Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-06 / 282. szám

1 i. r I. ,v / r K

T93 9 'éécemKtr 6.

Csalással, Riagánokirathamisitással és deviza- Cíalásobhal vádolja a «izspíóbiró Max fluschniftot

Részletesen ismertetik a bukaresti lapok a szenzációs vádiratot. • üzleti játék — milliárd ohhal. — Miért tartóztatták le a milliárdost?

M!KAREST, december 5.

Max Auschuitt bűnügyében a bukaresti I örvenvszék vizsgálóbírója terjedelme* vád indítvány kíséretében tette az ügyészségre az iratokat. A vádinditváuv részletesen ismerteti a vádlott terhére irt bűncselekményeket és azt a bukaresti lapok mai száma ii^zletesen közli, melyek nagyrészét vezér- igazgatói minőségében követte el a ..Kesita \ állalatnál.

A „Resita“ — állapit ja meg a vádiudit- \ iny — egyiuilliárd lej alaptőkével rendelkező részvénytársaság, melynek vas- é.s s/.éubányái, kohói, acél- és más üzemei vannak. A vállalat látta el és látja el az állami, nemzetvédelmi, vasúti rendelések nagyrészét, minek következtében a kincstár szükségesnek látta, hogy a részvények egvrészét törvény utján magának biztosítsa és ezzel kapcsolatban kormánybiztost nevezett ki az igazgatóságba.

Max Ausclinitt nemcsak igazgatója, de nagyrészvényese is volt a vállalatnak. Hasonló volt a helyzet a „Titan, Nadrag, Ca- lan“ („Metalunit“) üzemeknél, a ..Societatea Companie Europene de Participations“ • („Cepi“) nevű monakói vállalatnak pedig helyettes igazgatósági elnöke volt. így — állapítja meg a vizsgálóbíró — alkalma uyilt arra, hogy a kincstárt megkárosítsa és külföldön igen nagy devizatartalékokat ; halmozzon fel magának.

MIT JELENTETT Ä „CEPI**- VÁLLALAT?

Á monakói „Cepi“-vállalat az úgynevezett „Holding“-jellegü vállalatok közé tartozott, melyek szorosan vett üzleteket nem csinálnak, csupán más vállalatok részvényeit szerzik meg maguknak. A. „Cepi“ igy részvényeket vásárolt Monakőban és másutt és ennek révén Max Anschnitt pénzügyi hatalom lett Enrópában.

I A vagyonszerzés során azonban — állapítja meg a vizsgálóbiró — „Max Auschuitt titkos, bűnös üzelmektől sem riadt vissza és . semmibe vette annak az országnak törve- 'nyelt, mely vendégül látta. Nem nagyiparos, de bűnös spekuláns volt“.

KIK VOLTAK MAX AUSCHNITT . TÁRSAI?

Élénk fényt vet jellemére, hogy büntetett I előéletű személyekkel fogott össz.e nyereségének biztosítására. Ezek egyike: Aronovici, 6 évet ült már közokirathamisitás miatt. Az üzelmeket maga irányította és magán cimére küldette a különböző vállalatoknak I szóló fontosabb iratokat.

Hűséges társa volt Edgar nevű fivére is, a „Titán, Nadrag, Calan“ volt igazgatója, aki résztvett a félrevezetésekben és csalásokban. kikémlelte a külföldi pénzügyi titkokat és mindig a „Max“ nevét irta alá.

A bűnös üzelmek 1939 augusztus haváig j folytak, amikor lerántották az álarcot. Max .Anschnitt erre rosszat sejtett és a bizonyítékok eltüntetéséhez, megsemmisítéséhez fogott.

Lemondott a ^Metalunit** részvénytársaságnál viselt állásáról és részvényeinek

egyrészét külföldre szállította.

Á szállítást egy diplomáciai útlevéllel rendelkező külföldi alattvaló udvariasságból , vállalta 1939 augusztus és október hónapokban. A részvényeket és iratokat a külföldön tartózkodó Edgár nevű fivérének adták át.

MEGINDUL Ä BŰNÖS MA- NIPULÁCIÓK SORA

A vádinditvány részletesen ismerteti Max i Anschnitt kapcsolatait a román államvasutakkal. Eszerint a „Resita“-vállalatnak 1919—1925. években eszközölt szállításokért 103 millió 404 ezer 887 lej követelése voit a CFR-től, melyért 1931. évi kibocsátása ‘ 7 és félszázalékkal kamatozó s a román államkincstár által garantált kötvényeket kapott, melyek értéke 18 millió 103 ezer francia frank volt. A Resita aztán a Banca Comerciala Romana nevű pénzintézetnél elzálogosította a papírokat, melyek révén Anschnitt tiltott haszonhoz jutott.

VALUT ASPEKULÁCIÓK

Nagy visszaélések történtek a Resita acél- beseerzése körül is ugyanakkor. A Resita ugyanis külföldön vásárolhatott ócskavasat, nemzetvédelmi célra szükséges acélgyártásra. Az ócskavasat azonban nem a Resita, de a Metalunit, mely a Resita révén engedélyt nyert 275 ezer angol font kivitelére az ócskavas árának kifizetése céljából. A Metalunit aztán a valuta nagyiészét elsikkasztotta.

Max Auschuitt azonban nem elégedett

meg ezzel, újabb valutát kért. de a jegybank u kérelmet elutasította. A kivitt valuta az amszterdami L. Kahn et Co cégnél

van zárolva.

1938-ban nem volt szabad devizája a jegybanknak, igy engedélyt adott a Resitú- nak. hogy árucserével szerezze meg az acélgyártáshoz szükséges ócskavasat. Az. üzlet lebonyolitásu folyamán aztán a Metalunit 200 ezer angol font birtokába jutott, mely összeget Max Anschnitt utasítására külföldön helyezték e! a „Cepi“-uél és más bankokban.

A nagy összegből aztán csupán kismeny- nyiségü ócskavasat vásároltak és a jegybank kérdéseire megtévesztő választ adtak s Max Anschnitt mindig azzal állt elő, hogy a Metalunit •— „nem akar elszámolni a valutával“.

Hasonló üzelmeket követtek el a Franciaországból l»es> rrzc 11 ócskavasmennyiség árának kifizetése körül mikor a nemzetgazdasági minisztérium engedélyére Max Anschnitt a Resita neve mellé, a Metalunit nevét is rábamisitotta.

SÚLYOS MINŐSÍTÉS

A vizsgálóbiró fondorlatos ügykezeléssel, magánokirathamisitássul es de vizacsalással vádolja Ansehnittot, aki — mint a vizsgálóbíró megjegyzi — Galíciából vándorolt Romániába, ahol azzal kezdte iizelmeit,* hogy n ..Cunard“ hajózási tát saság képviseletében erdélyi román földművesek részére hamis magyar nevekre kiállított útleveleket szerzett és bűnös jövedelmet biztosított magának.

Max Auschuitt az itélethitdetésig előzetes letartóztatásban marad. ’

A legszigorúbb törvényesség szem- előtt tartását ajánlotta Tatar esen miniszterelnök a megyefőnököknek

tJEgy tenyérnyi löld sem maradhat megmunkálatlanul“

BUKAREST, december 5.

(Rador.) A vármegyei prefektusok hétfőn ülést tartottak a belügyminisztériumban. Az ülés megnyitásán Tatarescu királyi tanácsos, miniszterelnök, Ghelmegeanu belügyminiszter, Mitita Constantinescu, Ionescu Sisesti miniszterek, továbbá Vantu alminÍ6zter is. jelen voltak. A tanácskozást Tatarescu miniszterelnök nyitotta meg, és többek között j a következőket mondotta:

— Úgy akartam, hogy személyesen nyissam meg az ülést, mely a megyefőnökök első tanácskozása az uj kormány uralma alatt. Ghelmegeanu belügyminiszter úrtól majd részletes utbaigazitást kapnak egész tevékenységükre vonatkozóan. Én, a magam részéről csak általános utasításokat adok s ezt állandóan kövessék hivatali működésük folyamán. Az Önök tevékenysége természetesen a közrend fenntartására vonatkozik elsősorban. Habozás nélkül továbbra is szilárdan kell megvédeni a rendet és nyugalmat. Minden rendzavarást és nvngtalanitást szigorúan kell megtorolni s a legszigorúbb törvényességet kell szem előtt tartani. Nem szabad feledni, hogy a visszaélés és hivatali hatáskör túllépése visszaélést és kilengést szül azok részéről, akikkel szemben alkalmazták. Jelen pillanat, melyben élünk, a kibékülés, szolidaritás és egység légkörének megteremtését kivánja a gyűlölködés lefegyverzésével és az összes ellentétek elfelejtésével. Tevékenységük során igyekezzenek ezt a légkört megteremteni.

— A világgazdasági éleiben bekövetkezett zavarok nálunk is nehéz helyzetet teremtettek, mellyel nehezen küzdenek meg a szükséget szenvedő osztályok. Az ország védelmének felsőbb érdeke által kivánt koncentrálások a szükségletek egész sorát eredményezték, ezért most inkább, mint valaha, a közigazgatás: jótauács, segítség forráJön !!

sa kell legyen. A közigazgatási intézkedések megértést keltők kell legyenek kény* szerités helyett, lelkesítést kell nyújtsanak megkötöttség helyett. Alkalmazzák és mélyítsék el Önök ezeket az él-alános elveket.

— A közmunka-teljesítményekben a kormány szünetet rendelt. Az összes rendelkezésre álló munkaerőt kizárólag a szántóföldön kell használni. Egy tenyérnyi föld sem maradhat meginunkálatlanul 1940-ben. ezt az állam és mezőgazdaság érdeke egyformán parancsolja. Tegyék meg az előkészületeket a földművelésügyi minisztérium illetékes szerveivel együttesen a gazdasági munkaprogramnak kidolgozására.

— Kíméletlen takarékosságot alkalmazzanak. Tüntessenek el a községek költségvetéseiből minden olyan kiadást, mely nem nélkülözhetetlen és emeljék fel a koncentrált katonák családjainak segélyezésére szolgáló alapokat. Ezeknek a csaladoknak segítése közigazgatásunknak ma legnagyobb gondja kell legyen.

— Vizsgálják felül a községi primárok névjegyzékét és azt a legjobb gazdát helyezzék a primariák élére, aki egész lélekkel a közigazgatást szolgálja. Keressék mentői gyakrabban a kapcsolatot a falusiakkal. Szálljanak ki mentői gyakrabban a falukba, vizsgálják ki a panaszokat s azt, ami-i re szükség van. A helyszínen intézzék el nyomban a nehézségeket.

— Aktiv közigazgatás minden vonalon, de aktiv közigazgatás minden körülmények között! — ime, a kormány ezt kivánja.

Tatarescu miniszterelnök beszéde további során a következőket mondta:-— Nehéz időket élünk, de hiszem, hogy legyőzzük ezeket a nehézségeket épp úgy, mint tegnap: — határozott munkával és erőnkbe vetett bizalommai.

Az ülés folyik.

Jftnir

99

A VÉN LEÁNY“

BETTE DAVIS leghatalmasabb alkotása

A Barabás Miklós Céh fiatal művészeinek kiállítása

Indulásnak is lehet mondani, legalább is: nyilvánosság előtt most indult el művészi utján legtöbbje a tizenöt fiatalnak, akinek együttes kiállítását vasárnap óla vendégül látja a Királyi Helytartóság palotájának üvegterme Bensőséges, meleghangú ünnep volt a vasárnapi megnyitó, mely a legőszintébb érdeklődést fejezte ki a művészek iránt. Kós Károly színes köszöntő beszéde s a népes közönség mindenesetre kedvet nevelő s min- denkép megérdemelt biztatás volt a Barabás Miklós Céh tizenöt most színre lépett művészemberének*

Ezúttal itt nem a mükritikus akar szólni, csak a nézők közül egy, aki őszinte, meghitt, meleg érzést vitt magával a helyenként talán még tapogatózó, de tagadhatatlan tehetségek gyümölcsei közül. Betűrend szerint a tizenötöt hadd soroljuk fel, ahogyan ők is felsorakoztak bátran, egymást értve, irigység nélkül és nem nemzedéki igényekkel, de póz nélkül, szerényen: a művészet induló katonái, akikben tán a „mester“ rejtőzik.

E sorban, amely nem rangot jelez, elsőnek hadd említsük András Láf#ilót, aki öt képét állította most ki. Érdekes „Arckép“-© magához von.:za a kiállítás gazdag anyaga közt bolyongó néző tekintetét s különösen a kéz kidolgozása vált ki megérdemelt elismerést. Da a művész ígérő tehetségét a „Krumpliszedők" jobban megmutatja. A képnek kétségtelen meglevő hibái alól is elfojthatatlan erővel tör elő az András László sokat ígérő, izmos tehetsége.

Andrásy László egv modern „Madonná“-t állít elénk két megoldásban is: anya, gyer- rneke s mellettük az álarc, háborús indulattal és felessel fertőzött korunk groteszk furcsasága. Érdekes a „Temetés“ és talán az egész kiállítás legőszintébb képe egy kis vázlat: „Az éjszaka“. Az ..Illusztráció egy Ady vershez“ Andrásy mély átérzését mutatja.

Balázs Péter két képet állított ki s a kettő közt van „őnarckép“*e is, r.mely erŐ9 és alkotó tehetség kétségbevonhatatlan igazolása s méltán ébreszti bennünk a reményt, hogy még sok más müvet látunk Balázstól.

A Brósz Irma dvoIc kiállított képe közül e sorok íróját leginkább a „Monostor“ fogta meg: egyszerű, művész-pózok nélküli, társ benne a tudás és tehetség. De nem lehet szó nélkül elhaladni a Brósz Irma két „Csend* élet“-e mellett és szólni kell a fiatal festőnő nagy jellemző tehetségéről is, melyet két férfi arckép igazol.

Dehitczky István képei közül a „Temetés“ meglepő erejű és sajnáltatja velünk a művész fukarságát, hogy csak két képét hozta ez alkalommal közönség elé.

Erdei Erzsébet hét képet dilit a felé figyelő nézők elé. „Fiú arckép“*e és „Férfi fej“-e nyűgözi leginkább az érdeklődőt, de valamennyi képéből kiérzik a kétségbevonhatatlan tehetség.

F. Ferer.czy Julia nagybányai városrészlete, a „Pénzverő-utca“ legsikerültebb talán a festőnő négy képe közt, de a színek tetszetős halmozása révén a „Ciklámen“ is érdeket kelt.

Incze István érdekes színezése kinő a kiállítás anyagából. A „Februári reggel“ a művész képei közül az egyéni tetszést nagyon nyűgözi és növeli a gyűjtő titkos vágyát. A „Kőkapuláb“ és az „Ágyagbánva“ azonban nem sokkal marad mögötte. .

j Kos András erőről tanúskodó fafaragása, az „Apám“ ötlik először a terembe lépő szemébe, maid a „Fehérembe“ csábit ja maga felé a szemet. Külön keli beszélni a fiatal Kos András illusztrációiról, melyek egyrészét ismertük előbb is, de józamatu, egyéni izük mégis újság erejével kecsegtet s várást ébreszt bennünk továbbiakra.

Kosa—Kuba Ferenc két müve közt az „Akt“ erős tehetségről beszél, de „D. I. feje“ is őszinte tetszést ébreszt minden előtte elmenőben

M. Makkal Piroska művészi fametszeteit részben ismertük azelőtt is és már megtanultuk becsülni. Most hadd említsük meg a ..Pletyka“ t, mint talán legkifejezőbbet, de ne haladjunk el szó nélkül a „Templomba menők“ mellett sem s a nagy tehetségű művésznő sikerült müvei között is elsők között álló „Ebéövivés“-t szintén említsük.

Olajos István „Erdélyi táj"-a, „Erdei ut“-Ja hangulatos, kicsi képen is őszinte arca az erdélyi tájnak.

Piskolthy Gábor két képe izmos, sokat Ígérő tehetségről szól. A „Savóvivő leánykák“ a nézőt sokáig maguk elé nyűgözik. Talán az egész gazdag kiállítás legsikerültebb képe ez

Rodé Edit „Rajz“-rr a fiatal művésznő tudását kidomborítja, az „Öregember“ pedig a festőnő erős tehetségét leplezi le.

Tollas Júlia ..Sirásó“-ja élő alak a képea s alkotó tehetség vászonra rögzített szemléltető je. A „Kalászokéban viszont egy kicsit dermedt a mozgás, de azért a néző érzi belőle, hogy a fiatal festőnő ecsetjét erős, bár talán még tapogatózó, de ígéretes tehetség vezette.

És most búcsúzzunk a viszontlátásig a tizenöttől, akiknek mostani bemutatkozása joggal növeli bennünk a reményt, hogy később, a nagy sikerek felé vezető utón még meglátjuk őket, : ■ ' -j