Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-09 / 5. szám

XmtflVTr—---­Rí-GÉLVY — Mit tudom én — felelte Paolo szokott híuvaveti modorán — a Yiule Munzonia eredtük fel egy penzióból a* úrral. Az ur kivitte az állomásra uz öreg siguora elé. Nem hallottam mit beszéltek, eeak azt látom, hág} u\iud a háromnak rossz kedve van. tVfui egy cigarettája.* — Vau a kouvbábio. És mondja wik, •— Mit tudom én. Hogy nein ímkozenk való, azt a vak is láthatja rajta. Olaszul tud, itat hallottam, de idegenül ejti ki a szavakat. .Aat gondolom, hogy az ur nagyon kedveli, fíekeru nem tetszik, sovány kis jószág. 'Nein olyan .gusztusos, mint maga. Indultak befelé a konyhába. Paoio bele- csípett Ermiuia karjába, Ermiuia ránézett, elpirult: ;— Meg .van maga bolondulva, fiz eve is­mer és most kezd egyszerre udvarolni. De édes melegség ömlött el a szive táján. Paolo mégis észrevette. Nem volt hiábavaló at sok dugott- likőr, meg befőtt, meg ciga­retta, amit olyan nagy lelki tusakodás után szállított ki az ebédlőből a konyhába. * Anikó ngv ült egy röldhuzatu széken, mint egy vádlott a bírái előtt. Nem tudta vai van vele. Szeretett volna valamit mon­dani. Kedve* lenni, ha nem is tulkedves. De leşalâLb mondani valamit. Éa nem jutott semmi sem (u eszébe. Mintha elfelejtette volna a leckét. Mintha elfelejtett volna ola­szul. Signora Emilia salottojábaa teáatak. Me­reven és ünnepélyesen. Fernando éppen a csillár alatt ült, kezében a teáscsészével mz> néha biztatóan rámosolygott. ó közben né­ha visszamosolygott és egészen hülyének érezte magát. t— Megdermesat az savóé*« -=» gondolta magában. Eszébe jutott, hogy mit szólna Judit, ha *látná. Előbb nevetne, aztán dühös lenne. * he Judit lenne az ő helyében, felugrana, el- áéaladna és becsapná az ajtót. Ee az öreg- ákszony úgy néz rá, mintha meg akarná foj­tani Attól a perctől kezdve, hogy Fernando ^bemutatta a Termininél az állomás zűrzava­rában. állandóan ezzel s gyilkos tekintettel nézi. Mert Fernando igy mutatta be: ■ —- Anikó, az én kis magyar menyasszo- .nffyonx •' ♦ o l Hiába mondta Fernandonak, hogy egészen .lehetetlen ötlet igy kivinni őt az állcmátfa és meglepni vele az öregasszonyt. Mintha ,csak sejtette voina, hogy az öreg olasz édes­anya, nem fog örülni neki De ilyen fagyos fogadtatásra igazán nem számított. I Hiába súgta neki oda Fernando az autó­dban: — Nem kell tőle megijedni. Most fáradt, mert utazott és szomorú, mert a nagybeteg nővérétől jön. Különben sem barátságos a természete. Majd meg fog szeretni . . , ' __ Nem, őt ne szeresse meg! Látni sem akar- ;fe. Ha egy csöpp szive volna, lenne egy jó ?sz.aya a számára. Láthatja, hogy meg van ijedve. Most olyan hirtelen és éles hangon szólalt meg az öregasszony, hogy Anikó kezében megrezzent a csésze $ a tea egy cseppje a tányérjába hullt. ■—• Szóval, szereti a fiamat? —- Î . . . igen signora. — Hm. Ls a fiam vájjon szereti saagát? A fiam szeszélyes. Fernando csititó hangon mondta: —• Ugyan, maminna. Persze, hogy szere- 'Jena. És te is nagyon fogod szeretni. U- *v- Lehet — szóit az öregasszony és tea- süteményt rágcsált. Nem kell hogy szeressen, nem kell hogy Iszeressen — gondolta Anikó és nézte a szá­mvég mintáit. Fernando tulélénk hangon magyarázott. ~ Mindig ez volt a vágyad édef^pvám. TJát racsí teljesül. Minden rendben van, jö­vő Jiéten esküszünk Anikóval. Alig vártam, hogy ■ hazagyére. Két heti szabadságot veszek^ elutazunk egy kicsit dé^re, meg akarom mu­tatni ennek a kislánynak azt a vidéket, ahoi te szegény apával olyas boldog voltál. Aztán hazsjöviink és . , . itthon lesztek, Remélem, hogy a terveias ellen nincs iemnií kifogásod? — Nem iehet fiam. Nagykorú vagy. Én mar csak egy szegény öregasszony vagyok, asitíek nem lehet az életedbe beleszólása. Kisasszony, vegyen még egy teasüteményt.-i--. Az Istenért rnaminna, csak nem mos­dod- Anikónak, hogy kisasszony. —- Sn nem tudom m ilyen hottentotta sáfej vekét;’ megtanulni. Bolond. bolond, bolond öregasszony — gondolja Anikó és hideg a keze, aaîsî a jég. , Az. öregasszony feláll. — ■ 'Bocsásson meg kisasszony -— mondja — fáradt vagyok. Isten veled fiam. Csak szórakozzatok tovább nyugodtan. És úgy ment ki, mint egy trón ja vesztett királynő. 3í írta MARIOS ULI n. Kßsz. Nápoly. A vonitttblik mögött baloldalon í óriási lánca húzódott. Az < ’jik hegy l öl őrt í urcsiiulaku (etliő — és ahogy a vonat to­vább kattogott a eim ken, a felhő mozogni, élni, remegni látszott a kupalaku «sues fe­lett. A Vezúv volt. A hasonlíthatatlanul f‘>r* csu élményt jelrutő, rejtelme*, meH<lob- beütő Vezúv, — Annyiszor láttam képeslapon. Do ez más. Egészen valósziuiítlen. Ezt mondta aignora Ferrara az urának, aki vele szemben ült é. kinézett az ablakon. Aztán ráemelte u pillantását. Volt valami gyöngéd, szeretetteljes éa sajnálkozó ebben a nézésben, mint mikor beteg gyerekre vagy egy kedvesen játszadozó kiskutyára néz az ember. Az ablak mögött egy sóba nem látott, me­leg, (tárás déli világ kakluszbokrokkal •'s perzselt levelii pálmákkal — és idebenn egy Házi tündéi» A Házfttindér Diekens gyönyörű elbeszélésének, A tücsöknek színpadi változata. I. Taylor mesteri vígjátékot formált a gyönyörű anyagból, amely nemes drámaiságéban valóságba! kínálkozott a színpadra. Dickens ragyogó képzeletének, mély kedélyének alak­jai népesítik be. a Házitüridért, megannyi jó isim lőr éink <** örök életű regényekből, de az életből is.- A szívtelen uzsorás Taekleton, aki mindenáron fiatal leányt akar felesé­gül, az «reg Caleb, aki vak leányának. Rortának merő zéróiéiból teljesen hamis képet rajzol az embertelen vénről, a finom, kedves, erélves Pötty, aki nieghinsitja a pénz- vágyó anya gonosz praktikáit s egymáshoz segíti a fiatal szerelmeseket s n többi pom­pásan megrajzolt karakterfignrák valamennyien közel állanak mindnyájunkhoz. A Házitiindérben Tóth Elek és Renes Róna vezetése mellett a «zinház fiatal gárdája. Kovács Kató, llavady Nagy Ilonka. Járay Teréz. Rodó György, Senk&Nzky Endre, l*e- rényi János jutottak gvönvörü feladathoz, amelyet természetesen • legnagyobb ambí­cióval éa lendülettel oldanak meg. Äz Alterego Asztalos Miklós, a jeles történész és iró legújabb színpadi alkotása, .íz Alterego, lesz a színház legközelebbi újdonsága. A buda­pesti Nemzeti Színház kamaraszínháza mpst mutatta be ezt a kRünö-dsrabot. ige» nagy sikerrel. Az Alterego MAria Terézia e.- Jó­zsef császár idejében játszódik le s közép-, pontjában egy gáláns szerelmi kaland áll, amelyet a csiszár képében, de a császár tud­ta nélkül a fiatal segédtiszt bonyolított le Erdélvben, egy fiatal nemesi Özvegy háló­szobájában. A valóban kényes témát Asztalos Miklós természetesen finom ízléssel és tapintattal vi^zi színpadra. A történelmi, udvari levegő és a pikán- kis hi«tória ellentéte adja meg a vígjáték ellenálhcí atlan báját. Tóth Elek í vezetése mellett Benes Ilona. Mária Éva, ! Kovács Kató, Senkálszky Endre, Borló ] György és Perényi János alakítják az ujdon- I ság vezető szerepeit, amelyet az együttes j Nagyváradon szombaton mutatott be nagy 1 sikerrel. A színház őrs Hétfő fél 9: HÁZITÜNDÉR. (Dickens vi­lághírű, bűbájos regényének gzinparli változata. Rendező: Tóin Elek. Fősze­replők: Beness Ilona, Havady Nagy Ilona, Járay Teri, Kovács Kató, Bodó György, Perényi Tános, Senkálszky Endre, Tóth Elek. Premier-bérlet 20) Kedd fél 9: HÁZITÜNDÉR. (Rendes bérlet 20. Irodalmi bérlet 12.) Szerda fél 9: A vármegyei prefektura jótc- konycélu hangversenye. Csütörtök fél 4 és fél 9: A Teatruí Munca si Voe Buna előadásai. Péntek fél 9: AZ ALTEREGO. (Asztalos Miklós nagysikerű vigjáiéka. Főszerep­lők: Beness Ilona, Mária Éva, Kovács Kató, Bodó György. Peréuvi János, Senkálszky Endre, Tóth Elek. Rendező: Tóth Elek. Premier-bérlet 21.) Szombat 9: AZ ALTEREGO. (Rendes bérlet 21. Irodalmi bérlet 13.) j Vasárnap 3: FRUSKA. (Olcsó helyárakkal.) 6: AZ ALTEREGO. 9: KLOTILD NÉNI. (Hetedszer.) Szavanként 2 lek I «»kisebb snróhirdetés ára 20 lei. Álláskeresők, üdülőhelyek és fürdők hirdetései, továbbá elveszett, eltűnt társnak miatti hirdetések szavanként I lei. jeligés ’eve- ekre. megkeresésekre cşak válaszbéivey ellenében válaszolónk és csak portózott leveleket ovábbitunk. Dii előre fizetendő. Anróhirtíetések feladhatók a kiadóhivatalban, könvvosz* álvun’’ban, bizományosainknál, bármely hirdetési irodában» Délután hirdetéseket csakis at ELLENZÉK KO sYVÖSZTÁLVA CLUJ (Piaţa Unini Na 9.) vesz feL Telefon: 11-93 Címei tartalmazó hirdetésekre a választ közvetlenül * esendőit enure kell uanyttani I í! V E G £ £$ DR. MANCEI. FORDÍTÓ IRODA Memorandului 24 __________________ Téli sport üdülő! Kitűnő sí-terep kezdők és haladók részéve, jó hóviszonyök. Elsőren­dű teljes ellátás. Dr. Ferenczy-riiia, Stana, jud. Cluj. K. 1 Tisztviselők, iparosok, munkások figyelem; Erzsébet fürdőben, Str. Călugăritelor 1. sz„ kád- és gőzfürdő, tisztaság és. meleg. Na­gyon redukált árakkal. K. 307 SIMON FORDÍTÓIRODÁBAN fordítások, másolások, minden nyţlvea szakszerűen késztíiuck, Str. Reg. María 13. EMELET. K 219 ALKALMAZÁS I Eladók: három szoba, konyha, teljes la- Î kisberendezés. Bútorok külön is eladók, j Esetleg lakás is (három szoba, konyha, für- I dőszoba és éléskamrával együtt) átvehető. Megtekinthető naponta dl. u. 12—3 között. Cím a könyrosztályban, G. 3101 Tűzifa tölgy száraz, elsőrendű Clujtól 43 km., az úttól 1 km. erdei méterenként 1 j méter dorong 190, 1 méter hasáb 210 ’ej a« erdőben. Értekezni gör. kát. lelkész, Zutor, jud. Ciuj. Jó ut! Gy. 1808 Ingatlmn »Liká 3 Egyedülálló idős ur február 1-re keres , független, középkorú, szerény igényű mindé- j r»* r».r>n.«^ , ! nes házvezetőnőt vidékre. Nyugodt, csendes ; LEVti.PA ÍROK, egészemtől a * otthon. Autóbuszjárat napi 2-szer. Cím: Sig- választékosabb kivitelig, íegOÍCSÓbbdi» mond Miklósi« Zimbom, jud, Ciuj, Gy. 1821 : ** fc-ligazck kbay\Oijtálcái)§ß, Llwjg K ül önbejár a tu, szépen bútorozott äzoba, fürdőszoba használattal kiadó, hír. Paris 50. ______________________________________G. 3091 Kiadó egy bútorozott és egy üres szoba. Str. Marginoasa 19. G. 3102 1*4$ 9 olai.z férfi, majdnem Ii1ck«u, Jóslgotii/* oiB, komoly — éa nini a Irgvalóaziiiütl'-n'-bb c TalóazinUtlenaégek e azokutlan világában, o* far ember két óra óta u félje. Hát igen, ez igy Mokáa. így »sítek valauij- kor együtt apuék ia. Ugyauigy mcgeakii»!"-! éa ugyauigy elutaztak, mintha valami azé gyenletea dolgot követtek volna el éa rnoat aürgőaen menekülnének barátok, iamerííaök éa rokonok elől. Igen, ez uíazut, ^zabá’yoa, menet Tenderer Lien pontos, van benne egy Lia zavar, féUzegaég és komikum. Ilyen volt epáéké is a háború előtt. Abbáziába és Fiú­méba mentek és komoly tengeri utasoknak, érezték magukat a teugeröblön, n parányi vaporettón, amelyek minden órában közle­kedtek. Le is fotografáhák magukat a hajókor!át- nál, a mentőöv mellett. Anya levesestül* nagyságú kalapban van, rajta egy kitömött niudár és tollak, mint feldíszített fogás va­dászvacsorán. Puffos sonkaujja van anyának éa földigérő szoknyája a az arcán valami ijedt éa kialányos mosoly. Apa magas gallér­jában és csokornyakkendősében, villásra pödrött biiízke magyar bajuszával éa nagy meredt szemével civil-őrmesterszerü éa még a szörnyű bajusz sem tudja elrejteni tejfe- Usszáju fiussagát. Milyen fiztatok voltak Is­tenem, de már évek óta iimerték egymást. Egvmâs nyelvén beszéltek. Közös volt a ha­zájuk, a levegő, amelyben emberré csepe­redtek. Együtt 6zidták az olajos halakat óa az örökös makarónit, együtt csodálkoztak a horváth—olasz világ számukra olyan ide­gen furcsaságán. — Mire gondolsz piceola? Fernando kérdezi. Felelni kellene, el kel lene mondani valamit a képről, ami az agyában élesen kirajzolódott az előbb. De át kell kapcsolódni az olasz beszédre és nem tudja ugv elmondani, ahogy enyanyeb vén tudná. Tehát csak annyit mond: — Niente. Semmire. Fernando unalmasnak találhatja őt. Ha jóindulatú, r,zt gondolhatja, hogy elfogódott. Talán. De később talán kicsit butának is fogja tartani titokban. Ha színes mondatok tolakodnak a szájára, mire kimondja őket, egyszerű mondat lesz belőlük, elvesztik le­író, egvéni képességüket. A szó elveszti szí­nét, izét, jellemzően fontos lényét, a be­szédstílust, azt az árnyalatot, ami ót jelen­ti, legbelül, amiért sokan szerették otthon, Erdélyben. Ezt — a beszéde közvetlenségé­nek igazi hatását sohasem fogja taiáu érté­kelni Fernando. Igen, sokat tanulhat még oias/ui. De ehhez claszuak kell születni. Ét ő magyar. Hirtelen rádöbben, hogy őt az ura tulajdonképpen nem fogja soha megis­merni. Ránéz az urára és szomorú lese. Fer­nando erős álla ugyanolyan, mint signora Emíliáé. Az öregasszony iránta mutatott igazságtalan és heves ellenkezése volt talán ez oka. hogy feleségű! ment Feroantíohoz, Tulajdonképpen nem volt szerelmes aa urá­ba. csak úgy érezte, hogy a szerencse mo­solygott rá szegény idegen, messziről jött harmadosztályú utasra, aki most valami cso­dálatos véletlen miatt saját autóján fog maid jönni-menni. És ami s fŐ oka volt, megfogta a szivét ez a napsugaras főid. Itt élni mindig, kényelemben és gondtalanul — csábitó alkalom és lehetőség volt. És egy­szer ugvio férjhez kel! menni. Tudta magá­ról. hogy középszerű lény: nem nagyon okos, se gazdag, se tehetséges, még csak nem U feltűnően szép. Fernando kopaszodó feje, erős orra és makacs álla sem volt szép, de meghizhstó volt, 5 volt az a szerencse, ami egyszer jön el az életben és azt meg kellett érteni. fFo!Jff'ithi'kh Mozik saüstjra s CAPITOL: Az elveszett paradicsom, A fran* cia művészeti akadémia nagy díjával ki­tüntetett világfilm. Rendezte: Abe! Gan­ce. Zenéje: Hens May-tóí. Főszereplők? Fernand Gravey és Micheliné Presle, EDISON: I. A varázs. Bette Davis legragyo- góhb alakítása, mellyel világhírnevet szerzett. Parinerc Georg Brent, fi. Az őrdögiégió. Szenzációs cowboy kaíac« dorfilm Dick Foran-nal, az aranyban- gu cowboy királlyal. IH. Uj Paramount híradó. i RlO-mozgó: Nagy kettős masor! Î. Az in­diánok réme, Dick Foran a cowboy ki­rály legújabb filmje. H. A visszaélés^ Megható társadalmi dráma. Főse.: Da- nieiie Darieux és Charles Vanell. IÎL a Üegiiiabb Metro híradó. Az ünnepi elő­adásokon visszamaradni nem lehet. ROT ÁL SLÁGERMOZGÓ műsora: Hedy Lamarr és Robert Taylor Hollywood legszebb művészeinek első együttes pa­rádés filmje: Tropsis! szerenád. SELECT: Asszonyok szállodája. Else Max­well világhírű regényének pazar film- változata, érdekes lordulatokban gasdag sílkotás, melynek főszerepét Linda Dar» uell és Ann Sothern legszebb hollywoodi művésznők alakítják. Műsoron kívül e legújabb Világhiradóí URANIA: Általános közkívánatra Broadway pacsirtája. Jeanette MacDonald világhí­rű énekesnő legújabb, ragyogó, minden eddigit felülmúló alakítása. Műsoros kí­vül s iegujaJbfe Kiradáí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents