Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-09 / 5. szám

# i 94$''V0 ** 9, 'etLENZűK; Egy igen neves német orvos, dr. Heister» aki a gyakorlati oirvostan egyik kiválósága, nagy feltűnést keltő köny­vet irt arról, bőgj' milyen értéke lehet .<éha tisztán tapasztaltat!, vagy népies 'gyógymódoknak. A falusi orvos, vagy a városi háziorvos igen gyakran maga is felismer ilyen gyógyítási lehetősége- };et, melyeknek értékét nem szabad le- becs dini. Heisler nagy számban felso­rolt érdekes esetei közül adjuk itt alább a következőket: SZESZÉLYES SZERVEZETEK Körülbelül 30 esztendő óta ismeri ez orvostudomány csak pontosabban azt a különféle, tarka kórképekben ki­fejezésre jutó állapotot, amelynek al­lergiás túlérzékenység a neve. Mär régóta ismeretes volt azonbnn az idio saiakrázia, azaz túlérzékenység bizo­nyos ételekkel, főleg tojással, disznó- hússal, rákkal, eperrel, gyógyszerekkel yizemben. Vannak tehát emberek, akik- nek szervezete hevesen tfiliftakóziik bizo­nyos anyagiak bevitele ellen. Sajáísá- yos, bogy ez a tiltakozás számos ecet­ben lelkileg motiv ált, amint egv alábbi rélda is igazolja. Ha az ilyen egyolda- ‘ ran kényes organizmusba mégis, be- juttatunk valamit az ellenszenves ayagból, hirtelen lázzal, hidegrázás sál, gyomor-héitünetekkel, asztmávai és csalánkiütéssel reagál a kémiai me rényletre. Gyakran ízületi fájdalmak s duzzanatok is mutatkoznak a kör­nyezett nem csekély ijedelmére. Allergiásán, túl érző kényén viseMced néki. némelyek légköri behatásokkal szemben: vannak továbbá olyanok Is, ajkik füvek, pollen, ágytól!, lőszer, szo­bapor iránt viselteinek organikus el íenszenvvel. Sok asztmának ilyen kü­lönös, rejtett, tudatalatti vagy vegyi iszony az alapja. Újabban egyre valórzi- aiibbnek tonik, hogy még az. allergiás asztma is örökölt idegterbeltségen ala­puló betegség. Gyógyítására sokszor elegendő az, ha a beteget eltávolít luk környezetéből. A lelki okokból táplál kczó asztmának érdekes példáját mondja el nekünk Heisler: halhús iránt iuíérzékeny betegnek a diétás nővér egy alkalommal azt mondta, hogy pró­bálj« meg már ezt a sokáig került étéIjÍí A betee bele is egyezett a kísér­letbe —- és félóra múlva a legsúlyosabb állapotba jutott. Hogy végére tárjon a 'dolognak, Heisler legközelebb ugyan­azon hal húsából készíttetett eledelt a különös beteg számára, aki nem is­merte fel a krokettben a halai És ime, a szervezet normálisan tűrte a kiját­szási manővert! j SZARADBANHÁLÁS MINT GYóGYTÉNYEZŐ Véletlen folytán jutott Heisler erre a felfedezésre, A falusi orvos, sőt a városi magánorvos is, mert nőm foly­tat tömegkezelést, hanem személyes viszony kapcsolja betegeihez, általában könnyebben „fedez fel“, mint az üze­mi orvos, aki gyakran csak statiszti­kákban látja az életet. Csak nyitott szem és orvosi gondolkodás, elfogulat í lanság és «lapos szakképzettség keli hozzá, hogy gyönyörűnek, utolérhetet­len ül szépnek, mindig újnak és vonzó­nak találjuk az orvosi hivatást. A szabad ég alatt hálás kitűnő hatá­sáról Heisler először saját magán szer­zett tapasztalatai alapján győződött meg. Egy lelkli kritzise alkalmával he­teken át aludt fekvőszékben egy gyö­nyörű kertben; szüksége volt az ég mesés esiHagyHágának szemléletére ,.. (Sok fssnlt és száraz ember talált már uj tendiüeíre, békességre, igazi belső gyógyulásra a természet szemlélete utján. Különösen a csillagvilág, a kerti munka és a zene azok a?; eszközök, amelyek harmóniára belső békére, ki­egyensúlyozottságra nevelnek.) Bele geinél akkor kezd"« alkalmazni*, midőn egy súlyos bronchi!j-sben szenvedő höl­gyet vitték hozzá, ák!3t hónapok óta eltiltottak a szabad levegőtől. A „lég­utak kímélése** tehát itt csődöt rtion dott. A betegnek előírta, hogy — hé! közepén! — verandán aludjék és köz- J ■* *> «ţobâhan melegített ágy varia» ha már nem bírná tovább a kemény kúrát. S pont ez éjjelen haftalmas hó­vihar keletkezett. Heisler lelkiismeret- furdalást érez, hogy ilyen hirtelen, át­menet nélkül telte ki betegét a nagy hidegnek. Ezért már korán reggel fel­keresi. A hölgy még mindig a veran­dán aludt, takarójának lábavégét be­fútta a hó. És éppen ez az éjjele volt hónapok óta a legjobb I Rövidesen tel­jesen felgyógyult, miután minden éjét szabadban elhelyezett ágyban töltött. Azóta magas lázban égő betegnek is előírta a szabadban való hálást — cso­dálatosan jó eredménnyel. Eközben még arra a meglepő megfigyelésre is iuiotit, hogy szabadban háló influenzás gyermekek mellett fekvő egészséges gyermekek nem fertőződtek, míg a szobában alvók kivétel nélkül elkapták a nithalázat. j Egészséges család negyedik gyér meke, aki világrajövetelekor teljesen normális benyomást' keltett, második életévétől kezdve visszamarad a széllé mi fejlődésben, éjszakákon át álmatlan és koponyája oly kemény, hogy órákig vagdossa az ágyhoz, vagy falhoz. Gon dós kikérdezés után kiderült, hogy a városi szakorvos az áldott állapotban lévő anyát erélyes rövidhullámú keze­lésnek vetette alá. Ez a kezelés igen nagy fájdalommal járt, valószínűleg azért, mert a magzatvíz íkercben talán felforrott. A kezelést az anya Ösztön- szerűen hagyta abba. Heisler e tepasz- talatta! kapcsolatban arra int, hngv a sugár- és hökésziilékekkel csín ián bán­junk, mert hatásaikban még item elég­gé tisztáz ották. 1 fisgisüs httisö ah ifffiaira A hagymának és fokhagymának dié­tás hálásairól cokst hallottunk már. Heivsler azonban egészen különös gyógy hatásáról emlékezik meg. ínhü- velygyu 1 íadásfcan szenvedő betegének alkarjára apróra vágott friss hagymát alkalmazott vékony gazé ba csavarva borogatásként. Áz ínhüvelygyulladás, amely tizennégy napon ét a nyugalom haheíyezés és intenzív külső és belső terápia ellenére nem javult, most csakhamar meggyógyult. A „hagvmabo- rogatsst“ naponta kétszer alkalmazta egy érán keresztül. Ugyancsak feltű­nően gyorsan gyógyult középfüigvufla- dáirios (fül mögött alkalmazott hagy­ma) és egyéb esete is erre az allopá* tia szempontjából kissé naivnak tetsző kezelésre. Heveny gyulladásoknál a hagymaborogaíás tehát kedvezően hat, Mindert orvos tudja gyakorlatából, hogy nem lehet sohasem egy sémára húzni diétás előírásainkat. Eközben jó ha kikérdezzük a betegeket és hallga­tunk azok tapasztalataira, Gyermekek­nél, ho! az ösztönös érzés még romlat­lanabb, méginkáhh tekintettel lehetünk egyéni kívánságokra. Nem szabad ki zűrőfagosan értelmi alapon és elméleti gátlásokkal, diétát előírni. Heisler