Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-12 / 8. szám

r ' Si MIE» nmmmmrsn*'"-'* ^!^^^^**i*ií*^y^niiHinr'‘>Trriiiií,aKi*> *—t«11— PirtBNZ Ä* ______ HHBiBMI is szükséges: .«f40 facvlf 7? ^ Magyar Népközősség Bukaresti tagozata megnyitotta ismeretter­jesztő előadássorozatát °* **•*<•««* í-áit’ő nfarmáíat lelkész előadísa a nép- Mozoseg lelki felt ételeiről BUKAREST, január 11. (Saját tudósítónktól.) A Magvar Népközösség bukaresti tagozatának közművelődési szakosztálya kidolgozta e£ész téli idényt betöi.ő előadás?oro falának és szórakoztató tevékenységéi iiek programját. Ennek részletes is­merteidére rövidesen visszatérünk, elöljáróban megelégszünk annak meg állapításával, hogy a program magas ■színvonala, gazdag és változatos volta méltán tarthat számot a bukaresti ma­gyarság általános érdeklődésére. Az ismeretterjesztő előadássorozat élén * a népköxösségl eszme népszerűsítése és annak minden oldalról történő megvilágítása áll. Szerencsés választás folytán a beve­zető előadás megtartásának nem köny- fcyü feladata dr. Horváth László reform má'tis lelkészre esett, aki nemcsak rendkívüli képzettségű lelkipásztor, hanem kitűnő szociálfilozófus is. A bu­karesti református egvház keleti paró kiáüs körében a szó legnemesebb ér­telmében vett keresztény, magyar és társadalmi missziót tölt be. A néplé- Jek alapos ismerője és háromévi lelki­pásztorkodása alatt teljesen egybeforr! a bukaresti magyarság zömét képező kültelki munkássággal. j í Az előadást, amelyen dr, Papp Béla Orvos elnökölt, szépszámú közönség 'hallgatta végig és ez alkalommal ielent meg elsöizben a tagozat otthonában a két munkásszenátor: Bartalis Sándor és Barlla Károly. „A népközösség lelki feífiételei és a népközösségi gondolat általánossá té« tele“ címen vezette be előadását dr. Horváth Lárztó. a következő párhuza­mot. vfwvs: i 1. Át ideális állapot és a reális adott­ság. í 2. A fel tornyosuló nehézségek és az ezekkel való megküzdés leik! feltététel. I Ideális állapot az lenne, ha a Buka­restben szétszórt magyarság löbbrégé- iben csorbítatlan magyar lelkületet ta­lálnánk, Erre minden további nélkül félé-pitheíéiők a bukaresti Magyar Nép* közös« éget. I A reális helyzet háromféle hatástól formált lelkületet vetít elénk itteni magyarjainkban. Világnézetek, eszmei áramlatok áííaí befolyásolt lelkűiét a maga kettős j megsrvHaíkozá'ában: a faji elméiét, véríeoris világképében, amelvnek gva koríaíi megnyilvánulása a német n°m zeti s?74>c>al izmus? a másik oldalon a világmegváltást és a szociális igazsá­gosságot* vörös zászló alatt ígérő esz­mék térhódítása. A harmadik az anva- gi gyarapodásnak, a pénz szerelmének a hatása, mellyel számolnunk kell. ami* kor a bukaresti magyarság ielkületét vizsgáljuk. , Ideális állapot lenne, ha a világnéze­tek vgy a pénz szerelme csak mellék- mondatokként húzódnának meg a íő­■ mondat mellett, a magyarsághoz va'ó tartozás és a Magyar Népközösség mlndenekíölöt» tlsége meltett. i Ha a befolyásolt lelkek magyarsága mindenkiben a? első megfogható adott- , ság lenne, Á tényleges helyzet ennek pont a fordítottja az ifit élő magyarság többségénél. Mindenütt ott van még a magvarság iránti érzület e három ha­tástól befolyáséit lelkeknéi, de csak mint utolsó, melvre számUhaíunk. A nácik gyakorlati nehézség az idő és közáHapot, meív szépeket igér a testvériség, egyenlőség, egyenlő jog és kenyér jelszavai alatt, de a gyakorlat­bari, e?zisz*enciakéresésnéi a íerkö- nyöríeSenébbüi végrehajtja a vérteőria é:-. etnikai származás követeim"nvHí. B £©Híi és gyakorlati nehézségekkel szemben meg keli próbálnunk az em­berileg sokszor lehetetlennek látszat, de a hit szerint mindig lehetőt. Lehető tu itteni népközösség, sőt már meg is tan abban a puszta tényben, hogy va gyünk. Sajátos nyelvünk, lelkületűnk dalban, költészetben, képzőművészetben és a kuitura nvnJen megiiyiiaíjkozásá« ban; személyiségünk sajátos magatar­tásában az élet minden viszonylatában olyan realitás, amely évezredek óta és évezredek mulva senki és semmi altul el nem toröhetü, meg nem semmisít­hető. Tehát meglévő népközösségünket csupán tudatosítani kelt. E tudatosításnak pár vonását! adjuk elörizöj- abban a meggyőződésben, hogy népi közösségünk ténye nem mások által formált helyzetek függvénye. Második az a becsületes magatartás, amely ama meggyőződésen alapszik, hogy lelkünk, kuLuránk és népi közös­ségünk java a pénzistenség feletti ér­ték. Ehhez hősiesség szükséges: ra­gaszkodom hozzá, ha most nem is lát* szik rentábilisnak számomra. Becsület azaz erkölcsi mértékkel ragaszkodom hozzá. A szívnek becsü­letügye. Első feliétele az engedelmes ség: saját énünknek o közösség java aiú rendelése, ami gyakorlati magatar- tásunkbn függetlenít bennünket az elő­ítéletektől, melyek elválasztanak egy­mástól. Az engedelmesség segít hi*** lomra egymás iránt, hogy a nndtak bűnének hányrorgatásu nél­kül hlgyjük és feltételezzük a Jóaka­ratot mindnyájunkért és az újból való kezdés Jízolgálatkész- ségét közös munkabírással mindnyá­junk javáért. Bukaresti népközösségünk, mint ál­talában egész népközösségünk alapja nem lehet semmiféle más világnézet, eszmei áramlat, egyéni elgondolás, »agy szervezet, mint ősi jellegzetes adottságunk, tiszta, becsületes ma­gyarságunk. A népközösségi gondolat általánossá tételének utja a személyes meggyőzés: Mindenütt mindenkit, aki adottságai­nál fogva hozzánk tartozott és tarto­zik, eszméltessünk arra. hol a helve, mit vihet a közösségnek és mit kaphat attól a jelenben és a jövendőben. Elvi fejtegetéseit bőven illusztrálta az előadó a gyakorlati életből vetít ta­pasztalati adatokkal, ami nagyban hoz* záiárult ahhoz, hogy a hallgatóságot mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel kötőt e le. Az előadást érdekes és élénk vita követte, amelyben résztvettek Bar. xalis Sándor és Barta Károly szená'o* rok, dr. Ferenczy 7sigmond ügyvéd, l.örinczy Géza unitárius lelkész, Né­meth Ernő mérnök, Bákay Domokos vasmunkás, a magyar katolikus ifjtisá gi csoport titkára és Rohonyi Vilmos mérnök. Heglcczelíe miiködésél a néplcözös­ségi ingyenes orvosi ren de!ő BUKAREST, január 11. 1 kinok tengeréből. És az erkölcsi siker Mint jelentettük, a bukaresti magyar népkezosségi otthonban felállított in gyenes orvosi rendelő az újév első nan » jaiban megnyílt. Az uj esztendő, mint­egy jelképet mutatva ezáltal a húsz ( évig elhagyatottságban é!ö bukaresti magyarságnak, sok régi szenvedés or- vosJáiSának jegyében indul. A magvar népközösségi munka sok­oldalú és minden problémát felölelő programjában első helyre kell állítani a népegészség színvonalának emelését. Ezen a téren Bukarest magyarságának vezetői és orvosi kara országosan kő- vetendő példaadással szolgált, Elérke­zett végre a néni összefogás parancsoló szükségességének eleven megtestesü­lése, amely a romániai magvarság leg­elesettebbjeit hivatott kiemelni a testi már látható jelekben mutaikozik is. Orvosaink komoly, áldozatkész mim- kábaállása olyan visszhangra talált a főváros magyar társadalmának nvnden rétegében, amilyenre eddig nem volt példa. Az a tény, hogy a kollektív munka ban résvtvesznek az orvosi tudomány- minden ágának szakavatott és hivatott képviselői, lehetővé teszi, hogy végre mindazok törődhessenek testi jólétük ápolásával, akik erre a teljes n'ncste- lenség miatt eddig nem is gondolhat tak. Az ingyenes rendelő a Sír, General Berthelot 41. szám alatti nénközösségi otthonban minden nap délelőtt 10—12 óra között rendelkezésére áll Bukarest összes szegény magyarjainak. VÍzhereszii farsasvacsűráf © bukarestimagyar V Szeretném megmondani Papetee-hert, Tahitibaji élg boldog kit ba­rátnőmnek, Aiíeen-riek, hogy wigylern., Irigy- lenj, mert a Déli-tepger örök ragyogásában él, messze a zavar pb kétségbeesés Európá­jától. Nem ismeri a félelem és bizonytalan­ság örökös érzését. nein ismeri azt, amit ma itt a vén Európában ipindanuyian: azt a gondolatot, hogy minek tervezni, tanulni, dolgozni, mikor bálba nincs is jövő? Aileen nem ismeri a légi riadót, az elsötétítést, v gázinaazkot, fenyegető tényeit egy esetlete« eljövendő borzalomnak, amely már sokbe» lyen mindennapi valóság. Boldog és gou :ta- ián zverrnekkora volt, nagy csónakázásokra emlékszik a korallgzigetek között, reggel: úszásokra a langyos tengerben, nagy trópusi esőkre, mialatt bátyjává} jig-shgw-t játszot­tak az ebédlőben. Ez vplt 9 gyermekkora- Most fiatal lány és eddigi élete csupa nap­fény volt, derű és öröm. jgen, szeretném neki megmondani, hogy irigylem a békéért és a nyárért, mely könnvüvé és széppé teszj az életet. Aileen csak bennszülötteket lát s. a nyomor legsötétebb képei azok a teher* hordó tahitiak a számára, akik az iz2Ó nap alatt a hajókra cipelik a zsákokba gyurţ koprát. Aileen nem tudja mi az: szenvedni a hidegtől, nem tudja mi az: úgy fázni, hogy] az már fájdalom. Aileen nem lát soha ron* gvos didergőket, elfagyott lábú, kezű sze* rencsétleneket. akik nyöszörögve feküsznek fütetlen vackaikban és saját nyomorult tes­tükkel próbálják melengetni nyomorúságra született gyermekeiket. Nem, Aileen nem olvas a papeteei lapokban fagyhaiálról és 40 fokos hidegben elvţrzo katonákról és fa­gyos sínen kisiklott vonatokról. És ha olvas, olvan a számára, mint távoli rémmese rossz gvermekek számára, ami lehet, hogv nem is igaz. mert hiszen a valóság a mosolvgó nap és a kék tenger és a yachtklub szombatesti táncmulatsága a trópusi holdtöltébe^, armsly* ről oly nagy lelkesedéssel ir legutóbbi leve* lében. És szeretném megmondani Aileennek azt is még. hogv sajnálom. Sajnálom, mert az örök kék tenger és kék ég képeslevelezőiap szépségében nem tudja, nem tudhatja, mi az: egy havas fenvöerdő. Nem tudja, mi az, sítalpon átvágni havas erdei utakon. aiio£ oly nagy a csönd, hogy minden tiiievél ziz.i> zenése olyan mint egy paránri muzsika* hang. N^m tudhatja, mi a* megérkezni az erdei házba, amelvnek barátságos lámpafé­nye az egyetlen földi fénv a hideg, téli csil­lagok alatt. Adp^nnek soha nem volt kará­csonyfája és fehér karácsonvestje. És főleg soha nem érezte, mi az: várni a tavaszt, mikor hatalmas ütemben élet támad a föl­dön s hittel reménykedni abban, hogy ez a tavasz békét is hozhat a mi sokat szenve­dett. de olyan változatos és gyönyörű öreg Európánkra... (ML.) BUKAREST, január 11. A bukaresti magyar katolikus egyház kebelében miiködő mindhárom társa* dalmi egyesület vízkeresztkor társas­vacsorát rendezett a karácsonyi mii­kedvelő előadás szereplőinek tisztele­tére. Egy ilyen összejövetel bizonyára az iijiságok napihirrovatának fontossá gáig sem érne fel talán egyetlen érdé lyi városban sem, itt Bukarestben azon ban jelentős magyar társadalmi ese mennyé emelkedik. Á vizkereszti tár sasvacsorának az ad különös esemén; jelleget, hogy a katolikus magyarsáj vezetői egy meghitt, hangulatos est ke regében, jelképesen rótták le elismerő süket azok iránt, akiknek közremükö dése lehetővé tette egv szép erkölcs és anyagi sikert Ho^n, szegény magva gyermekeket felsegélyező ünnepék megrendezését. A jövőt illetőleg pertu úgy a műkedvelők, mint az egyesiile íek vezetői erőt és buzdítást meritet íek a testvéri szeretet jegyében lefoly összejövetelből. Lelkes pohárköszöntőt mondtak Koncz Ferenc, az ifjúsági csoport ai elnöke, Petke Ede. a csoport jegyzője Bákay Domokos titkár, Berkv Józse kántor, Márton Imre, a férfiíiga aleJ nőké és Fábián Sándor, a férfiíiga ve zeíőségi tagja, Bákay Domokos, Berky Jözset es Márton Imre az elismerés meghatott hangján kö­szönték meg az Ellenzéknek n't a nemes pártfogást, amellyel a buka* resti magyarság ügyét felkarolja. A jelenlevők mind a három szónoklat után hosszantarüó ovációval ünnepel­tek az Ellenzéket. Szikszay Gyula, la púnk bukaresti tudósítója , a lap vezetősége nevében biztosítot­ta a bukaresti magyarságot arról, hogy mint a romániai ossz magyar­ság ügyét, igv a fővárosiét is min­denkor szivén viseli az Ellenzék és mint a múltban, úgy a jövőben ist készséggel ad helyet minden közér« dekü problémának. I Bákay Domokos buzdító beszédben üzente meg ezúton is Bukarest egész magyarságának, hogy felekezeti és társadalmi különbség nélkül minden magyarnak a Népkö­zösségben a helye. j Az ünnepi hangulatot fokozta az est illusztris vendégének: dr. Aíbisy Jó ' zsef magyar nótaszerzőnek jelenléte, aki az egybegyűltek kérésére előadott néhány dalt saját szerzeménye bők Nagy tetszést aratott még Diószegi Bé­lának, a Bukaresti Magvax Dalkör te» 1 por szólistájának nótázás-a. KÉSVEK A VONATOK A FAGY ÉS A HÓVIHAROK MIATT. Bukarestből jeles* tik: Az egész országban «agy a fagy. Buko­vinában —30. a fővárosban —£3 fokot mér­tek (Celsius). A vonatok késésekkel közle­kednek a hóviharok miatt. A Fekeíe.tenge- ren vihar dühöng. A tengert siírii köd bo­rítja. KÉT TI T ÓRIÁSBA JÓT ÉPÍTTET AZ EGYESfil T-ÁLLAMOK. Washingtonból je­lenti a Radnr: A tengerészeti bizottság két uj 35.000 tonnás óeeánjáró építését vette tervhe. A hajókat nsv építik mew. hogy szükség; esetén repülőgépanyahajókká lehes­sen átalakítani. Uj ©lektpot'»eliniVgl ezak'iöny?! NÉMÁK: Elektrotechnika Második átdolgozott és bővített kiadás. Tel­jesen gyakorlati alapokra fekţetett szak- könyv. Közel 600 oldal, 3$0 szövegközötti ábrával, 22 táblázattal, 161 gyakorlati oéí* dával és 185 kísérlettel. Ára 432.— lej. Ef rádióskönyv: Molnár—Jovitzs, Rádiósok könyve, elméleti és gyakorlati kézikönyv. 419 ábrával, az 1940. yvi rádióujáonságok* kai. Bővített kiadás 445 oldalon, ára 216.—=» lej. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZ­TÁLYÁBAN. Kolozsvár, Plata Unirii. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents