Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-28 / 21. szám

J?irEV7i*K 70?0 Itfixiit 7* A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Újabb bBzdsnióiifszéseb előtt? A tinhorns külpolitikában — * »** uia ° mohi háború/.» államok külpolitikai viszony­lataiban is döntő szerepet júts/.ik az utóbbi időben nem történt lénv<-^< ■> változás. A frontok nem mozdultak. vagy. mint Tiuu- ■orszugbau, nem módosultak jelentősen még­is nagy átalakulásoknak n/. előjelei mutat* kornak mindenfelé. Ezek az átalakulások oagvszabá/u kezíleményc/é.-ekben n> ilutkoz- hatnak meg a közeledő tavaszi hónapokban. Tisztán látni azonban, hog> milyen irányúak lesznek, tüég távolról sem lehet. Hadsere- prk stratégiai mozdulatairól érkeznek liirek, jelentő» katonai mozdulatokról. amelyeket céljaikban még nem lehet világosan megkü­lönböztetni a diplomáciai stratégia mozdula­taitól. De mindenki szenvedély, -en c rdeklő- dík irántuk, mert a kérdések melyek ennek az évnek háborús öaszeiitLöw-e^Acu talán dűlőre jutnak, olyan nagy jelentőségűek, amilyenekhez hasonlók előtt Európa a na­poleoni háborúk óta nem állott. S ehhez mérten terjeszkednek folyton tovább a már eddig is gigantikus küzdelem keretei is. Az aránvlag rövid nyugati hadszíntér helyett mindkét fél óriási átölelő mozdulatokra tesz előkészületeket. A lehetőséget erre, a hábo- kezdetének szűk keretei helyett, Oroszor- szútrnak a küzdelembe való mind fokozottabb belelépése adja meg. Oroszország megjelené­se belső Európában nyomta rá mindenek­előtt bélyegét a mult hónapok küzdelmeire. Es a Finnország elleni orosz támadás siker­telensége látszik megteremteni az átmenetet a nagy küzdelem további menete számára, mely, minden jel szerint, tavasszal és nyáron uj csatatereken hozhatja meg a nyugati há­borús központban kísérteties érövei lefojtott küzdelem újabb fellángolását­-- Bevezetés: o scmlegeschre gyakorolt nyomás A háboms színtérnek ehhez a kiterjeszté­séhez a bevezetést egyelőre a semlegesekre gyakorolt mind tűrhetetlenebb nyomás ké­pezi. Winston Churchill sok vitára okot adó legutóbbi rádióbeszédében a semlegesek je­lenlegi helyzetét siralmasnak nevezte, mind­járt hozzátéve azt is. hogy ez a helyzet az események további menete folvamán még rosszabbodni fog. Mindenik semleges azt re­méli — mondotta Churchill —, hogy az ár el fog vonulni, mielőtt őket is magával ra­gadná. De az ár nem fog elvonulni, hanem mind erősebb és egyre magasabb és nagyobb kiterjedésű lesz. Churchill e megállapítás alapján arra igyekezett rábeszélni a semle­geseket, hogy csatlakozzanak a nyugati ha­talmakhoz. Felszólítása természetesen a leg- erélvesehb visszautasításra talált, ami nem Jelent annyit, hogy a semlegeseket fenyegető ♦eszedelem vázolásában fejtegetései ne felel­tek volna meg a valóságnak. Alig van ma Európának olyan pontja, melyet ez a vesze­delem ne fenyegetne. Talán egvedül Spa­nyolország és Portngália tekinthetik semleges­ségüket olyan biztosítottnak, mint az elmúlt : világháború semlegesei, — és a nagyhatalmi Olaszország, amely viszont érdekei megvé- , «lése és azáltal, hogy az esetleges nagy euró- j yai átalakulásokat passzív módon nem néz- j tieri, szintén állandó felkészültségre kénysze­rül, A BELGA, HOLLA?ÍD ÉS SKANDI­NÁV SEMLEGESSÉG nehéz a helyzete Berlinnel szemben is. Hoz- zá kell természetesen tenni, hogy Finnország segítését angol és francia részről nem tisztán a megtámadott finnek kedvéért, hanem a nngy háború stratégiai szükségleteinek meg- felelőleg akarják végrehajtani. A német ál­lásfoglalásra viszont döntő lehet, hogy az egyetlen norvég—svéd vasútvonal, melven át a finneknek adandó segítséget céljához eljuttathatják, a Narvik—Torino-i vonal ho- nvolitja le nagyrészhen a Németország szá­mára nélkülözhetetlen svéd vasérc szállitá- 6át. Ennek a vonalnak eltorlaszolása tehát igen távolbamenő lépésekre ragadtathatja nemcsak az oroszokat, hanem a németeket is. A NYUGATI HATALMAK