Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-13 / 9. szám
$kj Mtt 4949 jMtiUMt Jü. ELIENIriSK 5- ?■ raillökaí isiről! össze a Doüorcsflien lelepiczetijíoMnsszeriezcf Orgia közben iariózinUákle a koldmo * Sarcjirícíós áStapUúit meg cs rendőrségi nyomozás* ** kivert cigányno is szervezetbe tömörüli a jótékonyszwíi emberek zsarolására ÍJ* ts BUKAREST, január 12. Qrazágczerte nagy szenzációt keltett az a túr, amelyet az Ellenzék is közölt, hogy Bukarestben a rendőrség koldusszervezetet leplezett le, mely evek bosszú sora óta működött és hatalmas összegeket szeglett Össze -a tólelkü emberektől. Ezek a Szervezett koldus sok valamennyien nyomorékok voltak és a Jegtolakodóbb módon követelték az adományokat az utcán járókelőktől, aki pedig nem ® adott, *at szidalmaztak, átkozták. Különöseit a karácsonyi ünnepek alatt ér* j krzeţt sok panasz a rendőrségre u közönség részéről a koldusok ellen., akik százszámra I lepték el a fővárost és zsarolták az embere- j kot. Ennek a lehetetlen állapotnak megszül»- | tetőse végett Modreanu tábornok, bukaresti i rondőrprefckíus személyesen oldotta még a i tol dili-kérdést és számos házkutatást tartva, l megállapította, hogy a Bukarest utcáin rtiiikÖ* j «15 koldusok és kéregetők jól megszervezett ■ egyesületbe Vannak tömörülve és szinte had- járatSBOfíieíl poutos utasítások és előírások szerint végzik működésüket. Azután megbízta Buzdugan főfelügyelőt, az erkölcsrendé- j szeli rendőrség főnökét a koldus-probléma j kivizsgálásával, amely igazi, rut fekély volt í a társadalom testén. ORGIA A KOLOIjSTANYAN j Buzdugan réttdőrfőfclügyfelo nyomozását j csakhamar siker kísérte. Megállapította, hogy | a koldusok társaságba tömörültek, melynek • székhelye a Máiigulin-utea 8. szám alatt vau, j á ktmdnvPtér Tannse Surduian. saját bérhá- j zabán. Mikor a rendőrök körülvették a házat, éppen nagy lakit roh * kaldustanyán. A társaság vezetőségének- egyik tagját jfá* üosnak hívtak é« annak nevetinpját tartották. Vidáman ástőR á cigányzene és harsogott á rádió á bérház hátsó szobásban, áhöl mintegy 18—20 vezetőségi tag dőzsölt Víz- kereszt ünnepért. Mikor a rebdőrlegényék fellépték az ajtókat, elhallgatott a zene és a részeg koldustarsäe&get teherautókon Leszab IBották á rendőrségre, ahol megkezdték a kihallgatásukat. PÉNZT4RNAPí.0 ÉS TÖRZSKÖNYV A KOLDUS-SZÉKHÁZ PADLÓM ALATT A* első kihallgatások azonban nem vezetlek eredményre, mert az egész koldüstársá- Ság egyszerűen „megnémuh“. Harapófogó- v^Í sem lehetett kivájni belőlük egyetlen é*ót sem, csak amikor Buzdugan főfelügyelő megígérte, hogy mindnyájukat szabadon bocsátják, akkor eredt meg a szavuk és tették meg Szenzációs vallomásukat. A band a vezér I anasé Burdujan, akit Buzdugannak is hív» tak, ValioruásFiban előadta, hogy7 a koídustár* só latnak, amelyet ezelőtt tizenöt évvel Szer» vezett meg, mintegy kétszáz tágia volt. akik pontos beosztás éá nvmkafnódszer szerint dolgoztak, A bands vezéré Burdujan volt, •ákifteb mindkét lába tőből biártvzik és ezért kis négykerekű kocsin jár. Helyettesé. Toaft Liotopea volt, az igazgatóságot p-diH fonna Burdujan. a vezér felesége, I. Ciotonea, Petre ei. Popa Logbin és Llchériá Chin’tá képviselek. Utóbbi mellékesen SZöbalányí teendőket is végzett a bandáVezérné! és nevelte annak kétéves gyermekét. A társulat ügyvezető igazgatójának szerepét Petre Log- bin töltötte hé. A koldusokat rendszerint Buzdugan oktatta ki szerepükre, ó osztotta fel a fővárost kerületekre és esténként Ó fogadta az ellenőrök és vezetők jelentését és beinkasszáltft a 'napi jövedelmeket, amelyről pontos pénztári naplót Vezetett. Este 9 órakor Ugyanis az ellenőrök, akik már addig átvették a gondjaikra hízott tagoktól a napi jövedelmet pontos jelentést adtak a vezérnek. A vezér elkönyvelte a beérkezett Össze- •féket é» gondoskodott annak igazságos elüss»-t ;5sáft»t. Fgy-esy koldus naponta rendszerint S—600 lejt keresett, de vásár-, vagy ünnepnapodon n napi kereset Megütötte á 800— tÓOO fejt is. V bandában nagy fegyelem uralkodott. Sohasem károsította meg egyik sem a másikat és ha valamelyik baíha került, vagy a rend Őrség letartóztatta mindent megtettek kiszy- BadÜtására. A vezér vallomása után a renih őrség házkutatást tartott a banda székhelyén, ahol szenzációs leletre bukkantak. Az .iroda“ padlózata alatt valóságos irattár volt. Megtalálták a pénztárkönyvet és minden koldusnak külön személyi könyvecskéjét, lue* lfcke$ auatéa a főnők vezetett, TÖBBSZÖRÖS AUTÓ- ÉS HÁZTULAJDONOS VOLT  BANDAVEZÉR A banda szállásán talált iratokból pontosan meg lehetett állapítani, hogy a vezérnek : két bérgépkoesija futott a város utcáin, ót ; motorbiciklije volt, nagyszerű rádiókészvlé- í ke, amelyet nyolcezer lejért vásárolt, Mau*l\ i ravela Bukarest melletti faluban földbirtoka, ! PantaÜmorl községben bulgárkertészele s egy j másik szintén Bukarest ' örnvéki fitlülum I 1 több házhelye. Azonkívül tulajdonosa volt a Mangului-utca 8. szám alatti háznak C6 s"k pénze van kiadva uzsorakamatra, mert a vezér mellesleg zugbankároskodással is foglal* ! kosótt. ÖTVEN KÉFEGETŐ GIGÁN Y-Nfl A PLOREASCA VÁROSNEGYEDBEN A koldusszervezet leleplezése után a rendőrség tovább folytatta a nyomozást és leleplezett egy másik szervezetet is. amely ötven cigányasszonyból állott és egy Stan nevii cigány volt a vezetőjük. A társaság n Florcosca-városnegvsdben működött, ahol rendszeiint kis gyermekekkel karjukon házalták végig a lakásokat es szédítették az embereket. Természetesen alkalmi tolvajlásoktól sem riadtak vissza. A társaság heti keresete minimálisan Î5—20 ezer lejre rúgott. A rendőrség továbbfolytatja a vizsgálatot az ügyben és az összes koldusok és ken-ge- tők ellen megindítják az eljárást a büntető- törvénykönyv 341-ik szakasza alapján, amely szerint a nyilvános koldulást, vagy kéregetést 1-től 6 hónapig terjedhető fogoáznüeíe- tésstl lehet sújtani. Azokat a rendőrség» közegeket, akik mellett lehelévé vdţ. bogy ilyen jólszervezett veszedelmes band»» működjön a főváros területén, szolgálati hanyagság miatt áthelyezik, vagy elmozdítják állá- ! Bükből. Hét rendőrtisztviselö. akik a csavar- j gást ellenőrző üsrvo-vfályon t jlie-itetb'k «»ol- gáÍüíöt, lemondott állásáról. Kétéves mtatkaszolgúlafoi rendeffek el a német aratom a lengyel területek zsidó lakosságának BERLIN, január 12. (iRador.) DNB: A lengyel területek fokörftiáiiyzőságának különböző váron saiban az ipar megkezdte íévékenyse gét. Negyvenkét tímár üzeni közül 32- bei* megindul a munka, A szappanévá rak. sxüéSitiühelyek és éíelmiszerválla« latok szintén dolgoznak. Harminckét dolj^otő tlmáriizem közül 26 zsidó kézben van. Azokat a lengyelországi ntmi* kaeroket, akiket nem a Ük aJmaz haltnak, német c'eílenurzés alatt önálló munkára szervezték be. A német főkorniányzÓ műnkakötelezottséget rendelt' e! a /«idő lakosság számára és ellenőrzést y-vskőről a lengyel lakosság munkája felett is. Minden helységben a zsidók öregek bőt áJJő tanácsokat alakítottak önigazgaóásl szerveikként s ezek szenezik meg: a zsidók tnunkaosztagaít, Winden zsidó egyén számárét kétéves n inunkukóielérettség. Üzen idő alatt otthonában marad és családja élelmezi. A német hatóságok által előirt munkát lakhelyén, vagy annak köbeiében végzi. Krakkóban a zsidók rmmkaoaziagal & főtér kövezését ' ég?tk. Itt s munka teljesítményt fizetik, j Az egész országban munkaosztagok dolgoznak a hő. eltakarîtâ'âfţ. Azi egész kormányzóságban nincs egyetlen zsidó munkatábor sem. Ezt a tervet a jár*« ; ványveszély miatt és tisztás *ay«gl okokból elejtették, ANACOf Fertőtleníti a szájat, torkot MIT IR A ROMÁN SAJTÓ „PORUNCA VREMII“. Tagadhatatlanul időszerű, érdekes diplomáciai eseményt jelentett a velencei találkozó. A „Giornale dTtalia“ szerint Róma mintha kezdeményezést vállalt volna a dunai és balkáni államok közelebbhozotalára, azzal a praktikus céllal, hogy együttes fellépés kedvező feltételeit teremtse meg esetleges szovjetorosz nyomással szemben Délkelel-Európában. Italia ismét következetes volt sajátmagához és ahhoz a nagyszerű humanista inagatartás- höas, melyet az európai konfliktus első per céhen vállalt, A fasiszta nagytanács szeptember 7-ikí határozat« nemcsak egyszeri» állásfoglalást, de békeküldetést, is jelent a valóságban. Ezzel erősödött meg a semieges államok láncolata. Bármely oldalról is fenyeget a háború, szemben kell találja magát a semleges államok szilárd elhatározásával, csak így hárítható el a világháború veszélye és Európa pusztulása. Az olasz diplomácia a kérdést világosan és praktikusai! vizsgálja: Minden nemzet mondjon le önző törekvéseiről, mig « körülmények megengedik a kisebb helyi viták békés megvizsgálását, így megerősödik az európai biztonság és lehetetlen lesz a háború általánosítása. Ezt. lehet kiolvasni a velencei találkozóból. A Románia és Magyarország közötti békés viszony mintha lényeges pontját képezte volna n megbeszélésnek. Az olasz kormány azon törekvése, mely Budapestet a Bukarestben hangoztatott megegyezésre akarja bírni, az egész román közvélemény egyhangú helyeslésével találkozik. A kezdeményezés ezenkívül a hadviselő államokban ír azonos helyeslésre talált. Berlinben számig* lanszor hangoztatták, hogy Németország nem követ uj háborús célokat. Parisban pedig annak s reménynek adnak kifejezést, hogy az olasz politika folytán sikerülni fog fenntartani a békét Európának ezen a táján, ..SEMNALUL“: Az uj esztendő érkezésével kapcsolatban általános békeóhajt olvashattunk ki a semleges országok lapjaiból. Ez —* bármily gyenge is *— biztató jelnek látszik. A háborús országok sajtója ezzel szemben — főleg s felelős állábban lévő személyek — az ellenfél telje? legyőzését kívánják. Meghiúsult a német reménység, hogy Franciaország elhagyja szövetséges társát. 1940-beo alig lehet elképzelni békét >z európai itatna quo alapján. Maga s jelenlegi háború sem folyik s szokásos módon. A Maginot- és Sigfried-vonalak erődítményekbe zárták a két szembenálló tábort, így más hadieszközök döntik el ä háború sorsát. Németország ci akarja szigetelni Angliát. Valószínű, hogy őszig uj tengeralattjáró flottát teremt és megkísérli terve végrehajtását. Ugyanakkor Anglia sem marad tétlen s mindent elkövet, hogy hasonló fegyverrel sújtson Németországra. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy lényegesen könnyebb s német partok elzárása. A szembenálló háborús felek mindegyike egyformán hiszi, hegy az „idő“ az ő o-daián Van. így Anglia szentül meg van győződve arról, hogy mentői inkább telik az idő, annál inkább gyengül Németország gazdasági ellenállása. Németországban viszont azt a meggyőződést Valink, hogy függetleniteni tudják piacukat és minden polgári és katonai igénvt kielégíthetnek az orosz—német terv alapján. Nyitott kérdés marad, hogy három-négy éven belül sikerülni fog-e áz orosz-német terv végrehajtás«, vagy oly váratlan körülmény áll elő, mely ezt meghiúsítja. És felmerül a kérdés: Nem volna-e jobb. ha Maginot- és Siírffied-vónalák nem volnának és gazdasági bábom h»rlyett a szembenálló felek összemérnék erejüket? Jobb egy borzalmas befejezés, mint a borzalmak végnélküli láncolata. „EXCELSIOR“: A gyárak szamának emelkedése jelentékeny mértékben növelte a városi lakosság számat. Néraetorzságbati például 57 százalékkal emelkedett 40 év óta a városi lakosság, ă falusiak lóíekszáma azonban csökkenő tendenciát mutat. V lakosság zömét tehát a városiak képezik. Ez tapasztalható úgyszólván, minden európai államban. A statisztikai adatok egybevetésé» Löl kiderül, högy Európa lakható területének csupán egy,harmad részét foglalja el Európa lakossága. Mig az ipari Európa minden négyzetkilométer területére 806 lélek jut, csupán 144 lélek él ezen területen » mezőgazda-Enrópáhan. A jelenlegi háborút vájjon nem a felborult régi európai egyen súly és az ezzel járó elégedetlenség okozta? LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől n választékosabb kivitelig, légolcsékbn s nr Ellenzék köny vo&ztÁlyábán? Cluj, Magyar szivek együttérzéséről adnak bizonyitékoi— a számok Gyönyörű eredményeket hozott a nagyszebeni Maevar NéDxözösség karácsonyi és téli segélyakciója KOLOZSVÁR, január ll j A Magyar Népközösség Társadalmi Szak- ! osztály« most kapta meg Ludvigh Gyula or- | szággyüíési képviselő jelentéséi a nagyszebeni ' Magyar Népközösség 1939. évi karácsony! és j téli segélyakció iáról. A jelentés adata* fé- j nves bizonyítékát adják annak a valóban ţ testvéri együttérzésnek, amellyel a nagvsze* i bení magyarság viseltetik egymásiránt. A férfi és női „szomszédságok“, valamint a ma- gyár hoegyletek faagyarányu fcegélVíőlmsn- ká’ folytattak le, arnelv minden dicséretet í megérdemel. A jelentés adatai szerint a í nagyszebeni rom. kát. egvházközség és a j Katolikus Nőegylet Î939. évben 98 személyt I rendes havi készpénz és tűzifa segélvben ré- ’ szextett, összesen 80.000 lei értékben Ä klsföldt rőm. kát. iskolánál 32 szegény isko* lásgyermek naponta meleg tejét és kenyeret i kapott. Négy Irány és három fit! első áldozol j teljes öltözettel láttak el. Karácsonykor 30 • szegény gyermeket ruha, cipő, fehérnemű és * élelmiszer segélyben részesítettek 32 ezer lej értékben. Az elmegyógyintézet 30 katolikus betege 3000 lej értékben kapott karácsonyi segélyt. A Lazaret városrészben 150 gyermek karácsonyi Csomagot kapott. A Te* réz-árvaházi iskola szegény gyermekeit tejjel és kenyérrel látták eb A református egyház, a református nö. leány és férfiezövetség a református iskolák szegény iskolás gyermekeinek rnbasegélvre j és karácsonyi csomagokra 8000 lejt adott. Á református iskola szegény gyermekei tej 1- í látására 2400 lejt. a Szászváros! református ; ’ árvaháznak pedig 2580 lejt adtak. A* unitárius egyház és noegyesületei a zegénv unitárius gyermekek és segelvreszo- ■ulók ruha, fa és élelmiszer ellátásáról gon- lösködiak, A Protestáns NŐCgyleí 30 református -1- nehetegnek karácsonyi csomagot adott, tiftély kalácsot, kolbászt, szappant és^ do- lányt tartalmazott. Hasz gyermek karácso- iyi csomagot, 10 gyermek ruhasegélyt. 10 ízegénv pénzadományt kapott, összesen ^800 ej értekben. u A Cibihentuli férfi és női -szomszédság^ I körzetéhez tartozó 39 sze^énV kozott 811 0 ej karácsonyi segélyt osztott ki. A felsővárosi. alsóvárosé csermalomi és azáreti női „áéomszédságoktv káracsonvi -e> rélyként 98 gyermeknek fíiliáüíftlllt. ^ lőttnek ruhát, kabátot, kötényt és inget idtafe. Kinsztritták ezenkívül 1809 Vgr, fát, !69 kgr. lisztét, 31 kgc. cukrot. 29 kgf. búzadarát. ,44 kiló zsírt. 104 kgr. szanpant. 28 cgr. gyertyát 81 pár készt vöt. 1 • pár cipőt ;s hócipőt. 109 pár hftrisUVát 20 darab nul- overt. 20 dfb. nadrágot, 13 sálat és sapkát» A saébmd férfi és női ..sZöms2edcagok ‘vköxben 15000 legr, puháin! osztottak ki c-s i szegényeket állandóan scfţeîyezlek. E bőnap közepén nyílik meg a „szomszéd- ;áaok“ nankőii gv^rrtiekottlfona. ábol nitnt- *gy éfí—70 tverittekct fognák napi négyszeri étkezéssel ellátni. A nagyszebeni mogyárnk. mint n fenti Untokból kiderül, n szó legnemesebb felfutásában értelmezik a NénkíGössegét és em* iftrbarátí munkájuk minden dicséretet meg- -rderaeL
