Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-31 / 302. szám
10 ELLENZŐK 3flEH mmm J O 30 U e c e rr V c r T1. maazmmmnmamtammmm MESTER MIKLÓS: í'damzcmétii ha/c - kisebbségi harc Masni állítani, hogy mi”dm ncnzadsépi ’mozgalom erejét elsősorban az adja meg, hogy az < gyház mennyire initial közösseget tele, idetöleg mennyire tagadja men ezt a tidsös»ener tőle. Nyugaton az ír, baszk, elzászi mozgalmakban a katolikus égj hoznak ilöntö szvep jutott. Meg is van az eredménye háború előtti Magyarországon — a szászoktól viteleimre — a legerősebbel: a románok. mert egyházilag a legjobban vanna!: megszervezve. Utánuk következtek a szerbek, tótok és a rutének. Hogy a háború előtt «< m voh Magyarországon számottevő német nemzetiségi mozgalom, az szerintem elsősorban annak tulajdonítható, hogy az egyház távol tartotta magát attól. Ugyanez a jelenség a moldvai csángóknál is. A moldvai csángókat az egyház nemzetiségi törekvéseikben egyáltalán nem támogatja, sőt a jelel: arra mutatnak, hogy a moldvai csángókat magasabb egyházpolitikai szempontból teljesen román kntchkusokkâ kívánjálc fenni. fía a román egyháznak nemzetiségi hivatáséi: nézzük a múltban, meg kell állapítanunk, hogy cl bői a szempontból kifogástalanul megálltai: a helyüket. Dogmatikailag nagy szakadék választja el egymástól a görög katolikusokat és a görögkcletieket, mégis i két egyház sohasem élezte ki egymás közt az ellentéteket. Már i Sup pi ex Libel!us Vulachorvm-ot, amely az erdélyi románság első írott politikai programjának tekinthető, bűzösen adja be c görögkeleti és a görög katolikus pHsjóik a bécsi udvarhoz. Rá- adásul Adornovici Gherasim görögkeleti püspök nem is volt román eredetű és mégis aláírta a Supplex I.ibeUus Valachorum-ot. 1848 májusában u görögkeleti és görög katolikus püspök közös egyetértéssel hirta össze az első roméin nemzet gyűlést Ilalázsf alvóra. I860- hon ugyancsak- a 'hét püspök elnöklete alatt az erdélyi románság olyan gyűlést tartott, amely kimondotta, hogy átkozott legyen ■? a román, aki u román nemzetiségi politikáim felekezeti szempontokat visz be. S 1867 után, amikor a román világi értelmiség veszi át r tényleges politikai vezetést, a két egyház hátvédbe vonul az élről, háttérbe szoritoltsá- fában önálló politikai mozgalmat sohasem kezdeményez, hanem mindig lojálisán azonosítja magát a ..román nemzeti párt'' politikájával. Az egyházak jelentőségének azonban van egy másik jelentős oldala is. Ha egy kisebbséget megfosztanak iskoláitól, akkor még mindig alkalom van arra, hogy a papok a hitoktatáson keresztül anyanyelvükön érintkezzenek a saját fajtájukbeli gyermekekkel. Magyar illuzionisták Magyar részről sokszor halljuk azt a leije- leütést, hogyha a világháború nem tör ki és a béke csendes évei tovább folytatódnak, néhány évtized alatt Magyarország összes nemzetiségei megmagyarosodnak. — Illuzionista elképzelés, amely a tények teljes félreismerésén alapult. Annyi bizonyos, hogy az 1340-es évektől kezdve nagyarányú magyarosodás ment végbe Magyarországon. Az előbbire jó példa a Székelyföld, ahol a mult tszázad közepén még több községben élet román család, akik e század első évtizedére mind megmagyarosodtak. I jancsó Benedek, a román kérdés szakértője, alti a lényeket nagyon jól ismerte, nem volt egy véleményen az illuzionista magyarokkal. Már az 1890-es években szembeszalii a. magyar közvéleménnyel és hirdette, hogy a román nemzetiségi mozgalmaknak okai tá- tolabbiak és sokkal összetettebbek, mint ahogy azt sokan a felszín felötlő jelenségeiből ítélve megtalálták. Jancsó szemléletében a román nemzetiségi mozgalom olyan jelenségnek tűnik fed, amely a történeti fejlődés irányvonalába esik. A történelmi mozgalmakról pedig tudni kell azt. hogy azokat lehel késleltetni, akadályozni. de nincs olyan földi erőhatalom, amely végső kifejlődésükben meg tudná gátolni Ezért Jancsó állandóan sürgette, hogy politikusaink gyökerében ismerjék meg a kérdést lépcsrölAépésre átfogj, komoly állam politikai intézkedésekkel — u:- tézménycsen — oldják meg azt, mert máskülönben a tiiheti kezelés tragédiához fog vezetni. Ha nem tör ki a háború, az események altkor is Jancsónak adtak vo7na igazat. Nem véletlen, hogy a háború előtt Magyarország miniszterelnöke szükségesnek látta tárgyalni a román nemzetiségi párt vezetőivel egy román—magyar megegyezésről. A megegyezés nem jött létre. Ezerintem azért, mert már késő volt■ Tisza is éppen úgy elkésett közvetlenül a világháború előtt, mint Kossuth 1849-ben, amikor Világos előtt akart megegyezni a románokkal. A Habsburgok A Habsburgok a nagyon szenvedélyes román nemzetiségi vezéreket nem szerették. Klein Innoccntius elfogatására. Mária Terézia adta ki a parancsot. A Supplex Libellus Va- lachorum-ot 11. Lipót visszaküldőtte az erdélyi országgyűlésnek, ahol a rendek Bob püspököt alaposan megleckéztették: llorával kapcsolatban is az igazság az, hogy kerékbe törték és pedig 11. József kifejezett beleegyezésével. Jan tu Ábrahámot 1848 után a császári kormány utasította ki Becsből és záratta el Gyulafehérváron. Itt a börtönben érte őt az a kegyetlen hántalom, amelynek következtében az érzékenylelkü ember elméje tulajdonképpen örökre elborult és 18 éven keresztül Avram Jancu lelkileg mint élőhalott járta az országutakat. Közismert a me- merandum-jőrrel kapcsolatban is az a körülmény, hogy a 300 tagú román küldöttség memorandumát Becsben Ferenc József nem vette át, hanem kabinetirodája utján érintetlenül küldötte vissza az aláíróknak: Ratiu Jánosnak, a román nemzetiségi párt elnolcének Tcrdára. Mégis c románok ragaszkodtak a Habsburgokhoz. Vájjon miért? Itt újból kénytelen vagyok egészen nyíltan beszélni. A gyakorlati politika nem. pusztán elvek hangoztatása, hanem harc. Az erdélyi románok úgy hitték, hogy nemzeti szabadságukért folytatott küzdelmükben többet jelentenek nekik a Habsburgok, mint a magyar politikai világ és ezért őket választották. A Habsburgok a románoknak jelentős politikai engedményeket nem adlak, illetőleg az 1860-as években megadták még a nemzeti egyenjogúságot is, de később visszavontak mindent, a dualizmus I élte jövetelékor. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a románok egyházi és kultu'in- tézményei a Habsburgoktól komoly támogatásban részesültek. Az egyházak pedig, amint előbb említettem a legtöbb esetben a kisebbségi népi élet alappillérei. Az abszolutizmus alatt a Habsburgok segítségével alakult meg a balázsfalvai gör. kát. érsekség, amely addig csak püspökség volt. Ugyanekkor emellett több gör. hat. /püspökség jön létre kimondottan román jelleggel. A háború előtti négy román gimnáziumból kettő az abszolutizmus alatt létesült. A másik kettő korábbi eredetű. Ekkor alapítják az Astra közművelődési egyesületet. l-868A>an kapja meg a román görögkeleti egyház mintaszerű autonómiáját, de erre vonatkozóan is már a komoly lépések tulajdonképpen az abszolutizmus alatt megtörténtek. Ezért minden csalódás ellenére is egészen az összeomlásig bizonyos reménykedéssel tekintett az erdélyi románság a Hubsburg-házra. 1868. ÉVI 44. TÖRVÉNY ÉS A GYULAFEHÉRVÁRI HATÁROZATOK I A 67-es . politika mentségéül azt szokták felhozni, hogy a nemzetiségeknek és elsősorban a románoknak azért nem lehetett engedményeket adni, .mért az irredenta-mozgalmak megzavarták a békés együttműködést a magyarság és a nemzetiségek között. Viszont a románok azt állítják, hogy a román irredentizmus, amely Romániában lábra kapott, a magyar nemzetiségi politikának volt az egye nes következménye. A lelkiismeretes magyar tudományra vár az a feladat, hogy a két álláspontot megvizsgál ja és becsületesen levonja a következtetéseket. A magam részéről mindenesetre hibának tartom, hogy a 67-cs kor nemzedékei nem tettéit_ egészen magukévá a nagy magyar klasszikus politikusok: Eiki ős József és Deák Ferenc mérsékelt politikáját. Nagy kár -coli az 1868. évi Tf. törvényt teljes egészében be nem tartani és tovább nem fejleszteni. Kétségtelen, hogy az 1868. éld nemzetiségi törvény végrehajtása és továbbfejlesztése alapja lehetett volna egy komoly magyar — román együtt működésnél:. Csodálatosképpen ma a románság ugyanazt hangoztatja a gyulafehérvári határozatokról, amelyeknek betartása szintén alapja lehetne a magyar—román együttműködésnek, mint amit a dualizmus korának epigoniai hangoztattak a Deák- féle nemzetiségi törvényről. ftfeymája eltűnik, ha Urodonalt szed, mert ezen fájdalmak okozója, ami a vérkeringési zavarral jár, nem tud annak ellenállni. Kitakarítja a szervezetből a nugysa- vat, amelynek a felgyülemlése idézi elő a: guttát, köszvényt, gerincfájást és melyek többek között a reumatikus fájdalmaktól eltorzított végtagokat, valamint a hátgerinc ízületeit is megtámadják, fiég, ha esténként egy kávéskanállal, kevés vízben, bevesz. A véredények egészségesek lesznek, ha ezen kúrát minden évszakban ismételni fogja. legyőzi a vérkerüngési zavarokat KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁKBAN. af. UJJ S3KYVEX Féja Gézái Móricz Zsigmond. Móricz Zsigrn mcl hatvan éves. Mögötte egy hányatott élet nagyobb fele s egy jelképesen nagy magyar mii dandárja. Erről az életről 6 erről a miiről irta íéja Géza ezt a pompás könyvét. A könyv néhány sora valóban idézésre érdemes: ..Igazmondó iró. Az n lei- adat jutott osztályrészemül, hogy termékenysége csúcspontján álló iró belső történetét írjam meg. Nrmcsak kortúrsainak. hanem macának az írónak elleuöiző szeme is rajtam pihen, teljés hitelű munkát kell irnoui. Móricz Zsigmond régi alkotógoudom. Akkor növekedtem, midőn irói arca teljesen kibontakozott. első nagy irodalmi élményeim közé tartozik; mesterem volt a szó legjobb értelmében, mert belső fejlődésemet táplálta. Róla írtam első tanulmányomat Szabó Dezső felszólítására olyan időben, midőn „ellenzéke“ volt a fennálló politikai rendszer. Egyetlen élő magyar íróról sem írtam any- nyi tanulmányi és kritikát, mint róla. Egy érzem, hogy e könyv megírásához szellemi jogaim vannak, de megírása szellemi kötelességem is. Éppen elég példa tanúsítja, hogv idővel mennyire meghamisítják az iró arcát és mondanivalóját. Könyvemnek azt a szerepet szántam, hogy álljon, őrt Móricz Zsigmond müvei mellett,, legyen vigyázó és megőrző gondolat és kötelezze tiszta látásra az utókort is.“ Féja Géza a Móricz Zsig- mondróí szóló erdekes irasadatait magától Móricztól (Móricz Zsigmond: Életem regénye) veszi, mégis teljesen .önálló alkotás, Féja irói és művészi teljesítményének legjavából. Remek címlappal, vászonkötésben 158 lej minden könyvkereskedésben. Kérje az Athenaeum újdonságok jegyzékét. Louis Bertrand: A napkirály. A napkirály XIV. Lajos személyét megs2ok*uk úgy látni, mint: a francia szellem megszervezőjét, Versailles és Marly építőjét, a gáláns ünnepek rendezőjét és nem ismerjük kellően mint minden idők egyik legkiemelkedőbb politikai tehetségét és mint kiváló hadvezért. Hadjárataiban egymaga állott egész-; Európával szemben; negyven esztendőn keresztül az egész kontinens szövetkezett a francia nagyság leverésére e háborúban, amelyekben Franciaország kiküzdötte helyét a v'íág nagy nemzetei között. Azonban a hosz- szu küzdelmekkel járó erőfeszítések mellett nem volt a társadalmi életnek, törvényhozásnak. irodalomnak és művészetnek kérdése, amely a nagy királyt mélyen ne érdekelte volna. Ez az ember legtökéletesebben testesítette meg az uralkodó fogalmát és ugyanakkor mély em)aeri értékekkel rendelkezett. E rendkívüli jelenségről szóló könyvek egyik legjobbika Louis Bertrand: A napkirály című müve. Ez a könyv, mint uralkodót -és mint embert egyaránt jellemző vonásokkal állítja elénk a franciák legnagyobb királyát s egy ragyogó kultnrkorszsk nagyszerű képviselőjét. Bertrand: A napkirály az Athenaeum életregény sorozatában jelent meg. A pompás kötet ára szép kiállításban, diszes vaszonkötésben 198 lej minden könyvkereskedésben. Kérje az Athenaeum. újdonságok jegyzékét. Beverley Nichols: Valami, amiről dalolni kell. Elragadó kumoru, bűbájos könyv. Tárgya: miként születik meg egy angol revü. Hősei a tapasztalatlan idealista szerző, a müvészlelkü rendező, a hűvös pénzember, a szépséges, fenevadhoz hasonlatos és mindenkitől rettegett primadonna, az egzotikum hősszerelmes, aki egy kukkot sem tud an- goluí. a névtelen zeneelmélet tanárnője, aki a divatos, felkapott, pénzben fürdő zeneszerzők helyett hangszereli a zenét- a bolondos túlzott irányokban tetszelgő diszlet- és jel lern tervezőnő, aki menekült orosz hercegnő is egyszersmind, az aranyos humorn komi- katáncosnő. a lenge, tündérien szép naiva, valamennyi vidám és keserű életet él előttünk. Robin Frost az Ausztráliából jött ismeretlen fiatal zeneszerző, véletlenül felvetődik Humbert, a rendező és producer eB- télyére. Ott Lou, a táncoskomika szemet vet rá. ami elég Thelmának, az ünnepelt primadonnának, Lou örök vetélytársának, Hogy elhalássza tőle a fiút. Ebből a féltékenységi műveletből születik meg a revü, amelyet Thelma a maga számára irat RobioDal és amelyet Humbert hoz szinre. A legomlatsá* gósahb %Zinházi intrikák kergetik egymást. Robin beleszeret Favbe, az igazán tehetséges, bűbájos, fiatal kórusgörlbe, akiből a revü folyamán sztár lesz. Thelma most már mindent elkövetne, hogy az általa elindított, revüt megbuktassa, de amikor ez lehetetlennek bizonyul, titokban álnév alatt 5 adja hozzá a pénzt, hogv legalább az anyagi haszonból és nagy reklámból kivegye részét. A revü óriási sikert arat. Robin és Fay egymásra találnak. A könyv nemcsak mindvégig lebilincselöen szórakoztató olvasmány, de a modern szinháztörténelem élesen megfigyelt, mesteri tollal megrajzolt mégeleve- nitése. Pantheon kiadásban, szép kiállításban, fűzve 139 lej. kötve 178 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Pantheon újdonságok jegyzékét. Eélelemérzés, szKszorongás, levertség. mind oly jelenségek, amelyeket a tápcsatornában beálló torlódások idéznek elő., a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által rendszerint gyorsan elmúlnak. Kérdezze meg orvosát. ~RVOSI ÚJSÁG (B.-pesti) egvévre 852 lej, Orvosi Hetilap 852 lej, Orvos-képzés 527 lej. ha nyomban rendeli. Kérjen szakjegyzéket és Magyar Orvosi Könyvk. kedvezményes feltételeit Lepa- gelól Koiozsvár. ansp risiczy és társa parrettezők n} parket Inrakását; javításokat és gya* tolásokat juiános árban vállal- „ . Ócska parkett eladó« I Iroda; STRADA IÜLIU Ma.MU No, 2.
