Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-11 / 7. szám

■ ■+

BLLBNZfiK

Elengedik a kis bortermelők többlet*», gyasztási birságait, ha március 3 6

tik a többlet utáni adókat, hvek ° »

«anak el nanaszok a kisbirtokosok koreben

arról, hogy a pénzügyőrség a borszemlek ab

halmával magás büntetéseket ro ki a tér Kielőkre. ha a termésből többet fogyasztót- S a törvény által előirt mennyiségnél: es ha erre a többletfogyasztásra előzőleg nem

** e!5irt iíletékeket- £ hoztOT' , tény ugyanis világosan előírja, hogy egy

' naevkoru családtag mennyit fogyaszthat évente a bortermésből anélkül, hogy ezt a mennyiséget megadóztatnák. A penzügymi- nisztérhim még augusztus iÖ-an rendelet - teg utasította közegeit, hogy újabb re J- kezesit a borszemlék alkalmával csak akkor vegve.nek fel kihágási jegyzőkönyvet, ha a termelők nem fizetnék be azonnal a megab

lapított többletfogyasztásra eső bora o a

forgalmi adót és az illetékeket. Ez a ren Llkeíés »ionban o,ak azokra a azoloWky- honosokra is gyfimolosţcrmelokre 'onatko Pík, akiknek szőlője vagy gyümölcsöse nem íöbb két holdnál. A pénzügyminisztérium -most újabb rendelkezést adott, ame y esetekre vonatkozik, a™lkor a Pen*u£>

,ég még az augusztus 18-iki rendelet megjelenése előtt vett fel kilxágasi jegyzőkönyveket és vetett ki bírságot. Ha a megbir^a- t-olt termelők időközben mar kifizettek a büntetést, úgy a pénzt már nem kaphatják ‘vissza, ellenben, ha a kivetett bírság csak egyrészét egyenlítették ki s ez az összeg nem több. mint a birság alá eső szeszmennyiseg fogyasztási és forgalmi adója, valamint er- tékilletéke, Úgy ezt az összeget a szobán levő adóba és illetékbe tudjak be, míg ■- bírságot elengedik nekik. A szeszjovedek te- hát nem hajtja be a kivetett bírságot abban az esetben, ha a megbírságolt termelők 1940 március hó 31-ig, vagyis az uj pénzügyi év megkezdéséig kifizetik a többletfogyasztást, vagy indokolatlan hiány után a forgalmi adót, fogyasztási adót es ertekil- Íeteket. Ha a szemle alkalmával a pénzügyőrök bizonyos mennyiségeket elkoboztak, de még nem értékesítettek nyilvános árverésen. az elkobzott mennyiséget az adok es illeték kifizetése után visszakapják.

Megnyílt Marosvásárhelyen az EMGE téli taníohama. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Erriet szokásos téli gazdasági tanfolyamai

során január 8-án megnyílt az 1939—40- évi

harmadik előadássorozat Marosvásárhelyen. A tanfolyam előadásait a Kolping Legeny- egvlet nagytermében tartják. A megnyitó előadáson, amely hétfőn délelőtt 10 órakor vette kezdetét, jelen voltak: Miko László EMGE-felügyelő és a Marosmegyei földműves Szövetség elnöke, Seyfried Ferenc fia** dámérnök, EMGE-központi titkár, Anghi Balázs földmüvesszövetségi igazgató, Szász József Földmüvesszövetségi vezetőségi tag. Szőke Mihály nyugalmazott gazdasági szakiskolai igazgató és Biró József sármási föld- birtokos, aki különben a kéthetes tanfolyamnak vezetője é9 egyik előadója is. Â megnyitó előadáson megjelentek: ^ Jaro3s Béla pápai prelátus, marosvásárhelyi apát- plébános, Halmágyi János unitárius esperes és mint a tanfolyam egyik hallgatója: Csiky József református leikész is. Jaross Béla és Halmágyi János mélyértelmü rövid beszédükben fejtették ki az EMGE-tanfolyamok szükségességét é3 hasznát és kertek a* EMGE jelenlevő megbízottait, hogy egyház- községeik nevében is mondott köszönen-i- ket a tanfolyam megrendezéséért tolmácsolják az' Erdélyi Magvar Gazdasági Egylet vezetőségének. Csiky József református lelkész mint tanfolyamhallgatő mondott üdvözletei a jelenlévő előadóknak és köszönetét a tanfolyam megrendezéséért. Anghi Balázs ismertette az előadások órabeosztását. majd ima után Biró József tanfolyam* vezető növénytermelésből. Szőke Mihály állattenyésztésből, Gaal Elek helyett, minthogy csak később érkezhet Marosvásárhelyre. Mikó László kerületi felügyelő a szöllé- 32etből. végül pedig Anglii Balázs a gyümölcstermelésből tartottal, meg bevezető előadásaikat. A bevezető előadásokat ima zárta le. A marosvásárbelví EMGE-tanfo- lyara egyike a legsikeresebb tanfolyamoknak. Közel 70 rendes hallgatója van. de jelentős számban vannak a tanfolyamnak rendkívüli hallgatói is. Az előadások délelőtt 9-től fél 1 óráig, délután 3 órától 6 óráig folynak. Az elméleti előadásokon kívül az egyes gazdaságokban gyakorlati bemutatók Í9 lesznek. A hallgatók látogatást tesznek több gyiiraölcskertészetben is, majd a vajgyárban é9 a cukorgyár gazdaságában. A sikeres tanfolyam megrendezésénél Anghi Balázs, Szász Ferenc, • Tordav kerene gazdaköri elnök, Beta László földbirtokos, dr. Horváth Jenő orvos. C«iszár Lajos építész é3 számosán mások működtek közre.

Munkahelyen való mozgósításról a mezőgazdasági kamarák is felvilágosítást adnak. (Rador.) A földművelésügyi minisztérium felhívja a szőlő, gyümölcs, zöldség és rj.?,s* termelők, erdőtulajdonosok, konyhak^rté- szelek, úgynevezett paraszímalmok, traktorok és cséplőgépek tulajdonosainak figyelmét. hogy a szükséges személyzetnek munkahelyen való mozgósításra vonatkozóan a megyei mezőgazdasági kamarák feli ilágosi- iési _nvuitcuMjF-i ,t kgzcazdasác

Ipari fellendülés legyében telt el 193. éve

A nyersanyagai Any mind nagyobb gondot okoz az ipari üzemeknek:

szükséges külföldi devizák árfolyamát azonban alig lehet befolyásolni, ez ellen a nyerstermékeket feldolgozó vállalatok 6ora nehezen védekezhet.

FÉMIPARI ÜZEMEK

1939. év uj korszakot jelentett a romániai fémipari üzemek életében. A technikai felszerelés értéke is növekedett, hogy a belföldi igényeknek — hadsereg, mezőgazdaság, vasút, malomipar, építkezés, stb. --- eleget tegyen. Az eke, vaskapa, lemezek áia 1931. évi árakhoz viszonyítva olcsóbb kit és az 1939. évi áremelkedés sem öltött fan- taáztikus méreteket. A nyersanyag ellátás azonban mind nagyobb gondot okoz a fémipari üzemeknek s az érdekeit iparvállalatok kellő időben figyelmeztették a nemzet- gazdaságügyi minisztériumot azokra az akadályokra, melyeket a külföldről rendelt nyersanyagok leszállítása elé ott emelnek.

TEXTILIPAR

I A nyersanyaghiányt a textilipar is megérezte. Gyapot, gyapotfonai, gyapjú és gyápjufonal mind inkább hiányzik az utóbbi időben. A Törökországgal és Egyiptommal kötött gazdasági egyezmények azonban ismét megnyitják a beszerzési lehetőségek kapuját 3 remény van arra, hogy ezen cikkekből nagyobb mennyiségek érkeznek iparvállalataink részére,

BŐRIPAR

KOLOZSVÁR, január 10.

1939 kivételes nemzetközi eseményei az iparnak újabb gyors fejlődési lehetőséget biztosítottak. A hadsereg és a polgári la kosság ellátása különösen fontos feladatot jelentett, melynek megvalósításához minden ( vonalon uj tőkebefektetés volt szükséges, j hogv nemcsak a jelenlegi, de a jövőben elö- j álló összes igényeket is kielégíthesse. Ezen* i kivül az ipar hathatós mértékben járult a I közteherviseléshez, így a kereskedelem mei* lett az iparnak is főérdeme, hogy normális mederben halad az ország pénzügyi élete.

A helyzet tigy alakult, hogy külföldről mind számosabban keresnek romániai iparcikkeket. Főleg cement, cukor, papir, szóda, szappan és más ipari termékek iránt nagy a J kereslet. Ami pedig az áremelkedést illeti, ezt csak a drágaságot előidéző okok kellő ismeretével és megszüntetésével lehet leküzdeni, A drágulás egyébként sem észlelhető I kizárólag az ipartermelésben és kereskede- I lemben. Feltalálható a mezőgazdaságban is, . mert a belföldi árszint a külföldre kiszáili- ! tott termények áránál alacsonyabb nem ie- j hét, különben előnyben részesülnének azok« kik a külföld számára termelnek. Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak belföldi, de rajtunk kivül álló okai is vannak az áremelkedésnek.

NYERSANYAGHUNY

Az ipari termékek drágaságát elsősen ban a nyersanyaghiány okozta a mu!t évben. A külföldről behozható nélkülözhetetlen nyersanyagok ára a háborús helyzet folytán jelentékeny mértékben emelkedett. Ugyanakkor a belföldi nyersanyagok — gazdasági termé- ] kék ■— árában is emelkedés állt elő, amit erőszakos beavatkozással csökkenteni nem lehet. Az első és főtörekvés tehát az volt, hogy a nyersanyagok egyoldalú felhalmozásának elejét vegye. Ezt az intézkedést a külkereskedelem, a behozatal újabb intézmé- , nyes rendezése követte, mely a külföldről behozott nyersanyagok számláinak kifizete- í séí is lehetővé tette. A számlakifizetéshez

A romániai bőripar hatalmas fejlődést ért el a múlt évben, olcsóbbodást azonban nem hozott a termelés növekedése. Ennek okát elsősorban a nyersbőr árak emelkedésében kell keresni, melyhez hozzájárul a tahnire-kivonatok behozatali vámtétele, mely igen magas és a számlaárak 50 százalékának felel meg. Nem jelent tehát tényleges hasznot a bőrárak emelkedése. Az olcsóbbodáshoz külföldi nyersbőr behozatala lenne szükséges a jegybank segítségével, hogy kellő mennyiségű deviza álljon rendelkezésre. Ugyanakkor a vámtételek leszállttá» sál is kérik érdekelt körökben.

SPORT

Budapesti helyzetkép a magyar korcsolyáz

Kovács Gyula főmérnök nyilatkozik tapasztalatairól

KOLOZSVÁR. Közel egy Siete annak, hogy hazaérkezett Kovács Gyula főmérnök Budapestről, ahol kislányát, Borikat taníttatta a mükorcsolyázás művészetére.

Az Ellenzék munkatársa igyekezett elsőnek felkeresni Kovács főmérnök urat s megkérdezni budapesti sporttapaszíalatairó!. Készséggel és nagy szakértelmet elárulva válaszolt kérdéseinkre. A főmérnök nr egyike a legszorgalmasabb elméleti sportolóknak, aki képes volt egész nap a városligeti jégpá lyán lenni, őrködni kislánya dolgozása felett s tapasztalatokat szerezni mindennemű sportesemények alkalmával. így nemcsak a mükorcsolvázók apraját-nagyját s azok mes- J tereit ismerte meg, hanem szemmel kísérte a jégkorongozók, gyorskorcsolyázók munkáját is. Jelen volt az olasz—magyar vizi- csatákon, meg a bukaresti Rapid korongcsapatának vendégszereplésein is.

A korcsolyázás terén szerzett tapasztalatairól kérdeztem meg Kovács főmérnököt, ki a következőket mondotta: „Budapesten s általában Magyarországon a korcsolyázást s egyéb sportokat is valósággal iparként űzik, kitűnő, rendszerint külföldi oktatók irányítása melleit. így hát érthető. hogy komoly iskolázás folyik a sportágakban, aminek bü bizonyítéka a jobbnál-jobb ered menyek elérése, még külföldön is“.

CSAK NŐI UTÁNPÓTLÁS VAN...

Arra a kérdésünkre, hogv miként látja a magyar mükorcsolyázás jövőjét a Romániáéhoz viszonyítva, igy válaszolt: „Hát kérem, j meglepő az. hogy ott is éppen úgy, mint j nálunk, hiányzik az utánpótlás. Különösen a férfi- és páros versenyzők száma csökken.

A női versenyzők utánpótlóinak száma örvendetesen ţ^^vszik, A má£_ iól ismert nevek mellett: Bolond-lányok, Erdős Klári, Király Ede, Szekrénye9sy-testvérek, Kékesitestvérek, Popp Márta, Bódi Marika, ott találjuk még, mint értékes utánpótlókat Síé- esi Ágnest, Sári Marikát, Matusek Zsuzsikát és másokat.

Ami a páros korcsolyázást és a férfiakat illeti, — folytatta Kovács mérnök —- már sokkal aggasztóbb a helyzet; éppen, mint idehgza. Csak a Szekrényessy, meg a Kertész—Szilassi-párt s a legújabban együtt kísérletező Bareza—Botont] Éva-párt láttam dolgozni.

A férfi versenyzők közül Pataki katonáskodik s igy kevés ideje jut korcsolyázni, Terták meg vakbélmütéten esett keresztül e igy rá sem lehet számítani ebben az idényben. Kállay és Király Ede azok, akik az idei magyar bajnokság legkomolyabb jelöltjei.

A külföldi korcsolyázás hatása alatt, a magyar mükorcsolyázás is uj irány felé hajlik — mondta Kovács főmérnök. — Az akrobatikus mutatványok: szédületes ugrások, különféle forgások és a minél komplikáltabb figurák tökéletesen való elvégzése az, ami az uj célkitűzésnek alapja. Szóval a nehéz gyakorlatok tökéletes kivitele!

Saját véleménye ezt az uj irányzatot iile- tőlep az, hogy ha az ugrásokat és forgásokat ügyesen be tudnák iktatni a szemnek nagyon tetsző, ritmikus mozgások közé, jóval nagyobb hatást érnének el azokkal.

...A Rapid—BKE jégkorongmérkőzés főként az ismerkedést és gyakorlást eredményezte. Mindkét csapat tudásán alul szerepelt.

...Az olasz—magyar vizipólócsaták s különösen a másodnapi 4:4-es eredményű mérkőzés nem ió^^propagandát a vilăgot uraló magyar vizipólósportnak. A f. dett uszodában most is a legélénkebb nţ/, élőt folyik.

Olyan körülmények és sportolási leheti Bégek mellett, amilyeneket ott tapasztaltam,

fejezte be beszédét a főmérnök — -iem csodálkozom a sokszor világraszóló eredné-» nyék elérésén sem. íioldis Lászb,

KIVÁLÓAN SZEREPELT A STADIUL RO MAN RUGBYCSAPAT A BARCELONÁBA.'

BARCELONA. A Stadiul Roman rugbv- csapata két mérkőzést játszott Barcelonában Elei* nap 13:3 (3:2) arányban győzte k a varos válogatottját, második nap pedig 3. (9:3) arányban döntetlenül végzett Katalo- *»ia válogatottjával. A román együttes sik<

I fes propaganda útjáról szombaton érkező I haza.

OSLÓBAN ÚJABB NEMZETKÖZI gyors- korcsolyázó versenyt rendeztek. A győzte- sek a következők: 3000 m.: í. Bersins lett 4 p. 58.6 mp; 1500 m.: 1. Haraldsen norvég

p. 25 mp.; 5000 in.: 1. Mathiesen norvég ” perc 34 6 mp. Az összpontozás alapján a verseny győztese Haraldsen lett.

A BKE JÉGKORONGCSAPATA Belgádban első mérkőzését az. Illyria együttesével szemben 8:1 arányban nyerte meg 2000 lő. nyi Közönség jelenlétében.

AMSZTERDAMBAN a varos válogatott csapata 4:1 (2:0) arányban győzte le a hal- an.J^ válogatottat, melyből a fővárosi játékosok természetesen hiányoztak.

A FERNCVÁROS LABDARUGÓCSAPATA ANKARÁBAN harmadik mérkőzésén 3:Á Í0:h arányú vereséget szenvedett a váró* Válogatottjától. A magyar csapat ms Istám bulfaaG játszik.

A MAGYAR LABDARUGÓ portyacsapa» további mérkőzéséi: A Ferencváros január 10-éo Istambul válogatottjával, január 13-ikán Ujyerbászoo a Dulcis együttesével és január 14-iken Zomborban a ZsAK csapatával játszik. - A Hungária január 10-i ellenfele Athén válogatottja, 14-ikén pedig a görög válogatott lesz,

BÉCbBEN VASÁRNAP egy bajnoki labda- rugómérkőzést tartottak. Az Admira köDy- myen győzött as Amateure Fiai ellen 8:5 arány ban.

NÉMETORSZÁG páros műkorcsolyázó bajnokságát Becsben a Herber—Baier-pá~ nyerte meg kjs különbséggel a Fausic-testvérek előtt. 3, Korb—Noaek.

UJ 200 M-ES magyar hölgy hátuszórekor- dot állított fel Budapesten Novak MÜE 3 0S.8 ssp-cel.

TURISTASÁG

AZ ERDEI Yí KÁRPÁTEGYESÜLET HÍREI

Az EKE központi turista szakosztálya 1940 január hó 14-én, vasárnap autós sikirándu« last rendez Kisbánya-havasra, Indulás va» íárcap reggel 6 órakor a Főtérről, visszaérkezés este S órakor, Jelentkezési batáridó péntek este 8 óra. Jelenikrrni lehet az EKE' str. Memorandului 2. sz. alatti helyiségében minden este ő—S óra között,

SI1ANFOLYAM. Az EKE, mint az országos szövetség fflffiliált tagja a helyi nyugati sikerüieti szövetséggel karöltve siíanfoly»- met rendez. 2—3 elméleti, vetitettképes oktatás után a gyakorlati kiképzés következik a megfelelő osztályoknak kijelölt terepem A résztvevők három osztályt képeznek o. m, kezdők, haladók és gyakorlottak. Minden osztály gyermek, női és férfi csoportba oszlik. A résztvevő óhajának megfelelő osztályban kap beosztást, Á jelentkező a kiváltott tanfolyam bérletével a meghatározott sitere- pen jelentkezik a meghatározott sioktató* nál. A tanfolyamra jelentkezni lehet az EKE sír. Memorandului 2. sz. alatti helyiségében minden este 6—8-ig. Egv-egy oklatás 2—3 órát tart. A tanfolyam dija leckénként felnőttek részére 40 lej, gyermekeknek és diákoknak 25 lej. \ tanfolyamot a nagyközönség részére rendezik és azon nemcsak az egyesület tagjai, hanem vendégek is résztve- beinek.

Vetitettké pes előadás. Az Erdélvi Kárpát Egyesület központi propagandaszakosztálya a következő vetitettképes turista előadását 1940 január 11-én, csiitöitök este 8 órai kezdettel tartja a református leánygimnázium (Bra»ianu-ntea 24/a.) TI. emeleti nagytermében. Ez alkalommal Illyés István fog beszélni 8 Retyezátról.

EKE-bál. A január 27-én mesrendezendó EKE-bál meghívóinak a szétküldése megkezdődött. Báli meghívót az egyesület Memo- randului-utea 2. szám. L em. alatti helyiségében lehet igénvelni. A januári társasvacsora a bálra való tekintettel elmarad.

A Dermara (Echo) sport és kulturális egyesület turista szakosztálya vasárnap reged 8 órai kezdettel sikirándulást rendez Felel- te’ő—Mikes-teto —Árpád-c=ncs— Gorhó-vö,2 - —Kolozsvár ntiránnva! kezdők és haladó'-: részére. A kezdők a M’kes-tetőn kötnek kr ahol oktatásban részesülnek. Indulás a klub- há* elő) íPiata Unirii 21.) A kiráoduki- .. ezntlal hívjuk meg a szakosztály taeiait é? más érdeklődőket. Piesa sk. szakosztályve zető-