Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-18 / 13. szám

t$4 0 faBnir 18. msammmmmmmammm ELLE Mák iparos fencEii.etf A Magyar kisebbség népközösiségl &y .»égében rendkívül élénk tevékeny­ség látható, Különösen az ipajnos-moz­galom hatalmai; tevékenysége vonja figyelmünket magára. Ifjú iparosérde kü kamarai képviselőink már jóideje Jfirják Erdélyórszágot, hogy a kitűnő régi szervezeteiből az uj követelmé­nyek; .létesítette uj helyzetbe ábcsopor^ toisuiő kisiparosság állapotát megis­merjék s a hivatalos, szakmai szeirve- Betekén it*í, mint a magyar kisebbségi .népközösség iparos tagozataiba beszer­vezze; Nagy és nehéz feladat ez a nagy átalakulások sokirányú munkássága és figyelme közepeit. De az uj fiatal ipa ro£ Vezérek lankadatlan buzgalmának sikerült az érdiek, figyelem éis -mozga­lom egyik valóban középpont! ügyévé tenni az iparos szervezkedést.. Segítik benne a régi vezérlet olyan kitiinöséo gei, mint a brassói Szabó Béni voll or szággyiilési törvényhozó és a faradba= fát lan aradi lééin hart (ívnia is, aki szá mos közterhe mellé átvetne a nemes- emf^Vü Zíntó Tibor öröksével* A tel bolygatott erők csakhamar abban a köt 2Ős véleményben találkoztak, hogy az erdélyi magyar kisrpárosságot a nép- közösség égisze alatt a régi szerveze» lekhez hasonló nagy intézménvben ’“’f egyesiteni* A kijegecesedett eszme ala­pos elmélyítés« céljából nemrég Ko lozsvárt, most pedig a nap okiban Ara­don volt egy nagy megbeszélés, ame­lyeknek eredményekép e hónap végén Kolozsvárt nagy iparoskongresszus lesz és ezen megalakul a végleges or­szágos szervezet. > Ez a nagy mozgás az élet' és hala­dás hsveít élénk örömmel töltheti el. Rengeteg és biztató ígéret és lehetőség izom és idegjátéka duzzadozik benne. Máris egy nagyarányú elő hangja zen­gett el minap városunkban. A kolozs vári tagozat nemrég történt óriás ér­dekű és nagytömegű megalakulásának Örvendetes követfcezményekép történi sneg, igazolva egy régi megállapítást, hogy az élelszagu és egészsége?i moz=* jgaíom csakhamar újabb és tvjabb moz­galmakat szül, mert a lét legfőbb vág­gyá és rendeltetése az örökkévalóság félé tekintő szaporodás. Megalakult ugyanis a Magyar Népközörség kolozs (vári tagozatának ipari alosztálya, mely eredmény sokkal többet mond, mint a mondat elsődleges jelentése tulajdon kép sejteti. Mert ezen az alakuló ülé sen lelkes hangulat és lelkes szolga* íatvátlalás közben városunk ugyszől van minden magyar iparosa élet és éE íiívágyó jelt adott és ezzel beMzonyi- tolta, hogy ez a fontos magvar osztály töretlenül virágzik ma is Kolozsvárt* Fiizzüík hozzá még a tényt, hogy Ko lozsvár a magyar kisebbségi élet min Idén megnyilvánulásának székhelye és egyben a legtöbb és legrégibb kisiparos intézmény szüíöfészike. Szóval, mikor a kolozsvári magyar népközösségi ta* gozat iparos alosztálya oly sok nagy­szerű jelzés között így megalakul, nemcsak a népközösség s Kolozsvár iparostársadfilmának fontos eseménye játszódik le, hanem országos vonatko­zású nagy lépés is történik. Ennek bi­zonyítéka volt, hogy ezen az alakuló gyűlésen megjelent az iparos fővezér, Teleki Adóm gr., e minősítés valóságos megtestesítője (néhai Zichy Jenő i.ipargrőí“ származéka) és nagyarányú beszédben eddig a l eg programszerű fa- ben tűzte ki a legfontosabb tennivaló’ kát. Véglegesen megtanultuk ebből a nagyszabású beszédből, hogy az érdé* lyi magyar kisiparosság legközelebbi munkája lesz: 1. országos magyar ipa­rosszervezet megalkotása* 2. az iparos- társadalom helyzetének fontos felmé­rése és számbavétele; 3. a magyar ipa rostársadalom munkaterületén és fej lödési utján jelentkező akadályok el* hárítása: 4. a magvar uj iparos nem­zedék megfelelő nemzeti és szakszel­lemben való nevelése: S, a magyar ipar fejlődése anyagi feltételeinek megte­remtése. A beszéd a nagy iparos zsinat küszöbén bejelentetne, hogy az iparos- szervezet alapszabáiyíervezetét főleg Szábö Béni dolgozta ki. Ez már ma­gában véve megnyugtató és biztató körülmény és hogy ezt a tervezetet 30 ipari jellegű városban már megvitat«» fák, méginíkább fokozza ezt! s. meg­Az eísöiétiteít Londonban (óbb,mint négyezer ember vesztette életéi etközlekedési belesetek mieii LONDON, január 17. (Rádo-r.) Á közlekedés,ügyi miniszté­riumnak a közlekedési balesetek szá mára vonatkozó statisztikájával kap-- csolatban a „News Chronicle” hängst» lyozza, hogy a háború kezdetétől 1939 f december 31-ig 4133 személy pusztult , el abban az időben, mikor a fővárost légvédelmi célból elsötétítették, elővi«* gyázatossági okokból. Ezzel szemben j az angol haderő a kérdéses idő alatt j csupán 2762 embert vesztett a fronton. Huszonötmillió font kölcsönt kapott Törökország fsgsier* IiezésI célokra Nagy niegetégrd ssp* nymaik??zott külföldi útjáról a iörok külügyi államtitkár ISZTAMBUL, január 17^ (Rador.) Memencsioglu török külügyi ál­lamtitkár, útban Ankara felé, kijelentette a sajtó munkatársainak: ,Aleg vagyok eléged­ve angliai, franicaországi és bulgáriai utain- mai. Pillanatnyilag annyit mondhatok, hogy 23 millió fontsterling kölcsönt szereztünk fegyvétkezési óéira és IS milliót kölcsön és 3 és félmilliót kereskedelmi kölcsön formá­jában kapunk. A kölcsönt nagyrészt áruban és főleg dohányban fogjuk törleszteni. Az angol és francia kormányok kötelezettséget vállaltak, hogy évente 10 millió fontsteriing értékben gyümölcsöt? fügét, mogyorót, fetb. vásárolnak Törökországtól. , . _ „A« angol légi hadsereg minden, repiilötámattá si meg tud akadályozni“ — írja a Daily Herald A fiytr*rft b*n*rn történt $*f{*~to<i?bb esemény LONDON, január 17. (Rador.) A ..Daily j Herald'4 légügyi szerkesztője szerint Anglia- í □ak technikai téren a német aviatika felett, főleg a vadász- és bombavető gépek tekinte­tében bizonyos előnyei vannak. Németország azonban felhasználva a spanyolországi háború tanulságait., gondoskodik bombavetőínek biz­tonságáról és erősíti a páncélzatot* Ez viszont csökkenti a sebességet. A „Daily Maii” hangoztatja, hogy a brit repülő hadsereg meg tud akadályozni min­den légi támadást Anglia ellen és ha támad az ellenség, olyan nagy veszteségeket fog szenvedni, hGgy azután nem képes légi táma­dásait folytatni. LONDON, január 17. (Rador.) Az angol kormány határozottan cáfolja Chamberlain miniszterelnöknek tulajdonított azt a kije­lentést, hogy külön miniszteri tárcát rzer- vez nemzetvédelmi célokra. A „Yorkshire Post“ tudósitója szerint az angol parlament­ben kedden kezdődött vita folyományaként és Hore Belisba beszédének elhangzása után mégis könnyen megtörténhet, hogy ennek a miniszteri tárcának megszervezése szüksé­ges lesz. LONDON, január 17. (Rador.) Hatszáz londoni cég vidékre helyezte irodáját, mert repüíotáinadástól tartanak. ANGOL JELENTÉS A TENGERI HÁ­BORÚRÓL LONDON, január 17. (Kador.) Az angol admiralitás hivatalos jelentése szerint a ja­nit ár 13-val befejezett héten a németek üsz­nyugtaió és biztató körülményt. Mindez kitűnő jelzés, örvendetes, reménytkeltö, gyakorlati, messzeható vonatkozás. Ezekután mindenki mele» gen ápolhatja lelkében a tudatot, hogy a magyar iparosság uijászervezkedése a lehelő legjobb utón, a lehelő legjobb megoldás télé halad, a lehető legjobb kalauzok Vezetésével. Ezen az tulon cít menetel minden értékes' és köziéi kiscé­get. viselő magyar iparos. Nincs kétség szesen 34.077 tonna űrtartalma 12 angol ha­jót sülyesztettek el. Ugyanabban az időben négy semleges hajó is elsülyedt, összesen 2792 tonna űrtartalommal. A hivatalos köz­lemény megjegyzi, hogy az angol hadihajók által kisért hajókaravánokban január 10-ig 6363 szövetséges és semleges kereskedelmi hajó Tett részt és ebből mindössze 12 sülyedt el ellenséges támadás következtében, ami 0.02 százaléknak felel «neg, HARCTÉRI JELENTÉSEK BERLIN, január 17. (Rador.) A német hadvezetőség közli; A nyugati fronton nem történt fontosabb esemény. Egy német öböl­ben a „Stafish“ és „Udine“ angol tenger­alattjárókat a német védelem elpusztította. A buvárhajók legénységének egyréezét meg­mentették. PARIS, január 17. (Rador.) A január 16-án reggeli francia jelentés szerint a fronton je­lenteni való esemény nem történt. PARIS, január 17. (Rador.) Edward Benn- Srnitfa főhadnagy, a Viktória-keresztnek, vagyis a legmagasabb angol kitüntetésnek legfiatalabb tulajdonosa, életét vesztette Franciaországban. LONDON, január 17. (Rador.) Ştefani: Egy angol bombavető repülőgépet az általa szállított bombák felrobbanása elpusztított. Ugyanakkor egy másik robbanásról is érke­zett jelentés. Birminghamban az ..Alloys Li­mited“ gyárüzem tetőzete levegőbe repült. Három munkás súlyosan megsebesült. 11a tol merjük tenni magunkat az em­berbaráti jelszavakon a a szigorúbb oertek módszeréhez folyamodunk, szükségszerűéi.. fogunk rájönni arra a szükkorü igazságra, hogv a földkerekségen csupán kél becsüle­tes ember van. A személyes névmások sorai követve, az egyik „Én“ magam vagyok. En­nek az igazolására röviden csak arra utalói , hogy saját magunkról igen szépen tudunk nyilatkozni — magunk előtt. Nincs az a baklövésünk, amit ki ne bírnánk magyaráz­ni a saját mentségünkre. — A második be csületes ember a „Te“; vagyis az a felebará­tunk. akivel véletlenül éppen beszédbe ele­gyedünk. Amíg a beszélgetés tart, féltéke­nyen vigyázunk arra, hogy egymásra nt mondjunk még megközelítőleg se valami óesárió dolgot. Nem azért, hogy nem volna amit egymásnak a szemébe vágjunk, ham n. ■ ikább^zért, mert nincs bátorságunk az ez z,r-1 járó kényelmeden következmények hor­dozására. S ha ritka Kivételképpen megi, megtesszük, nem az etdsai rugó bugyogtat\.i ki belőlünk a barátunk „élethu ' arcképét hanem a sértett önérzet s főképpen a meg­piszkált hiúság. Ezzel szemben bőséges kár­pótlásunk van a harmadik személyből. „0“, jobban mondva: „ők“; vagyis a jelen nem levők annyi beszédanyagot szolgáltat­nak, hogy akár napokig elcsáracsognánk n : iselt cselekedetükön s a viseltes természe­tükön. Ránk nézve könnyű és tetszetős ha­dakozás, mert a harmadik személy emberei legfennebb gyakori csuklássá! védekezhet­nek „enyhe“ ítéleteink ellen. A helyzet any- nyiban tűrhető, hogy az ,.Öl* holnap lehet „Te“ s holnapután akár félelmetes fulánkc „Én“ is. Ezt hívják a „kölcsöukenyér“ me »éjének* _ _ _ .X.ÍW--- * '-V*: •* S ha már az előbb sem mertünk baromig számolni, maradjunk most is a kettőnél. A Szentirás arról bizonykodik, hogy az Úris­ten csak egyfajta bűnt nem bocsát meg: a Szentlélek elleni bűnt. Az ember ennél Í8 tovább megy, mert kettőt nem tud elszivleT ni. Az egyik az igazmondás. Talán felesle­ges e tételt az életből ellesett viszontvála­szokkal támogatni, mert állandóan magunkon tapasztalhatjuk — pro et contra —- e köíös erénvünk ,Tejbetörő'" eredményeit. A másik ' tulajdonság, ami ellenséges indulatot vált ki belőlünk az, amikor valaki értelmes ember: szorosabban körülírva: több esze van, mint nekünk. Milyen önzetlen gyűlölettel, milyen okker-sárga irigységgel ólálkodunk körülötte 8 mennvire nem vagyunk válogatósak az esz közökkel, melyeknek alkalmazásától remél­jük a megbillent egyensúly helyreállítását* Komolyan számbavehető kivételről csak ak­kor beszélhetünk, ha az illető az eszét fel is tudja használni. Ilyenkor az irigység át- vedlik hízelgéssé, mely türelmetlenül várja, hogy a bejósolt bukás után kövér elégtétel ben élje ki magát. Nem csekély azonban azoknak a száma sem, akik ennél célszerűbb receptet használnak: a tehetség tehetseşţe- len utánzását* * ^ Nem akarunk szembehelyezkedni a görög bölcs tételével, hogy „minden folyik“; de annyicskát bátrak vagyunk hozzátenni, bog*» nem mindig akadálytalanul. A mostani há­ború is vígan folyik, csakhogy az angol női katonák részéről némi nehézséggel. Szeret­nének megszabadulni a rájuk szabott nad- i ragtól, mert abban nevetségeseknek tűnnek fel. Az érv elég meggyőző, ha tekintetbe vesszük, hogy a nők megszokták, hogy ne­kik mosolyogjanak és ne rajtuk. A kemény­szívű parancsnokság elutasító végzésére, hogy ha a skót férfiak szoknyában járnak a nők is elszenvedhetik a nadrágot; a viszo nosság elvén túl még marad valami elégté­telük a harcos amazonoknak; ők viselik a — kalapot is. OMIKRON ARAGON: BÁZELI HARANGOK. most 78 lej, majd 173 lej, Hevesi: Párisi Eső, most 59, majd 144, Kallay: A pápa, most 131, (288), Kassák: Eltévedtek 62 (145). Ko vács: Kivándorlás 59 (158), Krausz Simon életregénye 90 lej (224), Maurois: Textii gyáros 57 (132) lej Lepagenál Kolozsvár Postán utánvéttel. Kérjen árleezállitási jegy­zéket. benne, hogy kitűnő országos szervezői fog ezek ut án megalakulni és ez a szer­vezet majd a mai jó politikai légkor* ben eredményes munkát végezhet. A nagyszerű múltú és erejű iparosság, a magyar társadalom kernésiy gerince megint a régi lesz: munkalehetőséggel és közéleti érvényesüléssel teli nagy tényező, gazdag és tekintélyes intéz­ményekkel, Erre a jobb jövendőre nentcsadí • «*?>iparosságnak, bánén; az J egész kisebbségi éleinek is égető szül. i sége van, mert létünk és egységünk erős és hatásos iparosság nélkül csen I des elkallódás felé ballagna. Épp ezért I nem lehet elégszer figyelmeztetni szempontokra és kÖriirnénvekre mm denkit. Az egész kisebbségi tömbnek lázasan kell érdeklődnie minden ma­gyar iparos mozgalom iránt és ; minden képességével segíteni. buzd; > tani, elismerni..

Next

/
Thumbnails
Contents