is az ti tapasztalta, hogy a szervezet „megkívánja a magáét“. Igen mulatsá­gos élménye a következő; háziállatai közé tartozik többek között egy őz­bak is. Ez egy ízben súlyos bél és ve- sebete^ségbe eseti. Kedvenc ételeit, a sárgarépát és friss kelkáposzta leveleit, visszautasította. Szegény állat naivon beteg volt. Áz állatorvos tanácstalan­sága nem maradt mögötte az aliat sú­lyos állapotának. Heisler ekkor friss almát adott az őznek. Ezt az állat va- lóban kitűnő étvággyal elfogyasztotta és másnap már egészséges volt. Az orvosnak sokszor csupán az a feladata, hogy a holtponton átjuttassa a szervezetet és Így talán nem is: kel! egyebet tennie, mint az edd’g? dfétá­í nak az ellenkezőjét előírni. Persze ez mind nem megy a tudományos beálli- j toíitság rovására! Az őszintén törekvő i orvos közben éppoly pontosan tudja j az idevágó összes élettani részleteket, j a legújabb kutatások eredményeit — í éppoly „exaktan“ gondolkozik, mint! ; azok, a kék valami érthetetlen ídegenk e- , désset és elfogultsággal utasítanak 1 iifisza mindent, am' nem ment át a patikán, ami nem száraz por és gram- i mokban kifejezhető mennyiség, ami j nem mesterkélt és pózoló! Nevetsége® ; lenne és valóban a ku rúzs fással rokon. I egyiigyű álláspont, ha ezentúl idegen* ! kednénk a hivatalos gyógyszerektől év I készítményektől. Mi, akik a neohip- i pokratizmur szellemében gonrfc.lko- I zunk, nem vagyunk sohasem elfoguí- 1 tak. A programunk? Lelkes híve? és I művelői vagyunk az exakt* tudomá­nyoknak — sokkal lelkesebbek, mint © j száraz és szűkkeblű skolasztika — d© j emellett megőrizzük a kontaktust a J népi élettel, a terméstzetíiel és reáfisab- I ban látjuk a fiziológiát és patológiát! : Az emésztési rendszerünket „meg j kell lepni“, ahogy Heisler oly találóan j fejezi kii. Magam is tapasztaltam, hogy I éveken át diétás rabságban sínylődő j betegek, felszabadulva a diétás kény- j szerkép/etek alól, szinte hetek alatt csodás átalakuláson mentek keresztül, j Emellett az orvosi rendelet mégis he- i lyes volt, csak túllépte idejét, Bismarckról mesélik hogy egyízben súlyos betegen, mereven feküdt ágya- j ban, szigorú diétára ítélve és a szesz I élvezetétől eltiltva. Ezt nem bírta el­viselni! Elmondta tehát hárvezetönö- ■ jének, hogy egy barátja*1 'árja, akinek ! részére készítsen véreshurkát és sort a hálószoba asztalára, Amint Bismarck I egyedül maradt, elővónszorgott ágvá- ból, elfogyasztotta a hurkát és sört. Így kedodöít a gyógvulása ,.. fvrímer, Sikl egyébként orvos volt, így írja le hasonló élményét: „Egy szép napon (súlyos tífuszom utáni rekonva leszcentia Idején) hirtelen ellenáHha tafíLan vágyat éreztem szalámi után. i Hiába tiltakozott az inasom, az ezred í orvos tilalmára hivatkozva, a sizalárri nak meg kellett lennie. Abban a re menyben, hogy én, mint szegény gyen r gélkedó, úgyis csak néhány szeletei fogok enni, egész fontot hozott a ki vánatos kolbásznemüböl, hogy Lgy « maradékból azután lakniározhass'k. Éhségem azonban akkora volt, hogy « legény szándékait átlátva sem vol.am képes abbahagyni az evést, elfögyasz7< tottam az egész szalámit.“ A leírás még részletesebben foglalkozik ezzel az általunk is gyakran észlelt élmény­nyel, aini mindig a gyógyulásnak egyil biztató előjele. Krirner ugyanis a lakó ma után még tekintélyes mennyiségű bort hí fogyasztott, majd elaludt t ! másnap teljesen egészségesen ébredt. • Az orvosi gyakorlatban sokszor égj ; hering, egy savanyuuborka vagy egy fürt szőlő rendelésével nagyobb siker. I arathatunk, mint. a legparádézóbb <*f irásu drága gyógyszerrel, Bier, az orvosi tudomány egyik csíl lag«, aki újabban a lélekről is igéi* vonzó könyvet irt, tökéletesen osztja ezt a nézetei1. Csak elfogult, szók Iá tőkörü és ellenzőkkel látó sematikuson nem veszik észre, hogy az élet, a szün­telenül hömpölygő, kivételekkel és ín dlvidualitáso-kkaj telebc£to1lt valóság egyre cáfol minden keretet, merevsé get, makacs tételekben megkövült né ( tetet, A VITAMINTARTALMÚ Hfc RINGEK Halálosan beteg gye rrn ek ű vön Ö aí testi műtét után sárgaságban betege dett meg, CsiHapithatatlan hányások gyötrifk. Meghalni küldték Heisler kis kórházába, Még a friss narancslé, az Író és hasonló könnyűségek sem ma rabnak meg a gyomrában. Egy bering és egy üveg sör hirtelen megváltozni tátják % kórképet és a beteg tökéletes sen meggyógyul, j \.l Heisier erősen hisz a hering külön­leges gyógyhatásában gyomorbetegek nék (Újból hangsúlyozom, hogy itt mindig általános kifejezéseket haszná­lok, tehát a világért se kezdjen senki sem orvosi tanács nélkül ilyen kúrák ba!) Beszámol egy 85 éves „öszhaji* ifjúról“, aki repülőgépen utazik, mert £ vonatot unalmasnak tártja és aki ugyancsak heringgel győgyitgaíta oly­kor rendetlenkedő gyomrát, Felemlít egy 94 éves svéd urat, aki magas korát meghazudtoló fiatalságát ugyancsak a sósJierlngek gyakori élvezetének tulaj donitja, Hötzendorfi Konrád tábornagy írja le, hogy milyen áldásosnak bizonyulj egy ínyenc vágya. Boszniába bevonul va, súlyos gyomor- és bélbetegség vett erőt rajta. Szeszélyesnek látszó kíván ságára hallgatva, egy zsák friss szil vát vásárolt és a tiszti étkezdében kompótot készitietett belőle, Orvosai á íegszörnyübb kövékezménveket jósol­ták. De éppen megfordítva történt Meggyógyult és ezti. annak tulajdoni tóttá, hogy a katonaság eddig tuikeve- 3eí törődött a vitaminokkal. Tegyük huzza, hogy ez 1878-ban történt! Természetes, hogy a komoly orva* ezentúl is pontosan tanulmányozza az étrend* előírások tudományos alapjait és nem találomra vagy ízlései követve fogja utasítani betegeit. Azonban a tu dományos álláspont feladása nélkül mégis csak hallgatnia kelt arra is, amit a tapasztalatok ezrei és az öszíÍMöü meglátás szentesítenek Nem a tüdő Hiányosság a hiba, hanem az egyoida iuság, a rövidlátás és a félszeg sablon . szerűség. i KIK KÉRTEK KOLOZSVÁRON ÉPÍT KEZÉSÍ ENGEDÉLYT? A városi mér ílöki hivatalba az alábbi építkezési en gedélykérések érkeztek be- Carpini sean loan, Dumbrava Rosie-utca 7., földszintes ház. Muntean Vasile, Popit í areas utca 25., földszintes ház. Löké József Chintau-utca 2„ földszintes ház. Udvary Rozália, Popovici-uíta 1., föld­szintes ház. Zaha-rovits Sámuel, Regele F'erdinand-ut 137., háromemeletes ház. Hollander Sándor, Bob-utca 11., emelet ráépítés. Sovrea Gavril, Greccanu 28-.a., földszintes ház, Szikszai Albert Ghicit utca 5.. földszintes ház.

Next

/
Thumbnails
Contents