Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-23 / 17. szám
6 19 16 / ti n u ii r 2 3. mammmmmmmmmmamam Hogyan áll a Speranţa- vajgyár és a vajaiszátíitó falusi gazdák peres ügye? ,4jc ) ieii/rk munVítiársáiKik fálösrt <« vajgyár tuiaiJoniMáiiiik liclyreígaizi(«]isárni MAKOSN aSÁRHELY, január 22. A/ Ellenzék maros' isáiludyi tudósítójának tollúitól cikket közölt. ;im«' 1 \!.«■ 11 megírta, hog\ a Speranţa vajgyar «•> 'ajat szállító vidéki gazdák között -ul\ os . nézeteltérések merültek fel. Ennek következményeként a gyár számos j .iz.da ellen peres eljárást helyezett folyamatban, amiről lapunk is beszámolt. Kö'öltük a Speranţa vajgvár tulajdonosnőjének a cikkel kapcsolatos helyieiga- aitó megjegyzéseit. Lapunk marosvásárhelyi munkatársa, a gvár és a tejesgazdák közötti iití' ről szétlő cikkünk szerzője, a nyilatkozatokkal kapcsolatban a következők leközlését kérte, válaszolva a nyilatkozat minden egyes pontjára: HOGYAN ÁLL A PERES ELJÁRÁSOK ÜGYE? A törvényszék valóban nem tartott tárgyalást abban a perben, amelyet a Speranţa vajgyár száz gazdálkodó ellen indított, ezt viszont a cikk nem is állította, ezért erre vonatkozólag minden cáfolatot fölöslegesnek tartok. A cikk ugyanis csak azt állította, hogy a per közel szúz gazdát érdekel. Éspedig minden bizonnyal érdekli azt a 40 gazdálkodót, akik ellen — mint a cáfolat is bevallja — a gvár pert indított. De érdekel az ügy feltétlenül még közel (!!) hatvanöt is. ínért annak idején a Transilvania vajgyártól a Speranţa kötelékébe mintegy 2-10 tejesgazda lépett át. Természetes, bogy az egész ügy érdekli Marosmegye, vagy legalább is a közvetlen környék tcjcsgazdáit Is. mert amint a Speranţa vajgyár figyelemmel kiséri a vaj maximális árát, a gazdák előtt, akiknek egyik fő kereseti forrásuk a tejeladás, sem közömbös, hogy a Speranţa vajgyár milyen módon vesz részt a tejárak kialakításában, hogyan bánik feleivel, stb.. stb.. de ezen kívül — és ezt nem veheti rossz néven az érdekelt vajgyár — a gazdákra való tekintettel, a sajtót is érdekli. Annak különös hangsúlyozása, hogy a gyár a cáfolatában említett két ügyet megnyerte, szükségtelen, ez csak akkor vált volna szükségessé, ha én minden tárgyilagosságot félretéve „elfeledkeztem" volna a kifogásolt cikkben megemlíteni, hogy a gyár fe’ebbezését a bíróság már akkor elvben elfogadta. Ez különben az alábbiakban kiderül. A szóban forgó két per még nincs lezárva, mert további felebbezés alatt áll. A helyreigazításból az tűnik ki, hogy ez* ideig 18 perben döntött a bíróság. Én csak tizenötöt említettem meg. ezzel is a cég javára tévedtem, tehát itt is felesleges volt helyreigazítani. Az átvételi árakra vonatkoBÓan pedig álljon itt egy mindennél beszédesebb levél, amelyet az elégedetlen gazdák egvrésze — az aláírások szerint — mint az elégedetlenek megbízottjai, intéztek a gyárhoz. A levelet a C. 5013—938. számú ügycsomóban találtam és dr. Wagner marosvásárhelyi járásbi- ró kézjegyét viseli. 1933 IV. 19. kelettel. A levélnek ugy látszik a perek folyamán külö* nos jelentőséget kellett tulajdonitani, mert több ügy-csomóban, meg az 1939. év folyamán tárgyalt pereknél is szerepel, íme a levél: A GAZDÁK SÉRELMEI Tekintetes Speranţa Tejcsamok , Marosvásárhely. Mi, alólirottak, mint a Speranţa tejcsaruok tejszállitó gazdái, kik a nagyernyei (Erneul) tejgyiijtő telepre szállítjuk be tejünket, az .'.iábbi sérelmeket a fenti eég tudomására kívánjuk hozni: 1. A fenti, marosvásárhelyi cég, arra kötelezte magát, hogy a tej árát kezdetben 20 bánival, később 10 bánival magasabban fizeti, mint a helyi tejszövetkezet, az utóbbi 10 bánit is egy értekezleten ideiglenesen elengedte, mely értekezleten a teiszállitók csak cícjíély szambán voltak jelen. Ezt az elengedést mi csak 1932 évre ismerjük el. mint azt az Önök üzemvezetőjükkel már jöbbször közöltük. Nemhogy a cég a fenti jogos követelésünket utánfizette volna, hanem a tej- szö\ etkezet pénztárosának bemondása szerint egész 1934. évben literenként 13 bánival kevesebbet fizetett, mint a helyi tejszövetkezet, dacára annak, hogy arra Önök többször és többek, által figyelmeztetve voltak. Önök tőlünk a tej árára vonatkozólag mindig hivatalos kimutatást kérnek az itteni szövetkezet árait illetően. Mi erre magunkat soha nem kölcleztük, a szokásos rendszer mindig bemondás alapján történt. Most mi- ért nem jó a bemondás? De ha mitőlünk hivatalos kimutatást kérnek« ugy Önöknek. sem volt jogukban a tej árát hivatalos kimutatás nélkül a mi megkárosításunkra eszközölni! Kinek a bemondása alapján számolják és számolták cl tejeinket 1.60 cs 2 leje» árban akkor, amikor Marosvásárhelyen a tej ára 3 és 5 lej között mozog, ugyancsak u vaj ára 40—70 lejt er el. 2. Sérelmesnek véljük az Önök által folyósított tejelőlegeket is, melyet Önök akkor. amikor u szövetkezeteink elhagyására késztettek 100 leiig kamatmentesen igéitek, azonban ezt az előleget önkényesen megvonták s az előleg után is 10—12 százalék kamatot szedtek. 3. A tej kifizetését is Önök a legelhanya- goltabban intézik akkor, amikor a teiszövet- kezet tag iáit minden hó 4 és 3-e között pontosan kifizeti, ugy, hogy minekünk mindig kéthavi tejünk van Önöknél kifizetetlenül minden garancia nélkül. 4. Ugyancsak tiltakozunk azon eljárások ellen is, hogy azon szállítónkat, aki valamely sereimét az Önök cégvezetőiével. Szakács Gvörcv úrral közölni merészkedik, nz a legdurvább kirohanást intézi ellene cs a „kirúgást“ helyezi kilátásba tejszálbtóiának. 5. Kéijiik a fenti céget, szíveskedjék egy olvan könyvelőt alkalmazni, aki biztosabb és jártasabb a számadásban. tni"t a jelenlegi, mert nagyon sok számítási hibát követnek el, mindig a mi kárunkra és a rég javára. 6. Kérjük a céget, hogy a tejünk árát az elszámolásnál uz Önöknél fennálló kész pénztartozás elszámolásával soha össze, ne keverjék, a tcifizetés történjen külön, a fennálló adósságok pedig — melvre Önöknél mind váltófedezetünk van — mi külön fogjuk eszközölni, mert igy az ehzánao'ásnál sok hiba merül fel. nini nekünk külön meg- terheltetést és időveszteséget jelent. 7. Az összes sérelmeinket kérjük orvosol- pi s főleg a hátralékos tej árát 8 nation belül kifizetni. A tejelöleget, mint kezdetben, itt helvben kérjük folvósitani éspedig ugy, hogy itt helyben alakuljon a tejszállitókhól cgv bizottság, melynek Önök átadnak egy később megállapított összeget és ezen összegből mindenki előleget kapjon, amelyik egyúttal garanciakép is szolgálna. A tej árát minden következő hónap 8-ig kérjük kiii- zetni. A tejár megállapítására vonatkozólag — tekintettel arra. hogy a helyi tejszövet- kezet az árait titkolja és igy lehetetlenné teszi az együttműködést — szakadjunk el attól és vagy más szövetkezet árai szolgáljanak alapul, vagy valamelyes vajár szerint igazodjék, vagy akár a tejnek előre megállapított árai szerint, de a mai helyzet ugy a mi részünkről, mint a cég részéről tarthatatlan. Mi a békés megegyezésre bármelyik alapot elfogadjuk, de ha ezeket nem teljesitik, kénytelenek leszünk követeléseinket a cégtől per utján behajtani és január 1-ve} a tej- szállítást beszüntetni. Kérjük ez ügyben postafordultával válaszukat és vagyunk tisztelettel. Nagyernye, 1935. december 13, György Albert sk. Szakács F. sk. Nemes Albert sk. Téglás Tódor sk. Nemes Elek sk. Nistor loan sk„ mint a íejszáilitók megbízottai. BESZÉDES ADATOK A kifogásolt cikkben utaltam arra, líogy a „gazdák szerint“ a gyár vezetősége az előlegek folyósításakor az előlegekről szóló elismervény helyett szerződési formulát Íratott alá. Hogy mindez mennyiben fedi a valóságot és mennyiben nem, ennek eldöntése nem rám tartozott, hanem a bíróságra és csak azért említettem meg, mert a pert általánosságban ismertettem, tehát nemcsak az akkor szóban forgó két pert. Hogy pedig a már említett szerződés-formula részemről nem légből kapott, erre vonatkozóan bizonyságul szolgálhat Nagy János a Székelyé tanúnak a C. 12117—938. (tehát még egészen újkeletű) iigycsomóban található vallomása: „Jelen voltam és tudok arról, hogy nem volt szó semmi szerződésről akkor, amikor Sz. János a formulárt aláírta. Neki nem olvasták fel a formulárt. Arról azonban szó volt, hogy azért az összegért, amelyet akkor kézhez kapott, mintegy 200—300 lejt, a felperesnek tejet szállítson.., stb. stb...“ A tauu vallomásáról szóló jegyzőkönyv végén a jegyzőnek ez a megjegyzése áll: „jurat“ (azaz a tanú esküt tett). Azt. hogy 90 sál pataki és 150 nagyernyei gazdálkodó bontotta volna fel a gyárral a szerződést, az inkriminált cikk nem említi, mert abban csak közel 100 gazdáról vait exó „ 240-ről. Ezúttal tehát muci olyan dologban két a gyár helyrelgaaltáat, «helyet kérdése» cikk nem is tiirtulrnu/. llogv a helyreigazító út sem olvasta fi* gyűlnie cii a kifogásolt cikket és azt rossz- indulatuan félremagyarázza, még u köveik«- /őkl>ől 's kitűnik: „uz is tévedés, hogy én hirtelen egy olyan szerződést mutattam fel . A cikkben semmiféle szerződés hirtelen felmutatásáról nem volt szó. Én azonban állítom, Imgy tévedés u helyreigazításnuk uz az állítása, amely sze- lint a szerződésben kikötött kőikért a biró- BÚg minden tekintetben kifogástalannak találta, bár erről u kifogásolt cikkben egyetlen szó sem volt, unit például a C. 13253—938. számú ügvben sem találta kifogástalannak, meg a C. 214— 93'), számúban sem, különbem nem szállitóttá volna le. Szükségesnek tartom itt még tut is megjegyezni, hogv mindkét ügyben az alperes volt uz ,aki felebbezést jelentett be a törvényszékhez a leszállítások ellenére is. Hogy mi kívánkozik a lapok hasábjára és mi nem, továbbá, hogy mi érdekli a közönséget és mi nem, valamint — hogv a helyreigazításban használt kifejezéssel click —- mi ..a szenzációs dolog“ és mi a szürke napi esemény, annak megitéscse véleményem szerint nem a marosvásárhelyi Speranţa vaj- i;\árra tartozik, hagyjak ezt ana, aki erre illetékes, mint ahogy ért sem vagvok illetékes megállapítani, hogv a szóban forgó gyárhoz szállított tej 1.031 fajjsulyu-e, vagy Csak 1.028. (Szükségesnek tartom itt megje- gvezni azt is, hogv a biróság minden indokolt esetben zárt tárgyalást szokott elrendelni. Minthogy pedig itt erről nem lehetett sz«i jogom volt arra, hogy a tárgyalást meghallgassam és azt. ha tetszik, meg is írjam.) A szakértőkre vonatkozóan azonban most én kívánom megjegvezni. hogy ha a szóban forgó két ügyben mellőzték is a szakértői véleményt, viszont elrendelte ezt a biró‘ íg a (!. 5011—938., C. 5012—■ 938., C. 5013—938. valamint a C. 1157— 939., 1158—939., 1159—939., 1160—939. «■« nz 1161 939. egymást követő >nii ügyekben, melyek túlnyomó ié»/.ben még folyamaiban varinak, tehát ténylegesen nem kei ügyben rendelte el a bíróság a szakértői véleményt, mint uzt a helyreigazítás hangsúlyozza. Mindezekből látszik, hogy n cikk min „téves információ alapján je- lent meg“, viszont u/.t u vádat, hogy lapom utján pellengérre akartam állítani egy céget, u leghatározottabban és a legteljesebb mértékben visszautasítom. Központi szer kész tőségemnek ugyanis nine* mindig módjában a szerkesztőségi munka mindennapi lázas, sokszor idegemésztő rohanásában ellenőrizni azt, hogy a fiókszerkesztőségektől telefonba mondott, vagy postázott újságcikkek iiclyca adattal birnak-e, tehát a lap részéről való pellengérre állitás vádja „kissé“ erőszakolt és bizarr. Mindezek után szükségesnek tartom újból I leszögezni, hogy cikkem nem csupán a leg. utóbb tárgyalt két per anvagát merítette ki ugy-aliogy (részletes :smer1etés kolumnákat I ölelt volna fel), bánéra dióhéjban az egész vajgyúr — kontra — íejszáilitók ügyet, 1 mert csak igy érdekel közel 100 gazdálko- dót. A benne foglalt tényeket nem légből szedtem, hanem, mint a fentiekből is kitűnik, azok a biró'ág elé helyezett periratokra, vagy elhangzott tanúvallomásokra támasz- kodva láttak napvilágot, vagy éppen a gaz- dák szerint áhítottakat tartalmazzák. Hogv mindezek a biróság előtt milyen bizonyító erővel birnak. vagy bírtak, azt én nern tudhattam a kifogásolt cikk megírásakor, sőt egészen bizonyos még maga a biróság sem tudta, mert hiszen később hozott az ügyben döntést. A helyreigazító azonban nyugodt lehet afelől, hogy amikor pereiben az utolsó jogerős döntés elhangzik, a bíróság által esetleg megerősített feltételezett igaza épp ugy helyet nyer e hasábokon, mint ; a fentiek. Utolsó megjegyzésem, hogy a fentieket a periratokbó! szedtem. I Marosvásárhely, 1940, január 22. Zsibói Béla, „Tied ez a ház Uram!...“ Látogatás a kolozsvári katolikus Otthonban. - Száznegyvenhárom gyermekről gondoskodik az öt év óta fennálló otthon vezetősége KOLOZSVÁR, január 22. Az izgalmas, zűrzavaros világesemények kavargó forgatagában szinte észrevételeitől, j csöndben ünnepelte meg nemrégen fennállá- • sának ötödik évfordulóját a kolozsvári Ka* j tolikus Napközi Otthon, öt évvel ezelőtt I szentelték fel ennek a jótékony intézmény- j nek a kulturházát, amely menedéket, ott* ! hont, segítséget és emberszeretettől áthatott ! benső melegséget nyújt sok, sok szegény család gyermekének. Tanít, oktat, nevel s öt év óta tartó szakadatlan, áldásos munkásságával olyan gyönyörű eredményt ért el, hogy arról csak a legteljesebb elismerés hangján és jóleső örömmel lehet beszámolni. LÁTOGATÁS A NAPKÖZI OTTHONBAN Az egyik téli délutánon meglátogattuk ezt a kulturházát. hogy a helyszínen szerezzünk néhány szint, néhány impressziót ennek a jótékony' intézménynek a működéséről, amely öt évvel ezelőtt még kezdetleges volt, de ma nemcsak az odajáró gyermekeknek, de azok szüleinek és a környék ifjúságának kultur- központjává lett s a gyermekeken keresztül magához kapcsolta a családot is. Ma i43 gyermek látogatja ez otthoni val* láskülönbség nélkül. Naponta átlag 90—100 gyermek kap élelmezést. A kisebbeket egész nap foglalkoztatja az Otthon személyzete, az iskolábajárók- nak pedig segitenek feladataik elvégzésében. És ugyanakkor a szülőkről is gondoskodnak: I ismeretterjesztő Ó9 vetitettképes előadásokat tartanak számukra. Az esték részint munkával, részint szórakozással telnek el. Az ifjúság összegyűl s a fiuk hetenként háromszor Varró András főtisztelendő vezetése alatt, a leányifjuság hetenként kétszer Melánia testvér vezetése mellett tanulva, dolgozva és szórakozva töltik el estéiket. Sakk, pingpong asztalok, játékok és 900 kötetes könyvtár áll a felnőttek és gyermekek rendeike sésére. SZÓRAKOZTATÓ ELŐADÁSOK ÉS KIRÁNDULÁSOK Az ifjúság szórakoztatására többször ren* I deznek előadásokat, tea és táncestélyeket, 1 amelyeken azonban szeszes ital sohasem I „szerepel a műsoron44. A ny ári hónapokat kirándulásokkal teszik változatossá. A környék asszonyai számára hetenként kétszer yarró és úgynevezett „toldozó4” estéket tartanak, ami azt jelenti, hogy szakavatott vezetés meiUtt varrják és javitják a szükséges ruhanemiieket s a születendő gyermekeknek készítik a kis kelengyéket. A költséget a katolikus női misszió áldozatkész tagjai fedezik. NAGYSZABÁSÚ SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉG Az értékes szociális munkát véező Otthon az év folyamán gyakran végez környezettaÍ nulmányt és szegénylátogatásokat. Eljár hivatalos ügyekben, munkát szerez, tanácsot ad ügyes-bajos dolgokban, rendezetlen há- , zaséleteket törvényesittetni igyekszik, dij- I talanul eszközöl orvosi és gyógyszersegélye- I két, a sokgyermekes anyákat jutalomban ré- j szesiíi s nyaraltatási és nevelési költségeket ! fedez. A gyermekeknek és az ifjúságnak minden ‘ karácsonykor szeretetcsomagokat ad 8 a gyermekek hiányos ruhatárát főleg télen, de nyáron is amennyire lehet, igyekszik kiegészíteni. Érdekes, beszédes kis dokumentum az alábbi villanásnyi statisztika: Az 1938-as karácsonyi ajándékozás értéke meghaladta a 20 ezer lejt. Az elmúlt 1939-es karácsonyon pedig az ajándékok értéke már megközelítette a 40 ezer lejt. Az Otthonnak közei 300 alnnitó és 400-au felüli pártoló tavia van. Részben az 6 állandó adakozásukból, részben pedig az Egyházközség és a város évi segélyéből tartják fennt a valóban áldásos hivatást betöltő Napközi Otthont. Hiányos volna azonban s beszámolónk, ha nem jegyeznénk fel azoknak nevét, akik fáradhatatlanul, sziwel-lélekkel, te'jes. önzetlen odaadással dolgoznak az Otthon feivi- ragoztatása érdekében, hogv azáltal emberi életet juttassanak osztályrészül minél több szegény családnak. Ebben a nemes és jótékony munkában a nőegylet Vezetői járnak a7. élen. Az Otthon falai között, a szép kis kertben és a tágas udvaron mindenütt rend és tisztaság. Mindez Emília nővér, valamint Mária és Magda tanitónok gondos munkájú; dicsérik. Felemelő és megható volt látni e érezni azt a szeretetet, amellyel a gyermekek veszik körül őket, de — meg is érdemlik, A csendes külvárosban, a magas domboldalon lévő; tiszta ievegoiii íuliu Caesar-)-> cában öt év óta áll az Otthon. Homlokzatán ezzel a felírással: „Tiéd ez a ház, Urain... és mi szolgáid akarunk lenni mindörökké!“«« (g. a.->
