Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-27 / 20. szám
# Í940 jattuír 27. ELZENV&K Háború a negsvenlokos hidegben M2 a titka a Unnék hadi sikereinek? — Angol újságíró érdekes beszámolója a iinn csatatérről ben még; a jegesmedve is reszket, nyu- • godtan folytatja munkáját, igaz ugyan, j hogy a finn hadseregnek a felszerelése is nagyon kitűnő. Ruhájuk elsőrangú, élelmezésük ki» ; fogástalan, fűtött sátrakban laknak, | melyeket a hóba építenek és atne lyekben 20—30 katona is elfér. • £.‘7. finn katona francia újságírók kérdő sere kijelentette, hogy a finnek aH> a —40 foknál kezdik a hideget ére'zn A JEGES POKOl A sarki háború borzalmas jellegé főként a nagy hideg okozza. Nem any nyira a vastag prémekbe burkolt ka tonák és jégbeásott kunyhók, hanem jégmezők szörnyű panoptikuma miatt ■ Ureim ió> melyeket pokoli viaszmuzeumma va! i ) tozlátott át a háború, A végtelen hó i mezőkön ezerszámra feküsznek az orosz katonák hullái és közöttük &,* szórva a finn vitézek holttestei válla* [ koznak néhány kimúlott ló tetemével ; és szétrobbant, elégett karcikocsik vá ' zaival. A hideg valamennyit megőrizte utolsó mozdulatában. Egy orosz ezredes kitüntetésekké} teli melléből most is kimered a baconéit nyele, amely életét kioltotta. Hasik orosz tiszt akkor kapta a ha lalos golyót, mikor gépkocsijába akart szál lant Most is ott áll az árolkbafordult gép kocsi ajtajába kapaszkodva és ajkaira csodálkozó mosolyt fagyasztott a halál. Nem messze tőle fiatal orosz katonát akkor ért el végzete, amikor hátizsák jában kotorászott. Mellette szétszórva hever kiürített hátizsákja tartalma: egy pár gyerekcipő és egy pirosarcf* hajasbaba. Karácsonyi ajándéknak szánták valamely távollevő faluban le- vő szőke kislány számára, aki hiába várja már édesapját, nem fog hazamenni soha. Nyolc évszázados múltja van a sí-talpak használatának a katonaságnál Az 1204. évi peísamői ütközettől napjainkig LONDON, január 26 A „Times“’ haditudósítója közli az alábbi érdekes helyszíni tudó-siló sí a fitm csatatérről1: Észak-Finnorsizág» Eddig valami cső dätetős halálos csend borult rá és semmi sem -zavarta meg jegesmedvéinek mély álmát, csak a csodálatos madaruk vidám vijjogása, miközben általunk sohasem látott, isiin eret len halakat ha* láarfcak « jeges tavak vizéből. Most ez a terület harctér és a csodálatos mesevilágban véres harcok folynak: agyuk bömbölnek, gépfegyver kattog, a bar* cikocfik harsány motőrízugása járja át a végtelen hömezőket és a kietlen tun Jrákat, melyeken csak itt-ott bóbiskol egy-egy bús gyaíogfenyö. A sejtelme** sen suttogó fenyőerdők mellett, ahol a lappok regente bársony szarvú rén szarvasokat áldoztak Radien isten tisz teleiére, most harcikocssk moraja rész* iketteti meg a levegőt, mintha a törté* wetet-cítí Idők félelmetes szörnyetegei támadtak volna fel, mintha gigászi masziadonok táíanák fel szörnyű torkukat és elbődiiJnének a feneketlen mély mocsarak mentén. Az erdős völgyekben, ahol eddig kékrókára vadá szőtt a lapp vadász, most gépfegyverek kattogása pereg a fák között és mint Ijesztő fantomok tűnnék fel a fehérruhás sielő katonák, ezek a modern hő i sok, akik most embervadászatra in dúlnak. Annakidején, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Karéliai-föidszoroson a finnek ellenállásán megtörik az orosz támadás és a Manneir heim-vonal hő** sie-s védői minden el ©törést. visszavet* oek, tudnivaló volt, hogy az orosz had vezetőség főtorekvése az lesz, hogy Suomisalmi és Uie-aborg között átvágja Finnország területét és így a két or szágrész között tel jesen megszüntessen minden összeköttetést. A finnek ha» mar belátták ennek nagy veszélyé^ és mindent megtettek, hogy az oroszok szándéka ne sikerű! jön. Megerösjtet ték állásaikat és hősiességükkel nap* nap után aratták fényes győzelmeiket az orosz hadseregen, Petsamo környékének elfoglalása tulajdonképpen nem volt nagy veszteség, ugyanis az északi szélesség 69—70 foka között fekvő vidéknek nincs nai» gyobb sztratégiai fontossága. Hirtelen meglepetésükben a finnek nem tudtak elég erélyt kifejteni védekezésükben és nem voltak tankeiiháritó ágyúik sem, pedig az oroszok ezen a íierüle ten„ mintegy ötszáz harcikocsit vetet* ték egyszerre támadásba. Ezért kellett niegvámi a finneknek, amíg az időjárás segítségükre jön ellentámadásuk megindulásában. j Most már a más ember számára kibírhatatlan hidegben, a finn katonák egymásután aratják fényes győzelmeiket az orosz csapatokon és már elér* íek azt, hogy' lehetetlenné tették a tervszerű gyalogsági támadást, csupán guerilla harcok folynak az egész finn —orosz arcvonaíon, amelyben a finn katonák olyan nagy mestereik. HOGYAN BÍRJA A FINN KA TONA A HIDEGET? A sarki vidékek szörnyű hidegéhez hozzászokott finnek sokkal jobban bír® iák a hideget, mint bájrmely más eurcy pai ember. 1 A Hart gyereket már kicsi korától úgy nevelik. hogy a legnagyobb hidegben is meztelen testtel szaladnak ki az udvarra hógolyóz ni, miután kiléptek a Sat/rta-nak nevezett különleges gőzfürdőből. Egy angol bizottság nemrégen Ka* míjaevoi környékén öt finn katonái látott, amint a 32 fokos hidegben tel lesen meztelenül hógolyóztak, az angol bizottság azonnal hivatalos jegyző* könyvet vett fel az esetről, hogy illetékes helyen bebizonyítsák álíiiíJásai* 4cat* Ilyenformán meg lehet érteni, hogy 3 finn katona olya» .hidegben is* „amely KOLOZSVÁR, január 26. Az újságolvasó a finnországi háborúról közölt tudósítások alapján könnyen megák lapíthatta, micsoda fontos szerepet tolt be a si (bótalp) az ottani hadműveletek lejátszódásánál. Sokan valószínűleg azt hiszik, hogy a hótalp egészen újkeletű jelenség a hábo ruhán, amit nagyobb mérvben éppen tuost használnak fel elsőizben. Egyik angol lap azonban erre vonatkozólag egész sereg adatot sorol fel. melyek szerint a hótaípak háborús használata nem kevesebb, mint 800 esztendőre vezethető vissza. MÁR 1200-BAN HÁBORÚSKODTAK HÓTALPAKON Komoly állítások szerint a hótalpaknak else háborús használatáról szalu történeti feljegyzések egészen az Oslo melletti lsen! csa= táig vezethetők vissza, amidőn Sverre norvég király hőtalpas járőreinek döntő szerep jutott a győzelem kivívásában. Ez még 1200- ban történt. Újabb történeti igazolás szerint a hótalpas norvég csapatok nagy fölényt biztosították maguknak Ladbroi dán király 1204-ben a ma is háborús szintéiül szolgáló Petsamo vidékén harcba dobott haderejével szemben. Az 1563-tól 1570-ig terjedő 7 éves északi háború idején a svédek hótalppal ellátott ka tonákaf állítottak a norvégok ellen, igen jelentős sikerrel. 1590-ben pedig a finnek ugyanilyen módon állottak ellent egy orosz betörésnek. A svédeknek az idó’k folyamán Lengyelországban harcoló majdnem minden hadserege fel volt szerelve hótalpas különítményekké!. Szabályszerűen azonban csak 1713-ban vezették be a hótalpakat a svéd és egyidejűleg a norvég hadseregben, amit 15 esztendővel később a porosz hadseregben is követtek. A hótalpas katonai egységekről mégis csupán a XVIII, század vége felé, 1774;ben jelent meg az első könyv. Abban az időben a hótalpas norvég katonaság veres zsakettet és 3 szögletei, ugyancsak veres „Napoleon-kalapoT viselt. h református egyház keleti kerületében magyar notue&Éeí rendeztek BUKAREST, január 26, A református egyház keleti pan» chiális körében vasárnap este nagy esemény zajlott le, A kerület vezető lelkésze, dr. Horváth László rendezésében magyar nótaest volt, A műsor Jegnagybob részét dr. AU bisy József orvos, magyar néiaszeráá szereplése töltötte be. Dr, AlblsvrÖI iratunk már és a magyar UcözSniség olya» jól ismeri, hogy külön bemutatni éa művészetét méltatni felesleges. Ez a! halommal csupán azt kívánjuk ismételten hangsúlyozni, hogy itteni megjelenése és bekapcsolódása a magyar köz-« életbe olyan értékes nyereség a ma» gyár népiség ápolásának terén, amit kellő értékére kell becsülnünk. Utána dr. Horvath László lelkész Tartott előadást a magyar népdalról. A hallgatóság hálásan, hosszantartó ün neplésse! köszönte meg az előadást, A műsor folytatásában szavalatok és. énekszámok kerültek még előadásra, Uj cigarettagyárak. Bukarestből jelenti a Rador: A pénzügyminisztérium engedélyével két aj cigarettagyárat létesítenek Targu- Hubán és Rainnicul-Saralban. Törvénytervezet készül az ócskavas gyűjtéséről. Bukarestből jelenti a Rador: A nem* zetgazdaságügyi minisztériumban bizottságot szerveztek, hogy az ócskavas gyűjtésére vo< iratkozó törvénytervezetet kidolgozza. FELROBBANT A NYiLT TENGEREN EGY MOTOROSHAJÓ. Bukarestből jelenti a Rador: A „Fevzil Bahrie’' nevű török ma* íoroshajó, mely 1300 hódon karóiddal szerdán reggel indult el Constantából, robbanás következtében a nyílt tengeren levegőbe repült. Az árut egy rómaidat nitrogéngyár küldte Konstantinápolyba. * Aki túlsókat evett vagy’ ivott és ezért rosszul érzi magát, annak egy pohár természetes „Ferenc József44 keserüviz igen gyorsan és alaposan kitisztítja a gyomrát és a beleit és felfrissíti az egész szervezetét. Kérdezze meg orvosát. Nemvmhetnok lei szenet H&waiban keres- kmtímhni halók WASHINGTON, január 26. (Radar.) A tengerészeti minisztérium közli, hogy a kereskedelmi hajók ezen tűi nem vehetnek fel szenet Hawaiban. Annak dacára, hogy hivatalos magyarázatot nem fűztek az intézkedéshez, valószínű, hogy annak célja széntaría* lékot biztosítani a flotta számára és az idegen hajókat távoltartan! a Hnwai- szigetektől. Egyidejűleg az intézkedés a hadviselő felek hadihajóinak szenei látását is hivatva van megakadályozni, cc nkaiiianepei“ rent! ezfek refoi» nsátes egyház északi Iceráileiében-BUKAREST, január 26. A református egyház északi parochiá-* lis körének iskola-iteniplom épületében (Seseaua Qhitilei 42.) vasárnap délután a „.Mimika ünnepe“ címen tartffíak népes összejövetelt. Az ünnepséget dr. Í’erenc2v Zsig- mond volt országgyűlési képviselő, bu karesíi ügyvédnek „A munka erkölcsi értéké“ ről tartott előadása vezette be. Az előadó rendkívül sokoldalú miiveit sége, saját tapasztalatai eredményeként felállított világszemlélete, kiváló szónoki képessége és előadási rutinja olyan érdeklődést váltott I i a üallga* lóságból, ami ismételten bizonyította, hogy nemcsak érdemes, hanem népkö<* /.