Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-23 / 17. szám

ii94* j9*uif 2%

********

.1

Halifax angol leülögyinlníszter és Winston Churchill, a tengernagy* hivatal első lordja a háborús helyzetről tartottak beszédet

melésiiket fokoznák, Franciaországban j pedig jmcsjtí nagyobb számú angol kato- | naí erőket tettek farira és főleg hű- j borús törekvéseiket tökéletes ö:sr- | hangba hozták. Az Anglia és Francia- j ország között létrejö ft gazdasági együtt« j működés példa nélkül való. Ugyanakkor

■a németek minden erőfeszítésüket arra használják fel, hogy semleges államok»

hajéit siilyesszék el és minden korlátozás nélkül folytatják tengeralattjáró és aknahábomjukat. A németek mégis csak igen kevés eredményt értek ©1 «** zel a módszerrel.

Winston ChuFclilii nagy beszéde

*/

HíHcv kancellárt tâlâgntxt&mr*s v?l6 íore^8?ls$?f ^ácfalfa atcg nz angol hüJugym'nlszler» — A i iff a h ihiras eH/aif iamar* í&iim Haliizx, — IP nsion Churchi'i híielenleiícs hogy AagJa és Franciaország a p£g$ákt£ ijSylaigák m háborúi

áfáin stsaiiékosíeménvek újólag Mnsíiéi teszik felelőssé a habomért

LONDON, Január 22. (Rador.) Az an« goJ kormány tagjainak beszédsorozaíá- ban, amelyet a háborús célok megin- doklására tartanak, szombaton Halifax lord angol külügyminiszter tartott nagy beszédet a leedsi városházán,

ANGLIA HÁBORÚS CÉLJAI

„Békéé él faiak mások —» jelenítette ki a* angol külügyminiszter — m'nt íiám borús céljaink, amely utóbbiak a győzelem biztosításában összpontosulnak és amelyeket a miniszterelnök ur pontosan körvonalazott. Szükségesnek far-* lom a kisnerazeiek szabadságának helyreállítását és

a műit tapasztalatai alapján mindem meg fogunk tenni, hogv Európát a Jelenlegi katasztrófa ismétlődésétől megóvjuk«

A magunk számára semmit sem kérünk. feméí&iten leszögezem, hogy amennyiben biztosítva látnánk azt, hogy a német kormány becsületesen betartja ígéreteit és célja Európa békéjének minden nemzet számára fenn‘ar<* tolt „Élni és élni hagyni“ elvének alapján való felépítése volna és nem annak lerombolása; akkor a jelenlegi háborút nem folytatnánk, snivel sohasem vezetett minket a bosszuéllás és sohasem tagadtok meg Németországnak azt a jogát,

hogy a nemzetek között elfoglalja az őt megillető helyet. Annak, hogy & békét mindjárt holnap nem lehet megkötni, az az egyedüli oka, hogy a német kormány még nem mutatta lejét annak, hogy szomszédaival szemm ben elkövetett jogtalanságait helyrehozza

és nem sikerűit a világot meggyőznie arról, hogy aláirt kötelezettségeinek több értéke van, mint annak a papírdarabnak, amelyre azt lerögzítették.“ A szónok ezután rámutatott arrra, hogy a háború tekintetében az angolok nem táplálnak hiú reményeket, Tudják, hogy országuk, az egész angol biroda-« lom, sőt Európa minden nemzetének szabadsága és függetlensége forog kockán. Nem becsülik le az ellenség erejét, sem a harc nehézségeit. A parancs* uralmaknak már kezdettől fogva meg volt az az előnyük a demokráciák’«! szemben, hogy titokban készülhettek s háborúra. Mihelyt! azonban kitört & háború, a demokrata népek tudják, hogy miért harcolnak és olyan egységes erkölcsi hatalmat képviselnek, amelyet Hitler lebecsült és amely veresí«é gének főoka lesz. A modern háború feszültségét könnyebben visel'k átok az emberek, akik meggyőződésből, mint azgk} akik kényszerből harcolnak.

LONDON, január 22, (Rador.) Reuter: Ugyancsak szombaton tartott nagy beszédet Winston Churchill, a tengernagy* hivatal el ső lordja is. Winston Churchill szombaton este beszédet mondott az angol rádió mikrofonja előtt s többek között ezeket mondotta:

— Mindenki azt kérdi: mi történik ezzel a háborúval? Több hónapon át a német nemzeti szocialisták vad fenyegetéseket hangoztattak 8 közölték, mit akarnak tenni a nyugati demokráciák, a frrneia és angol birodalmak ellen, mikor majd megtámadják őket Egyelőre azonban a semleges államok azok, melyek a német rosszindulat és kegyetlenség hatását szenvedik. Semleges hajókat jogtalanul és kíméletlenül sülyesztenek el, nemcsak aknák által, de hideg elhatározással irányított torpedókkal is. Csupán a brit és francia hajókaravánokban lehet biztonságra találni, hol az elsülvesztés esélyének arány- száma egy az ötszázhoz. Azoknak a tengera szövetségesek szigorúan be fogják tartani az összes törvényeket és szabályokat. Azt reméli mindegyik, hogy abban az esetben., ha elég ennivalót ad a krokodilénak, az engedi őt is táplálkozni. Végül mindegyik reméli, hogy az ár elvonul, mielőtt arra kerülne a sor, hogy őt Is felfalnák. De az ár nem fog elvonulni. Mind erősebb, egyre nagyobb kiterjedésű ie3z. Ki fog terjedni délre 'és ki fog terjedni észak felé.

— Nincs esély arra, hogy ennek a veszély, nek gyorsan véget lehessen vetni. Csupán egyesült eljárás lenne eredményre vezető, vagy az, ha Anglia és Franciaország, a hare- ban kifáradva, szégyenteljes békét kötnének. Ebben az esetben az európai kisállamok száz- mára nem marad más hátra, mint az, hogy '’eloszlassák őket a nácizmus és bolsevizmua között. Ezekre a kisállamokra riasztólag hit, hogy a német haderő számosabb és repülőik j száma is nagyobb. Igaz, hogy számbeli arány» taianságeal állunk szemben. De essk nagyon

Scieri 9*9y§ú

Általános köz’dvámtn ma és holnap Î ERTOL FLYNN karrierjének csúcsteljesítménye:

A ü9fnaß íí5iel

Technicolor! — Főszerepekben: Olivia de Ha- villand és Ann Sheridan.

Műsoron kivttf

mindkét mozgóban a legújabb hangos világhiradó *! i

Uránia ff

Általános közkívánatra í í!

ZOJIRO,

az &$tormmani*&r

Mindkét rész egyszerre. Minden képze’etet felülmúló :zgal- mas kalandoraim. Fősz. Helén Christian és John Carrell. —

liier Kancellár! fiiácnraifni fOrekTfótiűfei

vádolja flaliii

Halifax lord «áradása foglalkozott a «müncheni egyezmény után bekövetkezett eseményekkel és rámutatott a its* met törekvések és Nagy Britannia békés, nyugodt magatartása közötti ellentétre. A másfaju emberek millióinak erőszakkal való bekebelezése mint a villám világított rá arra, hogy itt nem Németország valamely jogáról, hanem egészen másrói van szó. Csehszlovákia elfoglalása világosan megmutatta Hitiír igazi célját: a világuralomra va*ó törekvést, Egyerfen «kisállam sem tekintette természetes fejlődése szempont- iából fenyegetőnek az angol tengerészet erejét. Viszont Németország szárazföldi és légi eteíe már kezdettől fogva veszedelmet jelentett a kisállamok szabadságára, sói . létére nézve,

Sokan azt mondották, hogy ha Európa keleti és délkeleti részén akcfóscabad* ságot biztosítottunk volna Németországnak, akkor sikerült volna megegyezni Hitler kancellárral, rrr’vel Eih répának ezen a részén Németország érdekei nem állanak ellentétben Nagvbri- tannia és Franciaország érdekeivel. Mindig elismeriükr hogy Németor» szánnak Európának ezen a részén különleges, ,& gazdasági és földrajzi adottságokkal megindokolható érdé

kel vannak„ Azonban világosan fesz®* geztiik azt, hogy a német polit ka itt a nem német elemek felszívásával uralomra törekszik.

Vakok kellett volna legyünk, ha nem láttuk volna be azt, hogy amikor Hitler megerősíti keleti pozícióit, a leg* kedvezőbb helyzetbe kerül abból ä szempontból, hogy rátérjen legfőbb ambíciójának megvalósítására és pedigs világuralmának biztosítására. Hitler kancellár ismételt szószegései bebizonyító talk, hogy nem lehet megmenteni az angol birodalom érdekeit és szabadsagát úgy, hogy az erkölcsi szempon® fok félredobásával más nemzetek szabadságát áldozzuk fel. Ha megegye* zésre jutottunk volna Németországgal, világos, hogy a nemzeti szocialicta kormány adott pillanatban úgy is íeíkils-* me-eí f urdal ás nélkül félredobd volna baráti kcíelezeíiségeU, ha arról lett volna sző, hogy több hasznot biztosit- hat magának. Németország iölS-baa támogatta Finnországot és megszerezte számára a függeTemségeí. Ma ezt a függetlenséget erőszakos támadás veszélyezteti Viszont Németország külpolitikájának szinte akrobatikus átfordításával, amilyenhez hasonlót nem ismer a íöríéneíestÁ; fféireáíktíí *bbe& a kérdésben.®

alattjásróknak felét, melyekkel Németország elkezdte a háborút, elsülyesztettüs és az újabbak gyártása nem felel meg a várakozásnak A mágneses és másfajta aknák nem jelentenek megoldhatatlan kérdést. Németország részéről újabb rosszindulatú találmányra számíthatunk. Bizakodással mondhatom azonban, hogy támadásainak bármily változatával szemben helyt tudunk állani. Mégsem keli túlzott legyen önbizalmunk. Biztos vagyok abban, hogy még sok veszteség és szerencsétlenség áll előttünk. A tengeri háborút illetően mégis kijelenthetem, hogy a dolgok végül is nem mennek túl rosszul! Sőt, sohasem mentek jobban bármely más tengeri háborúban. Egészen más a szerencsétlen semlegesek sorsa. Úgy a tengeren, mini szárazfölden. áldozatai a németországi vezető- férfiak gyűlöletének és dühének. Mindegyik azt kérdi: Ki lesz a következő áldozat? Egy Belgiumban kényszerleszállást végzett német őrnagynál olyan terveket találtak, melyek Belgiumnak elözönlésére vonatkoztak. Arról a Belgiumról van sző, meüyel szemben a semlegesség tiszteletben íartá°ára a közelmúltban is kötelezte magát Németország. Â német intrikák igyekeznek aláaknázni a délszlávok nemrég megerősödött összetartását. Â derék svájciak erősítik a szorosokat, ahol csapatokat vonnak össze, A hollandok őrt állnak gátjaiknál, amint azt a múltban, az elnyomók idején tették. Egész Skandinávia a nemzeti szocialista és bolsevista fenyegetés alatt áll. Csak a csodá3 Finnország, ez a magasztos ország, mutatja meg, mit tehetnek szabad emberek. De nincsen fájdalmasabb látvány, mint nézni, hogv ez a nagyszerű északi faj fokozatosan szolgaságra lesz kényszerítve a számbeli felsőbbség nyers ereje által. Szolgaságra, mely rosszabb a halálnál.-— Mi történne azonban, ha mindezek a semleges országok spontán módon a népszövetségi alapokmánynak megfelelően eleget tennének kötelességüknek és a támadás és rossz ellen a brit, valamint francia birodalmak mellé állnának? Jelenlegi helyzetük siralmas és még rosszabb lesz. Megalázva és aggódva meghajolnak ugyan Németország fenyegetése előtt, de időközben bátorságot és összetartást önt beléjük az a tudat, hogy Franciaország és Anglia győzni fognak, hogy

kevés háborút nyertek meg számbeli tulsuly- ívaí. A minőség, az akarat, a természetes földrajzi előnvök, a gazdasági erőforrások, a tengerek uralma és főleg egy olyan ügy, mely felébreszti az emberi szellem spontán lendületét — ezek voltak a döntő tényezők az emberiség történetében. A szám nem felemlít meg bennünket. De még a számok szempontjából is bírálva a helyzetet, semmi okunk nines kételkedni abban, hogy ha ft brit nemzet és birodalom erejét esyszeî j kihasználjuk — mely állandó növekedésbe« j van a francia köztársaság csodás erőfeszité- j sei mellett — nem kerülünk hátra sem tő* meg, sem 6uiy szempontjából. A nácizmus ámító külső képe mögött lelki és fizikai töredezés jelentékeny jeleit láthatjuk. A nvers- anyaghiányt, mely már most akadályozza had! iparának minőségét §9 mennyiségét. Továbbá érezhetjük az ellentmondó irányú tanácsok habozását és az egyre súlyosabb kétségeket, melyek támadják é3 aláássák mindazt. amire az erőszak és csak as erőgzak támaszkodik-— Abban az ádáz és egyre igényesebb viszályban. mely reánk vár, el vagyunk határozva, hogv semmiféle személyes fenntartás- sál nem élünk és nem Hadunk vissza ţecs* milyen áldozattól a közös ügy szolgálatába«. Varsó, Prága és Becs űzzék ei a lehangolt* sá'rot, még agónia közepette is. Felsgahaditá« suk biztos!

— A fizetés órája e! fog jönni, mikor s* öröm harangjai ismét megkondulnak Európa- szerte, mikor a győztes nemzetek — nemcsak ellenségeik, de saját masuk urai —* megtervezik és felépítik az igazságosan, * hagvomány és szabadság tiszteletben tartásával, azt a házat, mely mindenki Mámára helyet biztosit,

HÖLGYEK FIGYELMÉBE!

Ha szép és üde arcbőrét meg akarja őrizni, ugv keresse fel az ..Ills4* kozmetikát. Cluj, Str. Samui! Mieu 2. szám. Alkalmi kikészítések esküvőre, bálra, operába, stb. Helyi foevasztások paraffinfürdővei és villanyra asszázzsah Tanit vány kiképzés! Telefon 33—26,

Válasz 'Sitbenf

Német lupék Angiiéi vádolják egyeduralmi

iarekeéssel

Von Rlöbonírop némeí kü’ü^ymi« i?is2t«ntek a Fehér Könyvhöz irt előszavára vönatkoróíag: Halifax lord ki- je!enlet<ie, hogv a német kUl ügy minisete r vállára súlyos felelősség nehezedik a jelenlegi háborúk kérdésében, ö volt 32, aki Németország egyik háborús céljának tűzte ki Nagybriííatima mégsem mis'Lését. A nemzeti szocialisták minden intézményt le akarnak rombolni, amelyekért Nagyimí&mua harcol,

Századszor jelentem ki most — moor dot ta Haiti ax — hogy Inkább meghalnék, mini hogy olyan rUáffbüja éljek, amely nemzeti szocialista ura* lom alatt álL Ahogy most látom: fi helyzetet, Németországnak az az egyetlen lehetősége leit volna a háborít megnyerésére, ha k'használja hosszú idő óta végrehajtott háborús készülődéseinek eredményeit és mindent kockára téve erőteljes tengeri háborúba kezd.

Németország azonban tétovázott. Nem kíméletből, hanem egészen má? indokokból. A szövetségesek az utóbbi hó* cap okai. arra b^szniálták fel, ho«y 4«rBERLIN, jaBSiár 22. (Rador.) A szombat reggeli német lapok több, $£ utóbbi időben Angliában elhangzott nyilatkozatot közölnek, amikből kitűnik Nagybrííánnia azoa szándéka, hogy összetörje a német birodalmat.

 Berliner Börsenzeitung szerint az angolok egyre nyíltabban bevallják, hogy háborús céljuk, tehát 87. enrópai brit egyeduralom, véglegesen essk Németország mégsem- mísítése utján érhető eh Angi»* második Versaillesra törekszik, hogy a kontinenset uralhassa, Németország megsemmisítése után a többi ellenszegülőket is legyűrnék. Chamberlain Angliája mindig össze akarta törni a nemzeti szocialista Németországot, előbb titokban, majd alig burkoltan és nyíltan tíz hónap óta. Amit taktika: okokból elhallgattak eselőtft, ra&aisS tayez“®«» Mi

felvettük a* élot-ha'áih*root, ssaí» ránk kény- gzeritettek és s német hadsereg di*d»imaa= kodní fog S.S. ellenfelek rombolási szándéka feleit.

A Völkischer Beobachter szintén rámuraí arra, hogy eílensései Ö9sze akarják törni Németországot és fel akarják darabolni. Most; már nyílttá váh, hogy s nyugati hatalmak készítették elő n háborút és indították el * Lengyelországnak adott biztosítékok szerke* sete által Most már látható, miért utasították el a franciák és angolok a Führer Öss- szes indítványait a függőben Sevő kérdések reális és maradéktalan megoldására. Ár a ..bűntett“, amit a többiek a Führer gzemér« hánynak, abban álL hogy egyesítette az ösa- szes aémeíeket egyetlen, nagy birodalomban <s ágy a német xáp álnáL