Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-05 / 281. szám

I V 3 9 december 3. ELLE V Z "ü K J ön ! ! 99 MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ „TIMPUL“: A történelem folyamán soha­sem válnak he a jóslatok. Totális háborút jó­soltak* melyben mindenki — város, falu, az egész lakosság résztvett volna -— a más ter­mészetű háborúról van szó. Rövid és pusztitó háborúra vártak s ehelyett bosszú, idegölő háború következett. Az idegek háborúja leg- ) ' borzasztóbb, melyet eddig ismertek, mert ki­szárítja az élet gyökereit és egyszersminden- korra megszünteti a szembenálló léi ellenálló- képességét. Ezenkiviil más borzalmas hatása is van az idegek háborújának, mely nemcsak a hadviselő feleket, de a szomszédokat, sőt az összes népeket is sújtja. Nincs semleges ál­lam. ha az idegek háborúját elindítják. A megtámadott fél ugyanis a semleges államok bátorítására van utalva, igy mindenütt nyug­talanság tapasztalható, .faj annak a népnek, mely nem rendelkezik vasidégekkel és vasfe- gyeíemmel. ÁgvulÖvés nélkül elveszti élette­rét. A tömeg fegyelmezett, ha a vezető elit­osztály is fegyelmezetten viselkedik. De a kö­zépiskolai ifjúság erkölcsi fegyelmezettsége nélkül nem lehet vezető elit-osztályt teremte, ni. Középiskoláink csak ötven százalékban fe­lelnék meg ennek a követelménynek. Nem törvényekről van szó, nem a törvény hiány­zik, de a középiskolai tanárok lelki odaadá­sa, akik nem ismerik eléggé nehéz hivatá­sukat. Ismerjük a mentséget: olyanok, ami­lyen oktatásban részesültek a főiskolákon. Ez a mentség azonban csak békebeli, normá­lis időkre vonatkozhat. Ma másként kell le­gyen az idegek háborújában. A középiskolai tanár az elit-osztály nevelésében uj lelket kell formáljon. „ORDINEA“: Bulgária többször kijelentet­te, hogy az összes államokkal, főként szom­szédaival baráti viszonyt óhajt fenntartani s a béke megerősítéséhez igy kivan hozzájá­rulni. Ez a nyilatkozat kedvező benyomást keltett az összes Balkán-államokban, főleg Délkeleteurópában és mindenütt megnyug­vással fogadták, hogy béke és rend lesz Euró­pának ezen a vidékén. Idők folyamán Bul­gária megerősítette Jugoszláviával és Görög­országgal kapcsolatait s több alkalommal megértő politikájának adott kifejezést. Kios- seivanov bulgár miniszterelnöknek egy nagy görög lap részére tett nyilatkozatából meg­állapítható, hogy Bulgária tovább folytatja eddigi békepolitikáját. Legfontosabb része a nyilatkozatnak az, hogy Bulgária ugyan nem tagja a Balkán-szövetségnek, mégis a szövet­séghez tartozó politikát követi, jól ismert a Balkán-szövetség politikája. A szövetséges á , lamok mindig Bulgária bevonását óhajtották î „JURNALUL“: A Népszövetséget a világ háború befejezésekor alapították és szétrom bolásával megkezdődött az uj háború Semmi sem bizonyítja jobban jelentőségét, mint az a két háború, melyek közül az egyik akkor szűnt meg, mikor a Népszövetség élet­re kelt, a másik pedig akkor kezdődött, mi­dőn szabotálni kezdték az érdekeltek. Egye­sek ellenségeskedésre használták bizonyos té­vedéseit, mások pedig gúnyt, űztek ebből, hogy elűzzék unalmukat. Mintha minden füg­gő problémát elintéztek volna, borzalmas bí­rálatok és átkok jelentek meg a Népszövet­ség ellen, melyet minden rossz okának tar­tottak. Egy legutóbbi francia kritika szerint két magatartás volt tapasztalható a Népszö­vetséggel szemben. Az egyik őszinte és tisz­teletteljes volt, kiket az eredmények elked^ vetlenitettek. Másik a semlegesek sora volt, akik távol tartották magukat a Népszövetség munkájától. A harmadik kategóriához, vé­leményünk szerint, azok tartoztak, akik csatlakoztak ugyan a Népszövetséghez, de mindent elkövettek, hogy nehezítsék mun­káját és a fegyveres összetűzés esélyét sza­porítsák. JURNALUL: A romániai kisebbségnek pf 'urég í .h tt szervezkedési engedély a ki­sebbségekkel történt megegyezések újabb láncszemet jelenti és az egészséges kisebb­ségi politika újabb bizonyítéka. Egységes és úgyszólván homogén állam vagyunk. Nemzeti történelmünk, minden megpróbáltatás dacá­ra őseinktől örökölt földünkön a román et­nikai elem túlnyomó fölényét biztosította, a kisebbségek arányszáma ugyanis ma sem több 23 százaléknál az országban és ez a rész is különböző népekre oszlik: 7.9 száza­lék magyar, 4.1 százalék német, 3.2 százalék ruthén (ukrán) 2 százalék bolgár, 4 szá­zalék zsidót, stb. A most követett kisebbsé­gi politikát az egész ország jólfelfogott ér­deke parancsolja. Eltekintve attól, hogy a kisebbségekkel szemben alkalmazott kedvező politika megszünteti a szomszédos államok­ban hangoztatott esetleges gyanúsításokat, az államnak szüksége van az összes békés, lojá­lis elemek együttműködésére. A belső béke igy biztoshható azon nép számára, mely bol­dogulni akar minden vonalon. A román nép­re és az államra csak haszon hárul, a jó­indulatú kisebbségi politikából. S ha egy­szer erre az útra lépünk, ne habozzunk és ne túlozzunk. Nem vonhatjuk vissza, amit egyszer adtunk. Ezt a kisebbségek önkényes­ségnek és igazságtalanságnak tartanák. Szük­séges telnit hogy pontosan jelöljük meg a kisebbségek minden kötelezettségét és jo­gát és szüntessük meg a magyarázatokat. Két m&gasraitgu tartóztattak le kémkedés vádi a alatt Hollandiában HÁGA, december 4. (Radör.) Szenzációs kémkedést lep* leztek le a hatóságok. Két magasrangn tisztviselőt és egyiknek feleségét is le­tartóztatták. További részletek egyelő­re hiányoznak. HÁGA, december 4. (Rador.) Havas: .4 holland hatóságok által leleplezett kémkedési ügyben váratlan fordulat történt. A mozgósított katonák szóra­koztatására alakult bizottság tagjaitól szerzett értesülések alapján megfigyel­ték és letartóztatták a holland kitt ügy minisztérium egyik tisztviselőjét, aki szintén tagja volt a bizottságnak. A le­tartóztatottnak ebben a minőségben tudomása volt a holland csapattestek elhelyezéséről s ezt egy idegen hata­lommal közölte. Az illető tisztviselő feleségét bűn rész ességgel vádolják. I második letartóztatott tisztviselő se- gédtitkára volt az Angliával tárgyaló holland kereskedelmi küldöttségnek. Értesüléseket szerzett a brit tengerzár módozatairól és a Hollandiát érdeklő ezzel kapcsolatos kérdésekről. A hol­land állambiztonsági hivatal a nyomo‘ zást folytatja. Jönlí A VÉN LEÁNY« EETTE DAVIS laghata*masabb alkotása illési tartott a ftolozsmeggei árellenőrző bizottság KOLOZSVÁR, december 4. Manóié Unesc» ezredes, Kolozsme- gye prefektusa, egybehívta a megyei árellenőrző bizottságot. Az ülésen resztvettek: dr. Popa Adam helyettes pcigármesííer, Cotutiu kapitány, a ivem. zeti gárdák parancsnoka, Matíes, mér­nök, a megyei mezőgazdasági hivatal főnöke, dr. Borbély István, a kereske“ delmi és iparkamara alelnoke, Mazuchl kereskedelmi felügyelő, dr, Prodan Leon vármegyei főorvos, valamint a kolozsvári járásbíróság főnöke. Az ár­ellenőrző bizottság áttanulmányozta az uj üzérkedési törvényt és ennek alap­I ián megállapította azokat a módozato­kat, amelyeknek segítségével az ár" drágítást meg akarják akadályozni. Az üzérkedés megakadályozására minden községben árellenőrző bizottságokat lé­tesítenek. A megyei árellenőrző bizott­ság körrendeletben fogja értesíteni a községi árellenőrző bizottságokat, va­lamint az árellenőrzésre feljogosított személyeket, miképpen kell eljárniok az ellenőrzés során és milyen forma­ságokat kell betartsanak jegyzőköny­vek felvételénél. A bizottság kedden délután öt órakor újabb ülést tart. Vasárnap nem voll légitámadás Helsinki ellen A finnek 23 orosz repülőgépet lőttek, le és SOO orosz foglyot ejtettek Fimtárszág Centben a Népszövetség össze­hívását kérte HELSINKI, decémber 4. ( Rador. j Vasárnap a finn fővárosban nyugalom volt. A kedvezőbb légköri viszonyok dacára légi támadás nem volt. HELSINKI, december 4. (Rador.) A finnek az ellenségeskedések megkezdé­se óta 25 szovjetorosz repülőgépet lőt­tek le. Immatra közelében egy egész szovjetorosz repülőrajt semmisítettek meg. A karéliai harcikocsi támadások at a finn tüzérség visszaverte. Megrösi- tik a hirt, hogy a finnek ismét birto­kukba vették a petsamoi kikötőt, ahol a harcok során körülbelül 800 orosz foglyot ejtettek. HELSINKI, december 4. (Rador.) A finn csapatok visszafoglalták Petsamo városát, melyet pénteken foglaltak el a szovjetorosz csapatok. A Stefami kö­vetkező részleteket közli a visszafog* látásról: A finn csapatok egész éjjel meneteltek a város felé vezető ország­úton, melyet teljesen betakart a hó. Az tán rajtaütéssel megtámadták a szov­jet katonákat, akik nem számítottak erre abban a városban, melyet rövid­del azelőtt vettek birtokba. A finn re­pülők is résztvettek a gyalogság táma­dásában és szüntelenül bombázták a2 oroszok által elfoglalt állásokat. MOSZKVA, december 4. (Rador.) A „Pravda“ és „Izvesztija“ cimii lapok vasárnap már közzétették azt a t'érké kiben megalakult uj finn kormánnyal. Kész azonban tárgyalásokat kezdeni a Teri(okiban alakult „finn népkormány­nyail“. RÓM A, december -I. A Ştefani iroda niasizkvai jelentése szerint a TerijokU ban a szovjet katonai parancsnokság felügyelete alatt alakult finn népkor- many miniszterelnöke és kiilügyminisz tere, Kusinnen 1919-ben a vörös finn kormány vezetője volt. Kevéssel ez után Moszkvába menekült és a kom­munista internacionálé finn osztályát vezette. A népkormány kiáltványt tett közzé, azt hangoztatva, hogy a finn nép lelkesen üdvözli a szovjet hadse­reget s ez támogatja az uj kormányt a földbirtokok kisajátításában, a bankok államosításában és a néphadsereg meg­alakításában. A finn nép majd később határoz arról, hogy be akarjae ve-» zetni Finnországba a szovjet rendszert. MOSZKVA, december 4. (Rador.) Tass: A legfőbb szovjet elnöksége el­határozta, hogy elismeri a finn nép­kormányt és diplomáciai kapcsolatokat teremt a Szovjetunió és a „Demokrata Finn Köztársaság“ között. Kusinnen, a finn népkormány mi­niszterelnöke és külügyminisztere de­cember 1-én terjesztette elő erre vo* iratkozó indítványát1. HELSINKI, december 4. (Rador.) Finnországban a társadalom minden réteg« egyhangú lelkesedéssel csatla­kozik a szovjetek elleni háborúhoz. A szovjet röpcédulák egyáltalán nem be­folyásolják a munkásosztály hangula­tát. Finnországban nem lehet szó kom­munista mozgalomról. A Havas=ügy- nökség rámutat arra, hogy az úgyne­vezett „demokrata népko<rmány“ szov­jetoroszországi finn emigránsokból alakult. PARIS, december 4. (Rador.) Havas* Finnországban nincs kommunista párt 1930 ótia, mikor a parlament a finn kommunista pártot feloszlatta. 1918* ban azonban Moszkvában úgynevezett finn kommunista párt alakult elmene* kiüt kommunistákból, ez azonban lé­nyegében orosz alakulat volt. Az úgy­nevezett kormány tehát, mely moszk­vai jelentés szerint egy határszéli fa­luban megalakult, csak a Komintern egyik szervét jelenti a valóságban. Nem rendelkezik csak néhány négyzet- kilométer területtel, mely „SenkPföid- jét“ képezi a finn vonalak előterében. pet, amely Finnország uj határait áb­rázolja az Oroszország és a „finn nép­kormány“ között létrejött egyezmény alapján. STOCKHOLM, december 4. (Rador.)' A svéd lapok szerint a szovjet kor­mánynak az a terve, hogy Finnország­ból szovjet tartományt létesítsen a külső Mongolország mintájára. A lapok megemlítik, hogy Küssinen, a finn népkormány feje 1921-ben egy nagy kémkedési és hazaárulás*! ügybe volt belekeverve. BERN, december 4. (Rador.) llolsti finn megbízott miniszter vasárnap be adványt terjesztett elő a Népszövetség főtitkárságánál, melyben a népszövet­ségi tanács sürgős összehívását kérte. A finn megbízott a népszövetségi pák* tum II—15-ik cikkelyeire hivatkozott, amelyek hasonló súlyos helyzetben a Népszövetség összehívását Írják elő. .4 főtitkárság azonnal érintkezésbe lé­pett a tanácstagokkal az ülés időpont­jának megállapítása végett. MOLOTOV ELISMERTE AZ . I OROSZ VÉDELEM ALATT ALAKULT „FINN NÉPKOR* MANYT“ LONDON, december 4, (Rador.) Reu= tér: Moszkvai jelentés szerint Mo­lotov nem hajlandó tárgyalni a Helsin* A SKODA UJ CÉGET JEGYZETT BE ROMÁNIÁBAN BUKAREST, december 4. (Saját tu­dósítónktól.) A fővárosi gazdasági élet egyik legérdekesebb eseménye a Skoda- koncern uj cégbejegyzése. A vállalat anyaországában történt változások foly­tán a külképviseletek közjogi helyzeté­nek uj rendezése vált szükségessé. En­nek megfelelően jegyezték be az uj ro­mániai céget is. A cég neve „Skoda Industrială Ro­mână S. A. R.“ és a formája, amint neve is mutatja, román részvénytársa­ság. Alaptőkéje 5 millió lej, teljesen befizetve, időtartama korlátlan. Az igaz­gatóság tagjai: Stoicovici Vasile egye­temi tanár, Papiniu Emil ügyvéd, Io- nescu Stan magánzó, Petr Jan és Ma­sele Vilmos. Az utóbbi kettő a prágai központ bizalmi embere. Felügyelőbi­zottsági tagok: Báiasu Nicolae, Po- pescu Romulus és Bucse Nicolae. Érdekes a változott viszonyokra, hogy a két prágai igazgatósági tag „német állampolgár“ megjegyzés kísé­retében van a céghivatal könyveibe be­írva. i MÁRCIUSBAN LÉP ÉLETBE AZ UJ KERESKEDELMI TÖRVÉNYKÖNYV BUKAREST, december 4. A Hivatalos Lapban megjelent a ke­reskedelmi tkv. életbeléptetésének el­halasztásáról szóló rendeleti örvény. A törvény egyetlen cikkelyének sző’ vege a következő: „A II. Károly’ király nevét viselő ke­reskedelmi tkv. az egész ország terü­letén 1940 március elsején lép életbe. Továbbra is érvényben maradnak a tkv. 208—234. és 898. cikkelyeinek J939 okCóber 7 i rendelettörvénny el nródosiitott rendelkezései.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents