Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-16 / 11. szám

* /94O funuáv if». etteNtÉk „MÉRNÖK VAGYOK ÉS NEM FANTASZTA“ y *> HBÄQR3I ,JäS[ _ Mister Anthony Good ich, amerikai mérnök mammut tervvel a bőröndjében* beutazza Euró* Oát* hoTV a Sehe ősének után puhitolódzék. — Aztán részvénytársasági ^ alapon, hata ma>, tő<eérde’<etséggel hozzálátnak ahhnzs hogy Afrika forró s vataíjait a f-har ember szamara, lakhatóvá tegyék. — „Eg/e ien mag áldás az európai ember s talan az eg jsz teher íaj meg­mentésére Afrika átépítése“ — mondja mister Goodrich TEMESVÁR, január 15. Az eisőemeletcn a Hit megáit. \jtó«7.ám: }. Kopogok éi belépek — Misi er Goodrich?. .™ Yes. I api. Asztal meüőj feiáil tí az ajtó felé jön. A besuutatközáa formaságain eg) kellőre át- isiink s ez lehetővé teszi, hogy íeszélyezelt- aég nélkül, magánemberek módján beszel* ^essünk. Elegáns sötétkék pizsamában van. .Aprópettyes mintázata, olyan, minibe mák* kai szórták volna he. Szabása szokatlan. Pi* iótaruhászerüen egybefoglalva ssűbbony a nadrággal. Azt kérdem: Dolgozik? — Nem. belevet Írok, Pedig ez a légtér* hesebb -feladat részemre. A világ legrosszabb levélírója vagyok. De mégis kiildénem keli értesítést magamról, különben azt hinnék, hogy a habom? Európában telitalálat ért. Kévét. Newyorki? Trentoni. Ez New-Yeree fővárosa. N'eiv* Versé pedig az Egyesült-Államok egyik tag- .állama. Így: amerikai vagyok tetőtől talpig. A büszke öntudatot, amely a hangsúlyt dallamossá teszi, tőmondattal nem lehet le- * írni. Ez a melódia különben minden USA polgárnak a hangbordozásábaa benne van, Egyetlen s-zóaak a csengése ez, dé magában egyesit -mindent, emit az élet alfája és ottte- ylja közé vonhatunk. Mióta van Európában? *—*> Ma a nyolcadik napja, Tegríáp érkez= «eras Bukarestből. Holnapután már Buda­pesten leszek. —* Üzleti ügyek, vagy csak szórakozás? «—• Sem ez, sem as. Egy nagy íőkeérde- kéltség megbízásából, az európai népelosz- iásfő! akarok a helyszínen íanuImáuyokaE folytatni. S ha majd végigutaztam ezt az öreg földrészt és összegyűjtöttem az adatokat. líOzséEttunk a világ átépítésére vonatkozó figászl tervek megvalósításához. Alig láthatóan mosolygok. .De észreveszi. Ne értsen félre. Nem vagyok sem pró­féta, sem fantaszta. Egyszerű mérnök vágjuk, ceruzával és pa­pírral dolgozom. 4 számok, amiket íeszek-ve3zek, éppoly, mint az irányadó egységek, a szokásosak. Mmdeti apró vonás leellenőrizhető, Bőröndjéből tnltömött irattáskáját emeli ki, magadé teszi és visszaül kényelmes he­gyére, Egy sötét üvegből italfélét tölt, «*■= Gin, Szereti? 1 . 1*=» Igen. * negyedik pohár után igy s*ol: *-r Európának túl «ürü a lakossága, innen adódik as a rengeteg baj, amiből nem bir kikászálódni. Európában egy négyzeikilomé* îerre 4S.8 ember esik. Ázsiában 20, Ameri­kában 6,6, Afrikában 4.8, míg Ausztráliában vsak L2, A kiesíny Európában 300 millió ember ék ugyanakkor a háromszor nagyobb Afrikának csak ISO millió lakoäa van. Ebből következik az egyetlen megoldás: lakhatóvá tenni Afrikát s a népfölösleget odairényi* tant EGY RÉGi ÁLOM —• Á* Atianífopa tervre gondol? —• Nem. Lényegében tulajdonképpen maca «agy különbség a kettő között, de a kivi- felezésében és a megoldás lehetőségeiben már igen. Soergei, aki az Atlantropa tesvve jött néhány esztendővel ezelőtt, kétségtelen őriági perspektívát nyitott a lehetőségek részére, de terveit túlméretezte, megoldására évszá­zadokra lenne szükség, márpedig ebben a fe­szültségben ennyi ideig lehetetlen megmarad* ni. A segítségnek gyorsan kell jönnie. Ez a kitűnő mérnök a Földközi-tenger szintjének íesülyesztésévei akarta kezdeni munkáját, márpedig amellett, hogy elmés elgondolás . ez, csak a kezdetét jelentené a óriási időt omésztene fel. — Egyáltalán keresztülvihető? —* Hogyne. Ez a nagy vízfelület állandó párolgásban van. Mármost, ha sikerülne ke­resztülvinni azt. amire Soergei is gondolt, hogy teljesen elszigetelődjék a Fekete-len- jţpxtâl <£» m %<zh&% yjg. í utánpótlási se inneuen, se onnan ne kap- I jón, amit egyrészt a Gibraltárnál építőn* ■ dő manumit zsilippel meg Í3 lehetne oldani, akkor a Földközi-tenger szintje évenként több, mint másfél méterrel siilyedue. Minden szavát ceruzavonás követi, hgj' széles papírlap már csaknem tele van kriks?.- kraksszal. — És mit jelentene ez a gyakorlatban. — Uj földterületeket. Nem többet és nora kevesebbet, mint Afrikában 2 millió es Fu* répában félmillió négyzetkilométernyi ttj száraz talajt. És ha sikerülne ezt a szintet még mélyebbre, mondjuk 200 méterre lesü­I lyeszíeni. akkor u gibral.tári gátrendszerbe j épített turbinák legalább 2(M> millió lóerő ■ energiát termelnének, ami tökéletesen ele* j gendíí lenne a két világrész energiasziükseg- I Jetének, fedezésére. Ez persze egy ^ kompli- ] káli műszaki feladat, de megoldható. Egyet­len hátránya, hogy óriási időt igényel, áruit lehetetlen bevárni. Most csillagokat rajzolgat, aztán hárma* aúval karikába vonja. Kis némajáték, ez. 0 precíz vonalakkal rajzol, én figyelek. Mcu, töröm a csendet: És amit Önök akarnak . . *? Abbahagyja a rajzolást. C:yö!kc!f<&i aerisi Áit'ilkáfbaü — Azt néhány év alatt realizálni lehet. Lényege: lehetővé tenni, hogy a fehér ember Afrikában gyökeret verhessen. Afrika mai állapotában nem alkalmas erre. mert a leg­forróbb kontinens. Területének legnagyobb része, körülbelül négyötöde a forró épőv alá esik s annak ellenére, hogy körösköriil ten­ger veszi körül, vízben roppant szegény, klí* mája elviselhetetlen és egészségtelen. Te­hát elsősorban ezen kell változtatni. És ak­kor roppant kiterjedésű területek válnak termékennyé és lakhatóvá. .— A Szaharára gondol?- — Nemcsak. Szudánra is. A Szaharáról ál­talában téves felfogások uralkodnak. Frrol a hatalmas területről, mély éppen huszon­egyszer nagyobb, mint Románia, az ran el­terjedve, hogy mindenütt homok fedi s mé­lyen fekszik, mert valamikor tengerfenék volt. Ez tévedés. A Szahara inkább magasan fekszik. A felülete nem csupa homok. Fő­leg keleten és nyugaton, amely részek la­katlanok, tényleg óriás homokbuckás terü­letek terpeszkednek, de vannak tigyncvezc-it j hamraadák is. kövekkel és sós agyagtömbök* j kel kirakott fensikok, mig a középső része I hegyesvidék, mely tele van palával, gránit- j tál, gnájsszal és homokkővel. A Szahara le- I vésője as. «Handel passzátszelek miatt forró ! é& száraz. De ismerik a fatamorganát is^ cs a számumot. Ez a két veszedelmes, száraz és forró vendég igen gyakori vendég. A hő­mérséklet igen különös. Az éjszakai és nap­pali hőmérséklet közti különbség óriási és esvenetlen. Mig nappal gyakran az r>ö fok Celsiust is eléri, éjjel leszáll hárem fokra. — Mekkora a sivatag lakossága? Pontosan nem ismerjük, hiszen ott alig van civilizáció. Két és félmillióra becsülik. A lakosság zöme berber. Az Atlanti-óceán, Tu at meg Tombuktu közt mór törzsek élnek, aztán a Csad-tóboz vezető utakon tuaregek. —7 És Szudán? — Szudán tulajdonképpen gyűjtőszava an­nak az óriási területnek, mely a Szaharától délre terül el. A föld egyik legmelegebb or- szaga. Az esős évszak beállta előtt, április* májas hónapokban állandóan 50 fok Celsius a meipg. Mi ezt el sem bírjuk képzelni. Szu­dánt négerek vagy fulbék lakják. Nyers és vad pogányok. De élnek- itt mohamedánok is, akik u Csekelyszamu arab lakossággal az értelmet képviselik. Szudánnak csak a nyu­gati része termékeny, ahol a Niger és mel­lékfolyói öntözik, de a többi része, mocsa­ras, forró és egészségtelen. Hegyek, -tépnék, pusztaságok váltják egymást Ümber tervez —- Mi az önök elgondolásának lényege? Csak ennyit szói: —- Megmondom. Aztán néhányszor végigsétálja a szoba- hosszát: — A folyók és tavak Afrikában egyenlőt­lenül vannak eloszolva. Vannak hatalmas területek, különösen az egyenlítőtől északra, ahol alig van néhány kis tó. Az arlaszvidékí sóstavakon és az Egyiptomban lévő Fajúmon és a bagirmii Iroíagunán kívül csak a Csad- tó.érdemet említést, no meg talán Abesszí­niában a Tana-tó, de ez már lényegesen kisebb. —* És a Viktoria? Tanganyika? meg a Ny assza? Azok már délre vannak, az; egyenlítő alatt. •— A Csad-tó nagy? Egy kis regisztert vesz elő: —- Mihez hasonlítsam? Területe 2700 négy­zetkilométer, tehát 52*szer akkora, mint a Balaton. Elég nagy, de mégis kicsi. Belső tengerre van szükség. A Csad-tó é® a Kongó-folyó felhasználásával két belső tengert akarunk teremteni. Ezenkívül a Szaharát és Szudánt pókhálószerüen ke- resztiil-kasul átszel nők bővizű csatornák­kal. Ezzel elérnők azt, hogy megváltozna Afrika éghajlata: a tengerekből megindulna a párolgás e rend­szeres lenne az esőzés. Kibújna a földből a növény s a halódó természet teljes pampá­jában virulhatna. — Maga a föld alkalmas erre? — De mennyire! Az a rettenetes tömegű homok nem más, mini; elporlott termőföld. Bizönyték erre a sivatagban lévő rengeteg oázis. Ahol vizet kap a föld, ott nyoma sincs a kopár élettelenségnck. Afrikának minden adottsága megvan ahhoz, hogy egy uj világ­rend tejjed-mézzel folyó Kanaánja és a mentsvára legyen Európának. Tölt. A tizedik poharán is túl vagyunk már, A koradélutáni sötét is belopta magát él széíterjiesgkodeu s szobák am FelkaUmSja í a villanyt s lehúz*« az utcafelőli redőnyt, j Amikor visszaül helyére lassan kezdi: , -— Három esztendővel ezelőtt Ncwvorkbau propágadna előadást tartottam erről a kér­désről. Kifejtettem álláspontomat: Európát össze kell kapcsolni Afrikával és meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a fehér ember uj hazát találjon ott, különben romba dől az európai civilizáció és ezzel a fehér faj «ráí­rná. hogy helyet adjon a sárgának, vagy más­milyen színűnek. Azóta nagyot fordult a vi­lág. Az európai ember érzi, hogy szűk a bőre. Uj életterek, uj életlehetőségek és uj területek után kapkod. Rossz irányban ha­lad. Mert, ahelyett, bogv tágítani akarná bőrét, ki akar bújni belőle. A mai zűrzavar­ból igy nem lesz megoldás. Gyökeres meg­oldás keli, MIÉI,OTT A FEHÉR KULTÚRA ŐSZ- SZEOMLANA , . , Másegyébre visszük u szót. időszerű kér­désekről vitatkozunk: geopolitikai és geo- sztratégiai kölcsönösségekről és ellentétek­ről, n modern gyarmatbirodalmakról é& azokról az eszmeáramlatokról, amelyek tény­leges okozói a mai európai háborúknak. Két, merőben ellentétes felfogás csap össze a ki­csiny szobában: Amerika es Európa embe­réé, mely lényegében mégis egyezik: a sza- badságszerctet és a demokrácia eszméjében. Visszatérek oda. ahol elhagytuk. — Mister Goodrich, ha jól emlékszem azt mondta: egvbe kellene forrasztani Európát Afrikával. Hogyan gondolja ezt,' Tölt. — Egyszerűen. Erre már régen kidolgo­zott tervek hevernek, amit sajnos, ..közbe* jött akadályok1* megzavartak. A spanyolok a ! gibraítári szoros alatt alagutat akartak épi- I teni Afrikáig. Legapróbb részletekig isme* : rém a tervet, rajzok, számítások elettem voltak. Technikailag nem Í3 nagvon kompli­kált, hiszen a szoros mindössze 14 kilométer széles. Elgondolás szerint ez az alagút úgy lett volna megépítve, hogy vonat részére kettő.® sínpár hu&ódotf ţjgloa «ttSl bal­ra-jobbra széles autósztráda, melyen egymáa melleit négy óriáskamion kényelmesen 4ílfén volna. Persze a közbejött'’spanyol bábom rombadöntötte ezt a szép tervet. •— Milyen mélyen lett volna ez az alagút? — Elképzelheti: a szorosban a tenger vize 100 és 500 méter mélység kÖ2t váltakozik de vannak helyek, ahol a 900 métert is meg­haladja. Az alagút a közéjeméiygégcalatt vo­nulna el. • *•■"•' Bár fontos e két világrész összekapcsolás^ ennél is előbbrevaló a: afrikai nagy átala­kítás és település megoldása, mielőtt európai, sőt talán az egész fehér faj kuí* . túrája és életlehetősége a kenyérért, esz*. j mékért és hatalmi túlbuzgóságokért folyó, harcokban végleg össze nem omlik, * Î Az úri kényelemmel berendezett elegáns ’ hotelszoba puha szőnyegén gurulnak a föld- reejtett kemény szavak. Nem próféta igéje és nem a hivalkodó kókler hangja., csupán egy számokkal, mércével és vonalakkal dol­gozó amerikai mérnök őszinte hite és val­lomása. Álom. amire szívesen gondolunk előre, miként tesszük vissza a múltba, ha Szuezről vagy Panamáról van szó. De szívesen ringa­tózunk benne, mert némi reményt nyújt eg* elkövetkezendő jövőre. Vájjon ki éri meg közülijük ezt az időt? Jenei József. Ili .IMII« -----—-------­Kiknek kellieíenikczni m kolozs?iii restdör* kvesiturási? KOLOZSVÁR, január 13. v kolozsvári rendőrk veszi ura, lapunk uty í jáu az alábbiakat közli: j Felhívjuk az alant feltüntetett személye­ket, hogy 48 órán beiül, összes személyi ok* I monyaikkal jelentkezzenek a kolozsvári rend- J őrkvesztura áJJambíztonsági ügyosztályánál, állampolgársági helyzetük tisztázása végeit* mert az állampolgárságok felülvizsgálása végett a névjegyzékből töröl:ék és a 4072—1938. számú rendélettörvényben megállapított ka­tegóriába sorözták ökr*t s igy a beliigyminisz* téri unt rendőrigazgatóságának 37.835-—193C. számú rendelkezése értelmében uj ízetnély- azonosíásd igazolványt kell kapniok. Ez alól a törvényes kötelezettség alól sen­ki, semmiféle indokolással ki nem vonhatja magát, mert akik a rendelkezés teljesítésit elöl kitérnek, azok számára a törvényes hűm tetés kitöltése után kőnyszerlakbeivet jelöl­nek ki. Hasonlóképpen kötelesek jelentkez­ni mindazok, akik a törvényes illetékeket » Banca Nationaíához. befizették, vagy a pénz­ügyi hatóságok által iáttarnozoit szegénységi bizonyítvánnyal rendelkeznek és a2 idégea i alattvalók okmányainak felülvizsgálási bi­zottságához uj kérvényt kell benyttjtaniok. Ez a jelentkezés minden érdekelt számár«* feltétlenül kötelező. A dési járásbíróság által visszautasítottak névsora a következő: Paul Jolán, Hirsch PáL Ungur József, Schnabel Laura, Mátyás Mar* git. Feig Éva, Schreiber Dávid, Hollender Miksa, Sándor ÍJpót, Leibovies Benjámin. Albert, Helbrum Elersch. Kiselstein Ábráhám és Edelstein Sámuel. A szilágysomlyói járásbíróság az alábbiakat utasította vissza: Both Márton, Weisz Ferine, Braun Rozália, özvegy Izsák Sámuelné.' — Szatniár: Glück Jolán, Gross Géza,- Nein- schloss Sámuel és Fried Éva. — Nagyliahya: Klein Sára. — Székelyudvarhely: Friedmann Sándor. ■— Torda: özvegy Steeze! Marrá éf Anna. — Zilali: Scharfsteiii Gizella. — Rad- nút: Krausz Vilmos, Hoffmann Sándor, Hoff­mann Rozália és Hoffmann Márta. —- Nagy­bánya: Asztalos Róza. — Bucureşti: Beee Erzsébet. — Szatmár: Márkus József. — Arad: Borhida Erzsébet. Felhívjuk azoknak a személyeknek figyel­mét, akik a felsoroltak szállásadói, hogy o szigorú ellenőrzés következményeinek elke* riilése céljából maguk is tegyenek jelentést az illető személyekről. A rendelet Horvat fosif dr. reridcrkvesK* tor és Pop Leontin igazgaió aláírásával je­lent meg. a tea á?a Birsben nines blán^ BUKAREST, január 15, A Constantái kikötőbe nagyobb tea szállítmányt várnak. A belföldi készle tek annyira kifogytak, hogy az uj szál­lítmány távolról sem pótolhatja a hiányt. Emiatt az engross-pincon a tea ára ismét felszökött jó néhány pont­tal, Az áremelkedés természetese» érezhető máris a deíailpiacon is, Constantába és Galatiba jelentő- rizsszállitmátlyok érkeztek. A naook < Lan niabb szállítmányokat várnak Olaszországból, Görögországból és Egyiptomból. Ez egyelőre gátat; ve tett a további árdrágulásnak« A piac helyzetére jellemző, hogy az utón lévő rizsre masszív kötések tör Gigászi terv aBBlQf Európa meameis lésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents