Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-07 / 283. szám
ăi1.4.3 isi Szerkesztőség es kiadóhivatal: Ltuj,; (Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomdaiét^ L G Duca No 8. Fiókkiadóhivatal és Icönyvoszfály: P- Unirii 9. Telefon 11 99. É VFOL Y A M, 2 8 3. S Z Ä M. ALAPÍTOTTA BA RT HA MI KLÓ? Felelős szerkesztő cs Igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ HSESSKr/BWKiÎţ Sfi?i-iSs5äB3SH CSÜTÖRTÖK Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szára: 39. (Dos. 886/ 1938. Trh. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 210, félévre 480, egész, évre 960 lej. aoe*ais.v wwamiiBaw?&£EaBK8isK36BmsKPf?z^*i&t&& CLUJ, 1939 DECEMBER 7. Halifax a némel politika közvetlen koYetkézmény ének I mondta tegnapi beszédében Finnország megtámadását Az aftgo! külügyminiszter uţabb éles támadása Németország eííettm — Motoiov visszauíasitotfa a Népszövetség rendkívüli ütésére szóié meghívást. — Rómában ioÍySaiódnak a Unnék melleiig tüntetések Olasz ielsmfés szerint a finnek eddig tszenSiezer i&gi LONDON, december 6. (Rador) A ţ lordok házának keddi illésén Halifax kiiMigyminiszter többek között a kö» vétkezőket jelentette ki: „Azt akarjuk, hogy azok n népek, amelyeket megfosztaniak fiíggetlensé' g tiktól, visszanyerjék szabadságukat. Europa népeit a német támadástói való örökös félelem érzése alól akarjuk fel» szabadítani. Meg akarjuk menteni sa= iát szabadságunkat és biztonságunkat. Nem gondolunk az angol birodalom ki= terjesztésére és arra, hogy a világ tériképét saját érdekünkben átalakítsuk. Még kevésbé uralkodik felettünk a bosszúvágy, habár meg kell mondanom, hogy állandóan növekvő nefcézsé* gekbe ütközik ennek a felfogásnak az angol nép lelkében való fenntartása a háború fejleményei során. Ellenben, ha Németországnak sikerülne az általa ; lerombolt bizalmat maga iráni Ismét felépíteni Európában, akkor m: javasolni fogunk olyan elrendezést, amely lehetővé tenné, hogy elfoglalja az öt j Európában megillető helyet Egy olyun nemzetközi rendet szeretnénk, melynek pártfogása alatt minden európai nép békében élhet és önként választhatja meg politikai és gazdasági életformáját, függetlenül a szomszédos n&gyha* tálmák beavatkozásától. Hogy ezt elérhessük, minden erőnket iatbavetjük 'és más népekkel együttműködve, beleértve Németországot is, igyekszünk ezt a politikai és gazdasági újjáépítést eb kezdeni, mivel meg vagyunk győződbe, hogy csak a rendezett nemzetközi élei lehet tartós.** Egy békeériehestet nem időszerű Halifax ezután rámutatott arra, hogy igen sok levelet, kapott, amelyben azt ajánlják, hogy békekonferenciát hívjon össze, mert előbb vagy utóbb, össze kell ülni a tárgyaló feleknek. Erre a'o® iratkozó lag Halifax a következőket jegyezte meg: „A béketárgyalások sikere altól függ, hogy milyen körűimé« nyék között és milyen feltételek nieR lett ülnek össze a tárgyaló felek. Konferenciához folyamodtunk 1938 szép- temberében és erre a háború kitörése előtt is hajlandók lettünk volna, ha .Németország elfogadta volna a javaslatot és visszavonta volna csapatait Lengyelországból. Miért nem biztosította München Európa békéjét? Hiszen megtaláltuk a megértés közös alapját, biztosítékok' is adódtak, de alig telt el hat hónap és Hitler meggondolta ma« gát. y mindig talál elegendő okot arra, hogy valamely akciójával teljesen el® íentmondhasson az előbb adott biztosítékoknak. Magatartásának változtatásai mutatják, hogy a béketárgyaíás sikerében nem lehet bízni addig, amíg Hitler az előbb adott, biztosítékokat sem tartja be. Ma ez az egész eddigi sémet politikának megváltoztatásai jelentené. Tehát nagyon kevés haszonnal járna, ha egy ilyen konferencia eredményét illetőleg illúziókban ringatnánk magánkat addig, amig a tárgyalófelek nem vonták le az eddigi eseményekből azt az elemi tanulságot, hogy az erő* szakhoz való folyamodás teljesen elhibázott módszer. Viszont jelenleg sem* mi sem mutat arra, hogy Németország ezt a következtetést a maga részéről lemondta volna. A béketárgyalások számára teljesen nélkülözhetetlen az, hogy a német kormány elsősorban haj» landónak mutatkozzék kötelezettségei“ nek biztosítására és elfogadja azokat a feltételeket, amelyeknek nemteíjesifé» ; se miatt a háború kitört. A német péE \ da kellemetlen hatásainak névsora jj mind hosszabb. Az utóbbi napokban tanúi voltunk egy olyan semmivel sem menthető tettnek, amelyet az egész világ közvéleménye elitéi és amelyet a ! világ egyik legnagyobb állama hajtott végre Európa egyik legkisebb és leg* műveltebb országával szemben. Az an* goi népre mély hatást) tettek a szovjet támadás körülményei és mély csodálattal adózik a nagyszerű firm ellenállás« nak„ Miért nem egyezett meg Anglia Oroszországgal Azonban az európai viszálynak e szeren- esetlen el terjed égével kapcsolatban két megjegyzést kell tennem: Az orosz támadás a német politika közvetlen következménye. Azzal az egyezménnyel, amely által Lengyelország megtámadására szabad kezet nyert, agy látszik Hitler arról is rendelkezett., ami nem az ő tulajdona volt: a balti népek szabadságáról. Az események megmutatták, hegy milyen nagy kárt okozhat ti gátak ielszakitása. Ebben az évben megpróbáltak az Oroszországgal való kapcsolatainkat ja?Ítaa*? ázom A Magyar N elnöke Bartaíis Sándor szenátorhoz intézett levelében méltatta a magyar munkások csatlakozásának jelentőségét KOLOZSVÁR, december fi. ÄK ország egész, magyar közvelemé* nye átérzi annak a nagyfontosságu ese* menynek jelentőségét, hogy a megyar munkásság csatlakozott a Magyar Népközösséghez. A magyar munkásak ve® zetőinek bukaresti értekezletén hozott határozat a magyar egységnek és ősz* 1 szetartásnak újabb bizonyítéka, *unely 1 a Magyar Népközösség munkája előtt még szélesebb lehetőségeket nyit meg. Ebből az alkalomból Bánffy Miklós, a Magyar Népközösség elnöke levelet in® tézett Bartaíis Sándor szenátorhoz, aki a bukaresti értekezlet tanácskozásait vezette. A Magyar Népközösség elnti kének levelét itt közöljük: Végtelen örömmel töltött eí a magyar munkásság egyhangú határozata, melyet december 3«án Főtitkár ur bölcs elnöklete alatt hozott. Valóban igaz, amit megnyitó beszédében mondott: hogy elhatározásuk fáklyaként fog lobogni. De nem csupán a magyar munkásak előtt lobog. Minden rendű és társa" daflmi állású magyar számára te Vezérlő fáklya ez. Tündöklő fáklya, mely megvilágítja a valóit Megvilágítja, hogy testvérek vagyunk mi mind, akik itt születtünk ezen az ősi földön. Megvilágítja az utal, amin járnunk kell, a megértés, a békés és testvéries munka útját, és bizonyltja, hegy egymásra találnak, egymásra kell találjanak azok, akik őszinte indulattal, hátsó gondolat nélkül, Önzetlen szándékkal közelednek egymáshoz. J Bizonyítja, hogy a mindennapi kenyér gondján és érdekén felül van más gond és más érdek is. A társadalom osztódásai rendjén mindenkinek, akár pap, ügyvéd, orvos, iparos vagy földművelő, van különleges, a foglalkozásából származó, egyéni érdeke. És van természetes társulása jogos érdekei szolgálatára. így van ez a munkások és magánalkalmazoittak tömegénél Is, és he iyes, hogy igy van. De mindezen felül van számos egyetemleges érdek, ami Összekapcsol mindenkit, aki ‘vtü él és aki magyar. j Népi öntudatunk kapcsol össze, nyelvünk és kultúránk. Összekapcsol kisebbség: sorsunk ezernyi szála, gazdasági és szociális érvényesülésünk immár törvényesen is elismert jogai. Abban a feladatban, mely reánk vár, fel sem becsülhető az az érték, amit a magyar munkásság csaflakozása jelent, azé a munkásságé, melynek nyugodt önérzete, fegyelme és képzettsége a legelső sorban áll. Bajtársi szeretekben összefogva, békében honfitársainkkal, álljon hát iga/ közösségbe minden magyar. Igy szolgálhatjuk legjobban népünk érdekét és országunk felvirágzását. * Magyar testvéri üdvözléssel: BÁNFFY MIKLÓS. han a tárgyalások alatt mindig izem előtt tartottuk azt, hogy a népes, jogait érintetlenül kell hagyni és azokat acmmiftle alkudozás tárgyává nem szabad tenni Azt hiszem, az események eléggé megmutattak, hogy az angol kormány Ítélőképessége és érzéke helyes volt akkor, amikor a Szovjet* Oroszországgal való megegyezést visszautasította, mivel nem fogadhatta el azt az atapformulát, amely egy balti közvetett támadás esetére vonatkozott és amely a későbbi tervek leplezésére szolgálhatott voina. Biztos vagyok abban, hogy az angol nép inkább szenvedi el a jelenlegi nehézségeket ős bajokat, minthogy Nagybritannia becsületet cs birtokait lássa hasonló körűiméi vek sűzött veszélyeztetve** — végezte szavait Haufax külügyminiszter. Néíhttidziielf a Finnországba beniiomoü siofieiorosz csapotok KAUNAS, december 6, (Rador.) A Stefa- % ni olasz Távirati ügynökség Helsinkiből nyert- értesülése szerint a finnek tizenötezer szov* jetorosz foglyot ejtettek. Az orosz katonák ellenállás nélkül megadták magukat, mert három napja éheztek, A jelentés hangsúlyozza, hogy ugyanaz a helyzet a finn területre benyomuló szovjet haderő több más egységénél is. A szovjetorosz csapatok éleim ■zésével megbízott szervek nem tudnak eleget tenni u követelményeknek és az egyes hadosztályok élelmiszerrel való ellátását rekviralások- ta alapozzák. Ez a módszer azonban nem válhat be. mert a finnek visszavonulásuk alkalmával élelmiszer készleteiket is megsemmisítették. TERIJOKí VÁROSÁT ÁTADTÁK AZ OROSZOK A FINN NÉPKORMÁNYNAK MOSZKVA, december 6. (Räder.) A tefí- jc-kii orosz csapatok parancsnoka a tegnap folyamán átadta a várost a finn uépkoimány képviselőjének és a finn néphadseregnek Antilla, a finn demokrata köztársaság had- ügymimszteie állítólag kijelentette volna az újságíróknak, hogy legközelebb találkoznak Helsinkiben, „Egyelőre — jegyzi meg a Havas iroda — az igazi finn hadsereg gép fegj’v eres osztagai folytatják az ellenállást leríjoki város környékén A környékbeli erdőkben mindenütt fehér finnek rejtőznek — Írja az Izvesz- tija cimii orosz lap —, mint éhes farkasok bujkálnak a fák között, de a nyílt harctól óvakodnak és igyekeznek hátba támadni csapatainkat Az orosz lap rámutat arra. hogy alig foglalták el az orosz csapatok Terijoki várost és folytatni akarták előrenyomulásukat, a templom tornyában rejtőzködő finnek rátiízeltek 3 menetelő orosz csapatokra. Egyébként — írja a lap — egy szovjet harci- kocsi ezt ar, ellentámadást 3 agyiilövésse! elintézte.** (Cikkünk folytatása, az utolsó oldalon}