OROSZ- ORSZÁG ELLEN A nyngati hatalmakkal eddig közvetlenül háborúban nem álló Oroszországnak nyilt ellenségképpen való kezelése egyáltalán az DOBOZ 3 TABLETTÁVAL utolsó idők nagy nóvum-áriak tekinthető a diplomáciai küzdőtéren. A Moszkva elleni éles és szakítást kívánó támadások napról- nnpia szaporodnak az angol és francia sajtó­ban. A háború elején London és Paris mu­tatkozott süketnek orosz hivatalos körök és az orosz sajtó legélesebb támadásaival szem­ben is. Ma teljesen megváltozott a helyzet: a nyugati hatalmak vették át a támadó sze­repét és Moszkva mutatkozik éivatosnak. Al­kalmat a támadásokra a finn kérdés szolgál­tat elsősorban, de a nyugati álláspontváltoz­tatás okaiban nyilvánvalóan nemcsak erről lehet szó. Chamberlain miniszterelnök pár ncp előtt egy hozzáintézett kérdésre, hogy Anglia nem tartja-e időszerűnek a diplomá­ciai viszony megszakítását Oroszországgal, feltűnő módon nem tagadólag válaszolt, ha­nem azzal, hogy a kérdésben a londoni kor­mány még nem döntött. Pillanatnyilag sza­kításra valószínűleg nem is fog sor kerülni, mert London azon az állásponton van, hogy amíg a Moszkvával szövetséges Németország diplomáciai képviseletét továbbra is Helsin­kiben és nem az oroszok által pártfogolt Kuusinen-féle, állítólagos finn népkormány mellett tartja, addig 3 finn kérdéssel kap­csolatban Angliának és Franciaországnak 9e»n kell változtatni a mai helyzeten. Ez azonban csak a pillanatnyi álláspont és min­den arra mutat, hogy egyik, vagy másik irányban rövidesen tisztázódni fog Szovjet- Oroszország és a nyugati hatalmak közötti visznnv is.-- — w ~------------------------------------— támadást kocká/latna meg. A támadó íél uek, a haditudomány eddigi felfogása sze­rint, arra van szüksége, hogy legalább két­szeres létszámmal és kétszeres erejű felsze­reléssel támadjon ellenfelére, ha ilyen kö­rülmények között sikert akar elérni. S a mai erődítések mellett nagy kérdés, hogy ea az arány is megfetel-c a támadó szükségle­teinek. Kétszeres létszám megteremtésére* pedig a most következő évben a küzdőfelek egyike sem gondolhat. A katonai vezetősé­gek képzelő erejének tehát más lehetősé­gekkel keli foglalkoznia, hogy a nyugati front röghözkötöttségén változtatni tudjon. Ezek a lehetőségek most mintha a Jeges­tenger közelében s a Fekete-tenger partvidé» kein rajzolódnának ki. Hacsak e lehetőségei; hangoztatása szintén nem inkább megfélem- litési célzatokat szolgál és azt akarja elérni, hogy a nyugati hatalmak által eredetileg tervhevett és hosszú távlatra beállított ki- éheztetési háborút kedvezőbb körülmények között lehessen folytatni továbbra is. Az utolsó hetekben Belgium, Hollandia j és a Skandináv-álíamok semlegessége lát- j szott, joggal vagy csak az általános idegesség ! miatt, veszedelraeztetettnek. Belgiummal és j ai iiollandiával kapcsolatban ez a helyzet szin- j te meghatározott időközökben tér vissza. 1 Földrajzi elhelyezésük a két nagv küzdőfél if között ezt szinte elkerülhetetlenné teszi. Arra vannak kárhoztatva, hogy állandó ké­szenlétben maradjanak, ha semlegességüket a háború íoivamán meg is tudják őrizni. Holland ia kül ügvminisztere éppen most tPtí nyilatkozatot, mely újra erélyesen hangoztat­ja a hágai kormány elhatározását a semle­gesség fenntartására, de rámutatva a ma gyakran elhangzó felfogásnak erkölcstelen­ségére, mely felháborodás nélkül beszél sem­leges államok megtámadásáról; hozzátette, hogy aki fegyverrel fordul Hollandia ellen, fegwer^s ellenállásra is fog találni. A Skan- dináv-á:lamok semlegességét, melyet eddig a hánoru viteléhez szükséges nyersanyagok­ban való gazdagságuk tett kockázatossá, most főleg a finn—orosz háború fejleményei veszélyeztetik. A finnek iránt az egész vi­lágon olyan általános rokonszenv nyilvánul meg, hogv a Genfben elhatározott támogatás előreláthatólag igen tevékenyen fog megnyil­vánulni, mind az európai államok, mind Amerika részéről. Ennek a támogatásnak út­ja azonban Norvégia és Svédország íerüle- tén át vezet, melyek ezenkívül minden lét­érdekükkel é9 érzelmi kapcsolatukkal Finn­ország sorsához vannak kötve, A nemzetközi jog fennálló szahálvai szerint mindkét or­szágnak joga is van arra, hogy a Finnország számára küldött segítséget területén áten­gedje. sőt, amiDt a skandináv fővárosokban hangoztatják, az ilyen kérdéseket szabályozó hágai megegyezés 7-ik pontja szerint egye­nesen jogtalan volna, ha megakadályoznák a finneknek küldött hadiszer átszállítását, mert minden ilven lépés a semlegesség he nem tartását jelentené Finnországgal szem­ben. A nemzetközi jog 3zabá?vai azonban nem esnek túlságosan latba a háborúzó ha­talmak érdekeivel szemben. Oroszország fe­nyegető jegyzékeket küld Stockholmba és Oslóba 8 az orosz—német viszonv szorossá válás# mí&'cl a két skandináv áiiarsastk jgeu. S ez a tisztázódás, eddigi jelek szériát, alighanem kedvezőtlen irányú lesz. Sok jel arra mutat, hogy Pária és Londc-n stratégiai szempontból ma már kedvezőbbnek tekinti, ha Oroszország a németek csendes támogatá­sa helyett tényleg bevonódik a háborúba is. Bár az sincs teljesen kizárva, hogy még min­dig csak megfélemlitési manőverről van szó s az oroszok elleni feltűnően nyilt angol és francia előkészületek Moszkvát inkább a kockázatra akarják figyelmeztetni, amit a németekkel való nagyon szoros együttműkö­dés jelentene. Kormánykörökhöz egészen kö­zelálló francia és angol lapok katonai szak­értői ma már teljesen nyiltan, legkisebb fenntartás nélkül tárgyalják az oroszok el­len készülő támadás lehetőségeit. A párisi ..Temps“ ismert katonai szakértője például a következőképpen rajzolja meg a Finnország­nak adandó segítség katonai kereteit. Min­denekelőtt egy angol—francia hajóraj jelen­ne meg az Északi-jegestengeren és elzárná Murmanszk orosz kikötőt, megakadályozva egyúttal, hogy a németek is használhassák az oroszok északitengeri állomásait. Ezután csa­patokat tennének le Petsamo előtt, ahol a finnekkel együtt elűznék a benyomult oro­szokat erről a területről. Peisamotól a Botte- ni-öbölig igen jó autóul vezet, a nyugati ha­talmak ezt az utat használnák fe! közvetlen kapcsolat létesítésére a finn hadsereggel. Nagyszámú hadsereg partraíételére nem vol­na szükség, mert Finnország földrajzi alakú« lata kiválóan alkalmas arra. hogy jól felsze­relt. kisebb egységek is sikerrel végezzék a védelem munkáját. A szűk Karéliai-földzao- roson, a Ladoga-tótól északra fekvő óriási erdőségekben. Kelet-Karélia s a lapp föld ritka utjain az oroszok képtelenek érvénye­síteni óriási számbeli felsőségüket. Ha azon­ban a támadások kezdeményezését teljesen átengedik nekik, s a harctérre folyton friss csapatokat tudnak dobni, bármilyen veszte­ségeket is szenvedjenek, elérkezhetik az idő, mikor az egyensúly meginog a kifáradt fin­nek kárára. Ezért a közbelépést az óriási szovjetbirodalomnak egy más pontján vég­rehajtandó hatalmas támadással kell össze* kapesolni. Ez a másik pont — állapítja meg a .,Temps“ katonai szakértője — minden kétséget kizárólag a Fekete-tengeren van ad­va, ahova a nyugati hatalmak hajóraja köny- nyen juthat he. A Fekete-tenger partján fek­szik a szovjetbirodalom legérzékenyebb, leg­sebezhetőbb és legkisebb ellenállásra képes pontja: a petróleumvidék. Az angol—francia hajóraj feketetengeri uralkodó helyzetével mindenekelőtt lehetetlenné tenné a petró­leum vizi utón való szállítását az orosz kikö­tőkből. Szükség esetén bombázhatná Odesz- szát, de mindenesetre kényszerítené Orosz­országot. hogy nagy hadsereget kössön le a Kaukázirsban, petróleumforrásai védelmére, mert ennek a területnek elvesztése esetén a teljesen traktor-üzemre átalakított orosz me­zőgazdaság is nagy veszedelemben forogna. Mi lesi a szabadm ail# liaiscreffltici? Ez a fejtegetés még nem tesz említést az ' úgynevezett Weygand-hadseregről, melyet Szíriában összpontosítottak 9 amely egymil­liós, niás hírek szerint másfélmilliós létszá­mával kétségtelenül nemcsak védelmi célokat szolgál. Ennek a hadseregnek főcélpontja szintén csak a Kaukázus lehet. A Kaukázus ugyanis éket képez két nagy petróleumterü- let között: az orosz kézben lévő Baku és a délen, angolok által kihasznált «ráki és per- zsiai petróleumterületek között. Alighanem ez a fontos terület készteti katonai szövet- i kezesre, amint az utolsó táviratok, jelentik-, Törökországot, Perzsiát, Afganisztánt és Irókot is, ami másfélmillió katona és három­millió tartalékos szereplését jelentheti ugyanezen a területen. A most kezdődő év nagy problémája egyáltalában az, hogy a há­borús küzdőfelek mit fognak csinálni szaba­don álló, óriási hadseregeikkel. A szüntele­nül erősített nyugati fronton — a Maginot- és Siegfried-vonalak mögött hír szerint, már hasonló második és harmadik védelmi vonalat is kiépítettek — aránylag kis hadse­regekre van szükségük. Nem valószínű, hogv ilye» akas™?«skk8.1 szembe» bármelyik fél iá vésted ás szillitjukr v ~ A rendfSrkvesstu felhívása A rendőrség országos vezérfelügyelőségé­nek 3829—19-10. szárn alait megjelent intéz­kedéseire vonatkozólag a kolozsvári rendőr- kvesztura az alábbiakat közli a lakosság tá­jékoztatása végett: Az ingatlankönyvecskékről szóló törvény- rendelet 2. szakasza értelmében az ingatlan-, illetve a háztulajdonosok és a főbérlők ab­ban az esetben, ha albérletbe adnak ki la­kást és általában bárki, ha akár bútorozva, akár üresen ad ki albérletbe szobát, vagy lakást, vegy csak éjszakai szállást is, vala­mint azok is, akik ingyenesen bocsátnak ren­delkezésre idegeneknek lakást, vagy szobát s az ingyenes, vagy fizető albérlő legyen, akár más helységből való, akár e városbeli — a tulajdonosok, vagy a főbérlők kötelesek: e/eket az albérlőket 24 órán belül a rend- őshatóságoknak bejelenteni. Akik a ieleu rendelkezésnek nem tesznek eleget, a törvényrendelet 2. szakasza értelmé­ben 3000 lejtől 2 millió lejig terjedő pénz­büntetésben fognak részesülni. A felhívást dr. Horvat Iosif rendőrkvesz* tor és dr. Tirahus Livin kv&sztorhelyettes- titkár írták alá. Kollekíivszer-zodésí kötnek a fodrász ipar­ban. A borhely- és fodrász iparban ezideig nem volt kollektív-szerződés Kolozsváron. A tagok érdekeinek megvédésére azonban a borbély- és fodrászipari munkások céhe el­határozta a munkafeltételek intézményes rendezését. Ezért a céh vezetősége emlék­iratban kereste fel a szakmabeli munkaadók céhét, amelyben egyetemes fizetésrendezésre és munkafeltételek kidolgozására hívta fel. Az alsnetvek lefektetésére mindkét részről 3—3 kiküldött, a szaktanács nevében pedig Bruder Ferenc jelent meg, akik elvi határo­zatot fektettek le. Ennek értelmében az ér­dekelt felek által kidolgozott általános sza­bályzat egyöntetűen kiterjed a város össze® üzleteire, igv a Mercur-szövetkezetre is és n munkafeltételek megállapítása mellett, a borravalórendszer eltörlésével határozza meg a munkafeltételeket. Időszerű könyvujdonsági Kerék Hifiáfy: A magya? földkérdés A kiváló felkészültségű szociografus, ha­talmas összefoglaló munkájában elénk tárja a magyarországi közélet egyik vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. A hatalmas, több mint 500 oldalas könyv három főrészre oszlik: 1, A magyar földkérdés története. II. Érvek- ellenérvek. ÜL Uj földreform. Egeszvászoa- kötésben 313 lej az Ellenzék könyvosztályá­ban Kolozsvár. Piaţa Unirii. Vidékre után­Ne mu’assza el a RTrAL S'ágermozgi különleges hlmiétn M>g egv-két naoig! I Mindenkinek látni keli, aki ismeri, hogy lássa is, aki nem ismeri, hogy megismerje: • A francia-angol nagy összefogás történeté | (Entente Cordiale) André Maurois „VIl.Edward és kora“ c. remekműve után. ■ Fősz. Victor Francén, Gaby Morley és Pierre Richard Wilm. Kedvezményes és sza- I badjegyek érvénytelenek. Mérsékelten emelt helyárak Előaiások 3.lí), 5.15’, 7.20,9.30 P rsnnfidf.fi« vadn íáinafláíi rttiftfsiűief?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents