Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-07 / 283. szám

ăi1.4.3 isi Szerkesztőség es kiadóhivatal: Ltuj,; (Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda­iét^ L G Duca No 8. Fiókkiadóhivatal és Icönyvoszfály: P- Unirii 9. Telefon 11 99. É VFOL Y A M, 2 8 3. S Z Ä M. ALAPÍTOTTA BA RT HA MI KLÓ? Felelős szerkesztő cs Igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ HSESSKr/BWKiÎţ Sfi?i-iSs5äB3SH CSÜTÖRTÖK Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szára: 39. (Dos. 886/ 1938. Trh. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 210, félévre 480, egész, évre 960 lej. aoe*ais.v wwamiiBaw?&£EaBK8isK36BmsKPf?z^*i&t&& CLUJ, 1939 DECEMBER 7. Halifax a némel politika közvetlen koYetkézmény ének I mondta tegnapi beszédében Finnország megtámadását Az aftgo! külügyminiszter uţabb éles támadása Németország eííettm — Motoiov visszauíasitotfa a Népszövetség rendkívüli ütésére szóié meghívást. — Rómában ioÍySaiódnak a Unnék melleiig tüntetések Olasz ielsmfés szerint a finnek eddig tszenSiezer i&gi LONDON, december 6. (Rador) A ţ lordok házának keddi illésén Halifax kiiMigyminiszter többek között a kö» vétkezőket jelentette ki: „Azt akarjuk, hogy azok n népek, amelyeket megfosztaniak fiíggetlensé' g tiktól, visszanyerjék szabadságukat. Europa népeit a német támadástói való örökös félelem érzése alól akarjuk fel» szabadítani. Meg akarjuk menteni sa= iát szabadságunkat és biztonságunkat. Nem gondolunk az angol birodalom ki= terjesztésére és arra, hogy a világ tér­iképét saját érdekünkben átalakítsuk. Még kevésbé uralkodik felettünk a bosszúvágy, habár meg kell monda­nom, hogy állandóan növekvő nefcézsé* gekbe ütközik ennek a felfogásnak az angol nép lelkében való fenntartása a háború fejleményei során. Ellenben, ha Németországnak sikerülne az általa ; lerombolt bizalmat maga iráni Ismét felépíteni Európában, akkor m: java­solni fogunk olyan elrendezést, amely lehetővé tenné, hogy elfoglalja az öt j Európában megillető helyet Egy olyun nemzetközi rendet szeretnénk, melynek pártfogása alatt minden európai nép békében élhet és önként választhatja meg politikai és gazdasági életformá­ját, függetlenül a szomszédos n&gyha* tálmák beavatkozásától. Hogy ezt elér­hessük, minden erőnket iatbavetjük 'és más népekkel együttműködve, beleért­ve Németországot is, igyekszünk ezt a politikai és gazdasági újjáépítést eb kezdeni, mivel meg vagyunk győződbe, hogy csak a rendezett nemzetközi élei lehet tartós.** Egy békeériehestet nem időszerű Halifax ezután rámutatott arra, hogy igen sok levelet, kapott, amelyben azt ajánlják, hogy békekonferenciát hívjon össze, mert előbb vagy utóbb, össze kell ülni a tárgyaló feleknek. Erre a'o® iratkozó lag Halifax a következőket je­gyezte meg: „A béketárgyalások sike­re altól függ, hogy milyen körűimé« nyék között és milyen feltételek nieR lett ülnek össze a tárgyaló felek. Kon­ferenciához folyamodtunk 1938 szép- temberében és erre a háború kitörése előtt is hajlandók lettünk volna, ha .Németország elfogadta volna a javasla­tot és visszavonta volna csapatait Len­gyelországból. Miért nem biztosította München Európa békéjét? Hiszen megtaláltuk a megértés közös alapját, biztosítékok' is adódtak, de alig telt el hat hónap és Hitler meggondolta ma« gát. y mindig talál elegendő okot arra, hogy valamely akciójával teljesen el® íentmondhasson az előbb adott biztosí­tékoknak. Magatartásának változtatá­sai mutatják, hogy a béketárgyaíás si­kerében nem lehet bízni addig, amíg Hitler az előbb adott, biztosítékokat sem tartja be. Ma ez az egész eddigi sémet politikának megváltoztatásai je­lentené. Tehát nagyon kevés haszonnal járna, ha egy ilyen konferencia ered­ményét illetőleg illúziókban ringatnánk magánkat addig, amig a tárgyalófelek nem vonták le az eddigi eseményekből azt az elemi tanulságot, hogy az erő* szakhoz való folyamodás teljesen elhi­bázott módszer. Viszont jelenleg sem* mi sem mutat arra, hogy Németország ezt a következtetést a maga részéről lemondta volna. A béketárgyalások számára teljesen nélkülözhetetlen az, hogy a német kormány elsősorban haj» landónak mutatkozzék kötelezettségei“ nek biztosítására és elfogadja azokat a feltételeket, amelyeknek nemteíjesifé» ; se miatt a háború kitört. A német péE \ da kellemetlen hatásainak névsora jj mind hosszabb. Az utóbbi napokban tanúi voltunk egy olyan semmivel sem menthető tettnek, amelyet az egész vi­lág közvéleménye elitéi és amelyet a ! világ egyik legnagyobb állama hajtott végre Európa egyik legkisebb és leg* műveltebb országával szemben. Az an* goi népre mély hatást) tettek a szovjet támadás körülményei és mély csodálat­tal adózik a nagyszerű firm ellenállás« nak„ Miért nem egyezett meg Anglia Oroszországgal Azonban az európai viszálynak e szeren- esetlen el terjed égével kapcsolatban két meg­jegyzést kell tennem: Az orosz támadás a német politika közvetlen következménye. Az­zal az egyezménnyel, amely által Lengyelor­szág megtámadására szabad kezet nyert, agy látszik Hitler arról is rendelkezett., ami nem az ő tulajdona volt: a balti népek szabadsá­gáról. Az események megmutatták, hegy mi­lyen nagy kárt okozhat ti gátak ielszakitása. Ebben az évben megpróbáltak az Oroszor­szággal való kapcsolatainkat ja?Ítaa*? ázom A Magyar N elnöke Bartaíis Sándor szenátorhoz intézett levelében méltatta a magyar munkások csatlakozásának jelentőségét KOLOZSVÁR, december fi. ÄK ország egész, magyar közvelemé* nye átérzi annak a nagyfontosságu ese* menynek jelentőségét, hogy a megyar munkásság csatlakozott a Magyar Nép­közösséghez. A magyar munkásak ve® zetőinek bukaresti értekezletén hozott határozat a magyar egységnek és ősz* 1 szetartásnak újabb bizonyítéka, *unely 1 a Magyar Népközösség munkája előtt még szélesebb lehetőségeket nyit meg. Ebből az alkalomból Bánffy Miklós, a Magyar Népközösség elnöke levelet in® tézett Bartaíis Sándor szenátorhoz, aki a bukaresti értekezlet tanácskozásait vezette. A Magyar Népközösség elnti kének levelét itt közöljük: Végtelen örömmel töltött eí a magyar munkásság egyhangú határozata, melyet december 3«án Főtitkár ur bölcs elnöklete alatt hozott. Valóban igaz, amit megnyitó beszédében mondott: hogy elhatározásuk fáklyaként fog lobogni. De nem csupán a magyar munkásak előtt lobog. Minden rendű és társa" daflmi állású magyar számára te Vezérlő fáklya ez. Tündöklő fáklya, mely megvilágítja a valóit Megvilágítja, hogy testvérek vagyunk mi mind, akik itt születtünk ezen az ősi földön. Megvilágítja az utal, amin járnunk kell, a megértés, a békés és testvéries munka útját, és bizonyltja, hegy egymásra találnak, egymásra kell találjanak azok, akik őszinte indulattal, hátsó gondolat nélkül, Önzetlen szándékkal közelednek egymáshoz. J Bizonyítja, hogy a mindennapi kenyér gondján és érdekén felül van más gond és más érdek is. A társadalom osztódásai rendjén mindenkinek, akár pap, ügyvéd, orvos, iparos vagy földművelő, van különleges, a foglalkozásából származó, egyéni érdeke. És van természetes társulása jogos érdekei szolgá­latára. így van ez a munkások és magánalkalmazoittak tömegénél Is, és he iyes, hogy igy van. De mindezen felül van számos egyetemleges érdek, ami Összekapcsol mindenkit, aki ‘vtü él és aki magyar. j Népi öntudatunk kapcsol össze, nyelvünk és kultúránk. Összekapcsol ki­sebbség: sorsunk ezernyi szála, gazdasági és szociális érvényesülésünk immár törvényesen is elismert jogai. Abban a feladatban, mely reánk vár, fel sem becsülhető az az érték, amit a magyar munkásság csaflakozása jelent, azé a munkásságé, melynek nyugodt önérzete, fegyelme és képzettsége a legelső sorban áll. Bajtársi szeretekben összefogva, békében honfitársainkkal, álljon hát iga/ közösségbe minden magyar. Igy szolgálhatjuk legjobban népünk érdekét és országunk felvirágzását. * Magyar testvéri üdvözléssel: BÁNFFY MIKLÓS. han a tárgyalások alatt mindig izem előtt tartottuk azt, hogy a népes, jogait érintet­lenül kell hagyni és azokat acmmiftle alku­dozás tárgyává nem szabad tenni Azt hi­szem, az események eléggé megmutattak, hogy az angol kormány Ítélőképessége és ér­zéke helyes volt akkor, amikor a Szovjet* Oroszországgal való megegyezést visszautasí­totta, mivel nem fogadhatta el azt az atap­formulát, amely egy balti közvetett támadás esetére vonatkozott és amely a későbbi ter­vek leplezésére szolgálhatott voina. Biztos vagyok abban, hogy az angol nép inkább szenvedi el a jelenlegi nehézségeket ős ba­jokat, minthogy Nagybritannia becsületet cs birtokait lássa hasonló körűiméi vek sűzött veszélyeztetve** — végezte szavait Haufax külügyminiszter. Néíhttidziielf a Finnországba beniiomoü siofieiorosz csapotok KAUNAS, december 6, (Rador.) A Stefa- % ni olasz Távirati ügynökség Helsinkiből nyert- értesülése szerint a finnek tizenötezer szov* jetorosz foglyot ejtettek. Az orosz katonák ellenállás nélkül megadták magukat, mert három napja éheztek, A jelentés hangsúlyoz­za, hogy ugyanaz a helyzet a finn területre benyomuló szovjet haderő több más egységé­nél is. A szovjetorosz csapatok éleim ■zésével megbízott szervek nem tudnak eleget tenni u követelményeknek és az egyes hadosztá­lyok élelmiszerrel való ellátását rekviralások- ta alapozzák. Ez a módszer azonban nem válhat be. mert a finnek visszavonulásuk al­kalmával élelmiszer készleteiket is megsemmi­sítették. TERIJOKí VÁROSÁT ÁTADTÁK AZ OROSZOK A FINN NÉPKORMÁNY­NAK MOSZKVA, december 6. (Räder.) A tefí- jc-kii orosz csapatok parancsnoka a tegnap folyamán átadta a várost a finn uépkoimány képviselőjének és a finn néphadseregnek Antilla, a finn demokrata köztársaság had- ügymimszteie állítólag kijelentette volna az újságíróknak, hogy legközelebb találkoznak Helsinkiben, „Egyelőre — jegyzi meg a Havas iroda — az igazi finn hadsereg gép fegj’v eres osz­tagai folytatják az ellenállást leríjoki város környékén A környékbeli erdőkben minden­ütt fehér finnek rejtőznek — Írja az Izvesz- tija cimii orosz lap —, mint éhes farkasok bujkálnak a fák között, de a nyílt harctól óvakodnak és igyekeznek hátba támadni csa­patainkat Az orosz lap rámutat arra. hogy alig foglalták el az orosz csapatok Terijoki várost és folytatni akarták előrenyomulásu­kat, a templom tornyában rejtőzködő finnek rátiízeltek 3 menetelő orosz csapatokra. Egyébként — írja a lap — egy szovjet harci- kocsi ezt ar, ellentámadást 3 agyiilövésse! el­intézte.** (Cikkünk folytatása, az utolsó oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents