Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-18 / 13. szám
ELLENIÉR J ff i O 10 ü u ü r I H. r r Őfelsége chísinambeszédének nagy ügyemet szentel a német és török sajtó A Val'dsdCf Beik chíerc? ismeréssel emlékezik meg Románia kékepoliíikújáról BERLIN, január 17. . (Rador.) A „Völkischer Beobachter L é- rsi kiadása „Változás Románia külpolitikájában“ cím alatt kősóit cikkében kiemeli a „1 impui** című bukaresti !aj> «-*(;> ih cikkét, otel) újra arról biztosítja a Szovjetuniót, hegy Románia Tele baráti kapi—oh*tokát akar és seiumi ok sincs, amely a fekete-tenger körül elhelyezkedett népeket <,l!eu?*,gc',kedés- re feljogosítaná. — Karol) király látogatásainak ~ írja a „Yölkisohei Beobachter“ — u különböző ha- tarvidékeken, nemcsak az volt a célja, hogy a hat irok védelmének szilárd elhatározását fenntartsa. A román föld minden egyes talpalatnyi darabjának védelmére vonatkozó akarat épp oly vitathatatlan, mint a mnlt- han. A szomszéd államokkal szemben a magatartás nem nehéz. '\arolv király minden útja a hátatokon egyben Románia békeakaratának és semleges magatartásának megerősítése is voltA lap rámutat arra, hogy a Románia és Bulgária közötti kibontakozás kézzelfogható tény és Magyarországgal is javult a viszony azon megl ülönböztelett figyelem fogytán, melyet Bukatestben az olasz politika balkáni tevéken vségév°l szemben tanúsítanak. A „Völkischer Beobachter“ végül arra a követke» tetősre jut, bogy Romania külügyeinek ilyen természetű változása nagy jelentőséggel lehet Románia jövőjének alakulására. ANKARA, január 17. (Rador.) Az utóbbi napok politikai eseményeinek szemléje során a „Tan“ cituii lap „Románia királyának legutolsó beszéde általános érdeklődés tárgyat képezte az egész világon“ óim alatt következőket írja: „Az említésre méltó események között szerepel Karoly román király hasaiabiai utján Chisinuubau mondott beszéde. Al.bau a pillanatban, mikor serény politikai és diplomáciai tevékenység folyik a balkáni államok megértési utjának egyenge- tcse érdekében, általános figyelmet kellettek a határozottsággal kimondott királyi szavak, melyek szerint Románia az utolsó emberig megvédi határait. A beszéd legfontosabb része szerint — melyet a szövetséges és barát« Románia uralkodója hangsúlyozott — a román határ a Dnyeszter marad örökre. A királyi szavakból kiderült, hogy Románia uralkodója hangsúlyozni kívánta: Országa semmi esetre sein fog belemenni abba, hogy átengedje Basarahiát, szövetségesünk tüdejét. Az elhangzott szónak meg volt az, eredménye és véget vetett a külföldi sajtó könnyedén tár gyalt kétségeinek. Ezért oly rendkívüli fon tossiguak a királyi szavak.“ NE FÜTSÜK KOLOZSVÁR, január 17. Az utóbbi napokban kemenv fagy lépett fel agy Romániában, mint Közép- és És/ak- Enrópa egész területén. Habár természetes jelenségnek tarthatjuk azt, hogy Finnország északi részén a téli hőmérséklet a mínusz 30 Ceisius-íok alá száll, a Duna-siksázán már íkevésbé megszokott az ilyen hőmérséklet. Egészen szokatlan viszont Lissabon, vagy Dél- Olassország vidékén a nagy hideg. Az időjárástan túlságosan fiatal tndomány- iág még ahhoz, hogy évtizedekkel előre megállapíthassa a nagy fagyok idejét, ahogyan a csillagásza ttan bemondja a napfogyatkozásokat. Régi tudományos tétel, hogy kell lenni valami törvényszerűségnek a szokatlan fagyos telek vissza-vissza térő korszakai költött. Azonban ezideig nem sikerült ennek §>cníss megfejtését megtalálni. „HIDEG REKORD“ ROMÁNIÁBAN Trfmsegy éwei ezelőtt. 1920-ben, voltak jbasonló kemény hidegek Romániában. Ezen DOBOZ 3 TABLETTÁVAL ***>•«< Éz uj Blkv. alkalmazása után Ick-iti !•;€»■) insrtmtti csSKkeat l'dSiij»;n az emberöles es lopáson szâaia Szomorú í ny, hoqv Erdély yeret öngyilkossá gok tereié tnzásoi viszonylatban TÚLSÁGOSAN SZOBÁINKAT!“ — tanácsolja a Népszöve'ség keretében működő egészségügy! b zottság. — Mi okozza a szokatlanul nagy hideget? — Visszapillantás a mu t tapasztalataira j — a jelen században páratlanul álló hideg * télen — jegyezték a „hideg romániai rekordjaiként a mínusz 42 fokot Dorna-Á alráu. De. mivel ezt hivatalosan nem sikerült megerősíteni. a hiteles hideg-rekord Romániában az 1893 év emlékezetes telén Siriharet oltmegyei községben megállapított mínusz 35.5 fok marad. Ha fellapozzuk fut időjárási krónikákat, megtaláljuk bennük, hogy d02 esztendővel ezelőtt. 1438-ban olyan hideg tele vált Európának, miszerint n végig befagyott folyók cask május havában kezdtek olvadni. Ugyancsak kegyetlen tele volt az 1577-es é3 1695-ös éveknek is. Ekkor három héten keresztül ki sem lehetett mozdulni a laki- sokból. Ahogyan vannak rendkívül hideg telek, úgy akadnak rendkívül enyhe téli évszakok is. Nálunk majdnem hó nélkül telt ei 1924 tele, mig 1866-ban és 1882-ben a téli hónapok miben sem különböztek a tavasatok KOLOZSVÁR, január 17. Az Erdélyben működő törvényszékek minden évben kimutatást készítenek a bíróság elé került bűncselekményekről és az alkalmazóit büntetések fokáról. A kimutatások között nagy jelentőséggel bir az erdélyi törvényszékek 1939. évi statisztikája, mrlv az nj büntetőtörvénvkönyr alkalmazásának hatását és ennek nyomán alakult uj helyzetet tükrözi vissza. i Erdély a mult évben is eltért a többi országrészek bűnügyi statisztikáiban feltüntetett adatoktól. Stefanescu-Goanga kolozsvári egyetemi rektor munkatársaival már régebben megállapította, hogy az emberölés büntette országos viszonylatban legsűrűbben fordul elő Oltenia-han és legritkább Erdélyben. hol 100 ezer lakosra 2.87 százalék (emberölés büntette) jut a Kőrösvidéken és Máramarosban és 3.38 százalék Erdély középső részén, mig ezzel szemben az arány- szám 7.98 százalék Olteniáhan és 6 28 százalék Basarahia-ban. Ugyanakkor Erdély vo- zet az öngyilkosságban. Különösen nagy ez. a százalék Háromszék. Udvarhely, Brassó, Kiskükiillő és Temesmegyékben s az íz meg» állapítható volt, bogy kevesebb öngyilkosság fordult elő itt a téli hónapokban én legnagyobb az arányszám májuában. A bűncselekmények nagyobb része városokban fordult elő. Ezt a városi megélhetés, nehezebb volta indokolja. A statisztika» adatok szerint a bűncselekmények, öngyilkosságok és elmezavar száma a régi idők adataihoz képest emelkedíTben van a városokban. ] Ami az uj büntető-törvénykönyv alkalmaz»I sét illeti, néhány hónap eltelte ntán kedvezően éreztette hatását. Er különösen az emberölés bűntettére és lopásra vonatkozik. Amerika tengeri fegyverkezési program* járói íarto'.t beszédet az amerikai flotta parancsnoka WASHINGTON, január 17. (Rador.) Starck tengernagy, az Egyesült- Aiiamok tengeri haderőinek parancsnoka a képviselőhöz szakbizottsága előtt beszédet mondott a tengeri fegyvprkezési program fokozásáról. A tengernagy kitért az Egyesült- Államok általános politikájára és tanulmány- tárgyává telte az európai viszályból származható eshetőségeket. A tengernagy többek között kijelentette, hogy a hajóépítési program elsősorban olyan hadihajók épitését kívánja. melyek biztosíthatják az amerikai flotI ta felsŐbhscgét az egyesített flottákkal »reut j ben a teneelyhatalmak hajóhadát és nem a szövetségesekét értve ez aiatt. Stark teneer- nagy megerősítette, hogy a tengerészeti minisztérium megpróbálja fenntartani Japánnal szemben s londoni egyezményben megállapi- : tott 5:3 arányszámot. Egyébként ellenzi két külön flotta teremtését, melyek az Atlanti-, illetve Csendes-óceán vizein tevékenykednének. Egyetlen flottát kel! fenntartani, mely gyorsan átkelhet egyik óceánról a másikra — hangoztatta az Egyesült-Államok tengeri haderőinek parancsnoka. Mi akadályozza az időjárásjelentések pontosságit? R-gináma időjárásit illetőleg köztudomású STeny, hogv az szoros összefüggésben áll az Oroszország síkjai felett, terjengő hideg le- vegőrétegekkel. Régebben az orosz időjárásjelző intézeteknek kiadott jelentéseit összegezve azokkal % jelentésekkel, amelyek Európa középső és nyugati részéről érkeztek, időjárásvizsgálóink 85 százalékos biztonsággal meghatározhatták a várható időt. Ma- exstpság azonban, katonai okokból nem továbbítanak sem Oroszországból, sem pedig Nyugat-Európából időjárásjelentésekeí. Ilyen StÖrülinények között ídőjárásvizsgálótnk működése sokkal nehezebbé vélt és természetesen ezzel megállapításaik valószínűségének esélyei is jelentékenyen csökkentek. A NAPFOLTOK SZEREPE A hideg időjárás európai ée a meleg dél- amerikai kilengése! — hiszen, amint e távirati értesítések beszámolnak, Argentínában ■aapszurás és hőguta szedi áldozatait •— valószínűleg közös okokra vezethetők. Egves szaktudósok agy hiszik, hogy a hőmérőnek ebben az ugrásszerű ingadozásában a napfoltok a „bűnösek“. Ha megemlítjük, hogy a napfoltoknak 11 éves megjelenési szaka vas és látjuk, hogy a romániai fagvok is pontosan íl éves időközökben ismétlődnek meg, ez az elmélet az igazsághoz nagvon közel állónak tetszik. De még hossza időbe kerül, amig a föld éghajlatának, a nap hatására beálló változásaiban «ejlő ígrvésysasrhaégeí felismerik. Óvakodtunk a TmslGOS msLÉCTŐL! *■ tag5 &g.wsaarjfc Taé®7aé&jz*f> üanemp&stxfaQ, de gazdasági szemszögből nézve is millió és millió embert érdekel. A kemény tél igen sok család költségvetését borítja fel helyrehozhatatlanul. Ebben az évben a tüzelőanyag hiánya Európa nem egy helyén súlyosbítja a hideg hatóerejét. Nem kevésbé igaz azonban az sem. hogy a civilizáció bennünket is rászoktatott a meleggel való visz- szaélésre. A Népszövetség keretében működő egészségügyi bizottság éppen a múlt évben tette közzé jelentését, amelyben elveti a modern idők fűtési módszereit, melyek azzal fenyegetik az emberiséget, hogy gaervezetének egyik legjelentősebb működési módját: felszívó képességét elveszti. Hogy ez a képesség el ne eaínyuljan, észszerűen kellene hidegben élnünk. Elsősorban lakásunkban sob‘se lenne szabad 19 hőfoknál nagyobb meleget eltűrnünk. Továbbá nem kell állandóan ugyanazon hőmérséklet mellett kitartanunk egész télen keresztül. ígvekezzünk naponta 2-—3 fokkal változtatni azon. Sőt. lehetőleg már a lakásunk szobáit más-más hőfokra hevítsük. Amelyikben egész nap tartózkodunk, legfeljebb 18—19 fok meleget törjünk, míg a folyosón ennél is alacsonyabb legyen a hőmérséklet. Amint egyik szobából a másikba megyünk át, különböző hőmérséklettel kerülünk érintkezésbe, miáltal szervezetünk saját hasznára, gikdmazkodafi fog ® körülményekbe». LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig, legolcsóbb«?» j az Ellenzék könyvo&ztáiyábais» Cîwji» ä is ta Unirii. Itet örán Beim ütf«er aüart meţltainl e csaldűstt fiatal leăno Buavádj fc’ielenfésí <elle!í a KOLOZSVÁR, január 17. Tegnap kétizben is foglalkoztatta a mentőket és a rendőrség életvédelmi osztályát egy fiatal kolozsvári leány öngyilkossági kísérlete. Az eset szereplője T. Maliid. B ibes- utcai lakos, aki egyik kolozsvári cégnél állott alkalmazásban.  jómodoru, szolid leány az utóbbi időben valósággal bnskomor lett s nevelőapja hiába faggatta, a leány semmit sem akart közölni arról, hogy mi történt vele. Közben végzetes elhatározásra készült. Tervét tegnap akarta megvalósítani. Kiment az állomásra s mintegy ölvén lépésnyire 8 pályaudvartól, a berobogo bukaresti vonat elé akarta vetni magát. Szerencsére, az egyik vasút! fékező és egy hordár, akiknek már előbb feltűnt a leány gyanús viselkedése, idejében megakadályozták lettének végrehajtásában, as idegizga- lomtől kimerült leány ssonbsn elvesztette ss eszméletét, úgy faoey a mentők részesítették elsősegélyben, majd hazaszállították neve!Ő- szülei lakására, ée aa elkeseredett, életunt leány nem nyugodott bele abba, hogy meg- ş ' saeoteíték s úgyszólván esry óra sem telt el és I egy őrizetlen pillanatban luminállal meg* mérgezte magát. Öngyilkossága ezúttal sem sikerült, A ház- • ! bpliek idejében észrevették, áronnál kihív- t g saentőkeís akik ^yPíRorsassást alkab aefe!őizaís!í is es£l»í£ő elles maztak, úgyhogy- a bnskomor leányt másod» szór is megmentették az életnek. A nevelőapja faggatására végül k « leány elmondta, bogy csábításnak eseíf áldozatul. Csábítója házasságot ígért neki, aminek teljesítését áronban ntóbb megtagadta. A leány vallomása után, nevelőapja azonnal bűnvádi feljelentést tett a csábító ellen ^ rendőrség bűnügyi osztályán, ahol megkezdték a vizsgálatot. A rendőrségi vizsgálat után ss usTet további eljárás végett átteszik az ügyészséghez Ás emberi akaraterő csodálatos történetes ’ JaCOf— ttällGFs MARCONI A szikratávíró és a rádió apjának regényesen színes élete elvenedik meg a könyv lapjain. Az olvasó szemeláttára születik meg korunk csodája, a drótnélküli táviró s ennek nyomán a rádió. A gyönyörű kiállítású, nagyalakú könyr, egész vászonkötésben számos ílluszírációval csak 252 lej sz Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékié Dtánvétte! is azonnal szállítjuk.. Kérjen ingyen ujdoísságjegyzéket, 1
