Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-24 / 18. szám

\ \ PfLFKrtK Ä magyar iparosok szervezkedéséhez Irta: Dr. SOÖS ISTVÁN orsz. képviselő K hó 2R-án fontos eseménye le- ;l/- «T<lé- 3yi mag var ipHrossúguak. L/.itu h napon ala­kul meg Országos Mag* • Iparo-cgyesü- íet mely hivatva le«/, a tiiagya: ip*ro> ág ér­dekéit úgy a kormány, mint u helyi hatósá­gok előtt megvédeni, a/, iparosság egymás- közti támogatását elősegíteni a a már-niár bomlásnak indult magvar iparosságot egy egységes, erős szervezetbe toglalni mely ké­pes legyen ellenállani mimlei rohamnak, mely a magyar iparosság vagy annak érdeke ellen irányulna ét. bárhonnan jönne is az. Az első kérdés: joga van-e a magyar ipa­rosságnak ilyképen Bzenezkedui:1 A válás*: igen. A Magyar Nepközösség szervezetére vo­natkozó és boldogult Calinescu belügymi­niszter által aláirt okmány szerint u magvar- ság engedélyt kapott egv oly szervezet léte­sítésére. amely közművelődési, gazdasági és szociális érdekeit szolgália. Ez zz egyesület pedig, amely a Romániai Népközösseg gazda­sági szakosztályának ipari alosztálya kereté­ben működik, a magyar iparor-ág testületi megszervezését jelenti a Népközösség égisze és védelme adott éppen a fenti célok meg- valósításának érdekében. A Népközösség alapszabályának 4. paragrafusa ugyanaz/-,n célt lejezi ki. midőn azt irja elő, hogy a Nép- 'közösség célja „megvédeni é« kielégíteni a magyar nép gazdasági érdekeit és szociális szükségleteit“. egész nemzeti társadalmunk fenntartása és megmentése szem pont jából. Az iparosság szerepe, főleg városokban, a | kipusztult és elsorvadt magyar középosztály pótlása, annak a szerepnek fokozatos átvé­tele, amit a magyar középosztály töltött be. De vájjon a mai színvonalon álló magyar iparosság he tudja-e ezt a szerepet tölteni inég megközelítőleg is? Ezt a problémát csak egy népi alapon | szervezett iparos társadalom tudja a megöl- J dás felé vinni. 2. A második probléma az utánpótlás kér- ' dése és pedig a tanoncltérdés, tanonciskola és internatus, tanoncszerződtetési ügyek. Nyil­vánvaló. hogy ez is kifejezetten magvar ipa- rosprobléma. Ha nincs utánpótlás, kihal a j mai magyar iparos nemzedék és nem pótol­ható erőt vészit a magyar társadalom. í)e az uj generációhoz eziikséges uj és magyarnyel­vű tanonciskolák és az ehhez szükséges in- ternátusok, továbbá annak kiverekedése, ! hogy a magyar tanoncokat minden akadály nélkül, barmikor és bárhova heszerződtethe6- ' sék. Ez a probléma különben a magyar egy- j házak problémája is és a magyar egyházak­nak ezt a problémát a Népközösséggel és a ; NépközÜRség kebelében működő magvar ipa­rosegylet segítségéve! kell felkarolni és fakó- j zatoéan megvalósítani. 3. Ugyancsak n magyar iparosság prob­lémája 1 magyar anyanyelv használata a magvar iparosság részére, nemcsak a tanonc­iskolákban, hanem u Célokén belül és álta­lában minden szervezetben és hivatalban, amely az iparosságot érdekli. 4. Speciális magyar iparos probléma az q jog érvényesítése, hogy a magyar iparos­ság minden testületben képviselet- legyen, te­hát ipari és kereskedelmi, inunkakamnrák- bun bclegsegélyzöpénztáruál, amelynek az, autonómiája visszaállítandó és más testület­ben is. 5. A magyar iparosok részére az úgyneve­zett „creditül industrial“, azu/. ipari hitelin­tézet részéről öleséi kölcsön nyújtása, amely megkönnyíti a magyar iparosok helyzetét, szintén olyan probléma, amit csak népi ala­pon megszervezett iparos egyesület harcolhat ki magának. 