Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-30 / 301. szám
» s 193V december 3C« ELLE xV £ É A' Angoljai gyász A világ élénk részvételével keresi fel Uj-TörökőrStzivgöt, melyet borzalmas szerencsétlenség ért. Hatalmas földren Kés rázta meg karácsony rnáisodnapján Anatóliai területét. Anatolia földje köz1-' ^ismerten rendkívül vulkánikus, inkább, ^ mint az Appenin és Balkán-félszigeti, ahol pedig időnként nagy szerencsét“ fenségek fakadnak talaj vagy tűzhányó miatt. Úgyszólván évről-évre pusztít a földrengés Kis Ázsiában; valószínűleg ez volt az egyik oka, hogy £\z osnianli- törőkök a XIV. században fokozatosan áttelepültek a bizánci császárság területére s tovább északra, egész a ma* pvar középhegység vidékéig és a Bal í? án-háhoru, majd a nagy világháború befejeztével viszont nem szívesen tele piiUtek vissza a zord Ansttloliába. De minden előző földrengés gyerekjáték voííl a legutolsóhoz mérve. Az omlások e „klasszikus“ földjén már a «.földrengéses“ házakat se kímélte meg a természet dühe De a legmegrendi- több, hogy rengeteg ember lelte háláiét és ki tudja mennyi ember pusztul snég el, aki a földekre menekült és mostf a halálos fagy áldozata lehet a csilfcKJ-talan éjszakában fedél nélkül. Érthető, ha mindez felkelti a« emberi» ség szunnyadó sajnálkozását és most a szomszédos országok sietve küfde» nek segítséget? füthető sátraikat, gyógyszereket, élelmet, ruhát, pénzt, ílvenkor & tömeges halál borzalmát mélyen és valóságosan átélik az emberek és igyekeznek menteni a vészén dó életeket. I Mindamellett mégis fel kell tennünk a kérdést, vájjon elég mélyen, igaz va« lósággal és lázas igyekezettel történik ez a mozdulat? Saját magunkon mérhetjük meg a kérdés jogosultságát. Nős, az őszinte válasz bizonyára tagadó fesz. Aíz emberiség bele fásul a toni eghalá liba és dermedtségében csak gépiesen végzi el az irgalom kötefessé- igeifl. Ha olvassuk, hogy a legutóbbi né» iJTset vasúti szerencsétlenség haíotta*- ,nak szármái 99 re nőtt, rövid elképzelés és némi megborzongó« után sietve tu» domásul vesszük az anatóliai kai'la *2- irófa borzasztó méreteit is. Tovább, 'tovább! Mert mi ez szakadatlan tapasztalatainkhoz mércén Néhányezer ház és vagy 10 ezer halott? Az idősebb' nemzedék emlékezik még a világ* thúboru és az első két span;voHárvány emberi heketömháira. Több mmt 30 millió pusztult el és mint a munkanélküliség bebizonyította, több áldozatra 'lett volna szükség. A háború végeidé egy csata 10—20 ezres elesettje már nem is ma gvon „idegesít ette“ az otthon maradt boldog kor'iársainlcsit. A fiatalabb nemzedékek idegei Stinten bele- szokhattak a tömeghaíál borzalmaiba, városok pusztulásába, ártatkh poígá= 'rok, asszonyok, gyerekeik lebombázásába. Hogy egyebet ne mondjunk, a spanyol polgárháború és a kínai—japán mérkőzés jó „idegerösitő“ iskola volt e íekintVíben. És aki nem szokta meg a (jelen szeptemberig ezt az edzépt, most aztán bőven kiveheti részét belőle, lamiőta az ui bábom lassanként ugvan» csak nekilendül a halál szolgálatában. : Fs megállapít hat juk, hogv a mának emberisége csakugyan mindegyre „lii 'degvérübb“ lesz, jól beleszokfik a vái- tozhatlifinbar nem nagyon veszi szivére, ami a harctereken történik: íopánko dik egy kicsit, ha légi bombázás nagy számú áldozatairól hall, vagy valahol az elesettek összegezésének nagy szá* mát: olvassa. De aztán továbbmegy, szinte gyermekes és aggfibityán érdektelenséggel, mint ahogy egyre kevésbé törődik már a rémhírekké! és rá nézve kedvezőtlen lehetőségek felrajzolásával. Lesz, ahogy lesz. A fatalizmus ha- tafmsisan terjeszkedik. De nem csoda. Minden végzetszerünek látszik e pillanatokban. Még a nagy személyiségek történelmi felelősségével se törődnek immár az emberek e végzetszerüség felhőzete alatt. Ebben a sötétségben egyedül s?z olasz békéiévékenvség és a dvrnai—balkáni semlegesség nemes fé» nye és biztonsági érzése tündököl. Csakhogy nekünk is megvan érthető fájdalmunk. Bánt, hogy az életérték nemtlörődömségöe, a humanizmus egyre nagyobb hidegségbe, a segíteni vágyás égyre mélyebb közönybe süpped közöttünk iA. Báját,, hogy azok a derék igtsz véfosneggcűci [asiüíolt cl HmofiM a I6i ROMAN, december 29. (Rador.) Ma reggel hatalmas arányú tűz keletkezeti a város egyik utcájában. A rövidesen megjelenő tűzoltók nem bírtál; lokalizálni a tüzet, mivel a fagx miatt a szivattyúkat nem használhatták és hatalmas szél is táplálta a tüzet, úgyhogy rövid idő alatt az egész városnegyed lángokban állott. A tűzoltók segítségére siető: 12 es lovassági ezred és a közelben lévő cukorgyár szivattyúinak segítségével nagynehézen sikerült a tüzet eloltani,---—-------- I—vTOIWTmTn.nil ~—- Megszökött a némef fogságból egy angol repülő liszt LUXEMBURG, december 29. (Rador.) Az az angol repülőtiszt,” aki“ november 8-án Escbnél kényszerleszállást hajtott végre és akit annakidején internáltak-, megszökött.. Néhány nappá! ezelőtt visszavonta becsületszavát, mely arra vonatkozott, hogy nem fog megszökni s azóta őrizet alatt állott. A vorgi kaszárnyában internált angol tiszt tegnap engedélyt kért, hogy sétát tegyen a kaszárnya közelében levő erődítmények mentén. A sötétséget felhasználva, az angol tiszt eltűnt s minden kuţatâs hiábavalónak bizonyult. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van stvksége. Jegyezzetek tehát hadseregtől“ szerelést pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők» ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók„ Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.$ százalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejárata bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja, fiai hónap múlva az állam a jegy zeit összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta után aü egész összeget, - i • Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény fösM* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vág* g községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Flanca National alól « név" érték 70 százalékának megfelelő lombstdkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden roman állampolgár, aki azt ország érdekéi szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését» Kotorsmedve prefektusai — .MANOLE ENESCU ezrédH. Szénné égeti a kigyulladt kunyhóban m nyolcvankilenc éues falusi gazda DÉS, december 29. Â szamosmegyei Felsőilosva község határában a világtól elzártan élt kunyhójába^ az öreg 89 éves Maierus loan. December 20-án éjjel az öreg gazda a kelletténél nagyobb mennyiséírü fát rakott a tűzre, úgy hogy a fából épült ^kunyhó tüzet fogott és pereek alatt a földig leégett. A falutól távol fekvő kunyhóban az Öreg parasztember szénné égett a lángokban, mivel a falu lakosai semmit sem vettek észre a tűzvészből. A leégett kunyhó megüszkösödött maradványai között a hatóságok már csak & csontvázat találhatták meg. ÖJuan ember követte el a dublini femvenablást LONDON, december 29. (Rador.) Az ir rendőrség erélyesen nyomoz a Phönix Park-i (Dublin) betörés ügyében. Ismeretes, hogy az ir lőszerraktárból egymillió golyót, revolvereket és gépfegyvereket loptak. A nyomozást más grófságokra is kiterjesztették. A katonai őrség kilenc tagját letartóztatták. Megállapítást nyert, hogy a betörést Ötven ember követte el s az ir hadsereg tiszti egyenruháját viselő egyén vezette őket. AKI SZERETI A SZÉPET nem mu’asztja e! és családjával, ismerőseivel együtt megnézi t január 3-’kán este 9-kor a Nrw- York-szálló termeiben 22 szereplővei rendezett látványos nagy divatbemutatót, melynek címe: EGGELTŐL ESTIG - NÉPIESBEN“ Kolozsvári bis notesz EGY KiS MÉRLEG Két nap még és —• vége az esztendő- nek. Eltűnik ez is, mint a többi, olauiíik elszökik, mint a tolvaj, aki elvisz valamit g az ember csak áll és értelmetlenül hámul utána. Nem érti, hogy voltaképpen, mi is történt vele. Hogyan is történhetett. Csak azt érzi, hogy keserű lett a szájaizn,.; hogy kifosztották, hogy elvettek tőle valamit, ami nagyon drága volt. Elvették a kedélyét, az álmát, a vidámságát, a nyugalmát. Voltaképpen mindezt már 1914-ben elvették s azóta is különböző narkotikumokkal próbáljuk visszaszerezni és toldoz- gátjuk, foltozzuk szegény, megtépászoit kedélyünket, álmunkat, nyugalmunkat, foltozzuk önámitással, reménykedéssel, vidámságot, gondtalanságot hazudunk befelé is, csakhogy valahogyan elviselhetővé . tegyük az életet és akkor jön ez az 1939-es esztendő és egyszerre mindent elront. Szétrombol. És visszasiilyeszt az 1914-es évekbe. Érdeme9-e kis mérleget csinálni erről a távozó esztendőről? Érdemes sajnálni, keseregni, nosztalgiát érezni miatta? Nem érdemes. Hadd menjen. Tűnjön el. Könnyet se ejtsünk utána. Szomorú volt, kedéiyte- len és azt hozott, amit örökre el akartunk ' már felejteni, aminek hallatára is dermed- ten összeborzongunk; háborút! Valamikor.., a szép és nyugalmas években egy kis fájdalommal könyvelte el magában az ember az esztendő elmúltával: milyen kár... egy évvel ismét öregebbek lettünk! És szinte szerettük volna visszatartani a távozó esztendőt. Most? Még a búcsú se jut eszünkbe. Hadd menjen csak. Menjen búcsú nélkül. És jöjjön helyébe egy jobb, szebb, iga« , aibb, emberibb esztendő! r?- 16 FOK!.., Míg o karácsony első két napja enyhe, ssép időben telt el, tiszta, holdfényes éjszakákkal, harmadnapján este egyszerre dermesztő hideg-lett és tegnap, csütörtök este már mínusz 16 fokot jelzett a hőmérő,- Mindez rendben is volna. Elvégre december végén vagyunk, a hidegnek, a fagynak is el kellett jönnie. A baj csak az, hogy —= legalább is Kolozsváron és a megyében sehol sincs hó s az ilyen hónélküli nqgy hideg könnyen lefagyaszthatja a termést, Szerencsére a meteorológiai jelentések kezdenek már havazásról és hófúvásról is szólni. S ha már így benne vagyunk a télben^ örömmel várjuk a hóeséstKARÁCSONYT MÁMOR,., '* " Különös eset történt karácsony harmadnapján az egyik előkelő belvárosi étterem-, ben, három artistanő „vendégszereplésével“, Â hölgyek nyilván egy hosszantartó ünnepi mulatság mámorával állítottak be az éiterembe egy kis ,.utókurára'\ Amikor rövid idő múlva eltávoztak, s kiszolgáló pincér meglepetten állapította meg, hogy három sótartó és tizenegy szalvéta, amely egy másik asztalon állott, eltűnt. A pikko- lő azonnal a hölgyek után sietett s a következőket állapította meg: a három artistanő az étteremből az egyik templomba ment s a „véletlenül“ magukkal vitt három sótartót odatették sorjába állítva a Szent Antal-oltár elett lévő egyik padra. Innen vitte vissza a kis pikkoló. Az '"pf folytatása az 1, kerületi rendőrségen zajlott le. ahol a közbotrányt okozó mámoros hölgyeket megkísérelték kihallgatni. Miután éppen a napokban hangzott el az artistanőkre vonatkozó rendőrfőkapitányi nyilatkozat, mindjárt elsőnek ezt az épületes kis eseiet dr. Horvat kvesztor figyel- o ebe ajánljuk. (g a.) Feróstul a töidmuveiesn«:n minisztérium a tavaszi mező- gazdasági oiienzivdra BUKAREST, december 29. A földművelésügyi minisztériumban tartott legutóbbi heti megbeszélésen Ionescu Sisesti miniszter rámutatott arra, hogy már most meg kei! tenni a szükséges intézkedéseket a tavaszi mezőgazdasági munkálatok irányítására és gépek, vetőmag, oltószerek beszerzésére vonatkozóan. A földművelésügyi minisztérium alantas szervei még január hó folya mán megkapják a szükséges utasításokat. A megbeszélés során Grozescu és Nedeleoviei miniszteri osztályigazgatók ismertették az állami erdőiizemek ötéves üzemterve keretében elért eredményt. * területek, amelyek szívósan akarják megvédelmezni semlegességüket és szeretnék a viiágbékéí mentöl hamarább létrehozni,“ még nem bírják az eletszeretet és életvédelem himnuszát úgy elharsogni, hogy ez a szerenosét- j len hadakozókat engeszíelékenységre. birja és az emberi küzdelmet segítség* gé alakítsa áll, mely sietve s bőkezűen j keresőé fel az anatóliai szerencsétle1 neket. Milyen gyönyörű lehetőségek j mosolyognak az emberre: életöröm, szeretet, béke, munka, megélhetés min- ; denkinek! ( Micsoda ellentmondás, hogy a jobb- keziinkkel a gazdasági, erkölcsi, szellemi nagyszerűség alkotásait halmozzuk fel, kórházakban küzdünk a nagy be» tegségek ellen és menhelyeken védjük j az életet s ezt a kiművelt, meggyőgyi1 tolt, mentett életet a másik percben a balkezünkkel egy-egy háború folyamán szorgalmas igyekezettel elpusztítjuk? Csak egy a vigasztaló: ha látjuk, hogy felébred az emberszeretet j mégis anatóliai szerencsétlenségek esetén. Szóval, van emberi jóság, ha csak szikrányi, mint a mustármag. Talán idővel hatalmas fa lesz belőle. S ez a I remény is valami!