ősségi kötelesség a bukaresti magyarsággal foglalkozni. Utána Gudor Lajos kerületi leikész értekezett a munkáról a biblia alapján. A műsor többi számai szavalatokból 1 és énekszámokból voltak összetéve. Sikeresen zajlóit lern Kúíping Zenekar szímí&mhm hangversenye KOLOZSVÁR, január 26. A kolozsvári Kolping Legényegylet zenekara a Der mata dalkör közreműködésével fényesen sikerüli szimfonikus hangversenyt rendezett a katolikus gimnázium díszterme ben- melyet az érdeklődő közönség színükig megtöltött. A művésziesen és ízlésesen összeállított miisor minden egyes száma a siket teljes jegyében ment le. A Kolping-zenehas komplett volt és feladatát minden teljesítményében a legprecízebben oldotta meg. A műsor kiemelkedő száma Zattler Sándor karnagy ez alkalomra komponált ,,Alkonyaitól éjfélig“* cirnii müve ltolt négy zenei képben Sikerüli elsőrendű zenei mü, melyet nagyban emelt Sántha Ferenc tárogatórnüvés. szólószáma, a Kolping vegyeskar énekszáma és Bartunek Titi lánctanárnő növendékeinél balettje. A Per mata dalkör énekszáma szintén elsőrendű volt, ami Kárpáthi Emil karnagy szaktudását tükröztette vissza, Ernyő Ferenc hegedű játékával nagy sikert ért el úgyszintén Bicsak Jenő tenorista is, Imbery Gabriella zongorán Chopin-darabokat adu t elő, Braun Ilonka pedig Csíki „Szakítás“ című müdalál énekelte művésziesen. A hang versenyt a Kolping-zenekat Strauss J. „Cigánybáró“ cimii müvével zárta be Zattla karnagy vezetésével, aki ezen az estélyen u komoly tanujelét adta annak, hogy elsőrendű ■zenész és zenekarával együtt, mindig prea: munkát produkál. (tu e > Természetesen az idő tájt a hótalp még nem érte el fejlődésének mai fokát. 1806-ban egy svéd kapitány a szuronnyal felszerelt hótalpakat vezette be. Ezeket a hótalpakat gyakorlatilag is használták az oroszok ellen 1808-ban a finnekkel együtt vivőit hadjáratban. í Érdekes, hogy az oroszok abban a bábo* I ruban a maival megegyező haditerv szerint [ szintén Finnország kettészakitására tőre* : kedtek. A harcot ezúttal is Suomisalms i mellett vívták meg. [ A hótalpaknak csak jelen századunk ele* I jén (1902-ben) sikerült meghonosodniuk * I francia hadseregben. Ezután Németország, j a volt Ausztria-Magyarország, Olaszország j és Oroszország szintén felismerték a hótai- ; pák fontosságát a esspatösszekoítetések J fenntartására és az előőrsi szolgálatban. Az I oroszok ekkor már érdekes hótalpas gya- ! korlatokat folytattak és egy hótalpakkal ! felszereli különítményük a legszebb ered- ; menyeket érte el, 697 kilométeres utat té* j vén meg 20 fokos hidegben. A „Der Win- í ter‘ ‘cimü német folyóirat 19Í5-ben hosszú ' tanulmányt is közölt az orosz hadsereg hó- ! talpas egységeiről. \ A világháború idején főleg az Alpokban, az olasz fronton, de a Kárpátokban és a francia Vosges-ekben is használták a hótalpakat. Használatukat az angolok 1914- hen vezették be először, A hőtalpas osztagok nagy mozgékonysága -— egy jó síző 10 pere alatt egész mérföldet tesz meg —-• lehetővé teszí azt, hogy —- télidében —- a letűnő lovasságot, hova-to- vább helyettesítsék. A svéd lovasság kivétel nélkül végez hótalpas gyakorlatokat, hogy nagyon magas hó esetén a lovakat velük helyettesíthesse. . Nagyszerűen felhasználható különben a hótalpas katonaság az előőrsi szolgálat és a csapatok összeköttetésének megteremtése mellett a guerilla harcok s az ellenfél közlekedési útjainak. vasútvonalának a széí- rombolására, amiként azt a most folyó finn *—orosz hadjáratban láttuk.
