Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-20 / 15. szám

t‘94 0 január 2 0. eile v 2 j? *r iaiaraaaaaaatSte S Mély árnyékban] A mai nehez viszonyokban különös gond- 3al figyeljük a bűnözési jegyzékeket. Az.em- bér megérti, bogy példátlanul nehéz gazda­sági helyzetbe!), az egymást követő háborús is válságos feszültségekben, az általános át­alakulás idült izgalmai közt az erkölesi alap meginog és a bűnök szama 1 elszaporodik, vi­szont szeretné tudni, milyen mértékben tör­ténik ez a szaporulat és mily tanulságokat vagy tennivalókat sugallna. Fülébe cseng a régi megállapítás, hogy, a háboríts illőkben n jók még jobbak, a rosszak még rosszabbak lesznek. Érthető, lia mi, a sajtó szinten gyakorta foglalkozunk a bűnügyi összege­zésekkel másnemű okok miatt is. Ez a te­rület mindenki részére nyitva áll, aki jóin- dulaltal nézi . az élet sötét oldalát, mint ve­lejáró valóságot: az emberszeretet megérté­sével és a segítés vágyának gyöngédségével. Mert emberi dolgokban a „nil admirari — ne lepődjünk meg“ az illetékes jelszó. A bűnös ember -— elválaszthatatlan az emberi közösségtől. Mindenki magában cipeli az ör­dögöt. Igen sokszor a társadalom és a törté­nelem pillanatnyi segítségével aztán a nya­kunkba telepszik ez az ördög és a sarkan­tyúját — a lópatája felett — mélyen be­lénk vájja. A fejlődés kérdése, hogy veszteg maradjon. Nem utasítjuk el most se azt a bűnügyi jelentést, melynek nyers adatait az Ellenzék minap közölte. Az uj büntetőtörvény hatá­sait, is megvizsgáló ezen összefoglalást! Na­gyon tanulságos olvasmány. Kitűnt, legalább is egyelőre, hogy a szigorú büntetések — a borzalmas halálbüntetés elsősorban — visz- szariasztó hatással vannak. Sajnos, inkább a kislakosságu helyeken. Mert a városokban az arány nem javult észrevehetően. Olva­sóink talán emlékeznek még, hogy nemrég a kolozsvári rendőrség adatait boncolva meg­állapítottuk, hogy a hun szaporodik nálunk, igaz, hogy nem a meredek: a gyilkosság irá­nyában. De ki tudja, meddig még nem? A háború fokozott emberölése ragályozó ha­tossal szokott lenni; de a közbiztonság foko­zása, hatóságaink ébersége, a tömegnevelés gyors közbelépése, a belpolitika növekvő szociális irányzata s a semleges állapot bol­dogsága természetesen gátat vethet a fertő- zetnek. Mindenesetre uj táplálékot kapnak ú társadalmi tudósok: miért a város még mindig az igazi bűnös, holott a falu szeme alaposan kinyílt és vállalkozó része mindin­kább a városba tódul? A megélhetés ne­hézsége. könnyelműségek látománya, szerve­zett alvilág, az 5. rend szaporodása s az élet közvetlen nyomása főtényezők benne. Mert | nemcsak a bűneset, hanem a baleset, az ön­gyilkosság és elmeháborodottság is mind több és több lesz a városban. Ez a megbeszélnivaló bűnügyi lajstrom az Erdélyben működő törvényszékek adataiból állott össze. Van benne szamunkra egy na­gyon megnyugtató adalék. Újabb igazolása egy régebbi megállapításnak. Örömmel tud­juk meg, hogy Erdélyben legkevesebb a bű­nözések száma, főleg az emberöléseké. 100 ezer lakoság közepette az ily en esetek száma 2,87 a Kőrösök vidékén és Máramsrosban, 3.38, Erdély középső részén, 2.87 alatt Erdély más vidékein, de már 7.98 Olteniában, b.28 Besszarábiában és valamivel kevesebb az ókirályság többi részében. Viszont a sze- üilebb minősítésű bűnesetek és balesetek száma jelentékeny, az öngyilkosság és elme- zavar száma pedig Erdélyben a legnagyobb. Erdély eszerint egy nagy nyugati városhoz hasonlít. Az öngyilkosságok tekintetében Há­romszék-, Udvarhely-, Brassó-, Kisküküllo-, Jemesmegve áll az erdélyi szomorúság élén, lesújtó dolog. Mit cselekedjünk ellene? Esz­köz sem igen van a kezünkben. A sors ke­zében van. A történelem változtathat esak ezen a visszásságon: az élet becsét és az élet lehetőségét kellene biztosítania, de ma — rajtunk túl — épp az ellenkezőjét cselekszi a könyörtelenül háborúba sodródott ember. Az öngyilkosság ellen sem sokat kísérelhet meg társadalmunk, A pillanatnyi elmezavar- hói eredő öngyilkosságot a vérhai és más betegség ellen folytatott küzdelemmel áraszthat ink ugyan: a lelki elferdiilés két- egbeesését az élethimnusz folytonos szolgá­latával és az öngyilkosságból visszatértek gyöngéd kezelésével enyhítjük: de a „tuda­tos" öngyilkosságot csak a békés nyugalom es biztonság rendje apaszthatná meg. Lehe­lő'égünk eszerint édes-kevés. Mindenki tud­ja. micsoda nagy, általános újításokra volna szükség, melyek aztán a bűneseteket is meg- zpusztanák. A Skandináv- és más északeuró­pai kis államok úgyszólván már alig ismerik a kriminális eseteket — igaz, az írástudat- lanságot se — s ami rossz fát itt a tűzre te-.znek, abban többnyire idegenek, gyenge- clméjüek és született bűnösök a ludasok. Az öngyilkosság is ritka. Pedig a benszülöt- tVk nem vetik meg a hússal való erŐ9 táp­lálkozást és a „szigorú*4 italokat. Összeütközött és kigyuliaát két $ár$a$sépkG€Si Bukarestben BUKAREST f január 19« (Radar.) Súlyos, gépkocsiszerencsétlenség tör­tént Bukarestbsn a cotrocenii utón, hot két utasokkal telt íarsasgépkocsi egymásba szaladt. A nagy riadalomban az utasok az ajtókon próbáltak me nekiilni, ezek azonban nem nyíltak ki, mert önműködő szerkezetük nem működött. Az összeütközés pillanatában az egyik motor tüzet fogott S az a veszély fenyegetett, hogy a lángok továbbterjednek a gépkocsiban. Miután az ajtók nem nyíltak ki, az utasok betörték az ablakokat és ezeken keresz­tül az utcara ugrottak. A szerencsétlenség színhelyén sokan verődtek össze és az efösietö katonák segítségévei eloltottak a lángokat. 11zennyolc szénüly súlyosan megsérült. Az eljárás megindult. Február eísefélg leltei leérni am áliantpo’igárságl névjegyzékbe való otólagoi felvételi ] valamilyen okból 1924 iben kimaradtak ! az állampolgársági névjegyzékből, hog\ re mulasszák el a jelentkezési!, mert ezáltal súlyos következményeket \ál­jainak s 1940 február elseje után nem áll módunkban ilyen kérdésekben se gitséget nyújtani. j A jelentkezés körül felmerülendő pa­naszokkal viszont nyomban fordulja A * í nak a Népközösség megyei tagozatai­hoz. * KOLOZSVÁR, január 19. Á Magyar Népközösség központi irodája közli; Már több alkalommal hívtuk fel az érdékeltek figyelmét arra, hogy a legutóbbi állampolgársági tör- vény' rendelkezései értelmében 1940 február l ig bezárólag kérni lehet a honossági névjegyzékbe való felvételt. A törvényes időpont lejártától már csak alig ikéí hét választ el. Éppen ezért kötelességünknek tartjuk még egyszer felszólítani mindazokat, akik Kűíoihí elÖfcépzSs Illákat rendelnek ki nüzSgazdaságf munkára a beülvoííak családfáihoz BUKAREST, január 19. (Radar.) A közhasznú munkálatok központi irányítását végző bizottság AHmanescu tábornok elnökletévei ülést tartott, melynek során az 1940. évi munkálatok tervét is megvizsgálták. Eszerint: folyó év tavaszán az össze*» falusi katonai előképzés alatt álló if­jak a behívott katonák családjainak segítése céljából főleg a mezőgazdaság­ban dolgoznak. Ugyanakkor a város» katonai előkészítés alatt áHő If­júkkal együtt elvégzik a nagyvezérkar által kijelölendő munkálatokat, melyek annakidején a lakóhelyen vagy a kér­déses megyében folynak. .4 katonai ebi* készítés alatt álló egyetemi hallgatók a nyár folyamán szintén résztveszhek a mezőgazdasági munkálatokban s a köz \ hasznú munkáltatok inspektora készíti i el a beosztást számukra. ősszel az ősz- I szes falusi ifjak a tavaszi munkálatok - 1 hoz hasonló módon dolgoznak* Minden eshetőségre felkészült a belga kormány Védelmi intéj&e*Í&ie!i@í teli m fcixeuibtirgl Igoraán?' ' is BRÜSSZEL, január 19, ) (Radon) Reuter: A szenátus jobb j oldalának értekezletén, Pierfot minisz=s . terelnök kijelentette: Belgiumnak szá- j mii a ni a kel/ arra, hogy gyakran fogja átélni a válság Izgalmán. A kormány j feladata az, hogy minden eshetőségre j felkészüljön. A Reuter hozzáteszi, hogy Belgium- ! ban enyhült! a feszültség és Brüsszel» ben az élet ismét normális mederben folyik, { BRÜSSZEL, január 19, (Rador.) A Belga Távirati Iroda jeílenti, hogy a luxemburgi kormány a Moselen ke­resztülvezető hidakat hatalmas beton» tor la szakikul vétette körül és tervbe vette, hogy a Mosel mentén végig be* toníaíakaí építtet. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban íz Ellenzék kőnyvosztályábaü, Cluj* Piaţa UnjriL A hadserew felszeretéséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel­szerelés; pénztárjegyeket (bonokat), amelyek mindért nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol \az ehhez szükséges űrlapok (blankettáik) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá­zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon. ahogyan* \n jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három, ' agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz- Iszegével adó fizethető az álltamnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca National ától a név- érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat honjaira, ugyanilyen \ kamat mellett. j Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles [pénzével elősegíteni « hadsereg felszerelését.. Kolozsniegye prefektusa; MANGLE ENESCU ezredes. mm !Hyi!aiUzoli «* iriííros- vásáflic-yí Speranţa %a|C|Yär lulajJonosa KOLOZSVÁR, január 19. Lapunkban hetekkel ezelőtt a marosvá,ár- helyi Speranţa vajgyár es annak több t< , szállító gazdája közölt részben mar befeje­zést nyert, részben meg folyamatban levő perekről cikket közöltünk, méllyé kap cső latban az alábbi levelet kaptuk. A levelet az „audiatur et altera pars elve alapjan u a legnagyobb késszéggel a kővetkezőkben szö­sze rint adjuk: , . A törvényszék nem tartott tárgyalást az elmúlt napokban abban a perben, amelyet eu s/.'z gazdálkodó ellen indítottam, mert a na­pokban csak két perben tartott a törvény szék tárgyalást. 1939. évi december 4-en es ugyan ebben a két perben hirdetett határo­zatot december 13-án és mind két pert meg­nyertem. A számai az ügynek a törvényszék előtt Ca. I. 2908-1936 és Ca. I- 2148-1936. A bíróságnál mindkét ügyben hozott ítélet­ről meg lehet győződni. Soha száz per nem volt folyamatban köztem és tejszállitóina ko zött hanem a szerződések kötésének idejétől számítva, vagvis 1934. évtől, a mai napig, te­hát körülbelül 5 év alatt, csak 40 pej lett folyamatba téve. Ebből a 40 perből lo gaz­dálkodó belátta a per céltalanságát és egyez­séget kötött, elismerve a szerződésben vái Iáit kötelezettségét és azt, hogy ok nélkül szőtte meg a szerződést, 13 gazdálkodóvá: szemben utolsó fokon, a törvényszéken a pert megnyertem. 5 szállítómmal szemben az első fokon pernyertes lettem és ez felülvizs­gálat folytán a törvényszéknél van és 7 ügy van folyamatban a járásbíróságnál, amiből kiviláglik, hogy összesen tehát 12 per van folyamatban. L Tévedés az, hogy eu 20 százalékkal m.i gasabb átvételi árat ígértem a tejért, mint amennyit a nagyernyei szövetkezet tizei szállítónak, tehát az is téves, hogy ez 10 százalékra csökkent, az is tévedés, Hogy én hirtelen egy olyan szerződést mutattam fel amely szerint csakugyan olyan árat ígértem mint a szövetkezet, mert én csakis azt az árat kötöttem ki, mint amelyet a nagyér« nyes szövetkezet fizet szállítóinak és kezdet­től fogva csakis ilyen szerződéseket kötöt­tem. Mindezt a kezeim között levő szerző­désekkel igazolom. 2. Nem fedi a valóságot az, hogy én elő- legkiutalásom alkalmával uyngta helyett szerződést írattam alá, mert én a 13 meg­nyert perben a törvényszék előtt és az .> megnvert perben a járásbiróság előtt kifo­gástalan bizonyítékkal igazoltam, hogy a tej szállítóim igen is tudták, hogy szerződést ir tak alá 10 évre. Nem igaz az. hogy 90 nagy- ernyei és 150 sárpataki gazdálkodó bontott.* volna fel velem a szerződést, mert amint íenT említettem, 40 gazdálkodó próbálta megszeg­ni a szerződést, de ezek közül 15 gazdálkodó , egyezséget kötött. Ez a 15 egyezség bizo­nyítja a legfényesebben azt, hogy a gazdái-* kodé emberek belátták-hibájukat és önként"; egyezséget kötöttek és ma is szállítanak.- A szerződésben kikötött kötbért, a bíróság" minden tekintetben kifogástalannak találta és a törvényszék minden ügyben kivétel nél­kül meg is ítélte a követelést és ezen ítéletek indokolásában kimondotta, hogy ez a zára­dék a törvém követeléseinek meglelek Miután kétféle s.zerződés sofia sem volt, a gazdák nem is igazodhattak első és második fajta szerződéshez, mert csakis egyféle szer ződés volt és van. A járásbíróságnál évekkel ezelőtt kb. öt esetben elvesztettem a pert, de a törvény­széknél ezeket is megnyertem. Hogy a szakértők mit mondottak, ez a fo­lyamaiban levő perre tartozik és nem olyan szenzációs dolog, hogy a közönséget annyir.* érdekelné, hogy a lapok hasábjaira kíván­kozna! A szakértőkre vonatkozólag megkívánom jegyezni, hogy két ügyben ténylegesen elren­delte a törvényszék azoknak a meghallga­tását, de később ezt a végzés épp az ellenfél ügyvédjének a kérelmére mellőzte és 193°. évi december hó 13-án szakértők meghallga­tása nélkül Ítéletet hirdetett és mindkét pert megnyertem és ez Ítéletek indokolásában ki­mondotta a törvényszék, hogy fizetési lis­tára nincs szükség a perek elbírálásánál. Hogy milyen forgalmat csinálok évente és hogy hány helyről szerzem be a tejszüksé? letemet, ez nem tartozik a nyilvánosság éle. A cikk utolsó mondata, hogy a cikk téves információ alapján jelent meg és máskor, ha pellengérre akarnak állítani lapjuk qtjáu egs céget, akkor elsősorban szerezzenek meghí. ható és kifogástalan értesítést, meri egy olyan nagy laptól, mint az „Ellenzék" ezt akárki joggal el is várhatja. Utolsó megjegyzésem, hogy minden adat, amit itt felsorakoztattam, ha óhajtják, hite les formában rendelkezésükre áll. Tisztelettel: Speranţa laptarie si comerţul de unt presat tulaj­donosnője: Szakács Anna. Az Ellenzék marosvásárhelyi munkatársa egyik legközelebbi számunkban válaszol » b elv reigazitásra.

Next

/
Thumbnails
Contents