6. Ezeken kívül parancsoló szükséglet az iparosság szociális helyzetének emelése, ipa­ros jótékony intézmények létesítése, temet­kezési egyesületek, ingyenes rendelők felálli- tása, amelyeknek megoldása szintén a népi alapon megszervezett iparosság keretében vi­hető keresztül. Mindezek és még számtalan más probléma olyan problémául jelentkezik, amely u szak­mai általános sérelmeken felül, mint a ma­gvar iparosság speciális problémáin várin a megoldást, miért is tovább nem halasztható a magyar iparosság törvényes alapon felépü­lő uj szervezetének mielőbbi felállítása és működésbe hozása. 1040 január 28-ilca tehát egy történelmi fordulópont a magyar iparosság életében, amelytől nemcsak nz ipnr osság, hnnem az egész monyát társadalom nagy eredményeket vár n jövőre nézve. Adja Isten, hogy úgy legyen, ■hM——— I I I A második kérdés: Szükséges-e a magyar i»parosok etnikai, azaz népi alapon való meg- .szervezése, midőn minden iparos érdeke bi­zonyos tekintethen összevág? Erre a kérdésre is megfelelhetünk. Senki sem vonja kétségbe, hogy szükséges jaz iparosság szakmai szervezkedése, mert hi­szen bizonyos iparos problémák egyformán jelentkeznek rnind-n iparosra, bármely nem­zetiségű, sőt tovább menve, a szakmákon felül minden iparosra nézve. Hiszen ma egy kiforratlan és kialakulat­lan helvset előtt állunk. Az ipartestületek feloszlatása után az ab­bas összpontosult össziparosság úgyszólván nem találja hely1 '. A mnnkakamam. ahova a munkások és magántisztviselők mellett be­szorították a kisiparosokat is. még nem tud­ta magát megkedvelteim, annál inkább nem, mert a kisiparosok az első perctől kezdve ki- kívánkoztnk onnan és önálló kézműves ka­mara felállítását követelték. Az uj törvények, uj mesterkönvvek kiál- litása, uj szakvizsgák bevezetése, mind oíván uj területet jelentettek az iparosság számára, melyet csak nehezen emésztett meg. A hetegsegélyzőförvény kiterjesztése kö­telező hatállyal a kis-paiosokra szintén ni és olyan súlyos terhet jelentett, amply ellen kéz- zel-lábba! tiltakoztak s amelytől 6zabadnlni óhajtottak. Mindezek a problémák beisraerőleg közö­sen érintik nemcsak az ugyanazon szakmá­ban levő iparosságot, hsnpm a szakmákon túl az össziparosságot is, függetlenül azok népi hovatartozására. Ezeken felül a szakmai képviselet meg­szervezésére vonatkozó céhtörvénv is sok ilyan problémát vetett felszínre, amely jogos kíváncsisággal, várakozással, sőt, aggodalom­mal töltötte el az iparosságot. Minthogv pe­dig a eéh törvény tér vezet parlamenti bizott­ság ele került, a magyar kisebbségi képvise­lők résen voltak ezen törvénvtervezet tár­gyalásánál és előzetesen átbeszélve az iparos­ságot érdeklő kérdéseket a magvar iparosság vezetőivel, úgy a bizottsági tárevalásokon, mint ettől függetlenül, külön küldöttség for­májában az illető szakminiszternél igyekeztek raegvéclelmezni a magyar iparosság érdekeit. Tehát, ismételten visszatérve a feltett kér­désre, vagyis, hogy szükséges-e az iparosság népi alapon való megszervezése, meg lehet állapítani, hogy jóllehet, az iparos problé­mák nagy része közösen érdekli a szakmai szervezeteket, sőt ezeken tnl az össziparossá­got is, azonban vannak problémák, amelyek mindezektől függetlenül igenis a népi alapon megszervezett iparosság szervezetének szük­ségességét követelik. Mik azok a problémák, amelyek a. magvar iparosság számára speciális problémákként jelentkeznek? 1. A magyar iparosság általános leszegé- nyedése. gazdasági életnívójának csökkené­se és leromlása. Túlontúl ismeretesek azok az okok, ame­lyek ezt a mai helvzetet előidézték s ame- lyeKnek további romlása az iparosság részé- re-: egzisztenciális veszélyt jelentenek. A magyar iparosság megmentése, életnívó­jának felemelése, a hanyatlás megállítása ma nemesek iparos érdek, hanem az egész erdélyi magyar társadalom érdeke, mert a probléma megoldása életbevágó fontosságú Taíarescn $av6nUUTKo* zalof adott a Mf me^zermfríröi sio:o (Jmmj hiiiirdciesc attain) aiiöí * • á * „Biztos tér nyílik a na*y ncmreíí eszmék szolgálatába átütött tevékenységreu BUKAREST január 23. (Rador.) A NUF megszervezéséről szóló törvény kihirdetése alkalmából Tatarescu ki­rályi tanácsos, miniszterelnök következő nyi­latkozatot adta a sajtónak: — A NUF megszervezéséről szóló törvény szerencsésen olvasztja egybe a politikai Ősz- szefogásoknál nélkülözhetetlen tekintély el­vét a vezetőknek foglalkozási ágakban szer­vezett tömegek akaratából történő kijelölé­sével. A NUF-nak ily módon szervezett ke­retében természetesen az ország alkotóerői mind helyet találnak, a nemzet értékei pe­dig választás és kiválasztás utián kerülnek a vezető helyekre. A szervezés alapját a köz- ség képezi, hol az összes tagok szótöbbség­gel jelölik ki a Vezetőket: egy elnököt, bá­rom titkárt, akik mellé községi tanácsot vá­lasztanak. Eszerint közel tízezer községi szer- I vezetben taiália gyökerét a megyei és tartó- ! mánvi szervezet. A tízezer községi szervezet­ből indul el az ösztönzés, tájékoztatás és tö­rekvés. mely áthatja a központi vezetősz^r- vek határozatait. A községi közigazgatás vezetőit is ezeknek a szervezeteknek vezetői­ből fogják kiválasztani. A NUF szervezetet így magával az országgal lehet majd össze­téveszteni. A tömegek akarata — mely össz­I hangban olvsd fel az egység szükségességé­nek érzetében és a vezetésben —, olyaa egyedülálló politikai erőt teremt, mely a Korona rendelkezésére állva, az állam cél­jait és népünk minden törekvését megvaló­sítja. A NUF keretében és kizárólag a NUF keretében kerülhetnek összhangba a meg­újhodásra töreki 5 kívánságok, itt kert­nek szőnyegre az újjászervezésre vonatko­zó kezdeményezések, melyek abban a lég. körben kerülnek előkészítésre, hol min­den elohnladásra vonatkozó törekvést a Király és Nemzet“ jelszó irányit állan­dóan. A munkára vágyó ifjúság a'kalmas légkört talál a NUF uj szervezetében, hogy nemes érzését megvalósítsa. Biztos tér nyílik a nagy nemzeti eszmék szoleálatába állított tevékenységre. A NUF igy a vezető eMtosztály iskolája is lesz és laboratóriumát jelenti az összes kon­szolidációs terveknek. Ugyamkkor a romín szo'idaritás kímélyitésének eszközévé válik, amit az idők fenyegetései annvira követel- 1 uek. Testvérekké válunk a NUF keretében, i elfeledve mindazt, ami tegnap szétválasztha­tott bennünket. megjelent a „minimális fize­tésekről4® szőlő törvén# végrefieltdsi utasítása h vés?e!*a3Íási «lafiiás aaiyfoaíasságu rea&e&ezései II. 6. A minimális fizetéseket megállapító bi­zottságot az elnök hivatalból, vagy a céhek, illetve a munkaadók testületek vagy a mun­kaügyi minisztérium kérelme alapján hívja ülésre. Mig a munkaadók hívatásos egyesü­leteinek szövetségei megalakulnak, ezeket a jogokat a jelen törvény alapján a következő szervek gyakorolják: a) Az U. G. I. R. az ipari vállalatok részéről, b) A ban­kok szövetsége a bank és biztosító vállalatokra vonatkozóan, c) A terményki- téliéi foglalkozó cégek szövetsége a termény- kereskedelmi vállalatokkal kapcsodban, d) A „Sfatul Negustoresc“ a kereskedésem töb­bi ágaiban. A munkaadók és alkalmazottak szövetsé­gének a minimális fizetések megállapítására vonatkozó kérelmeit 3 példányban kiállítva kell a kérdéses tartományi székhelyen mű­ködő , munkaügyx inspekiorátusan a bizottság részére beadni. A mnnkaügvi inspektor, vagy helyettese a kézhez vett kérvényeket az ik­tatás napjától számított 3 napon belül a köztisztviselői szolgálati szabálvzat 51. sza­kaszában megjelölt következmények terhe mellett megküldi. Az elnök a kérvények kézhezvétele után legkésőbb 7 napon belül összehívhatja a bi­zottság tagjait. Ugyanakkor az érdekelt vál­lalatok és a tartományban működő fizetéses alkalmazottak céhének kérdéses osztályához tartozók törvénves képviselőit Í9 megidézi. Az érdekelt vállalatokat — ha úgy kívánjak az a hivatásos szervezet is képviselheti, melyhez tartoznak. A felek megidézése a helyet, napot, hóna­pot, évet és órát, valamint az eljárás tár­gyát feltüntető idézővel történik. Az idézőt i városokban a rendőrség, falukban a közigaz- | gatási szerv kézbesíti ki legalább 5 nappal a J 0 4 0 / n n ti á r d f. tárgyalás előtt. A tárgyalást 30 napon belül kell kitűzni, attól a naptól »/.átfut*«, mikor a bizottság elnöke kézbe/ vette ■. kérvényt. Az idézővel együtt * beadott kérvény egyik példányát .»/ elleniéinek Ki Kell kt./ln item Ebből u célból •* kérvén> sző két másolatot terjeszt elő kérvényéről. A felek legkésőbb u tárgyalás napjáig na-- bún közük a minimális fizeti-; megállapítá­sára vonatkozó kifogásaikat es javaslataikat és csatolják az általuk felhozott összes ira­tokat. A felek által előadottakra vonatkozóan lii- vatott bizonyítékokat a bizottság *lső tár­gyalásán kell megjelölni, ezeket nem veszik figyelembe a következő tárgyalásokon. Az el­nök arra kérheti u feleket, hogy emlékirat­ban világítsák meg a tárgyalt ügyet. A meghatározás és képviselet szabálysze­rűségének megvizsgálása után az elnök meg­kezdi az idézés tárgyát képező ügynek tár­gyalását. 7. A bizottság jogérvényes munkájához legalább 5 lözottsági tag jelenléte szükséges A határozatot, melyet a jelenlevő tagok szó többségével hoznak, az elnök nem köteles* megindokolni. A szavazatok egyenlősége ese­tén az elnök dönt s ebben az esetben szava­zatát köteles lesz indokolni. Abban az esetben, ha valamely kérelem megvizsgálásának érdekében kitűzött első tárgyaláson csupán a munkaadók, vagy csu­pán az alkalmazottak képviselői jelennek rneg, az elnök a tárgyalást legfeljebb 7 ngp- ra elhalasztja, mikor a jelenlévő tagok szá­mára való tekintet nélkül a tárgyalást meg­tartja. A tárgyaláson jogszerinti tagként je­len le6z az illetékes munkaügyi inspektorá- tusság vezetője is, kit „konzultatív“ szavazat illet. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök, a bizottsági tagok, a mun­kaügyi inspektorátusság vezetője Írnak alá. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészí­teni. Az egyik példányt az inspektorátusság irattárában őrzik meg, a másik példányt pedig a munkaügyi minisztériumhoz kell felterjeszteni a hozott határozat és a becsa­tolt többi iratokkal, a határozat kihirdetésé­től számított 5 nap alatt. 8. A bizottság határozatait miniszteri vég­zéssel történt munkaügyi miniszteri jóváha­gyás után lehet végrehajtani. A miniszteri végzés érvénye a Hivataloş Lapban történt' megjelenéstől számítandó. A munkaügyi miniszter a bizottság hatá­rozatát újabb vizsgálat eszközlése céljából visszaküldheti, a munkaügyi inspektorátusság utján, közölve észrevételeit. A visszaküldés­nek a miniszteri iktatóban történt beiktatás­tól számított 7 napon belül kell megtörténni. Ebben az esetben az elnök a 6. sza­kasz rendelkezései értelmében a feleket megidézi és tárgyalásra bocsátja a miniszter észrevételeit. A bizottság pedig — miután meghallgatta a feleket — határozatot hirdet ki. melyben dönt a miniszter összes észrevételeire vonat­kozóan. A MTMMÁLIS FIZETÉSEK MEGÁLLA­PÍTÁSA 9. A minimális fizetések megállapítása so­rán a bizottságnak tájékoztatásul szolgál a kérdéses helység, vagy vidék vállalatainál hasonló munkálatokra vonatkozóan érvény­ben lévő fizetési jegyzék, melyeknek munka­feltételeit kollektív munkaszerződés, békél­tetési jervzőkönvv, vagy válaszolt bírósági döntés állapította meg. Az összehasonlítás ezen elemeinek hiányában az illető helység, vagy yidék megfelelő fizetési kategóriájá­nak középarányát kell figyelembe venni. A minimális fizetések megállapításánál a bizottság szem előtt fogja tartani, hogy az érdekelt alkalmazottaknak becsületes életfel­tételeket biztosítson. Figyelembe veheti az érdekelt vállalat, vagy vállalatok pénzügyi és gazdasági helyzetét, valamint az illető hely* sé^. megve. vagy tartomány speciális létfel­tételeit. Ebből a célból az alkalmazottak cé­heit. az érdekelt munkaadók hivatásos szer­vezeteit. professzionális kamarákat megkér-/ dezheti és az illetékes hatóságok és közintéz­mények értesítését szintén kikérheti. (Folytatjuk.) Négv munkást ölt meg az olvasztott acél. Párisból jelenti a Rador: Colombelle«ben, egy vasöntödében, egy acéltartály tartalma több munkásra ömlött. Négy munkás meg-, hait. n it» f <ff> s *i**aiatíí »»tn.ir -/»„r - í ■? -r r t -y Minden háziasszony régen várt könyve: A ma ezakácsköny?© Közel hálom éve hiányzik ez az óriás sza­kácskönyv a magyar könyvpiacról. A kiadó most nj kiadásban hozta ki. Az aj kiadas 2000 receptet, diétás ételeket, olcsó és gyor­san készülő ételeket, weekend-főzést és nyer9 ételeket ölel magába. A könyv melléklete kü­lön kötetben „A magyar háziasszony lexiko­na*', melyben abc-szerüen az ablaktisztítás­tól zsirolvasztásig, ami a háztartásban elő* főidül, minden fel van dolgozva, szakszerű tanácsadás keretében: A két kötet ára (lexi- konalak, 920 oldal, nyersvászonkötés) csak 250 lej. az Ellenzék könyvosztályában Kolozs* vár, Piaţa Unirii, Vidékre utánvéttel is azas* aal szállítjuk., ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents