Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-14 / 10. szám

1940 /'«»»&'Jf i'4.

BLLSNX'ÉX

iMíiRfói

Bűnözés |4l fapán kormány femt&isJásáií

no\

BObifOl tliilö/f E ,IÖ t I9drf3 efn sa cifösa

>V=í5r»í, HLrisI * 33A

S&Si X

> ier rioíst

2 Í9g

sT j

iiStJC:

;

I iß: raaay

ÍÍ3IÍT

T^sm

MTÍid;

dásg

ttsií

inai)

3-0 tí

*83Í|

¥S-j

Rov

(fán

20H

?orí

íé \1 LiU

SS

jép

Is

rrra

rr*

m

A napokban hafalmas tömeg’ nézte ţf's követte az utcákon az „alvilági köztársaság65 egy töredékének lassú és ^ilincs-zenéjü imbolygását. Mintegy /élszáz rabot, köztük szép számú csi- j jrós ruhájú foglyot, sőt jelenteken y »negláncoltat kísértek szuronyos őrök rsendeş és lassú egyk edvilşeggel a fasut felé. A csikorgó hidegben fázott i különítmény és bizony a részvét sza rasí) fakasztották a figyelők csoport» faiban, amellett, hogy szokás szerint a szabadságvesztés, valamint a tehetséges kárpótlás arány áró! és aránytalan ségáról is vitatkoznak, továbbá a bűnözési*. előidéző okok nagyobb és az okozatok mérsékeltebb felelősségéről. Terméketlen éts időszerűtlen kérdések!,.. Kész rendszer van mar a vila» gon és csak árnyalati különbségek van nak az alkalmazás tekinte'ében. A bűn függetlenségéről vagy határolflságáról, ez Örökölt hajlamról vagy az óhatatlan kényszerről, a társadalmi mulasztás fonJio,9 szerepéről és igv az enyhítő körülmények egyre égetőbb szükségéről, a biin megelőzéséről és a büntetés emberi alkalmazásáról, a börtenügyrők az abolucióró? vagy komor meílőzésérö! szóló vita és Irodalmuk már óriási anérveket öltött és aligha fogja előre (lendíteni a jövőben ezeket a kérdéseket vagy uj elemekkel elméletüket gazdagi’itarai. A büntető jogtudomány és •ami egyszer öncélú tudomány vagv irodalom lett. kevés gvakoríati eshetőség» gél szokott kecsegtetni,

I Tagadhatatlan, hogy a bűnözés nem apad, sőt mennyiségileg és minőségileg „hajadé“ célzatot jelez és a k^Hia- iár fent is, lent is tágul. Aki rend',ze- ‘resen olvassa lapjaink bűnügyi közleményeit, szinte minden egyes nap (megáll!apithátia, bogy egyre több a bűnös, egyre fejiődőbb a bűnözés „mii ;szaki‘* végrehajtása _és. szaporodik a iflatal és öreg íietíesek száma. Most je-« Jent meg a kolozsvári rendőrség poh- jtos 'kimutatása és ez minden fejtege- ftésnél többet árul ef. Megtudjuk, hogv jegy 100 ezer lakosú városban 2555 volt a gonosztevő és ez 2349 bűnesetet ihajtott végre. Szóval 1000 „í6‘* fa- ikosra 25 „rossz** jut nálunk. Csüg^esz» tő szám és csak az enyhüli hatását, iltogy 110 eset verekedés, 56 rágalma -. ás, 263 visszaélés, 85 csalás, 29 cL-a-n jládeibagyás, 362 kihágás volt, amit ■ enyhébb bűnnek minősítenek, m:g a (legklasszikusabb gonoszságot: gyilkosságot csak három esetben követtek eh Viszont mint másutt se, nem igazi ;gy’HVo£ságnak minősítrk, amit a „száguldó gniíottén“, a gépkocsi okoz, hol ott a vezetők gyakorta eszeveszett vak« .merősége, nemtörődömsége, kitassága, ■tulvos büntetést érdemek Érdemes ’volna elgondolkozni. Ha nem volna (most évadja egyetemes Hrnő’í’ésnek, mély az egyest kedvezőtlenül befoívá colja. Nincs miért részleteznünk ezt. a történelmi ügyet. Elég. ha rámutatunk, hogy már is szenvedélves viták foíy* nak egy uj „háborús felelősségről“,

A Icoldusolc szövetkezete

Ha korunk egyre sötétedő erkölcsi \ifáeáróí és a bűn uralmának hatalmas felfckczódásáról elgondolkozik az ember, önkéntelenül eszébe öt Ifik- Bukarest uj rendőrségi rendszerének nagyszerű hadjárata egy hatalmas koldus* banda ellen, miután a rendkívül elrer jedt és nagyobbrészt ellenőrizetlen pros' ’tudónak már fejét vette. A koh dus-.ba.nda eseteiről, szervezetéről, «agy létszámáról, a vezetőség milliomos vagyonáról, a háttérben lappangott erőkről sokat írtak és írnak a Sa^ pok, főleg a bukarestiek, hiszen első porban a helyszín társadalmát érdekli & leleplezés, melyet a szervezett koldu sok alaposan „megfejtek“, mint azt pontos köm vvezetésük tanúsítja. Ezé-« két a cikkeket hol nagy derültséggel, ftol élénk elképedéssel, hol a bűnösök — rnég a távoli háttérben állók is - alapos üldözését követelő haraggal olvassák az emberek. Abban mindenki cgvetért, hogy regényíró tollára méltó dolog, tudódott ki. A korai, romgatikuliaiározzálf el a t ^siicfîi ívilii

gniisíszleHav) jcsore

TOKIO, január 13. (Rador.) Doméjí A kormány tagjai vasárnap rendid vüli minisztertanácsot’ Tartanak, melyen Abe tábornok miniszterelnök hivatalosan bejelenti lemondását. A minisztertanács után Abe tábornok kihallgatásra megy a császárhoz.

TOKIO, január 13. IRador.) A Dome] ügynökség jelentése szerint a japán -kormány azon törekvését, hogy az Egyesült Államokkal kereskedelmi alapon barátságos viszony! létesítsen, nem koronázta viker. A Japán jelentés hozzáfűzi, hogy Japán és az Egyesült-Államok viszonyának megvizsgáló sa a jövő japán kormány feladata.

BERLINT és MOSZKVÁT autóúttal kötik: össze?

Nagyszabású uVí’sitVáVsefc ke-titv« a uimetele a maghóiitott lengyel tevületekén

<i

AMSTERDAM, január 13. (Pajor.) Németország keiet; részén, valamint az újabban meghódítóit területekért a németek nagy autóút éoHését kezdték meg. Még ! engyetorszáq> megszól!vr*a után közvetlenül megkezdték a mun- kólátokat a RerVrt és Rrestart közötti autóút, valamint a KaiiovHz—Krakkó vívónál további kié öltésére. Fel mer óit a? a tervf hogy Berlint Moszkvával' összekötő nagyszabású autóutat építenek.

Hogyan

a MépkBzBsség udvarhely megyei tagoznia?

A síéW'y ¥^*^<51 feel’skr'íTi er$Vi?!léte1(eÍ

lesznek @ helyi q«xáaságiy !oi^ufá!is és l?i*

sadalml héril »seisiek ííiőgö’disira* —» Rövid! vissza« pillantás a iajozai eddigi oiisa iâssâgsf®

Szekeîyudvarheîy, január 13.

A Romániai Magyar Népközüsség szervező munkája nyomán megalakult vármegyei, vagy törvényhatósági tagozatok mindenütt a népi szükségleteknek megfelelő komoly, céltudatos, épito mánkat végzik. A széles ma- írvar tömegek viszont már az első pillanatban felismerték azokat az adottságokat, melyek a magyar társadalom egyetemes beszervezésében rejlenek. Ezzel magyarázható, hogy a tagozatok a nehéz viszonyok ellenére is nyomban beindíthatták a gazdasági, kulturális é« szociális munkatervek gyakorlati megvalósítását.

Éppen ezért csak érdeklődésre tarthat számot, ha időnként nagy vonalakban megvilágítjuk a tagozatok tevékenységét.

Székeiyudvarbelyen. mint ismeretes, a tagozat elnökévé egyhangúlag dr. Fííó Ferenc ügyvédet választották meg, aki a magyar ügyeknek éveken át a legönzetienebb helyi munkása volt s akit a június 3-én mén-tartott képviselőválasztás alkalmává! újólag megnvilvánult közbizalom országgyűlési képviselővé is megválasztott. MePéíe az alakuló közgyűlés Orosz Károly kénviselő, Síró István nvng. tanár é9 dr. Váró Gvörgy ügyvéd személyében három olyan alelnököt választott ki, mint akik a gazdasági, knltu* ralis és jogi kérdéseknek a legelismertebb képviselői s a helyi magyarság osztatlan bizalmát élvezik. Az elnökség mellé viszont az alakuló közgyűlés megszervezte a kulturális szakosztályt Biró Lajos nvug. gfmn. igazgató, a gazdasági szakosztályt Szakáts Zoltán birtokos és a társadalmi szakosztályt dr. Hadnagy Károlv ügyvéd elnöklete alatt s az egyes szakosztályok kebelében előadókként a legtevékenvebb és a vármegyei élet legmarkánsabb egyéneit választotta meg: Bartók Lajos géplakatos, Haáz Rezső tanár, Zárug Endre kereskedő, Ugrón Pál földbirtokos, Pál Dénea unit. lelkész, dr. Gyarma-A-sAiA- ^ A

íby Dezső orvos, Szentmiklósi Ferenc tanár és dr. Gvárfás Pálné személyében, akik eddigi közéleti múltjukra való tekintettel a város és vármegye különböző társadalma rétegeinek legmegbecsültebb képviselői.

Az igy megalakult tagozat haladéktalanul munkába állott s azóta a legélénkebb tevékenységet fejti ki — A tagosat havonként intézőbizottsági üléseket tartott, amelyeken behatóan tárgyalta az állami elemi iskolai oktatás terén mutatkozó kisebbségi sérelmeket és kívánságokat, a Székely- udvarhelyen felállítandó tanonciskola ügyét, a józseffalvai íiizkárosultak segélyügyét, a Magyar Népközösség szervezeti szabályzatának tervezetét, a parlament elé terjesztett céhtörx^énv javaslatát, a Magyar Népközos- ség községi tagozatainak megszervezését, a központi Gazdasági Szakosztály által tervbevett gazdasági munkaprogram kidolgozását és megvalósítását, a székely közbirtokosságok panaszait, a létesítendő Magyar Kisiparosok Orsz. Egyesületének alapszabályait s minden egyéb, a magyar kisebbséget érintő közérdekű ügyeket.

A tagozat vezetősége ngvanakkor gondoskodott arról is, hogy a Magyar Népközösség a város és vidékének társadalmi és hi- vatalos összejövetelein képviselve legven és Hogv az ott megjelent kiküldöttei a Népkő* zösség lényegét, hivatását és célkitűzéseit a közönség előtt ismertessék s az abhan való tömörülés szükségességét a népi köztudatba átvigyék.

Emellett állandó jellegű népirodát szervezett meg s annak vezetésével dr. Szabó József helybeli ügyvédet bízta meg. Ez a népiroda az eddig működött pártirodák tevékenységétől eltérően, folyó évi junius hó óta valóságos missziós munkát teljesít, megszámlálhatatlan kérést és memorandumot szerkesztett különböző iskolaügyekben. a községi áll. elemi iskolák magyar tagozatainak felállítása, iskolák és jegyzői lakok építése körüli terhek csökkentése, az üuóza* íi kirovások könnyítése, a közigazgatási panaszok orvoslása, a katonai és polgári nyugdíjügyek rendezése s a módosított állampolgársági törvény értelmében a város és vármegye többszáz polgára állampolgársági helyzetének rendezése érdekében. A népire- da soha senkit el nem utasilott, egyforma szeretettel és lelkiismeretességgel szolgálja ki a hozzáforduló magyar testvéreket, akik tanácsra, vagy közbenjárásra szorulnak. Hirdetményeivel közérdekű ügyekben állandóan tájékoztatja a közönséget s a szegényeket magánügyeikben is megfelelő jogsegéllyé: é- utbaigazitással látja el. Minden túlzás nélkül elmondható tehát, hogy a tagozat jelenlegi népifodaja önzetlen és fáradságot nem ismerő munkájával hathatósan működött közre a népközösségi szellem, együttérzés és összeforró? érdekében. Munkája napról-nap- ra intenzivebbé válik s erre a munkára a Magyar Népközösség ideális és nemzetmentei célkitűzéseinek a helyi vonatkozásban leendő megvalósítása érdekében a jövőben még nagyobb szükség van,

Az udvarhelymegyei tagozat és népiroda jelenleg rendkívül nagy erőfeszítéseket fejt ki a községi tagozatok megszervezése körül. Ez a munka óriásinak mondható, ha tekintetbe vesszük azt, hogy 3 megyének mintegy 140 magyar községe vár a népközösségi tagozatok megszervezésére és hogy a jelenlegi időjárás mcstohaságai nagyban útját állják ennek a nagy szervező munkának. A tagozat vezetői, élükön dr. Filó és Orosz képviselőkkel. a lelkesedni és lelkesíteni tudó helyi vezetőemberek kíséretében 5 csoportban járják be a megye 5 járásának községeit s aho! megjelennek, mindenütt lelkesedéssel s a magyar szív megbízó és megértő őszinteségével és bizalmával fogadják Őket vidéki magyar testvéreink, megalakítják a községi tagozata* kát, A tervbe vett nagy munka §2épen halad előre, hiszen ennek a megyének a magyarsága is egyöntetű lelkesedéssel és megértéssel fogadja a Magyar Népközösség megváltást hirdető eszméit és célkitűzéseit s az eddigi széthnzások uíán a legteljesebb lelki, megnyugvással és együttérzéssel olvad bele a Népközösség által megteremtett magyar egvségbe. Minden reménység meg van arra nézve, hogy pár hónapon belül a Magyar Népközösség szervezeti szabályzatában annyi idealizmussal é3 hozzáértéssel felfektetett népközösségi szervezkedés az egész megyében sikeres befejezést fog nyerni.

BYRD TENGERNAGY MEGÉRKEZETT EXPEDÍCIÓJÁNAK CÉLJÁHOZ. Washing. Ionból jelenti a Rador: Ryrd tengernagv rá« dión közölte csütörtök este, hogy hajóján megérkezett utjának céljához: Little Ame* rica-ba.

^YARAZSLóirTrERCEGEIk, KATONÁK*"*

Joyce Cary világhíres könyve (angol gyarmatregény) 422 lap, fve 158. kve 195 lej. Michelangelo versei, képes, bibliofil kiadás 119 lej. Három Officina kis képeskönyv tok- ban 69 lej (pompás rajzokkal), Aquincum műemlékei kve. 92 lej, stb., stb. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a îeg» választékosabb kivitelig, legolcsóbbat* az Ellenzék könyve&ztáiyában, Clujv Piaţa Unirii.

i sok, regényírók érteitek hasonlók eí- j nteséléséhez, mikor a „nyomorultak’' j I és a városok „rókái“ kerültek tollúk j I hegyére. És abban is egyetértünk, hogy j a szegényügyet és a koldulást már va= j lóban meg kellene oldani megnyugtató j I módon, A koldust és közönséget egy j I formán megnyugtató módon. Jó meg-» oldás volna például, ha igen sok ..mii- ! kedvelő“ csaló, titkos koldus eltávolítása után csak a valóban rászoruló ! koldusokat látnák el engedéllyel,

! „munkájukat“ pedig szabályoznák és ellenőriznék, viszont eszményi megoldás lenne, ha minden igazi koldust eí * kiijdbetnének az utcáról és igy végleg

fiiegszüníeí'Tiék a koldulást, aminek természetesen alapfeltétele lenne, hogy intézményesen gondoskodjanak e sze* rencsétlen réteg emberi megélhetéséről. Amíg ez a megoldás késik, óhatatlan, hogy koldusok szerepét ne ragad" ják magukhoz olyanok, akiknek nincs „joguk“ vagy „minősítésük“ reá, vagy hogy igazi vagy áíkoídusok szövetke zetekbe vagy bandákba ne tömörüljenek» Úgy ahogy van ez az életvitel, rengeteg Igazságtalanságot foglal magában. A gyalogjáró vagy bérlakást készséggel nyitó közönség önkéntes és olykor súlyos adózását s a koldusok aránytalan „keresetét“. Hányszor történik, hogy a népes koldustársadalomból egy éhenhal vagy megfagy, mi egy másik a sző szoros értelmében két arcú életet folytat és halála uíán elké* pesztő értékeket hagy örököseire. \ lapok elég gyakran jutnak igy koldus- szenzációkhoz, amelyek mind gyarló intézményező képességeinket vádolják. Bizonyos, hogy a legérdekesebb és legtanulságosabb ilyen szenzáció volt iec utóbb a bukaresti koldusszövetkezet leleplezése, mely korunk beteg intér ménvezésének, szervezésének, vezeték sének egyik legpompásabb példája - mindenütt meggon dóik ózta tó hatás* okoz.