszedelem is. melv a Mii borun kiviil maradt, főleg semleges kisebb országokat fenyegeti. A sajtóban bizonvára nem alaptalanul vitatott hadi terveknek majdnem mindenike semleges államok területének. vagy másirányu kikénvszeritett -> yitsc- gének felhasználását tételezi lől. i s fennál- Ípr«"L- tr'*"’,,brn <i?nk az ellentétek is. nmlvek a háborúban részt nem vevő államok között okoztak eddisr feszültségeket. Ezeknek a húz dő nagyhatalmak érdekében való kihasználása szintén erősen beletartozik a hadiéi!apót által feldúlt Európa lehetőségei közé. jEddigi tapasztalatok nem mutatnak arra. Ttosv a hatalma« hábornskodó felek végszükség esetén is hajlandóak volnának tiszteletben tartani a bábomtól óvakodó kisebb államok érdekeit. A Németország elleni tengeri blokád gazdaságilag súlyosan érinti az összes európai országokat. Azokat is, melyek •'em fekiisznek a tengerparton. Német részről viszont igen éles hangon figyelmeztetik időnk érit a szomszéd semlegeseket, hogy jó Írsz, ba érdekeiket hozzásimitják hatalmas szomszédjuk érdekeihez. „Németországnak irta nemrégen a nemzeti szocialista párt orgánuma, a „Völkischer Beobachter" — észszerű rendet kell teremtenie a földrajzilag hozzá közelfekvő területeken. A' államok közti életben nincs feltétlen szabadság, ki- S‘ hb r- *-k és népek kötelesek a hozz. - jiik legközelebb fekvő hatalmas szomszédhoz legalább gazdaságilag hozzá alkalmazkodni. C p,*} Szlovákia és Lengyelország vpnakodása, hogy a német érdekekkel né kerüljenek szembe, mindkét állam számára az elmaradhatatlan következményekkel járt. Ezt a tapasztalatot inindep-ik más államnak meg kell szívlelnie. Egyetlen kisebb ország, vngv nép nem forog veszélyben mindaddig, anng .Németország szomszédságában békésen él és folytatja vele a kereskedelmi cserét, eme’; mindkét fél részére hasznos és természetes. Amelyik azonban idegen hatalmak eszközéül adja oda macát, amelyik az élettér törvényeivel ütközik össze, az előbb, vagy utóbb meg fogja ezt bánni.“

A íiiöariis színfér ülfcrjesifésc

’A háhonis szintér kiterjesztési lehetőségei ebben a pillanatban a legvitatottabb kérdések közé tartoznak. .Eddig inkább arról esett szó, hogy kezdeményezés erre a nyugati hatalmakkal esetleg szintén háborúba sodródó Oroszország részéről indulhat ki. vagy hogy az orosz tervek további érvénvesitése terjesztheti ki a háborút. Most inkább a nyugati hatalmak kezdeményezéséről beszélnek ezzel kapcsolatban. Egyik ilyen soka! vitatott terv, mely a skandináv államoknak a jelenlegi viszonyok között igen nehéz semlegessége kérdését is felveti, a Finnországnak adandó segítséggel áll kaprsn'uban. A másik tprv a Közelkeletre vonatkozik és főleg s Feketetenger környékén felmerülő kérdésekkel ál! összefüggésben. Mindkét tervnek igen bizonytalanok még a körvi-nalai és nem lehet megállapítani. hogy mennyiben akarnak egyszerűen nyomást gyakorolni Oroszország további állásfoglalására és mennyiben rejlik mögöttük íénvleges ketonéi előkészület. Mindkét terv bár Németországot akaria snlvosan találni, csak közvetve ir.ánvnt Németország e'len. közvetlenül a nvugati hatalmakkal eddig mé*» háborúban nem á’ló Oroszországot érinti Es mindkét terv c«ak akkor hajtható végre, ba eddi«» semleges országok is belekeverednek a bábomba: északon a Skandináv- államok, délkeleten Törökország. Obiektív jelek viszont arra. hogy a nvimati hatalmik mamik nkemák «îpttp.tni a háborús viszony kialakulását közöttük és Oroszország között, pm c’v kevéssé vannak, mint

ehopv minden jel hiányzik eddig arra. hogy Moszkva ugyanezt akarná. A moszkvai angol nagykövet hosszabb szabadságra m«mţ ugyan. de I'md'm nem mulasztót*« el hivatalosan közölni, hogy csak szabadságról és ?iem visszahívásról nn sző. Arról ppdi", hogy a1* "ugol fővárosban rokouszenvnek övven^ő MaIsLv sz^vj^t nagykövetet »-íaorq.

Tv'Vnák. egváltpléu S7Ó soro pcîk. M kevésbé lobot arról ţ-oe/plui. bogv a Sk»u li- páv.államok, vatry Töröknyoyáfr ptr-»m-ík to', p^ni Roroieposc-ío-::trpt, A nvufrtaíatí'ág mégis igen nagy mindkét lehetőséggel szemben s

! a finn hadszíntér) események, melyek eu- * Ivos csapást mértek az orosz hadsereg mér- I hetetlen erejének legendájára, inkább fo- f kozzák, mint enyhítik ezt a nyugtalanságot.

OLASZORSZÁG SZEREPE

Ugyancsak a válság délkeleti kiterjedésének lehetőségeivel áll kapcsolatban Olaszország erélyes állásfoglalása is a liolsevizmns terjeszkedésével szemben. O'a-zország és Magyarország külügyminisztereinek pár nap előtti tanácskozása kétségkívül rendkívül jelentősnek tekinthető ebből a szempontból s amint egyik, nagy olasz lap irta, ..alanvetö fontosságú lehet Európának arra a vidékére, melyet a háború még megkímélt s amelynek meg kell védenie magát minden lehető bonyodalomtól.“’ A római kiiiügyininisztérlnn» ismert külpolitikai folyóirata, a „Re’azioni Internazionali" azt írja. hogy a külföldi vélemény, mely szerin' ez oroszok finnországi vereségeik miatt tartózkodni fognak további terveik megkísérlésétől, tévesnek látszik. ..Oroszország hosszu és bizonytalan küzdelembe keveredett a finnekkel, de a dé'k-let- európai bolsevista propaganda továbbvitele valószínűvé teszi, hogy Moszkva következő lépései a Dunavidék és a Balkán felé irányulnak. Viszont teljesen világos, hogy ezeket a lépéseket Olaszország nem nézhetné közömbösen. A három nagy föld közi tengeri félsziget sóiskozössépg-el van egymáshoz bűzve. Ha bármelyikükön a holsevizmn9 elhelyezkedik. ez a lépés súlyosan érintené a Földközi-tenger egész partvidékét. Az orosz haderők eljutottak s Kamatokig. Olaszország azonban — fejezi be cikkét a ..Felazíoni ín- ternazior.ali“ — sohasem engedhetné meg, hogy ezek a hadseregek a Kamatok szorosain tovább vonuljanak dél felé.“ A párisi ,.Tpmns“ Olaszországnak ebhez az ál'ásfog- lalásához, egy marik hims kijelentést ismételve. hozzáteszi, hogv a ma"var—Masz barátságnak az utóbbi idők eseményei által történt niabb megerősítése után. ..Ol as7ors7.Tg határai ma már sziulén a Kárpátoknál vannak“.

olyan hatalmak hadihajóinak is, amelyek egy

Törökországgal szövetségben alb, ország segítségére sietnek. Adott esetben tehát a fennálló nemzetközi megegyezések aligha gördítt- nőnek akadályt az angol és Irunc.a llotta megjelenése « lé .1 Fekete-tengeren, h. viszont már magában annyit jelentene, hogy az orosz petról

....... és Déloroszorszug termékei nem vehetnék igénybe a dunai utat Németország felé. Vis.ont «-nélkül 3—400(1 kilométeres vasúti utrn volnának szorítva az orosz vasúti :mvag iagy hiányossága mellett. Ha pedig t’v ilyen támadás a torok terület igénybevételével indulhatna meg, OroszorT,. .............. en nehéz helyzi Um • «»hu. A

török határt uttvani nagyszerű természeti erődítések, a Kisknukáziis a Kars hegyei védik, az orosz határ viszont igen előnytelen stratégiai helvzi then van s a petróleum- vidék lakossága is nagyrészt mohamedán és ellenséges érzületű az oroszokkal szemben. Bat um, a kaukázusi petrólcumvezeték fóki- járata pedig mes-zehordő ágyukkal már török területtől is lőh*tő Nem e-oda tehát, ha az orosz, petróleum* idéket mindezek után az esetleg kiterjesztett háborús nrrvonal különösen kritikus pontjának tekintik.

FINNORSZÁG HŐS! ÖNVÉDELME

A másik kritikus pont é-z.akon ven. hol az orosz haderő egymás után szenvedi a finnektől a vereségeket A szigorú tél egyelőre vabís7Íniitlenné teszi, hogy ezen a helyzeten az oroszok javára álljon be változás. Na- gyobhszabásu hadműveletek valószínűleg itten i . tava zra maradnak. Az oroszok addig kétségtelenül újabb erőfeszítéseket fognak tenni, hogv a hadseregük erején ejtett, helyrehozhat atlannak látszó csorbát kiköszörüljék. Addig azonban i- finneknek nyújtott segítség is elég lehet ahhoz, hogv az. orosz erőfeszítést ellensúlyozza. Á alami hasonló dolog készül itten, mint Spanyolországban. Had- seregeket riyiltan min küldhetnek a (innék 1 gilségére. önként) ek vugy öukéntm km I. nevezett katonák épp úgy el fognak jutni i'inti országba, mint ahogy eljutottak Spanyol- országba in. Ez ellen a spanyolországi küzdelmekben túlságosan ré ztvevő Oroszország egykönnyen mm i1- tiltakozliatik. De I ármi is tői tényék, ba az orosz tömegeknek -ikerül is eltiporni a finneket, berégzett ténynek, az események mai állasa szerint, 371 már sem Európa, ni Amerika többé el nem fogadná. 1 ánnország hősi ellenállása nem -uk dönti- fordulatot jelenthet u világesemények in end ében, hanem megingathatatlan jogot is teremt arra, hogy ez a csodálatra me'to n< p minden körülmények között megőrizhesse függetlenségét. __________________ 9

9 éví<$ szznved'em

kínzó ftyomorbajknn és ni t»r efs5 'ttfe1! G*isíro D, e’ínszná’f’sa ulán — m'nüent ehefek * • •

Radulescn I. ur a Mire,an-cég tisztviselője. Bucureşti. Sir. Lipscani 76 írja nekünk. Hogy nem ib meri elhinni, hogy teljesen rneagvó- gyult volna, miután 9 évig rémesen kínlódott és nagymennyiségű szódabikarbónát szedett, anélkül. ho"V valarr.il is használt volna. Lgy üveg GASTRO D. elhasználása után fájdalmai megszűntek és azóta mindent ehet.

Egyformán használ gyomor, epe, máj, vese és bélbetegségeknél. idegzavaroknáL vo- lamint álmatlanság eseteiben is.

Gastro D. kapható gyógyszertárakban ép drogériákban, vagy postán megrendelhető 140 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Victoriei 124. Orvosok is ajánlják.

„Tovább fog tartani a nagy hideg!“

— mondják az időjósok. — Riport az éghajlatban beállóit változás okairól

o I

A pctölcumtcrfllcScif ellen

A francia—-angol délkeleteurópai tervek Ugyancsak az orosz leszállás megakadályozására irányulnak, de van egy fontos más céljuk is, amelyről Londonban és Parisban azt hiszik, hogy döntően befolyásolhatja nemcsak Oroszország helyzetét, hanem a nyugati hadműveleteket is. Á Fekete-tenger környé- 1 kén, közvetlenül a török határ mellett f**- küsznek ugyanis az orosz peíróleuraterü’etek j és az orosz mangánérc-bányák, művöknek : termékeire a tengeien körülzárt Németországnak és Oroszországnak is feltétlenül szűk- j sége van. Ba ezeket a területeket a. nyugati hatalmak elfoglalják, fontosabb hadi sikert j érhetnek el vele. mint a nyugati fronton ; megindított támadásokkal. Az angolok ős | franciák, hir szerint már milliós haderőt j összpontosítottak Szíriában Weygand tábor- soknak, a világháború egyik legkiválóbb irí«ieia hadsereg-vezetőmnek parancsnokaiba alatt. Ez a hadereg Furőna. Áz«ia és Afrika , találkozási onntján. bizonyára messzemonő célokat szolgál, m el vek köz,;l le^vatöszin’ ibb- aek a-* oi-o07 netróleum»erülntek kézrek'»ínf- Hése látszik. Ebhez azonb-sr, a «örök tőrüket felbasználására van szükség, de legalábfo is a

Dardanellák megnyitására a francia-angol hájéban számára. Törökország szoros barátsága az angol-francia csoporttal, a gvakori tanácskozások. melyek török és franria hadvezető- ség között lefolynak, valamint az ellentét, mely Oroszország és Törökország között mindinkább kiéluepdik, nem teszi teljesen kizárttá azt a feltevést sem. ho"v török s°* gjfséqcrpj meginduló akcióról is lehet sző. Az angel-francia flotta megielenése a Fekete- tengeren trrmészelesen biztosítaná ezekpt a vizeket a támadók rés-7Ő»-p. A ie'eulegi nemzetköz'; mg P7P'rint békébren Törökorszá" beengedheti a Fekete-ieneerre más hatalmak hadihf.’öíf iss. ezek tonnatartalma azonban nem lehet magasabb. m»nt a feketet<.n7Pr; orosz badít-epe-eresget tonnatartalrua. ÍTáboru- ben, ha TerHtrr>rszá" gemVges marad, a há- bornt viselő államok előtt zárva vannak a ter)"ers7ornsok. A tilalom a^ól azonban két kivétel van. melyeknek a ţelenlpo-î belv-zet- ben na"v fontosságuk lehet, Fnátc moí?eu- gedi hogy o'van ábzmok. harUhatói áthaladjanak a tengerszorosokon, pro ni vek Törökőr.

Szaggal kö'esönöc eoopl—Tjvnitá«; moíregvezőpt

kötöttek, A másik megengedi az. átbajózásí

KOLOZSVÁR, január 13.

A kegyetlen hideg napok óta tart. Az utcák majdnem üresek. m< r; lakásából csak az megy ki, akinek elkerülhetetlenül szükséges útja van. A reggeli órákban valóságos futóversenyek vannak. A munkába menő emberek nem sietnek már, hanem futnak, hogy minél hamarább eljuihassanak fütött munkahelyükre. Fbben a szörnyű hidegben, amely rendszerint a reggeli órákban szokott a legerősebb lenni, sajnálatos látványt n\uj- tanak a kicsiny elemhta gverekek. akik ösz- szefagvva. dideregve futnak az iskolába. Az ugyancsak fázó felnőtt járókelők ilvenkor arra gondolnak, hogy miért kell ezeket az apró cvermekeket pont a leghidegebb időben iskolába küldeni és mennvivel helyesebb volna, ha ebben a keménv téli hidegben délelőtt 10 órakor kezdődnének az előadások az elemi iskolákban.

A hideg rettenetesen pnjtott több foglalkozási ágat. A rendőrök 3 órás mai szolgálatéul gondolva a meleg, fütött szobában is megborzong az ember. A íiakkeres kocsisok nagy báránvbörös bundákban, prémmel bélelt nadrágokban, lábukon óriási szőrcsizmával, meggémheredve ülnek a bakon és váriák, hogv leteljen 9 órás szolgálatuk. A kofák kisszékük alntt elhelyezett parázzsal telt fazakakkal védekeznek ugv-ahogy a hideg ellen, azonban igv sem irigylésre méltó eltölteni egv délelőttöt a piacon. Az utcai áru«ok föl és alá topognak e9 minden keresetük teára és meleg cujkára megv el, azonban átfagyott testüket így sem tudják felme- {rwritpni. Az autóbuszok személyzete is rendkívül sokat szenved a hidegtől és őszintén megmondhatjuk, hogv ebben az illőben embertelenség a személyzetet reggel 6 órától este 10 óra utánig cgvfolvtában szolgálatban tartani a Hitetlen autóbuszokon.

Ami a hideget illeti, hasonló hidegre 1918 tele óta nem em'ékeznok vissza Kolozsváron. Ami pedig a hideg nagyságát illeti, erről a legfantasztikusabb hirek keringenek. Vannak. akik 28—80 fokos hidegre esküsznek, azonban a valóságot igen kevés ember tudja. „Ilyen hideg nálunk nem volt“ -— mondják a tősgyökeres kolozsváriak.

\7 FGHATT,ATBAN BEÁLLÓ VÁLTOZÁSOK OKAI

Az idei rendkívüli hideg fölhívta a köz- fígvelmet az éghajlatban beálló változások okaira. Minek is tulajdonítható az, hogy hideg és száraz éghajlat állott he az idei té- j°n az eddigi nedves és aránylag envhe telekkel ellentétben? Áz éghajlat szabályos ingadozásait annak idején Brückner német tudós figvelte meg. aki ho«szn évek statisztikái aianián rájött arra. hogy az éghailat kb. 30—35 éves periódusokat mutat és minden egves ilyen időszak maga két 15—17 éves fázisra oszlik: az egv*k fázis hideg és nedves, a másik meleg és száraz.

Az idei keménv tél arra mutat, hogv njabb hideg időszak kezdődik, amely némelyek szeTudniillik a nap egész felületén ugyanolyan periodikus változások mennek végbe, mint amilyeneket az éghailat mutat s ezeknek tartama közepesen szintén 34—35 év. azaz hozzávetőlegesen megegyezik a Briickner-fele periódussal. Viszont az éghajlati váirozá-ok megitéléséh" n nem lehetünk sohasem eleg óvatosak, mert az éghajlat roekhanizmusa annyiféle tényezőtől függ. hogv semmiesetre sem bocsátkozhatunk jóslatokba.

TOVÁBB TART A NAGY HIDEG

Tudniillik a jelenlegi hideg annak tulaj- donitható. hogv az atlantióceáni meleg légáramlat kiszoritotta az é«zaki sarkra nehezedő hideg levegőt Közéoeurópa vidékeire, ugv. hogv nekünk is kijutott ebhői a hideg légáramlásból. Természetesen az u. n. m <g<a? léenyomásu és alacsony légnyomási! Jégrétegek elhelyezkedése Európa fölött úgyszólván pillanatokként változik és ezeüi'd az időjáráskutató intézetek adnak helyzetképet a meglevő adatok alapián és csak igy lehetséges az idoióslat. természetesen ez is csak

2—3 nanra érvényes, énnen a magas és alacsony légnyomási! területek állandóan változó ..össz’áteka” miatt. ugv. hogv allandc meglepetésekben lehet részünk, jelenleg a magas légnyomás Erdélyben állandósulni látszik. amiből a»ra lebetnp következtetni, hogy a hicíps lore tovább tor!. Egyébként is a statisztikák szerint Kolozsváron a legalacsonyabb hőmérséklet i ami ár végén és február közepe, úgy II -1 ke fele éri el méiy- pontiát. Tehát panaszra egyelőre nincs okunk, mert nagyobb hidegre is van kilátás. Akármit is beszélnek a hideg Fárv Jánosai. Kolozsváron a legalacsonyabb hőmérsékletet az idén éppen a tegnap iegvezték. azaz ..mindössze“ 22.4 C. fokot. A hideg lassan fokozódott az elmúlt napokban: ianuár 10-én 18.1 fok. U-én 18 6 fok volt a hideg. Ezeket az adatokat a kolozsvári Gazdasági Intézet megfigyelő állomása jegyezte fel pontos műszereivel.

Érdekes felemlíteni, hogy Kolozsváron a legrégibb éghajlati megfin-veléseket. a fel- mgvzések szerint Berde Áron végezte „csillagászati megfisvelő tornyában“, amelv —1 kiváló történészünk. Kelemen Lajos szerint — az egyetem helyén lehetett. Egyszerű emeletes ház volt az, ahol Berde Áron jegyezte fel a Kolozsvár éghajlatára vonatkozó legrégibb adatokat. Ma a legpontosabb és legrészletesebb adatokkal 3 szamosfaívai repülőtér megfigyelő állomása szolgál. miveL mint ismeretes, a repülésre nézve igen nagy fontossága van az időjárási viszonyok kb* pnhatolásának.

Ma a légkör dinamikáját a norvég meteorológiai iskola magyarázza meg a legtökéletesebben. Sokkal bonyolultabb folyama! ez, mint binnők. mert a hideg és meleg levegő állandó harcban áll ewmással, harcterük színhelyén pedig az időjárás nap-nap után meglepetéseket tartogat számunkra.