Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-23 / 17. szám
J !M 0 } a a a â r 2 3. ; 11r .v 7 > A' / ISMERJÜK. MEG EGYMÁS IRO«i DALMÁT Miben látj» ön n közeledés ei#ő lépését? A repülő bárdi /r/a HARSAM ! ZSOLT t Ki tudja, hogy hol van a V őrön KI ostrom? Fn eddig nem tudtam, de most sok mindenféléről kérdezgettem itt, a Tátrában , az idevalókat. Megtudtam többek . között, Ángy u havas ormok parasztjai három repülő lényről beszélnek. Első a Husvcrj. így hívják a repülő szörnyet, amely a mese szerint elhúz olykor a kegyek között. Sárkány-szerit tüzes szörnyeteg ez a Husvaj, senki sem tudja, hol lakik, de akad öreg paraszt, aki akár meg. esküszik, hogy az ö apja még látta, repülni a Husvaji a Ju vöt ina fölött. A másik repülő j It ny Kasperek, a kísértei. Kasperek fehér lovon száguldozik a levegőben, mert valami árok nem hagyja nyugodni haló poraiban. Lublón volt borkereskedő Kasperek valami kétszáz esztendeje, de azóta is minduntalan felbukkan éjszaka a babonás emberek előtt: végigröppen fehér paripáján a fény vek fölött s az éjszakai tuendegélö, akt látni véli, rémültén kezd imádkozni. De a harmadik repülő ezeknél kézzelfoghatóbb, az ö alakja köri’} való adat is van. nemcsak gorái öregektől származó mese. Ő .1 repülő barát, névszerint Ciprián párat. Elmondom, amit gyűjtöttem róla ~ Itt jutok vissza oda. *h**i «íi®*^*,**, Vörös Rfasoromhoz. Ahnl » ttanaţr* Ahnt* ja a régi lengyel-mngw határt *t* «? k~H törnie a Preni/t-hegységei M-gtngad» szép $égü, mélx szakmléltrti rótt s kt-gxft- • ttonn jec, valami másfél óráin tar- <-*wo s turn -Á jesok útja Két ol döfi tsédlinmn am/tvu If Ont. 0 a szakndék feneken a kis falj* fő ni Ú etniefv valaha egyetlen 4i híré, <=s»f? ■»«(%■!' 3 földről c túlsó lengyelre . h&en titnn we | nekiül IV Béla király Ivanw ® tatátok elöl. | Ezen as utón hu niieatti Bakorzj c.» I a* figyelőt SZagna Kát ennek e> ízntuxiethuoit innenső szájánál fekszik o Vârât K inxirnta, tök-sok éi'szazad nk elölt Karthauziak ott inain hé- í cőbh Hnmatdnhnke Itt ghem a kalapos ki- $ rétit (einirJstn. a KruíSak ok lit. De udvari konyha hantik hârtie» Herr ahogy a barátokat szélnek kefe gelte, «gi »5jeste el fogyott O bécsi fidpágnéJ p tazo*. Ken, tudta .őfelsége. hogy J a laxeírtik »rí szukában a Dana jer vi- J sebe főnnek óvásén, olyan rengeteg mennyi- ingben. ángy a mzet >« ‘ kiszorítják medrét ől. Bs a Ifnrurtldiih hutátok szolgálhatták a pont. . füs, métert.s Inzuitikat az udvarnak. IÎ. Jó- zsej pedig fttih-tii. igen szerethette a lazacot. mert ps> ciarjttxu£t burátokat azonnal pótolta. literI aisfr-fctn, őí Jutna halászokat telepített u£e km fa! .a 6« Mmi is megvan ez (t két. falu tabs* ejicur-riii beszélnek ma is. A kla.tr htm épúifB&p evőig most az eperjesi go- g rög_püspöke Nem mese meséli hanem hivatalos feljegy- ' zés igazolja, hugs 1717-ben, egy júniusi, na- j f.on. összegyűlte! a Vörös Klastrombán a ; Hamuhí-dutk Főbenjáró ügyet tárgyaltak: a § klastrinnend; orvos kellett. Félix atya, a rend- | főnök, azt találta helyesnek, hogy nevelnek | maguknak egyet- Ott hányódott a kolostor- :J ban egy Marci nevű apátián, anyátlan kit- J gyerek F.hbá! kei! arcost nevelni — vélte I fi perşei 4 barcsink helyeselték a tervet. Mar• í ci lArserp kertíh «3 art unt t vashoz, Hois ■ flhhtsl* icrmnthm mtaraiak 4 kolostor ellátta rjf&fjTvjţj <iy-> nemfioel orrwn műszerekkel es öívnrtkiiexavr InrtBJ w;»díjjal Ennyibe került a tőhf.o- segédkedes. fiarei Uijaeta a W«u «nu»i iáit alá jót s mikor felszabadult elment vândut n i ra. Hosszú időt iöltntt Poroszlóban, almi az irgalmásoknál lakott. Fennmarad t feljegyzései szerint ill súlyosan megbetegedett, kilenc hónapig egyhuzamban súlyos lázak gyötörték. Elekor megunta a kínlódást s az irgttlmasok által rendelt koplaló diétát: főzetett magának disz- nphust sok gombóccal. Úgy jóllakott belőle, mint a duda. Es imc: azonnal meggyógyult. ■ Az élet is orvossá képezte, nemcsak az irgal-. | masok. 3 Járt még sok más városban, aztán eleget | tévén a céhszerü vándoréi el; kötelességének, .M látszatért a Vörös Klastromba, itt élt baléi- \ Iáig, mint fráter és fontos hivatalos személy. $ ö volt a kolostor orvosa, borbélya, patikusa. I főszakácsa, betegápolója, éttermi főnöke, fvrdömestere és a mise-bor felügyelője. De ez a sok minőség sem volt minden, mert ezeken kiviil rengeteg mással foglalkozott. A hegyeket járván, növényeket gyűjtött s azokból ő maga csinált cseppeket, porokat, kenőcsöket Aztéin a környék betegeit is gyógyította. Fennmaradt növény gyűl töménye és orvostudományi könyve. Foglalkozott alkémiá- ind is, egy forrás komolyan állítja róla, hogy nemes fémeket tudott csinálni. De a legérdekesebb, amivel foglalkozott, a repülés volt. Feljegyezték, hogy hosszú éveken át foglalkozott a repülés kérdésével és addig nem nyugodott, mig szárnyakat gyártván macának, rnc’c nem próbálta a repülést.. Az 1768. esztendőben történt ez, amikor már legalább hatvan esztendős volt a különös Ciprián fráA foadsare«? j felszereléséért i A hadseregnek sck pétit re '-ar «''lAsépe. Jegyezzetek tehát hadseregfel \ szerelési pénztárjegyekét ‘ smr>vek minden nap a hivatalos O’-áh alatt a nagybankoknál *at*nv*m « pro*»• g y (gat ontó sá ónéi legyez hetük, ahol \ az ehhez szükséges éí*«í;»<»| » t# kaphatók. Ezek a kot rémre* § »«Oh* ^et tételű JJ/vs mpxplrott, mivel 4.5 szá főzelék kai kamatoznak Urgyesaheiß bánni«, *agv öté'*?* 'e/JkrmUn hon, ahogyani [a jegyzőiéi akarja Na» l$an»9 atutva *2 illám 3 leg>s^* összeg egyötödét (20j százalékát) visszafizeti, mc® * -«er.» **í *46 v«$árts után az\ [ egész összegei. fiat hónap múlva az esedefce« idealékns runlet Jel Ss & szelvény ősz- j l szegével adó fzeihetö az államnak. tertmnsán* nak -agy 9 községnek. 1 * khn*A c *ejárag *1 fitt gtéazcs var teőksegc 0 Bencá National ától » név-1 férték ts «aéralékánah m>eleM tomhsró*&bc*6at kaphat bonjaim, ugyanilyen) 2 kamat mellett. Minden román állampofpétt ** ^rsiág $^4ekéf telvért viseli, kötele & pénzével elősegíteni a hadsereg Pt£M'í#C9t9**t I Koloztmegye prefektus*» 9 ... ... * 4SOLE ENESCU ezredes.] „ISMERJÜK MEG egymás irodalmátr — mondotta Jókai román fordítója Érdekes beszélgetés a „Szegény gazdagok^ fordítójával. — Miben látja Pop Sonel a román-magyar közeíedéa legerősebb létrehozását? — Mindenek előtt olyan közhangulat megteremtésében, amely hivatott és leépes lenne a romániai manym népkisebbaéget és a román népet lelki közeledésre hangolni. Vannak olyan emberek mindkét oldalon akik ezt nagyon óhajtják. .—- Milyen eszközökkel v éli ezt elérni^ —- Elsősorban egy olyan akció beinditáaáv il. amely kölcsönös szolgálatot tesz mindkét népnek. Erre pedig legalkalmasabbnak tarlóm az irodalmat. Meg vagyok győződve túrói, hogy h két nemzet egymás lelki világát kölcsönösen elsősorban irodalmi terméke- utján ismerheti meg. Még kimondani is bor zászló, hogy ezerévi szomszédság után annyira sem i■ lőttünk, hogy egymás irodalmát, megismer jük. Ez pedig annál súlyosabb, mivel ellenség« érzületet nemcsak a mesterséges és ferde beállítás szülhet, hanem a népek lelkivilág; kölcsönös megismerésének hiánya is. — Pontosabban, hogyan határozná meg , I teendőket? —- Én részemről már meg is tettein a kezdő lépést Úgy gondoltam, hogy kezdetképpen olyan irodalmi műremeket kell megi j mertetni a román közvéleménnyel, amely«- ; ben a magyar irodalom egyik legjelesebb : képviselője az erdélyi román nép kérdését! ] is tárgyalja. így jutottam arra a gondolatra ; hogy románra fordítsam .Tókai Mór ..Szegértr I gazdagok“ cimü regényét... Be sem fejezhette a mondatot, mert köz ben odalépett hozzánk a miniszter titkára-* és jelentette, hogy az audiencia megkezdő dik. Sajnálattal kellett abbahagyni az alig I megkezdett és még csak ezután igazán érdé késnék ígérkező beszélgetést. De mielőtt el váltunk volna, megállapodtunk abban, bog* estére találkozunk és folytatjuk, ahol elhagytuk. Egyébként magáról a regényről, a. magyar irodalomról, Jókairól, a közeledés; egész kérdésbalmazáról és egyéb időszer.« dolgokról igen sok érdekes mondanivaló)? van az Ellenzék olvasói számára. Részemről továbbítom az üzenetet és leş közelebb teljes egészében tolmácsolom a k»* tűnő irő gondolatait. Szikszay Gyula. Nagykárolyban százhúsz lejbe kerül házhoz szállítva egy mázsa fa. Nagykároly tűzi- faellátása elé sulvos nehézségek gördültek. Napok óta alig lehetett a városban fát kan ri A városban nem maximálták a tüziru áiát és ezért az árak úgyszólván órárót- órára emelkedtek. Nagykárolyban egy mázé» fa házhoz szállítva 120 lejbe kerüi. TEMESVÁRNAK 106.471 LAKOSA VAN. Temesvár város egész lakossága 1939 december 31*«én 106.471 lélek volt*. A lakosság nemzetiségi megoszlása a> statisztikai hivatal megállapítása szerint a következő: 33.369 román, 27.384 magyar, 27.652 német. 2498 s/j. ■ . 12.746 7s'öó és 2632 más nemze* isc; ü- Zsidó vallási! fakorok románnak 96. ms gyárnak 2127. németnek 637 és más nemzetiségűnek 13 esetben vallottak magukat. Közel negyvenmilliós beruházási lei^e, kész,1 tett Nagybánya főmérnöke. Uátaun Rá- nagybányai városi főmérnök elkészítette a város munkatervét, amelv a vizvezetékháló- zat uüáéoitésére. a közvilágítás kíbövUescr: az utak és a hidak rendbehozatalára vonatkozik. A mnnkatevv mintegy 37 millió ;ejt igényel. Kérdés azonban, bo- v a nasyszabá n tervre müven költségvetési feue.zeíet Nagybánya városa. Dicfőszentmárioni hírek. A kisküküWöne gyei orvosok bálja fényes «rkó'e-i es r.nv: pi sikerrel zárult. A tiszta jovedelat ‘i. 7ö- ' húszezer lejt, hadfelszerelési ma; za lord jak. — Az unitárius nőszövetség működve, gárdája február 6-án az unitárius Kwlt-r 7 " ban szilire hozza „Amit az erdő nte-M" j mii szitun ;lvet. A darabet Lukács >«•'. ’-v i lelkész és Kiss Zoltán segédjeiké: / » :nc —- A Dávid Ferenc Egylet ifjúsági köve sikeriiit teaestélyt rendezett.-rvi>mwr»r»»wrr» vnrftr•" ~nrtvt-imfir-iir•--n««*-rs»BURAREST, január 22. A sajtómíuisztérinm várószobájában tarka embersereg tanyázik. Újságírók, irók és hasonló toliforgatók; románok, kisebbségiek és külföldiek vegyesen. A köddé sűrűsödött cigarettafüstben bábeli zűrzavar kavarog. Francia, angol, német, román, magyar és olasz szőtöredékek röpködnek egymást kerülgetve és keresztezve. A földkerekség min den részéről összeverődött modern hírkor» dók jó alkalmat találtak itt arra, hogy leg újabb értesüléseiket kicseréljék egymással. Harrnadmagammai a sarokban meghúzódó dohányzóasztalnál ülök és mohón falom a háborús híreket. "Van belőlük bőven. A nemzetközi hirgyáfak csak ugv ürítik magukból az anyagot. A Reuter, a Havas, DNB, Tass és Döméi versengenek a hadijelentések minél részletesebb és szenzációsaid} felszolgálásában. Elsőrendű szállítóik vannak: franciák, angolok, németek, finnek, oroszok, kínaiak és japánok dicséretre méltó szorgalommal öl- dök’ik egymást. Annyira belemerültem már az idegölő és agytompitó olvasmányba, hogy észrevétlenül teljesen kikapcsolódtam a környezetből. Se nem látok, se nem hallok. És ebben a kábulatban, valahonnan a hátam mögül, mint a hívatlan vendég, egy-egy disszonáns mon- datfesziány vegyül az újságpapírból és ryomI düfestékből feltörő csatazajba... vüa§b* ke ... népek testvérisége országhatárok felett .... elszigeteltség... összefogás... EGY ÉRDEKES BESZÉLGETÉS ' Eleinte csak félfiillel hallom, de a szavak értelme mind tisztábban csendül és tuliiar« sogja a badijelentésekböl kimorajló ágyú- szót . . . ezeréves szomszédság . ,. egymásra- utaltságunk... közös sorsunk,. mvsie’»éjpí* i válaszfalak .., . Kiragadom magam a Maginot-, Sregfried- ; és Mannerheim-vonalak puskaporos légkúrtS- bői, leteszem az újságot és hátrafordulok. Az ablakmélyedésben köpcös, középkorú ur magyaráz egy nyurga fiatalembernek. Félig elkapott mondataiból is kiérzik az erdélyi táj- szólás. Lassan, minden szót külön tagolva beszél. Szeme csillog, arca kipirult, mondatainak hangsúlyát élénk tagleitésekkel és erélyes kézmozdulatokkal érzékelteti. Úgy teszek, mintha észre sem vettem volna őket, njra a kezembe veszem az újságot, miközben egy leplezett mozdulattal közelebb húzom hozzáhrk székemet és fülelni kezdek. A köpcös ur tovább magyaráz ... ki kell küszöbölni az ellentéteket. . . baráti k^zet nyújtani ... irodalom... Budapest... Erdély , Bukarest = .. Jókai,.. Jókai román fordítója j —• Mi ez? Jól hallok? Nem tudom tovább leplezni kíváncsiságomat. 1 elállók és odarrre- gvek az ablakmélyedésbe azzal a szándékkal, hogy raoo már nyíltan fogok hallgatóim. De rögtön kisül, hogy erre nincs is szükség. A n.urga fiatalember, aki eddig nekem hattal áHt. az egyik bukaresti nagv napilap külpolitikai riportere, örömmel üdvözöl és azonnal bevon a vitába. Bemutat a köpcös ur* ^.ak, akiről csak ennyit mond: — Pop Ionel, Jókai román fordítója. Egyszerre megoldódik előttem a rejtély. Most már értek minden 9 Meglepetésemben és a megismerkedés őszinte örömétől alig tudok szo'ni. De ez, csak pillanatokig tart. Rögtön átlátom a helyzetet: a bukaresti kar- társ, a jelek szerint, nem mindenben ért egyet a kitűnő fordítóval,- ezért szükségesnek tartom, begy felcsapjak közvetítőnek. Nyomban át is veszem a beszélgetés irányítását, tudva azt. hogy helyesen feltett kérdésekkel olyan mederbe, lehet terelni a vitát, amely ke dvező i? ányt szabhat a két vélemény őszfér. Megpróbálta, sikerült. Van a klastrom közelében egy hegy, amelyet Koronahegynen hívnak. Ide ment fel Ciprián fráter, felöltötte szárnyait és nekilendült a levegőnek. minden baj nélkül le tudott repülni a völgybe. Több olyan feljegyzés nincs róla, amelyet mhidjárt el lehelne hinni. Hihetetlen urnái több. Van régi szepcsségi iró, aki azt állítja, hogy Ciprián nemcsak lerepüh a Kor on ah egyről, hanem a völgyből fel is repült a hegyre. Egy másik azt állítja, hogy elrepült a Halastó nevű tengerszemhez, amely oda jó negyven kilométer.  poprádi múzeumban, a felkai museumben sok tárgya megvan: orvosságos tégelyei, feljegyzései, herbáriuma. A klastrom fennmaradt iratai is pontos adatokat tartalmaznak róla. Ez a valóság. De most jön a mese. A népi képzelet nem :ár muzeumba, hanem saját szárnyain repül, mint maga Ciprián barát. Aki megkérdi a tá'rai parasztot, tud-e Ciprián barátról, ezt a választ kapja: — Hogyne tudnék, uram. Ciprián repülni tudott, pc'Hg az angyal megjelent neki ss megtiltotta, hogy szárnyakat csináljon. Ő nem fogadott szót és elrepült a lengyel oldalon a Halastóhoz. Éne a: angyal büntetésből kővé változtatta. Ott édl most is, bárki megnézheti, tisztán látszik köve vált csukás ember-alakja. Ott ói! most í. < é >. és védi a kincset. Mert ott kimondhat sok kincs van a hegy gyomrában, ti ki megy kincset keresni. Ciprián megueizdu sziklát dobál rá és agyonüti. Addig, ami- igazi el nem jön. Ennek olyan embernek !:■ lennie, aki Szent Iván éjszakáján szigetet. tisztaságban érte meg a huszonnegyedik év ismeri u varázsmondást és Inba nélkül mondja. Ha ez az ember eljön, a hegy fog nyílni és a kincsek- mind az illető e1' tárulnál:. Ciprián pedig porrá fog omlani. . A kolostor írásai szerint Ciprián 1775 ág rilis 16-án halt meg. A gorái parasztok szerint ma sem halt meg. csak kőből vanszehangolasara. abból az eíeonaolasbot kí- vadulva tesz.e:n fel az első kérdést: A KÖZELEDÉS ÚTJA — Az '# véleménye szerint, mi a legszilárdabb alapja a két nép baráti összefogásának? — A szomszédság — adja nrog Pop ionéi a választ tömören, egyetlen szóba foglalva. Majd bevitésképpe \ folytatja. — A román és magyar nép egy évezred óta él együtt Erdélyben. Egymás mellen futnak or.ró föl- dccskéik keskeny szalagait, a falul'- tőszomszédságban vannak a házaik és választó dot tabb nemzetiségit falvaik is e>. ■ lási érik. A magyarok és románok egyaránt elszigetelve élnek Euróna közönén, az, úgynevezett nagy nemzetek közé ékelve. Határozóit meggyőződésem, hogy Magyarország és ■Románia egymásra vannak utalva. — És mi két szomszéd nép teendője.' — Megoldást kell találatok arra, hogy léi- re>ö>ifin köztük az igazi béke és az tartós is legyen.
