Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-10 / 286. szám
J j? S 9 december i 0. EEZENZéK mmmm r. tj?SISIÄ!ÄWiAW8M>!5P!,-JI Gyógyíthatók-e a Mindazok, akik asztmában, tüdő- és gég it iberkulőzisban, tlldőcsúcvh'irutban, idült köhögésben, nvdlkdsoldsban, makacs rekedtségben, grippában szenvednek és eddig gyógyulást nem találtak, fehlt igo Hívképpen teljesen Ingyen és portómén• tesen kapnak egy számos képpel ellátott könyvet erről a témáról: „Gyágvithatók-e a iüdöbajok“ ? írjanak egy 7 tejes portóval ellátott levelezőlaoot a kivetkező pontos címre: Pahlmann & Co. Berlin 850 Miiage sirass© 25—25/a, építő gondolatok Irta FÉJA GÉZA BUDAPEST, december hó. A magyarság történelmi szerepének alapvető tényezője a gazdasági nem* zet. Nyugtalanság és láz uralkodik ma szinté az egész kontinens életében. A nemzeteknek fokozott erőfeszítéseket kell tenniük; létükért, további fennállásukért megerőltetett harcot kell íoly» tatniuk. Ha szervezetük nem birja ezt a történelmi megerőltetést, akkor ni e n* h etet 1 e n-iiJ el pus z tu Inak. A magyar gazdasági nemzet zömét, igazi erejét, mondhatjuk: .történelmi anyagát s feszítőerejét elsősorban a parasztság alkotja. Ezt a gondolatot; különben mintegy négy=öt esztendő óta minden magvar politikus elfogad* ja. Ez a gondolat népszerű s ez a ve- szedeime. Felelőtlen elemek és elszaporodott karrieristák eléggé el nem ítélhető „fogás“*nak használják fel a népi gondolatot. Az u. n. konzervatív politika pedig idült páíriárkális érze!= mckkel tölti meg. Mások elmerészked» nek némi tüneti kezelésig. Ezért nem idézhetjük eléggé gyakran a valódi né* pi gondolat tartalmát és értelmét. Ha a parasztság valóban „a nemzet gerince“, akkor elsőrangú kötelességünk, hogy a gazdasági, politikái és müveiődésíi jogok teljességével ruház-., zuk fel. Akkor elsőrangn közéleti szerepet', kell biztosítanunk számára. Mi következik ebből az alaptételből? Elsősorban is a parasztság gazda» sági szervezettsége nem lehet gyarlóbb és alábbvaló, mint a nagybirtoké^ vagy pedig a nagytőkéé. Ha a nagybirtok és a nagytőke tökéletes mértékben ki- é pit hétit e a maga szervezettségét, akkor tehetővé kell tennünk, hogy a parasztság is tökéletes gazdafsági szervezetekbe tömörüljön. Az értelmiségnek pedig vállalnia kell a feladatot» hogy e szervező munkát vezesse s az egész nemezti közösség érdekében a legeredményesebbé tegye. Ha nein vállalja, vagy pedig képtelen reá, akkor önmaga felett mond Ítéletet. Egyénekre tagolva alig alkot gazdasági erőt a kisbirtokos parasztság. Él a maga parcelláján, küzd a maga parcella-gondjaival» többnyire parcella lélekkel szemléli a világot s a maga kis parcella- erejével küzd hatalmas gsizdasági szer-' vek és szervezetek ellenséges magatar* tása ellen. Vagy pedig belenyugszik a maga társadalmi rétegének széttagoltságába s kedvezőtlen társadalmi sor» sába. Ez a „belenyugvás“ sok esetben az életerő tragikus lemondása, vagy összeomlása'. - | Másodsorban lehetővé kell tenni a hatalmas, szapora, tehát a nemzet szempontjából elsőrangú fontosságú mezei munkásságnak gazdasági szervezkedését. Ez a feltörekvő, gazdásági önállóságra és művelődésre vágyó, minden elesettségében is elsőrangú fatji erőt képviselő fontos réteg nélkülözhetetlen a magyar épitömunlca szá* mára. Meg kell szervezni a magyar gazdasági nemzetet s ez a történelmi cselekedet jelentené a fajvédelmi kérdés megoldását is. A zsentrUpolgári, tehát középősztályos lelkületű fajvédelem érzelmi elemekből s gyakran osztályérdekekből táplálkozott. Az igazi fajvé* delem első lépése: a magyar gazdasági nemzet tökéletes megszervezése. A birtokos parasztságot tökéletes szövetkezeti életbe kell vezetnünk, a mezei munkásságot pedig autonóm ga2. dasági szervezetekben kell tömöritenünk A magyar fajta igy tudná érvényesíteni s megfelelő módon értékesíteni a maga gazdasági erejét. AZ ERKÖLCSI NEMZET Hasonlóképpen sürgó's és balaszthataüan feladat az erkölcsi nemzet megszervezése. A magyar társadalom éle» tében az elmúlt két évtizedben nem a természetes és helyes kiválasztódás érvényesült. Gondoljunk azonban arra, hogy egész irodalma van nálunk a „konfra'szelekcőitak“. A politikának tehát messzebbre kell néznie s hozzá kell látnia a szellemi és erkölcsi értékek gyors és tökéletes meg* szervezéséhez. Politikai nemzet Minél szélesebb s minél öntudato" sabb a politikai nemzet, annál inkább ellen tud állatni az idegen érdekeknek és politikai áramlatoknak, A súlyos történelmi megpróbáltatások között élő népeket fokozottan fenyegeti a belső pánik s a meghasonlás veszedelme. Állandóan fokozni kell ellenálló erejüket, hogy belső válságaikat gyorsan megoldhassák s a szervezetükbe került idegen anyagokat kivethessék. A gazdasági reformok egy ik végső célja, a nemzeti nevelés egyik legfontosabb feladata, a gazdasági nemzet megszervezésének egyik alapvető hivatása az, hogyr önálló, az egész közösséget felölelő, a saját belső törvényei szerint igazodó politikai nemzet keletkezzék. A propaganda, az agitáció, a politi* kai szónoklás s minden hasonló tévé» kenység alkalmas lehet arra, hogy pillanatnyi hangulatot, bódulatot, mákonyi termeljen. De teljesen alkalmatlan arra a feladatra, hogy a politikai nemzet erejét és öntudatát gyarapítsa. A politikai nemzet öntudata az or* szág belső berendezkedésének, gazda» sági, társadalmi és műveltségi viszonyainak végső eredménye. A viszonyo- kon kell változtatnunk, a viszonyokat kell átszerveznünk s egészségessé, tökéletessé fejlesztenünk, hogy maga a politikai nemzet is öntudatos, megbíz* ható és egészséges lehessen, A KULTURNEMZET A magyar kuliuraemzet a legfőbb szellemi közösség , a belső nevelés iskolája, a közösség tudatának elsöran** gu alakítója és táplálója. jA magyar kultúrát két komoly ve* I ma, ezt nyújtja az Állami Sorsjáték uj terve, amely havi két húzást ir elő. Decemberben lesz a 21. sorsjáték két sorozatának, a 3Úrga és kék sorsjegyeknek, a húzása. DECEMBER 15.-én SÁRGA SORSJEGYEK SORO-. ' ZATA DECEMBER 18.-án KEE .SORSJEGYEK SOROZATA SiU! A sorozat sárga sorsjegyekkel SOK KÖZÉP és KIS NYEREMÉNYT oszt szét. Ä sorozat kék sorsjegyekkel csakis igen NAGY NYEREMÉNYEKET sorsol ki. Használja ki az uj terv nyújtotta előnyöket teljesen és játszón egy* szerre MIND Ä KÉT SOROZATON. Sorsjegyek már kaphatok. Vásárolja meg azokat idejében, mert a sorsjsgyárudák nem tarthatják fenn azokat a húzás elá estéjéig. íqÍSÍÍÍr! A decemb.r ^á^ai*«3 Állami SSiSSí ó,»«. ..... * í OQ0.G00 1.000.G00 900.030 800.GOO 700.000 600-000 $00.000 (00.000 3QO.OOO 200.000 10.000 2.000 900 1.000.000 Î.800.000 2.(00.000 2.600.000 3.000.000 3.200.000 2.800.000 2.400.000 1.800.000 1.000.000 2.000-000 8.000.000 «JőőcTőőő lan nyereményeket ws e.oOO.OOO én 100.000 ooo.ooo 50 20-C0° V.000.000 100 10 °nn 1.000 000 . 1600 l-00°0 1.809-00° 8000 7.200.000 , -lkl sorciat kék *ors5SSSÄ“' ..... $.000,000 1 3.000.000 1 2.000.000 1 l 000.000 10 100.Q0C 20 10-000. $.000.000 3.000.000 2.QOO.OOO j 0.000.000 2.000.000 10.000.000 32.0.00-000 Síimén '^“"„“«öosrthatal«orsjóték (an**al<* os*tl«l Ui • lan nyeteme“Ye,íe' a-000.ö00 400.000 2.000.000 cn (0.000 2-000.000 loo JÄH (000 7,600.000 féli szezon Borszéken December 20-gn megnyílik a DR DRAGOMIR-VILLA Értekezni lehet Clujon Dr. Dragomirnú!, Stra Ja Samuil Micu 2» — Telefon 10—10. szedelem fenyegette. Az egyik minden áron az európaiság mázát kente magára, Nem törődött sokat kultúránk gyönyörű hagyományaival, nem ismerte belső törvényeit, hanem az európai kultúra függvényének tekintette. Ez a legrosszabb értelemben vett „balkáni“ felfogás, mely mindig kívülről keres- igazolást. Ezt a felfogást terjesztették egyrészt ama filológusok, akik minden irodalmi készség és élmény hiányában a betegesen túlzott hatáskutatásokra vetették magukat. De ezt a felfogást terjesztették, azok aiz ivók is, akik gyö* kértelen társadalmi helyzetüknél fogva az európai irodalom egyes jelenségeinek másod» és harmadkifeiezésére szorítkoztak. S hozzá még alacsony rendű munkájukat sip=dobbaf a legma- gasabbrendü magyar kufturteljesit- ményként ünnepelték és ünnepeltél fék. 1920 óta ai magyar nyelvterület minden kiemelkedő tehetsége azt a felfogást vallja, hogy' a magyar irodalom nem érheti be a polgári kulturközös- séggel, a „széplelkek“ kis köreivel, az „urbánus“ közösséggel, hanem igényt tart azokra a népi tömegekre, melyek' nek érdekében ir és beszél. Mi okozta ezt a lényegbe vágó változást, hiszen a magyar irodalom eddig általában a polgári rétegre, a középosztályra támaszkodott? A magyar iró mindig tevékeny részt vett a nemzetalkotás müvében. Igeit gyakran különb részt vállalti a nemzet- alkotás müvéből, mint a politikusok és az államférfiak. Â mai irónemzedék a legfőbb társadalmi értékben szemléli ai legfőbb kul- turértéket is; ez a népi gondolat lényege. A magyarság történelmi örökségét elsősorban a népietekben találjuk meg; a nép nemzetalkotó és nemzetfenntartó tényező volt sikkor is, midón a kiváltságos osztályok nemzeti kötelességeikről teljesen megfeledkez* tek. A magyar népiélek s népkultíura alapvető tényezője a kelet-közép-euró- pai népek közösségének; tehát mész* szebbre tekintő politikai céljainknak is a népiség a legjelentékenyebb segítő társa. t Kulturnemzetet csakis úgy alkothatunk, ha az egész magyar népet a kultúra részesévé tesszük. Máskülönbéi? a magyar kultúra egy kis polgári közösség életében fonnyad szét és seny- ved el. Nemzeti kötelesség s nemzeti érdek, hogy a magyar nép a kultúra eleven részese legyen, hiszen a kis llép csakis tudatos minőségi politikával! győzhet s „minőséggel“, értékeinek sokaságával lehet tényező az emberi* ség életében. A magyar kultúrpolitikának is közösségi politikának kell Emi* nie, máskülönben álértékek mesterséges tenyészetébe fullad. NÉMÁK: ELEKTROTECHNIKA, uj kiadás, 565 lap. 400 ábra, 436 lej: Balogh: Gyors Diesel-motorok (1939) 53 lej: Schranz: üzemgazdaságtan, 404 lap. 396 !<■! stb, Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. Asztalosok: Ügyeimébe! „Flures Sí. B.“ feizlsS Paitóllaüfainfcai. forgalomba hoztuk. — Kérjen árjegyzéket Székely és Réti erdólyrószl Bútorgyár R. T. Tapgu-Murc ş.
