Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-06 / 4. szám

ÄUA 5 HP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moşilor 4. Telefon 11—-09, Nyomda: Sir, L G. Ducb No- 8, FiókktadóhívaSa! és jkfinyvosztály: F, Uuírii 9, Telefon II—99, ttejsw« ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS fetei ős szerkesztő és Igazgatói ŰR. QjROIS LÁSZLÓ wf&asis Kiadótulajdonos: PALLAS R. T, Törvényszéki lajstromozási szára; 39. (Dos. 8361 3938. Trb. Cluj.) Előfizetési áfák: havonta 83, negyedévre 2-10, félévre 480, égés? évre 960 lej. tJKI ÉVFOLYAM, 4, SZÁM« .uaioaamismBasmumfífii-. 7Sfsim-^oat>^e»iSbäiaiimvi MMI SZOMBAT I. U J, 1940 JANUÁ R fa. w*uf«6»^:^ssísa Anglia ssnegkezJle a (egyverek száíiiiásál Finnországba Norvégia nem enged át katonaságot területéig de az l907~**s hágai egyezmény alapjín átengedi a f nneknek küldött h-dí- szereket* — Molotov h'r szerint Berlinbe készül és újabb megegyezést akar a németekkel, — Az olasz külpoli.ika meg akaria védeni Diíeurópát a boSsavizmustóS Űsűky gfáJ kíillígymmwzi?? Velencében találkozik Cián® olasz külügyminiszter rét LONDON, január §. (Ratios’.) A Ha vas jelenti: Hivatalos forrásból azt az értesülést közük, hogy az angol kor- niáity a Népszövetség határozata érfei= mében hajlandó Finnország részére a ! Fegyverszállítást megkönnyíteni és elősegíteni. Ugyanezekben a körökben azonban sietnek hozzátenni, hogy első- ; SCrban Nsgybritannia szükségleteit iketí kielégíteni, csak azután gondol­hatnak Finnország megsegítésére tör­ténő szállításokra. LONDON, január S. (Rador.) Angol lapok ma reggeli számai bejelentik, •hogy egyik nagy angol fegyverkező^ cég már megkezdte a fegyverszállítást STnnorSiagfaa. Az Fwening Standard shhez hozzáteszi, hogy a fegyvereket rövidesen a lőszerek Is követik. Az an= goí hajóhad pedig vigyázni fog arra, íhegy a küldeményeknek bajuk ne tár* tényék. ; OSLO, jarmár S. (Rador.) A Stefans (etenth Az őst ól lapok kijelentik, hogy Norvégia egy külföldi hatalomnak sem engedheti meg Norvégia serületéri ha- dstámpontok létesítését F'nttúr*zá<f hathatósabb katonai segítésének támo­gatására. át Aftenpos etr4 azt írja, hogy Norvégia támogatni fogja Finn, országot az 1907-bcn kötött hágai egyezmény érteimében, mely megeti- '*}&'*! a fegyverszállításé és hadianyag- száll Jatt, anélkül azonban, hogy okot '.adna más tatalmáknak a tiltakozásra. Á lap hozzáteszi, hogy Norvégia és Svédország ej vannak határozva ar^a, hogy Finnországot támogatni fogiák, uzonban nem hivatalos módon és esd* patszállítási területükön nem engedé* lyeZneki RÓMA, január S. (Ştefani.) A „Po póío d* Ráma" és a „Stampă4* című olasz lapok zürichi hírek alapján köz Sik, hogy Svájcban uiauban sokat be szélnek Molotov és Ribbentrop újabb találkozásának lehetőségéről. Az olasz sajtó rendkívül érdekesnek találja azo kát a faireket is, amelyek tudni vélik, hogy Németország technikai sízakértő két küld Oroszországba. Megállapítják Rómában, hogy ezzel Oroszország nagymértékben német befolyás alá kerülne s ez a körülmény kétségtele­nül megváltoztatná Angliának a szov­jettel szembeni eddigi álláspontját. A „Popofo di Roma“ nem tartja lehetet* lennek, hogy az egész kérdés csak Moszkvából íelbocsátott kísérleti lég gömb azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak »Nagy briíanni ára és igyekezzenek Londont megtartani a jelenlegi diplomáciai vonefon. j LONDON, január 5. (Dunaposía.) An­gol jölértesüít körökben ugv tudják, hogy Molotov szovjet külügyi népbiz­tos rövidesen látogatást 'szándékszik tenni Berlinben. A látogatás célja az lenne, hogy hathatósabb német—orosz együttműködést épiüsenek k? Észak Európában. Moszkva ezt a célt azzal a segítséggel indokolja, amelyet Finnor­szág a skandináv éiilarookiól kap és amelyet nem tart összeegve^teíheíőnek a skandináv államok semlegességével» RÓMA. január 5. (Rador.) A Német Táv­irati Iroda jelenti megbízható forrásból a moszkvai olasz nagykövet távozásával kap* csolatban, bogy azt a külföldi lapokban meg­jelent magyarázatot, mely szerint visszahí­vásról lenne sző, Rómából még nem erősí­tették meg. Az olasz nagykövet elutazása nines összefüggésben as angol és francia nagykövetek távozásával, amint azt egy an­gol ügynökség igyekezett beállítani. Egyál­talán nines sző az Olaszország és Szovjet- Oroszország közötti diplomáciai viszony meg* szakításáról. i MUSSOLINI POLITIKÁJA RÓMA, január 5. (Ştefani.) Az olasz kül­ügyminisztérium félhivatalos hetilapja, a „Relasioni Internazionali“ „Róma politika- ja“'4 című cikkében részleteden foglalkozik az olasz politika irányvonalaival. Ismerteti Mus­solini erőfeszítéseit az európai ellentétek ki­egyenlítésére. Mussolinit mindig aggasztotta az európai civilizáció sorsa és meg akarta őrizni az európai műveltség egységét. Elgon­dolásának nemessége ma tűnt ki igazán tel­jes fényében, amikor Nyugateurópa cs Kö- izépettrópának egy része olyan háborúba ke­veredett, amely naponta milliárdokba kerül. Foglalkozik a cikk a háború közvetlen előz­ményeivel, Olaszország azt tanácsolta Né­metországnak, hogy folytasson olyan politi­kát a Szovjet irányában, amely megfelelő tá­volságot terí a két allam között. Olaszország mm láthatta előre, hogy a német politika megváltozik ezen a téren, mert ismerte a boleevizmuB és a nemzeti szocializmus világ­nézeti ellentétét. A Szovjet hosszú és sötét játékba keveredett északon és még nem leket látni, hogy hogyan kerül ki ebből. Csaknem bizonyos, azonban, hogy a szovjet-propagan­da későbbi időben Délkeíeteurópa és z Rab kán felé fordul s nyilvánvaló, hogy Olaszor­szágot ez különösen érdekli. A három nagy fölük özitepgeri félsziget: .'ípenyolország, Olaszország és Balkán-félsziget között, a ci­vilizáció és a SGrsközösség kötelékei fonód« tak. Ha a három félsziget közül valamelyike*?, gyökeret verne a boke izmus, úgy a?, egcsa földközitengeri területet elárasztással fenye­getné. A fasiszta nagytanács december 1-étt. ezért hozta meg Pmereíes határozatát és mondotta ki, hogy Duna-völgyének és a Bal­kánnak minden eseménye közelről érdekli Olaszországot, Â szovjet hadsereg ott áll * Kárpátok szorosainál, Olaszország azonbaa sohasem fogja megengedni, hogy a szovíeterő megkísérelje a Kárpátok átlépését. Ez Romi politikája 8 az elgondolás megfelel az ola»s nemzeti és általános európai érdekeknek» Olaszország rendet és békét akar, hogy ezzel megteremtse egy uj Európa előfeltételeit. Â finn-orosz Üiareíéren nincs különös ajság HELSINKI, január 5. (Rador.) A fiun had­vezetőség január 4-én este a kővetkező je­lentést adta ki: „A megszokott kölcsönös '.űz-. -A és jarőrtevékenységíöí eltekintve jmrtkJ: o-iná é* fa/-suír 4-éíuek reggele arány­lag nyugodtan téli eí a karéba* földszoroson, A Ladoga-tótól északkeletre a helyzet vál­tozatlan. Attiojoki mellett az ellenség meg- tiróbáll egy stratégiai támpontot visszafog­lalni, azonban támadásait visszavetettük. A Kuhmoi frontszakaszon az ellenséget szin­tén visszaszoritoítuk. Sonmísalminál a terü­let megtisztítása tovább folyik. Itt ^69 fog­lyot ejtettünk. Raate mellett és Salle hely­ségtől északra a harcok folynak44. A koívistí erődiímén}* mejlett egy ellen­séges vontatóhajót a finn járőrök elfogtak, a hajó személyzete a jégre menekült, A ha­jó azonban az éj folyamán elsülyedt. HELSINKI, január 5, (Rador.) A Reuter jelenti: Egy „Savöya“ íipusu repülőgép, amelyet egy olasz önkéntes repülő vezetett, egy finn repülőjárőr kíséretében,, szerdán ősei észt szigete? bombázta. Valószínű, hogy az oroszok ezt a szigetet a Finnország nyu­gati partjait támadó repülőgépeik számára I légi támpontnak használják. A ledobott bom­bák több helyen tüzet okoztak. A tűz eloh ! fását megkísérlő oroszokra a visszatérő re» 3 piilőgcpek gépfegyvertüzet zúdítottak. Az* után visSzaíé-tek támpontjaikhoz. A finn repülőgépek MurmanszknáS is tá­madást indítottak, ahol több petróleum-' tartályt felrobbantottak, Más gépek s Le- siírigrad-—Murmanszk vasútvonal mentéa felállított élelmiszer és hadianyagrakíár*- kát bombázták, » A Suomisalmí felé kiépített orosz vasútvo­nalat a finn repülőgépek súlyosan megron­gálták, úgy hogy az oroszok elveszítették kapcsolatukat Suomisalmi vidékével és ide nem küldhetnek segítséget. A Suomisalmi melletti harcokban a finnek cem rendelkeztek tuaérsegi ágyukkal és * nagy számbeli fölényben lévő szovjetorosí csapiatokat tisztán járörtevékenységük 39-- rőn győzték le. Először ez élelmiszerraktárakat és élelmi- szeroszlopokat semmisítették meg, úgy hogy az orósz csapatok az éhhalálnak voiták ki­téve. Csákv gróf magyar külQavmfnlssier vlassoFszásíHím „Őfelsége 1L Karúig király leg* utóbbi nyilatkozatának fon (ossága* Â ¥rem® cikké ez Ufiîk&d l nyiíaík^zuiáról RÓMA, január 5. (Rádór,) líava<?s Csáfcy magyar' küíiígyminísfc'íer küszöb-önálló olasz- országi utazása Során Velencében íaSáíkoa- ?m fog Cíano gróf oläs2 küíügvmíiriísztefreí és lehetséges, hogy S mágvar küíügymífusz*. Ser Rómába is éltnégy, ahol Musselins kihall- fptíásrth fogadja. ZÜRICH, január 5. (Havas.) A Neue Zü­richer Zeitung budapesti' tudósítója Csáky £tóí külügyminiszter útjáról Írva kiemeli, hogy magyar illetékes körökben hangsúlyoz­zák a külügyminiszter utjának magánjelle­gét. Ex természelesen nem zárja ki, hogy olaszországi tartózkodása alatt az olasz kül= politika Vezetőégyéfljségévfcl tárgyalásokat folytaáSGH. MagyafOfszág —=* mondía a svájel lap tudósítója —- teljesen biztos Olüszofszág sámögatásában» Magvar polítikfii körök a Róma és Moszkva közötti feszültség növeke­désével k^CiHÁatkm; kiiiénöfi jjeieiRtoséget ttilajdonilának a Roms és Beríífc között váltka is - fennálló jóviszoöyoak. Olasz és vatikáni részről EGYELŐRE NEM VÁRHATÓ BÉ­KEKEZDEMÉNYEZÉS ZÜRICH, január 5. (Havas.) A „Bund“, » svájci köztársaság félhivatalos lapja foglal­kozik a különböző békejavaslatokről elter­jedt hírekkel. Â lap Rómából keltezett tu­dósításában hangoztatja, hogy az olasz fő­város vezetőkörei szerint sem olasz, sem va­tikáni részről jelenleg nem szándékoznak j békekezdeményezést tenni. Az eseményeket azonban élénken figyelik. Ä Szentszék újabb kapcsolatát a washingtoni kormánnyal úgy magyarázzák, hogy Meg akarják vetni az alapját egy a bolsevízmus eiieftí és a béke érdekében kellő pillanatba» érvényesülő «se- * jportosMÜaaak, BELGRAD, január 5. (Rador.) A „Vreme“ cimii lap őfelsége IL Károly király legutóbbi nyilatkozatainak fontossá- ga‘c címmel cikket közöl, melyben többek kö­zött kiemeli, hogy szokás szerint se újév al­kalmat nyújtott Őfelségének és a román kor- tóánytiak a rauh évi politika mérlegének ímegvfasgáSésára és a jövő politikájának meg­határozására. Őfelsége ÎL Károly király, mi- üt a ÍJ s teyíígat? határon lévő katonás kozott töltötte a karácsonyi, újévi« c korvtanraí tenger ászek és repülök körébe érkezett, kot Túhirescu miniszterelnök részletes beszámoló! mondott a mait év eseményeiről, a megró- lósitctt munkáról és (tz uj esztendő program­jától, majd Őfelsége beszélt és szavainak kü­lönös fontosságot adott a belpolitika mégha- tározáfa, hangsúlyozva, hogy az uj alkotmány és a MJF alkotják azokat a kereteket, me­lyek között a kormány kifejtheti munkaiat, „Támogatásommal és az összes jóhiszemű emberek támogatásával — mondotta őfelsé­ge — megvalósítják a programot“. Fzt a kijelentést a Tatarescti-kortfnány tar- ttósflága hangsúlyozásának tekintik, A kor­mány program"ában tudvalevőleg számo« re­form foglal helyet és áz ötéves gazdasági terv is a reformok között van. rttelv feltétlenül sáiikséges a folytonopság biztositásávg. Még ttíAaéil is foHstosadib volt OfebíiiíéMak külpolitikai vonatkozású nyilatkozata, őfelsé­ge eí alkalommal világosabban és határozot­tabban beszélt, mint valaha. 19Í8-bsn äz er­délyiek, besszarábiaiak és bukovinaiak .* Gyű i af eb ét váron* Csérnoviebaü és Kissnev* bee tartott szabad gyűléseken kimondották és anyaországhoz való Csat* lakozó sa hot, az összes reminek egyesülé­sét rrtpgvaíásitva. Őfelsége kijeléhtétté, hogy a román hadse­reg megerősítését nem végzik támadó gdnáo* Sáttaí, elíepkerőleg: azzal az elhatározássá^ hogy megvéd}ék, amit 1918-ban megvalósítói* lak. fia ehhez hotzásdjuk — folytatta s lap •“ szí a tényt, hogy egy béllel előbb a nyugati határszélen Őfelsége kijelentette, hogy békét óhajtó katonák védik a határokat, más szávait nem lehet béke csupán á határok tisztelet* bentnrtásávaf és ha ehhez hozza tesszük j hogy a NUF össze:; felelős vezető tagjai folytonosán hangoztatták, hogy: ..Romani* mindenkivel felveszi a harcot, aki részS* lyezfelé területét“ — meg lehet érteni & honstancai uj nyilatkozatok lényegét. Románia végzi cikkét a .„Vreme“ —• őszinte meggyőződésből ragaszkodik & beké héz. mely semmi esetre sem jelePti a tefÖ* leti rtjegcsotxkitáíít, vagy fii^cgetÍGojégCKiek íftJé 1SA0 ÜAN &

Next

/
Thumbnails
Contents