Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-24 / 18. szám

■ *

19 40 jst au ár 2 4.

ElZEWZéX

lrfpya2ozt

Ügyelnünk keli! Az első tünetek jelenlkezéseltor áronnal

A különböző távirati irodák Berlinből az alábbi hirt röpítették világgá:

„A hamburgi és sonnenbérgi csillagvizsgáló intézetek megfigyelései szerint megállapítást nycFt. hogy’ a világűrben óriási arányú katasztrófa történt.

A tejuton egy, a mi napunknak megfelelő nagyságú égitest szétrobbant. A katasztrófát valószínűleg atomfelbomlás idézte elő.

A hatalmas erejű robbanás következtében felszabadult energia az égitest egyes, igen nagv terjedelmű darabjait a szélrózsa minden irányában lökte szét a világiirbé, többmillió

kilométeres óránkénti sebességgel.1”

*

A fenti tömör hir érdekes jelenséget ismertet. Földgolyónk sorozatos katasztrófái után — közéjük sorolva azokat a napokon át megismétlődő, rendkívül heves földlökésekét,.. amelyek egész Kis-Ázsiát megrázták, vagy tekintetbe véve Földünk légkörének időjárási zavarait, melyek egyrészt (az amerikai kontinensen) kánikulai hőségben, másrészt. Európában szibériai fagyokban nyilvánulnak meg, akár pedig a fizikai tünemé- nvekről a társadalmi megrázkódtatásokra térve át, amik a jelenlegi háború kitörésére vezettek, ime láthatjuk, hogy vergődő sártekénk határain túl is történnek rendkívüli tünemények. amelyek óriási méretű katasztrófában robbannak ki.

A mi Napunk nagyságához hasonló égitestnek szétrobbanása igazán hasonlithatat- lan arányú jelenségnek mondható. Egy robbanó motor cilinderében végbemenő robbanást összehasonlítva egy egész lőportorony légberepülésével, távolról sem jelezheti azt az arányt, amely ez utóbbi és az égi esemény között: fennáll Ennél az égi katasztrófánál annyi energia használódott fel és a világűrben oly nagy mennyiségű anyag röpüli szét, hogy az már emberi ész számára szinte fel-, foghatatlan. Éppen annyira csodálatraméltó az emberiség nagy tömege számára az a tény ;i§, hogy erről a katasztrófáról földi. Széliem: félkészültségünk arányaival tudó- . mást szerezhettek, sőt azt a helyet is meg-: állapíthatták, ahol történt.

Az a meghatározás is, hogy a szétrobbanó égi testrészek óránként többmillió kilométert kitevő fantasztikus sebességgel rohannak a világűrben, nemcsak óriási erejével lep meg bennünket, hanem meglepő az a pontosság is, amellyel ezt meghatározták.

Sokan ilyen értesülésekkel szemben hihetetlenül rázzák a fejüket.

A kérdéses égi jelenséget megfigyelő csillagvizsgáló intézetek részéről pontosabb értesülések még nem érkeztek, Amíg pedig az illetékes szaktényezők meg nem erősitik a fenti jelenség valódiságát, kétes értékű lenne bármilyen következtetést levonnunk. Mégis megállapíthatjuk azt, hogy a jelenség megtörténhetett és efféle égikatasztrófa -— összeütközés, vagy szétrobbanás — minden valószínűség szerint történik a csillagok világában.

Ami minket illet, szívesebben elképzelnénk, hogy naprendszerünk halárain túl béke és nyugalom uralkodik a világűrben, mégis arról kell meggyőződnünk, hogy nem éppen így állanak a dolgok. Ott :s előfordulnak változások, ott Í3 feltűnnek uj égitestek, vannak kialvó csillagok, forrongó ködfoltok és csillagok, amelyek összeütköznek, vagy szétrobbannak.

Az a tökéletesség, amelyet manapság az optikai műszerek elértek, különösen pedig a fizika bizonyos ágaiban, vagy a kémiában tett haladás (szinképelemzés és fényképészet), ma már nekünk is lehetővé teszi, hogy tanulmányozhassuk a tőlünk többmillió kilométerre eső égitesteket, hála azoknak a fénykép- lemezeknek. amelyek az emberi széniét jóval felülmúló érzékenységükkel felvételeket készíthetnek a különböző égitestekről és a velük kapcsolatos jelenségekről. Nincsen kizárva tehát, hogy a tejutró! felvett fényképen megfigyelhető volt az ilyen változás.

De nem kevésbé érdekes annak a sebességnek a megállapítása, amellyel a világűrbe a felrobbanó égitest részei szétrepültek. Erre természetesen különböző számítási módszerek vannak, amelyek lehetővé teszik az ilyen meghatározásokat,

A híradás nem tartalmaz semmi közelebbit abban a tekintetben sem, hogy a katasztrófa mikor történt. Napjainkban, vagy néhány héttel ezelőtt állapították-e meg azt. £z különösen érdekes lenne pedig azok számára, ak:k a földön végbemenő kataszr^Cák és a csillagvilág jelenségei között kapcsolatokat keresnek.

TABLETTÁT

LEVÉLPAPÍROK, egystfcistfî Választékosabb kivitelig, legotcsöbö.m az EFienzék könyvosztályában, Cluj, Plata LlciriL •v ' ' " '

^kereszttel I

KINEK VAN SZÜKSÉGE SÉGI TÖRVÉNYRE?

KISEBBJJ

Óriási siker legyében zajteil fe nz aradi Fllépl&íizSsséij renáezé«

sében a bagyc Hiányos Magyar Bál

Palotásra! nyitották meg a nagyszerű bálestélyt

m

ARAD, 1940 január 23. ŞgEBt® rád város nemes hagyománya, a Magyar Bál, fordulóponthoz ért. A ti zenharmadik sorszám, mely az esztendők egymásutánjában 1940-rc esett,

az ui népi alakulatnak, a Magyar Népközösségnek legelső nyilvános számadása vént arról a hatalmas társadalmi munkáról, amelyhez megalakulásakor hozzákezdett: eggyé forrasztani, eggyé kovácsolni, társadalmi és más különbözőségekre való tekintet nélkül mindenkit — aki magyar,

A belváros, ölelkezése a külvárossal, az előkelőség kézfogása az egyszerű kisemberrel, a demokráciának kikristályosodott, harmonikus kihsngsulyozása, csendes és lisztelei- reméltó tüntetésféle volt az anyanyelv szentségéhez, hagyományokhoz, szokásokhoz és a népi közösséghez való törhetetlen ragaszkodás mellett. Mindenki eljött, aki jöhetett. A megye és város magyarsága érezte hármas kötelességét: a közösséggel, önmagával és a jótékonykodás nemes gondolatával szemben; mert a bál jövedelme a szegény magyar diákok és nyomorgó magyar családok asztalára juttat kenveret,

U 7.7 ‘ l

j szín vegyült az idei Magyar Bál pompás hangulatába: a népközösségi munka érett eredménye. Öntudatos egymás* ratalálás, egyetértésben és szerétéiben. Pé!- daado bizonyíték amellett, hogy helyes irá- nvitással a legmostohább politika? és gazdasági körülmények között is a legragyogóbb eredmények érhetők el. A siker oroszlánrésze dr. Palágyi Jenő nép közösségi tagozati elnöké, aki személyi tekintélyének leíbave- tésével, fáradhatatlan agilitással és az iigy iránti rajongó szereidével irányította kitűnő munkatársait a szervezés nehéz és fárasztó munkájában. Elsőnek kell megemlítenünk Dániel Pétért, a társadalmi szakosztály népszerű vezetőjét, kinek nagy része van abban, hogy a tömör-egésszé kovácsolódott magyarság közösségi bálja anyagilag és erkölcsileg is az eddigiek fölé emelkedett,

r\ /

Fehér Kereszt-szálloda óriási ..gyémánt termében“ lö órakor kezdődött a hál, Á városi és környéki magyarság szine-java ott voii. A hatóságok is képviseltették magukat. Dragalina tábornok, helyőrségi parancsnok képviseletében Savóin Gheorghe ezredes, Porambia Sabin őrnagy, térparancsnok, Bejan Romulus dr. alpolgármester. Morgan Livin rendőfkvesztor és Lázár Vasiie városi vezértitkár jelentek meg, A bukaresti egyetemi ifjúság és a temesvári műegyetem magyar diákjai is elküldték megbízottjaikat.

A

királyhinmusz végső akkordjai után kezdetéi vette az ősrégi magyar tánc: a palotás. Nyolc magyarruhás fiatal pár mutatta be az egymástkövető, gyönyörű figurákat. Az édesbus melódiára láncoló párok egy megelevenedett bájos életkép illúzióját nyújtották. Óriási sikere volt, Aztán „Hej, de magas ez a vendégfogadó“ cimít ropogós magyar csárdással kezdetét vette ar „igazi“ bál. Dr. Palágyi jeno felkérte Pwr- gly Lászlónét, Purely László dr. Paretz Bé- lánét, Dániel Péter Palágyi Jenőnél, dr. Paretz Béla dr. Széli Lajosnét és ezzel beindult az emelkedett hangulatban reggelig tartó tánc.

Bálteremben és falatozókban, pezsgős- sátrakhan és folyosókon egyformán fesztelen volt a hangulat. A pezsgőssátrat Purgly Lász- lőné, a Missziós Társulat hideg hiifféjét özv. báró And rényi. Károly né, a Polgári jótékony Nőegylet falatozóját a beteg dr. Borsos Be- láné elnökoö helyett Palágyi Ferenené, míg a feketéző és teázó sátrat dr. Grósz József- né és báró Neumann Stefánia izraelita nő- egyleti elnöknek vezették- mint saját ado= many alkat, az iparosok sátrát Reinhart Gyuláné vezette. A Lüteránus Nőegylet „Magyar szobával“ remekelt. Szebbnél-szebb iparművészeti tárgyak kerültek itt eladásra

K

ţ *

edyes meglepetés volt az éjfélkor megjelent „magyarból! Aradi Közlöny“ miniatűr kiadása, mely öt esztendő óta a bálozók csemegéje. A nagyim:! tu és közkedvelt aradi napilap szerkesztőgárdája, élén Sz. Jakab Géza főszerkesztővel, a lap beosztását és tördelését hűen lekopimzva, 3 oldalnyi szellemes báli iíjságoí ad. Az ötletek, tréfák, rajzok és színes írások az amúgy is vidám hangulatot növelték és egyben fokozták az érdeklődést aziránt a verseny iránt, mely az Arad! Közlöny szinessiül menyasszony pártájáért folyta

eg kell emlékezzünk a báli rendezőség eredményes munkájáról. Dániel Péter irányítása mellett különösen tevékeny munkát fejtett ki Bodnár József, Bdeznay István, Kintzig László, Pohm Tibor, Mainz András, Zíercher József, Zöldy Jenő, fin jer István, Csenka Gábor és Kárpáthy Béla,

*

A népközösség: Magyar Bál, mely erkölcsileg és anyagilag egyformán jó! sikerült —- a reggeli órákban ért véget. Szép volt. élménynek és szép volt tanulságnak: a közös nyelv cs közös sors helyes irányítás mellett a legnagyobb összefogó erő. (j, j.).

A marosvásárhelyi gazdasági tanfolyam zárőünnepélye

.Df« Szász Fi? EMGE elnök, beszéde

MAROSVÁSÁRHELY, január 23.

A marosvásárheivi református kollégium dísztermében most folyt le az EMGE gazda- tanfolyamának vizsgája. Megjelent a gazda- gyűlésen dr. Szász Pál dr., az EMGE elnöke is a központ kiküldötteinek kíséretében. Jelen voltak a tanfolyam záró-vizsgáján a város és községek kisgazdái, birtokosai, valamint a városi értelmiség képviselői, Ott volt ă magyar társadalom szine-java.

Miihó László, a Füldmüvesszövetség elnökének , és gróf ToUhlogi Mihály, a marosrae- gyei népközösségi tagozat elnökének üdvözlő beszédei után dr.' Szász Pál, az EMGE elnöke részletesen ismertette a .magyar gaz- daiársadaiom célkitűzéseit.

— Gyakran hallom azt a vádat, hogy politizálok és politikával is foglalkozom — folytatta beszédét dr. Szász Pál. — Kijelentőm, hogy nem tartozom a szorgalmas politikusok közé 8 nem is- rajongok a politikáért. De nem zárkózhatnia el ez elől, hogyha az uj állam rendben fi szakmai ágak érvényesülnek, hogy a gazdákat érintő jelentős kérdéseknél visszavonuljak és megbízatásuknak ne tegyek eleget. Mert mi békében és nyugodtan akarunk" dolgozni és ha nincs béke .és . pines nyugalom, .az nem rajtunk múlik. Mi önérzetesén megálljuk a helyünket, megalázkodásra nem vagyunk kaphatók. Mi nem akarunk mást, mint ami ebben az. államban a többségi népnek jut.

—_ Mi nem kértük a testünkre szabott ki sebbségi törvényt. Ha azonban az állami té nyezők arára gondolnak, teljes őszinteséggel meg kell íüoüdáai véleményünket. Mi ml akarjuk, arra törekszünk és állandóan wj.\ szorgalmazzuk, hogy a törvényeket az egyem lőség szellemében hajtsák végre. Igazságosán és abban a szellemben, amit lelkiismeretes emberek kívánnak: igazságos, szeretetteljes, emberséges szellemben, mi tiszteljük a törvényeket. Türelemmel, közös sorsunk tudatában, önérzetesen kérjük és kivánjuk, bőgj ami a törvényben van, az becsületesen, tiszta iélekkel legyen úgy a valóságban is. Ne hozzanak olyan törvényeket és rendeleteket, amelyekből az egyenlő jogú polgárok bármelyikének is hátránya származhatna.

— Felteszem a kérdést: sok ez, amit kívánunk? Mert hiszen ini jót akarunk, a közt akarjuk szolgálni. Vannak szolgaiatok, ami két meg lehet fizetni, van szolga, akit im jobban fizetnek, napközben jobban dolgozd,

A lelket és a szivet azonban csak igazság gal lehet megnyerni.

— Mi békés utón. törvény tisztelettel aztr* küzdünk, hogy a mi népünk szabadon fejlődhessen. A magyar embernek joga vau a mur. kához, a megélhetéshez, kultúrájához, gyei mekeinek saját szellemében és bitében való neveléséhez.

—. Tudjuk, hogy rendkívüli időket élünk és ebben sok minden másképpen történik. De évek óta fáradozom azon, hogy a hatalmi tényezőket meggyőzzem a végrehajtó közegek sok esetben érthetetlen magatartás» ról, ehelyett miért nem lehetne a szereteted a valóságban képviselni és az állami életből kigyomlálni mindazokat, akik a gyűlöletet szitíák,

AZ ÁTTELEPÍTÉSRŐL Dr. Szász Pót ezután a következőket mondotta:

— Egv alkalommal egy miniszter azt kérdezte tőlem, mit szólok ahhoz az elvhez, arait külföldön már érvényesítenek, a népek áttelepítéséhez? Ez volt a válaszom: Színtiszta román községben egyedüli magyar ember vagyok, volt 1163 hold földem 8 ros maradt belőle 100.

Ha nekem aat mondanák, hogy adnak más* hol ezerkétszáz holdat, én mégis itt halok meg. Elképzelhető-e, hogy otthagyjam az* & földet, amit őseim évszázadok küzdel* síével szereztek meg, amelyhez őseim any- nyi szenvedése, bánata és öröme kapcsoló , dik s amelyben nyugszanak. A sirhantok., a sírfeliratok, a hagyományok örökké I szentek kell maradjanak előttünk. A bft' rázdáinkat sohasem hagyhatjuk ott,

! De vájjon etükség volna ilyesmire, egy ilyen í szörnyű gondolat hangoztatására, hiszen ! mégsem lehet oly aljas és romlott az embe- ! riség, hsgj as tadmá » megértés, útját. meg-*, találni.

A jövő fejlődése nem kerülhet ellentétbe az adott kulturszinvonallal, mert anélkül nem élhet emberi társadalom. A magysrság egy történelmi, nyelvi és hitbeli közösségben él, A határok le lehetnek zárva, vánisorom- pókat is felállíthatnak és mindent vámtétellej lehet sújtani, csak a gondolatot nem. A kulturális közösséget sohasem lehet elpusztítani. Ne kívánja és ne kérje tehát senkL hogy egy nép adja fel a maga hitét és kultúráját. De megkérdezhetném az érdélyi románságot cs román ismerőseimet, akiket igen tisztelek és sok esetben baráti kapcsolatok fűznek hozzájuk, hogy mit szólnának, ha valaki közű lük lemondana népi hovatartozásáról? ,ŢÎa mi ilyet tettünk volna —- mondotta egyszer nekem egy román közéleti férfiúsem mertünk volna a tükörbe nézni“.

—- Kedves Gazda Testvéreim, türelemmel, szeretettel kell dolgoznunk, becsületesen eleget tenni állampolgársági kötelezettségeinknek, de ugyanakkor önérzetesen küzdenünk jogos kívánságaink érvényesítéséért. Jogainkat egyforma, megalkuvásnéiküii őszinteséggel és becsületességgel akarom képviselni Őfelsége felé éppen úgy, mint gazdatársaim felé. Az igazságot sohasem fogom elhallgatni.-— Â szeretetet hirdetem, melynek alapköve az igazság. Nem fogok elhallgatni semmit s ha ezért én követ érdemiek, hát legyen, az igazságtól az sem fog soha eltéríteni“ — fejezte be beszédét dr. Szász Pál.

A vizsga befejezése után közös vacsora volt, amelyen több pohárköszöntő hangzott cl.

———— ———i" -—

8 lagv'efentősé^Snek íarliák JaaasxláYl&bffni«iiofVáí^-siéili megegTeiésí

BELGRAD, január 23. (Rador.) Budisavlievics közjóléti miniszter, a független demokrata párt elnöke, pártjának gyűlésén kijelentette, hogy a hor- vát bánság területén élő szerbek most, a nemzeti megegyezés létrehozása után, sokkal jobb helyzetben, vannak, mint annak megkötése előtt. A szónok kihangsúlyozta Pál kormányzóherceg zágrábi látogatásának hagy fontosságát és kijelentette, hogy ez 3 szerbek, horvátok és szlovének nemzeti életében uj korszak kezdetét Jeleaţi.

Katasztrófa

^ a világűrben