Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-11 / 7. szám
âtlIM gW* Ciaanikerlaífi nagy beszédei mooilotí Anglia é.s Francia- ország háborús célfairől Mtanjyí rn'inUziermUtHh renäVztfaa'll b’zíá <x rtyngafl híflnt- mák ■úySzsl sn}bei<? —> Bsszimt.ó a hibám* h^yzstfő! "2Sde: ................... . LONDON, január 1.0. Rador.) Kedden -t Mansion Hallébéti tartott meétíngea Neville Chamberlain angol miniskteH&nök faagy beszédet tftHotí. „fía béke idején nehéz volt az a hivatás, amelyet be kellett töltenem, — kezdte be, Riódét az angol miniszterelnök — ez az ál* IÍ9 még súlyosabb kötelességeket ró annak betöltőjére héborii Idején. Amennyire szerettem vpina elkerülni a háborút, most minden gondolatomat es teíféütet egyet* eél szolgálatába állítom és ezt min* deal megtenni, derék szövetségesünkkel, Efaöclaországga! szorosan egvjitthaíadva, ts evőíe-íem biztosításának érdekében. Mindent alárendelek ennék a célnak. Nétó fc próbélötfa meg kibújni ä ream nehezedé fel*16iséá alól. Mert ez az nj év valószínűleg dönt« jelentőségű lösz 3 Világtól téneíemben és bőr aránylag nyugodtan kezdődött, ez csak vihar elolt* csend. Ma éup ügy, mint 25 érvel ezelőtt, a világ minden részéről érkeznek Őfelsége alöttva* tói. -hogy .saját elhatározásukból résztVégye* n«k a öagV háborúban. Minden áldozatot meg keli hoznunk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy egy- . szer véget kell vetni á sétáé? támadó politikának. A levegőben, Valamint a szárazfoldön a jő* vő nagy háborújának még csak előjátéka folyik. Egyelőre csak a tengeren érte el tel* jés kifejlődését a háború és ezért a háború első hónapjának hadműveletei * tengeren bontakoztak ki leginkább. Baszémolé a fessaerí Általánosságban vizsgálva a helyzetet, | állíthatjuk, hogy az eredmény kielégítő. ; Németország tengeri ereje a háború elején ! snég majdnem egynegyedét tette ki a má ! hadiflottánknak, az elsülyeszlések követkéz* jj tehén eddig Sssesen 220.000 tonnát veszített; igen sok hajója pedig idegen kikötőbe, | vágy a Balti-tengerbe szorult. Ha az ellen* * ség által okozott veszteségeinket vesszük' j iekiötethe, ezek 122.000 tonnára zugnak, j azaz kereskedelmi flottánk egy százalékát Ş teaszik ki. Naponta többmillió tonnatartab | ma angol hajó szeli át az óceánt. A Royal j öak fe Courageous nevű hajóink, valamint kisebb hajóegységeink elvesztése a legkevésbé sem veszélyezteti a tengeren való tatalmánkat. Legfájdalmasabb veszteségünk sstonbaö fi derék tengerészeink halála, akik {&4 clsülyedt hadi* és kereskedelmi hájáÁ®B teijeeiteítek szolgálatért» Viazont a Graf Vőte Spee nevű német páncélos hajó legyőzése történelmünk egyik Segragyogóbb eseménye. Eísülyessíése nemcsak, hogy megszabad ttot* ta a déli Átlaoti-óceánt a hajó kalózkodása* tói, hanem az egész világon csökkentette a német haditengerészet tekintélyét. Közben m ellenségre nehezedő tengeti zárlatunk annak gazdasási nehézségeit ál- \ ísadóao növeli és gyengíti erejét“. * Chamberlain ezután Németország támadó ! módszeréiről beszélt, amelyeket Oroszország is niánzoti Németország hatalmát a lengye* j lekkel és csehekkel szemben felhasználva, ! ezeket a népeket minden gazdasági erőfor I írástól megfosztotta, kiéheztette, sőt niég ott- I hon.ikh'31 is eltávolította okéi, hogy helyet ad» I jón a bevándorló németségnek, akiket arra j kényszerítet.t, hogy elhagyják aet s földet, í ahöl őseik éltek s bár még nem folyunk nagy csaták a szerfiiz- I földön, készülünk a jövő eseményeire. A fegy- < véfrkezé» nagyszámú munkaerőt vesz igénybe ók mind több munkái kezet von el a polgári ífcrtaeléstUh így különösen « repülőgépgyárak I mini tu&gyobbaíáüüü munkást vonnak be * tertoeifsbß és valófiílnü, hogy ezzel kapeafr, I L-itbán a munkanélküliek la slkaitűaitást t*- i láitfhk. „minden Áldozatot meg kell HOZNUNK!“ Áldozatokat kell hozzunk tehát, mint az a totalitari* Németországban és a nagy iram eia demoktata államban történik. Takarékos* kodnunk kell és ellenőriznünk a behozatalt. Meg keli szorítani a nem feltétlenül Szükséges Cikkek importját, mert csak racionálisán élők őszi tett terv hozhatta meg 6 unitiéi tövi- debb idő nlait való győzelmet. Ha az évek kitartó munkájával megszerzett ékUiinvon*' hiúkat fenn akarjuk tartási», előbb meg költ nyerőik a háborút és minden niáoiíwn theg kell hoznunk a köz érdekében. Ugyanis a német kormány már régen élőké* síitette hódításait és étvágya öőtton nő. A német kormány tagjai tietn haboznak bevallani azt, hogy az angol birodalom megsemmisítésére törekednek„ ügy akarnak ók velünk elbánni, mini aft ed* dig kezeik közé került zsákmányokkal. Nekünk nincsenek bosszúálló vágyaink. Azt állítani, hogy a szövetségesek a német nép megsemmisítésére törekednek, perfid és fantasztikus ötlet, amilyennel esők a né» met propaganda élhet. A német népnek azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a háború elhúzódásáért és az elkövetkezendő szenvedésekért a felelősséget azok a zsarnokok viselik, akik a német nép feleit uralkodnak. Tudja meg a német nép, hogy a szövetségesek emberséges, igazságos és keresztény szeílemltea végrehajtott elrendeződést akarnak, amit nem lehet biztosítékokkal megvalósítani, mert ezek a tapasztalat szerint értékteleneknek bizonyultak. Az angol miniszterelnök ezután kijelentette, hogy Hitler kancellár eddig alkalmazott módszerei állandó fenyegetést jelentenek az európai kisállamok függetlensége ellen és folyton megsemmisítéssel fenyegetik a nyugata civilizáció erkölcsi alapjait. Németország magatartása az egész világosi tiltakozást váltott ki. Sebői sem volt nagyobb a felháborodás, mini Észak- és Délamerikábaa. A pápáÉrtesítés I Ä „CARMEN cipőgyár Bs Î a ÖTädftÄ megnyitotta fióküzletét Cl újon a Calea Rég©!© Ferdinand 19 ss* alatt (volt Hoffmann I» oipőűzlet)» n Elismerés a finnélcnek Ézntáti Fiunországra került a »or, amelyet egy Néme.torssággg! szoros kapcsolatban levő áíláíte támadót! meg. Finnország ma az erő* mik elféö harcol, akáresaíc mi. Csodálattal olvasunk e nép hősiességéről és biztosítjuk, hogy a Népszövetség hatóro- i mtp pétit marüd egyszerű formalitás. SEGÍTSÉG TÖRÖKORSZÁGNAK Törökország szintén olyan állam, amely rokónSfecnvüteket érdeaieite ki. Ez az állam «fm tépett a háhorüha. áe a borzalmas föld* SELECT MOZGÓ Trnre—nsaa iTrmruir rengés karasztrőfájs és az firviíék ott több áldozatot követeltek, mint amennyit a hadviselő nemzetek a háború kezdete ót» saen- védték. Chamberlain ezután megemlékezett aá Anglia és Franciaország által a séereóesétle* nüí járt. török lakosságnak nyújtott segít* ségroí és dicsérő szavakkal emlékezett meg a török lakosság bátor magatartásáról. '„Az an* goj é.s írámía kormány értesítette az ankarai, kormányt, hogy hajlandó Törökországot min* den lehetséges módon segíteni. wmmmmmmm hoz intézeti szózatában az Egyesült-Államok elnöke kijelentette, hogy a Gonosz szellemét csak a világosságot és békét kereső emberi« eég baráti igyüílmüködésével lehet legyőzni. Tökéletesen egyetértek ezzel a kijelentéssel, lía azonban a Jóság szellemének keli győznie* akkor ennek a magasztos célnak érdekében Bem szabad takarékoskodnunk vérünkkel és javainkkal. Egységesek vagyunk: a birodalom minden aépe, nagy és bátor szövetségesünk* Franciaország és mindazok, akik megértik, hogy az egész civilizáció sorsa függ győzeb mü'iktőL mindannyian támogatnak benaün* kot. Egy ilyen hatalom ellen a Gcnogz szel* íeme hiábavalóan harcol. Az újév küszöbért fegyvereink erejébe és ügyünk igazságába vetett törhetetlen hittel tekintünk s jövőfea ™ fejeste be beszédét Chamberlain oainísztézi I elnök. 99Nmpféí-napm növekszik a Franciaországba érkező angol katonák száma!“ Csütörtökön mindenkit érdek,6 premier, A noJern tec inika egyik öíödájáftak, a telefonrnk fe'feJe :éiét, tzíaimas for* du’a'okban gazişg történek keretében mu'ata be GRAHAM BELL ÉLETE elmen St feí^íón fertaUlój nik kizdelmes életéről ké- Szül.mesteri film. Fősz, D3N AMECHE LORETTA Vö'JNÖ, HENRY FONDA* ■A beadás hősének renikivüí érJekes, yá tozaios l irü.iíte, me yet a világvárosok mozgói a közönné * állandó fisuUjt érdeklői se míl'ett vjitertek. Ma ötoFára: ASSZONYOK SZÁLLODÁJA. Fő^efenb^t UMD\ DARNELL, „El vagyunk erm határozva, hogy meg- nyerjük ezt a háborúi" Ä* angol ymmsz terel nők kitért esutáa azokra az ellenvetésekre, amelyek ezeket az óvintézkedéseket túlzottnak tartják. „Nem hiszek úbbati mondotta — hogy a veszély esőkként volna rí meg vagyok győződve arról, hogy‘-nagy hiba volna, ha. letérnénk oţ eddig követett útról, Nem hiszem, hogy voí* na a világon házafmaahb aép, uveAy (kész feláldozni magát hazájáért, vagy elveiért. El vagyunk határozva arra, hogy megnyer» juk ezt a háborút és véget vetünk « nemei politika jelenlegi szellemének. Nea« Vagyok benne biztos, hogy Ncraélors&ág- bäü mindenki megérti, hogy ki ellep irányul é? ti itüzde <etö, ügyhögy eddig még netn látott borzalmas babomnak nézünk alépe. H»* I .AZ ANGOL HADISZÁLLÍTÁS! MINISZTER RÁDIÓBESZÉDE ! LONDON, január 10. (Rador.) Leslie ! Bürgin hadiszáíUtási miniszter hétfő« I este beszédet mondoöt, melyet a fran* cia rádióállomások is közvetítettek. „Tudom, *— mondotta — hogy n brit expediciós hadsereg még nem elég jelentős, de Önök Tudják, Hogy csak elő* Őrsökről van sző.  Franciaországba érkező angol katonák száma napról* napra növekszik. Láthatják, amint egymásután jönnek a menetoszlopok d számuk növekedését rövidesen érezni fogja az ellenség is. De tudnia kell, hogy nemcsak embereinkkel, de ágyú* útikkal és motorizált jármüveinkkel is dolga lesz. Tudomást fog szerezni etis. j béreink ádáz elhatározásáról, Totállá j háborút ígérlek nekünk. Elfogadtuk a kihívást és pénzügyi tartalékaink min* I den erejét is harcba dobjuk. Lelkesedéssel vettük tudomásul, Hogy Francia* ország és Anglia azon az utón vannak, I hogy egybeolvasszák erőforrásaikat* I Nem ttiíkönnyü haíárn erőforrásait féb l méfftí, H.sdfeSáZereféSs “éren a brit ipsr í éjjeNl&ppa! dogozik, hogy elégét té- I gyen a Néftiétbrázág eilen! háborúi i óriási méretű követelményéinek. Nagy* britaiiniá háborús erőfeszítése! nem CÉiak anyagi téren támasztanak igényeket. Az angol szellem nem szenved tő I rést. Ez a nép büszke és kész az ellen- ' állásra. Mélyen hazafias és hódolatiéi- j jes királya és szabadsága iránt. /Meg* íngathatatlanuí meg vagyunk győződ- I ve, hogy győzni fogunk. Mellettelek harcolunk és bármilyen erőszakot Is fiú . kaJmazzusiák ellenünk, hüséges“ék m»* j radünk jélszave.tökhoz, melyet veletek üsmétsiysik: SU aseaaek átiJ** M auloHrancia eőu jtfmliiíaa£s A fráűcía—angol együttműködésnek és hü* máísííg felfogásnak újabb bizotíyitéka ez és szép példája a&nsk ä heosősége? kapcsolat- öák. amely úgy katonai, mint pénzügyi és gazdásági téren összefűzi a két államot. ' Megvagyok győződve arról, hogy ennek az együttműködésnek a háború befejezése sem fog végei vetni. Ez oz együttműködés szélesebb alapokat it nyerhetne és még jób~ heti elmélyülhetne. Semmi sem könnyítené meg inkább az eljövendő békés újjáépítés munkáját, 3eiftmí éeö2 járiílhaíca inkább hőzzá az-éred*. mények állandósításához és ahhoé, hogy á lobbiig eüíópai állass, soí a világ Összes álla* mai között h ha sorai 6 . gazdasági ő^3Zhana íöjjőn Jétre.” ’■ s. Chömheriőira essntán mielőbbi jö1 fcrslaSt Íklváraí a k^Bîiyă balesetei szenVédeíí Daladie-r ,fraaéia JIj?.S19Zíaf£ííííöScHíí'Íc ééi arîASrîc m fn deséáck adott kifejezési, hogy a babona okozta nehézségekben az angolok is ugyanolyan mértékben fognak részt venni, mint e. francia nép. Rámutatott azután arra, hogy az érvényben levő törvényrendeletek értelmében dnglia több, mint két és félmillió személyre terjesztette ki a hadkötelezettséget. Fía ebhez â számhoz hozzávesszük az aktív hadsereg, a tartalék és eegédsZolgálatosok létszámát mondotta -*** valamint azokat, akik a háború kitörése óta önként jelentkeztek, Valamint az egyre növekvő légi és tengeri haderői, sznhi serii tagádhaijú azé az óriási hátaao.sí, omit Anglia s hadseregének fejlesztése érdekében tnegtett. Légvédelmi érőink éjjebnöppal szolgálatban vannak, légoltalmi tüzérségünk, megfigyelő léggömbjeink és va- dáíZrépíilőgépeíük éberen őrködnek bastoisrAKi's. (tiztior.j! A jfinnar v-en regges «:*= | dotí francia közlemény szerint hétfőn éj* & zaka különböző pontokon ellenséges őrjá- j: stokat vert vissza a francia tüzelés. BERLIN. (Rador.) A német legfelsőbb ks- , ouai parancsnokság január 9-én a követke- | őket jelenti: Különösebb esemény nem tőr- | ént, csupán felderitó járőr- és renülőtevé- i ;enység folyt, Repülőink az ÉSzaki-tentter j egészakibb vidékén voltak felderítő utón. j LONDON. (Rador.) Hivatalosan jelentik, togy egy ellenséges repülőgép angol hajót i ámadott meg kedden, Anglia keleti part- j án. Az angol vadászgépek nyomban az el- j enséges gép üldözésére siettek. A partról lélelőtt tiz óra tájban robbanást hallottak, aajjd az angol repülők nagy magasságba» epiilve, visszatértek állomáshelyükre. LONDON, (Rador.) A „Times“ repüléi- igyi rovatának szerkesztője 6zerint az anul légügyi minisztérium számos olyan fény* j ;épet tesz közzé, melyből a közönség meg- j llapithatja, hogy az angol repülők nemcsak j légi harcokban és az ellenséges eroditmé* I tyek ellen intézett támadásokban állják j íí.eg helyüket, de alacsony repülés közben j örténí fényképfelvételekkel is bátorságról | S elsíántságról tesznek tanúbizonyságot. EGYSÉGES VEZETÉS ALÁ HELYE* j ZíK A FRANCÍaOESZÁGá LÉGI { HADERŐKÉT LONDON, (Rador.) A „Daily közit, ! úgy á fránciaorBaági Angol légi haderők üiönbőző csapattesteit egységes vezetés j leÍyeéik, Rövidesen egy magaäriögü repülő- . iszt veszi át a légi haderő vezetését, aki a [ iort tábornok Vezetése alatt álló brit hao- ■ rőhöz tartozó repülőkalöíiitKsiényeket fog- j a ellenőrizni. Sikerült tehát á franciaországi hrií had* j rők repülőivel szorosabb együttműködést lérni. Az uj rendszer megszünteti a (ran- ' iaországi brit légierők kettős ellenőrzését s íámudó erejüket növeli, jelenleg a iégs rők egy része Flayíftir sltengemagyíóí ; ügg, akinek a fŐhadíszállása Angliában vaa, ţ levitt légi nMurRsdi £fliemÖFzé$t: «i*4S,
