Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-10 / 6. szám

I 9~4 Ö január I Ü.

EL'LE V7. £ K

Éjsxalk«*» eg ye dili

frit* THURV LAJOS

Az orvos nagyon bijtohy talonul nyilatkozóit, tulajdonképpen semmit sem mondott, ami megfogható lett volna, ügyelőre feküdni kell, még pedig lehe töl ég mozdulatlanul. A bal nincs olyan Stádiumban. hogy műtéti beayátkozásr ra lehetne gondolni, a cél éppen az, hogy bizonyos idő múltával éz a be*- avatkozás lehetséges legyen. Hogy mennyi az a bizonyos idő? — erről egyelőre kár volna beszélni, ezt a további fejlemények fogják eldönteni. A fontos a fekvés,, a lehető mozdulatlanság, a kielégiíiö, de az előírásnak megfelelő táplálkozás, egyszóval a szer vezet megerősítése és előkészítése. Minderre természetesen legalkalmasabb volna valamelyik szanatórium vagy kórház, na, persze, annak anyagi akadályai vannak, ebben az esetben meg= lelek ez a szobácska is, a szükséges gondozás és ápolás, ugyebár, rendelkezésre áll, Jó, akkor nem fesz semmi baj, időnként majd eljön és megnézi a beteget.

Az orvos elment* és az asszony egyedül maradt. Tágra nyitott szemekkel bámult az ajtóra, amint becsukódott az orvos mögött, de egy pillán fiit múlva' már nem látott semmit maga előtt, csak sűrű, szürke félhomályt,' amelybe beleveszett az ajtó, a kis szoba ócska bútoraival és minden egyéb. Mintha a jövőbe próbáit volna belenézni, az eljövendő hónapokba, ki tudja, hány egv- xnásután következő hónapba, az órák végtelen hosszú sorába, de nem látott semmit, csak a teljes bizonytalanságot. Nagy, bénító félelmet érzett, leli unviia á szemét és halkan kiáltott ú* iám it. Istenem, segíts. Senki sem hallotta a hfl'ngját, nem is szólt többet.

I- Estefelé bejött hozzá a nehézkesen totyogó kövér öregasszony, akitől a szobát bérelte, megkérdezte, hogy adjon-e valamit enni vagy inni, azután, hogy a beteg csak a fejéti rázta, álído» gáft égy darabig résztvevő,' sajnálkozó -arccal, tanácstalanul az ágya előtt és végre elment. Nem sokkal azután bejött örz.s-e néni, az Öreg cseléd is, kör ménymagievest* vagy meleg kávét ajánlott, de az asszonynak nem kellett semmi. Odakint beailkonyodott, a szó bábán minden árnyékba, azután sötétbe borulti Az előszobában még egy darabig fel-alá topogott a két öregasz- f sziony, de nemsokára elcsendesedtek ők is. nagy, teljes csend támadt, amely lassanként nyugtalanító, fenyegető jelleget öltött. Az asszony megmozdult, próbált felülni1, de eszébe jutott, amit az orvos mondott és csendben maradt, csak bámult bele éberen, összes érzékeit megfeszítve, a sötétbe. Arra gondolt, hogy nagyon jó volna égy pohár limonádé, már nyúlt is a csengő után, de hirtelen meggondolta a dolgot; nerh kelti fel szegény örzse nénit, Feküdt tovább.

„A béke ma

és íéiénhem íéveíyeg m sötét és kietlen utakon**

XIL Pius pájaa benétis a nawelkösl halvzaîrăl

VATI KÁN VÁROS, január 9. (Radot.) A római arisztokrácia vezető tag jaimak fogadása alkalmával a pápa Őszentsége beszédet tartott, amelyben a nemzetközi helyzetet Is érintette. ,.A béke magánosa« és félénken tévelveg a sötét és kietlen utakon. Az óvilág és az uj világ emberisége egy aránt féltő aggodalommal igyekszik tarlós utakra vezényelni és a béke ujjáteremíésének nehéz feladatáért testvéri erőfeszítéssel küzd“ —- mondotta a pápa.

a becsületrenddel tüntették ki goi hadsereg iő

PÁRÍS, január 9.

(Rador.) Churchill, az angol ad mirali tás első lordja, hétfőn reggel az angol főhadiszállásra érkezett Ironside tábornok vezérkari főnök kíséretében. A nyugati hadszíntéren levő angol főhadiszállásra francia részről üamefin és

j Georges tábornokok érkeztek. Tisztele j tükre Gorth tábornok, az angol expe- i diciós hadsereg parancsnoka villásreg* I gelit adóét, amelyen Gamelin tábornok I átadta a francia becsületrend nagyke j resztjét Gorth és Ironside angol tá J homokoknak. Ili alkalommal Gamelin kiáltványt intézett a hadsereghez.

SELECT MOZGÓ LEGKÖZELEBBI SLÁGERE*

GRAHAM BELI« ÉLETE..»

A telefon fátalálójátnk drámai fordulatokban teli életéről stól ez az érdekes film, meWnek főszerepeit RORETTY YOUNG, HENRY FONDA és DON AMECHE alakítják utólérhetetlen sikerrel,

Ma

Asszonyok ss álló dája*

Főszerepben; LINDA DARNELL

au**

ELISHA

leiaiosidásásialc feilesnémyei

E$f@tore nem hívták össze t•efidki" vüli ülésszakra azmngűt parlamentet

LONDON, január 9. (Rador.) A Reuter diplomáciai tudósítója azt jelenti, hogy Hore Belisha lemondása ügyében egyelőre nincs szó a parlament rendkívüli összehívásáról. A parlament január 16-án rendkívüli ülésre gyűl össze, amikor a lemondott hadügyminiszter . személyes nyilatkozatot tesz lemondásának okairól.

A munkáspárt nemzeti tanácsa elhatározta, hogy egyelőre nem foglal állást és ezt csak akkor teszi, ha a kérdés minden oldalról tisztázást nyer. Munkáspárti körökben attól félnek, hogy Hore. Belisha lemondása a volt hadügyminiszter által tervbe vett újításokat veszélyezteti.

LONDON, január 9. (Rador.) A lapok továbbra is Hofe Belisha lemondásával foglalkoznak. A „Times'* azt állítja, hogy nine: szó a miniszter és a tábornokok közötti összetűzésről. A lap emlékeztet arra, hogy

I Lord Gortoí, kit azzal vádoltak, hogy szere- I pet játszott a hadügyminiszter lemondásában, j maga Hore Belisha nevezte ki. A lap cáfol*

1 ja azokat a híreket, melyek szerint a vezér- 1 kar szembeszálit volna a Belisha által mc-g* valósított reformokkal. Az egész hadsereg — irja a lap — hálás Hore Belishának, főleg a kombattáns katonai erők demokratizálása* ért, melynek kapcsán lehetővé tette bármilyen rangfokozatú katona előléptetését, ha megfelelő képességről nyújt bizonyságot.

LONDON, január 9. (Rador.) A „Daily Mail'" politikai szerkesztője szerint lehetsé* ges, hogy Chamberlain Hore Belisha kiválását és Sir Oliver Stanleyuek kinevezését követően nemzetvédelmi minisztériumot szervez, mely hivatva lesz az összes fegyvernemek vezetését ellátni. A minisztérium élére Winston Churchill! állítják, ki az ország maradéktalan bizalmát élvezi és az összes pártok soraiban igeu népszerű.

Jx

amely számos ember kenyere, székrekedést és emésztési zavarokéi okoz. Sok keserűség jár ezekkel. Előzze meg o bajt. „Leo-PiUs“ révén, mielőtt .‘ironikussá váino. „Leo-PiHv* kizárólag oövényi hashajtó ét hatása enyhe és- biztos.

Kapható: ?0 vagy 60. labdacsot tartalmazó cs o n o q o I á t b o a.

megkezdődött az uj költségvetés előkészítése

BUKAREST, január 9. A pénzügyminisztériumban megkezdték az 19-10—194L évi állami költségvetés előkészítését. Az egyes miniszteri tárcák költségvetéseiket már előterjesztették.

hogy Barnard, Shaw világhírű, darabjára, a Pygmalionra készül a Thalia prózai társulu- ra. A remek darab, amelyet különben a hú- ború:; Londonban és Budapesten is nemrégen újítottak jel óriási sikerrel, nálunk nagy előkészületek után, uj, egyenesen a darabhoz tervezett díszletekkel kerül színre, elsőrendű szereposztásban*

hogy igen nagy az érdeklődés az e héten- pénteken szinrekerülö Az Alterego cirnü, briliiúns Asztalos Miklós-vigjáték iránt. A darob igen nagy sikerrel került színre Váradon,"

hogy a budapesti színészek élére került Tompa Pufi egyike ma a legjobban foglalkoztatott budapesti színészeknek. Tompa esténként a Fővárosi Operettssinhúzbun lép fel, ezenkívül például Szilveszterkor sorra pend Űzte a szilveszterestéket, fellépett a Zene- akadémián, a Városi Színházban, a rádióban „Tompa Pufi székely góbéságai“ címmel szerepelt a nagyszerű kolozsvári színész a rádióban, ahol ezt a müsorszámot olyan siker követte, hogy állandóvá fogják lenni, Tompa Pufi e sokféle szereplése mellett filmszínész is, sőt egyike a legtöbbet szerepeltetett magyar filmsztároknak. Eddig az Us Bencében., a Szegény gazdagokban, a Nincsenek vétet- lenekben és A nőnek mindig sikerül cimü hangosfilmben játszott főszerepet. Legújabban Budapesten Gárdonyi Géza halhatatlan, kedves Írásának, a Gore Gábornak megfilmesítésére készülnek. Tompa Pufi a készülő filmben a címszerepet játssza. Durbints sógort Pcthes Sándor és Kacsa cigányt a Kolozsváron ugyancsak jólismert Berky József alakítja;

hogy Lcrincz Viola gyergyószcntmiklósi urileányt, a város közkedvelt műkedvelő primadonnáját, a .,Kéknefelejcsu Erdélyi Magyar Dalirodalmi Társaság egyik legtehetségesebb magyar nóta efőadósmüvésznőjét eljegyezte Sz. Nagy Endre Erdélyszerte ismert dalköltő, a Dalirodalmi Társaság főtitkára, dr. Nagv Endre, a világháborúban hősi halált halt néhai jónevü budapesti ügyvéd fia.

Valahol bizonytalanul, halk nesz támadt a csend mélyén, az asszony felfigyelt, hallgat’ódzotí soká. Végre rájött; az óra trik=takoít valahol a belső szobában, egyhangúan és szabályosan, irdndiíig jobban és tisztábban. Hallgatta soká, a tik-takolás mindig élesebb és hangosabb lett, azután gyorsan elhalkult;, meg is szűnt egészen, A szeme nyitva maradt, nem aludt, de ébren sem volt már, fél öntudattal sülyedt el a bizonytalan érzékelésekben,

...A kis szoba nem volt már sehol, otthon, Marosvásárhelyen álldogált a régi udvarház tornácán. Látts a fehér oszlopokat, a virágágyat az udvalr kö« zepén, a néhány poros muskátlit, meg az egy-két rózsatővet a középen, A tornácon, előtte állt 8iz anyja, fekete csipkefátyollai a fején, sétára kiölíöz» ve és nagy konyhakést tartott a kezében, azt nézegette szigorú, vészlljósló tekintettel. Őmaga oldalt állt piros« pettyes fehér ruhájában és félelmében szepegve várttá, mi következik. Mitől félt és mi történt tulajdonképpen a konyhakéssel? Igaz, hogyne, hiszen éppen most történt az egész. Sokáig játszottak atz udvaron a szomszédban lakó Laci fiúval, valami röppentyiijátékuk volt, a vásárból hozta a fin. Fényesen csillogó kis foádogpropeilert lehetett a

I magasba röpíteni a szerkezettel, so=

I káig zugaiiták és szaladtok utána,

: amerre leesett, amíg egyszerre éppen a kapubejárat feletti kis párkányra szállott alá, A konyhában megtalálták a régi karácsonyfát, annak nekiestek a nagy konyhakéssel, levagdaiták az ágaik úgy piszkálták le a rúddal a propellert a magasból. Azután egyszerre ott állt a tornácon az anyja, kezében az össze-vissza csorbult1 konyhakéssel, vé&ztjőslőan szigorú magatartással. Egész testében reszketett, úgy félt attól, ami -következik, de hirtelen mély« séges csodálkozás fogta el. Mi ez? Anyját nyolc évvel ezelőtt temették el Desen, egy pillanatig a pap hangját is hallotta, amint a koporsó mellett beszéli, azután már nem hallott semmit, elmaradt mögötte az egész íelenés.

Most már a kislányát látta maga előtt, akit otthagyott a régi házban, a Szamos partiján. A gyerek az asztalnál iiit, ebéd után lehettek, mert együtt volt az egész család, előttük üres tá= lak éis összegyűrt asztalkendők voltak az asztalon. A kislány felkelt és azt mondta; kedves egészségükre, apukám, anyukám. A férfi ránézett és bólintott; a betteg asszony tisztián látta maga előtt az arcát, a makacs, erélyes j vonalú állat, a kis szemölcsöt a szeme 1

I alatt és a szürke szemek áthajtó fekin- ; tétét. Nyomban keserves erőfeszítéssel I kezdett gondolkodni: ugyan miféle ember tulajdonképpen ez, akivel négy esztendeig egyiHt éltem, a kisleányom apja? Jóakarata, vagy gonosz, nagyszerű és kiváló, vagy ilyen közönséges erribgr? Rájött arra, hogy igen-igen keveset tud erről az emberről és hogy talán ez volt egész életének nagy hibája, azután már csak éles, kegyetlen fájdalmat érzett. Most jutott eí a tu- I dalába az, amit a kisleány mondott: ] anyukám. Ezt a szőke asszonyt nevezi ■ anyjának, ezt a másikat, aki az ő he- j fyét elfoglalta. Oh, Dienern.

Hirtelen riadt fel kábulatából, erősen borzongott a takaró alatt. Csend volt megint, nyomasztó, nehéz csend, csak jóiüö múlva hallatszott, uiból balkán, nagyon távolról az egyhangú ke- I tyégés, amelyet az óra ide-oda lendülő ; ingája támaszt. Az asszony felemelte a kezét és megtapogatta homlokát, amelyet kivert a verejték. Az első éjszaka, 1 gondolta fáradton, az első a) sok közül: milyen jó, hogy nagy része elmúlt, már. Nagyon későn lehet, hajnal Felé... Az óra hirtelen berregni kezdett, nagyot kattant, mindjárt ezután halkan, mesz= szire hallatszott az óraiités. Az asz- szony a párnáról kissé felemelkedve feszülten figyelt: egy, kettő, három, öt, hét, kilenc... Este kilenc óra van.

Visszaesett a párnára, valósággal megbénította ez a felfedezés. Mióta fekszik itt a sötétben, hol ébren, hol félálomban, mióta kiizködik a csenddel, a sötétséggel, riasztó rémképekkel és még mindig csak kilenc óra. Mikor ílesizf tmég reggel é3 mikor lesz még holnap éjszaka és mit hoznak ezek az órák, amelyek nem akarnak elmúlni sehogy, régi emlékezést, félelmei, nyugtalanságot és valami tompa távoli rettegést. Vájjon rászánják«e magukat az orvosok arra a műtétre és mi lesz akkor, ha operálni fogják? Egyetlen nagy belső megrendülésben megértette, hogy az életéről van szó, a halálról, amely fenyegető, sötét és végtelen mint ez az éjszaka1 és amely most hó napok hosszú sorára, ijesztően bizony** talan időre reá nehezedik. Szeretett volna fellázadni ez ellen a fenyegetés ellen, megpróbált hirtelen felfedezni i magában uj életerőt, nagy akarást, amellyel talán belekapaszkodhat az I életbe, azután csak csüggedten, fárad j tan legyintett, a keze alig mozdult j nieg a takarón. Csak ez a végtelen sok í éjszaka ne volna, ez a lassfn-lassan ! húzódó idő. Istenem, legyen már reg- ! gél, virradjon már és ne legyen sötétL.