Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-03 / 280. szám

M nj rendszer kultnrpolltlHáJa

** Irta BÍRÓ

Az elmúlt év februárjában bevezetett uj román kormányzati rendszer minden téren alapos változásokat hozott az ország életében. Megváltozott az alkotmány, megváltozott a politikai helyzet s uj emberek uj megoldási terveket valósítottak meg a közösségi élet legfontosabb munkamezőin. Aki nagy összefüggéseiben tekinti át az utolso 2 év történetét, e változásokat sok helyen felismerheti. Más felfogás, más eljárás jellemzi a minisztériumok működését, sőt uj minisztériumok is létesültek.

A különböző változások között nem a legkisebb az, mely a közoktatás terén végbement. Valóban 1938. óta olyan jelentős lépések történtek ezen a munkaterületen, hogy ma a kultúrpolitika egészen más utakon halad. Ezt már nemcsak az iskolai kér désekkcl alaposabban foglalkozó szakemberek, hanem maga a nagyközönség is megállapíthatja. ...

____

A nemrég elhalt Calinesen miniszterelnök hónapokon keresztül vezette a közoktatásügyet is. Ebben a minőségben kezdeményezte azokat a reformokat, melyeknek hatás* már kezd látszani. Reformjaival átalakította a közép és felsőiskoJai oktatás kereteit, meghatározta a további újítások alapelveit, végül,pedig Petre Ajadrei közoktatásügyi miniszter személyében kiválasztotta azt az embert, akit alkalmasnak látott az átszervező munka elvégzésére.

Cálfnescu legelső és legfontosabb reformja a középiskolai oktatásnak a gyakorlati és szakiskolák irányában való átszervezését célozta. Az elméleti középiskolák számát csökkentette, a gyakorlati és szakiskolák fontosságát pedig kiemelte. Ez utóbbi szakiskolák száma döntő módon megnövekedett intézkedései következtében. Hasonló jellegű átcsoportosítást próbált megvalósitani a főiskolai oktatásban is, hol a katedrák számát csökkentette és helyzetüket átszervezte. Az egyetem mellett pedig egy nagyjelentőségű uj intézményt szervezett, az u. n. Tanárképző Főiskolát, (Şcoala Normală Superioară), mely ezentúl hivatva lesz a tanárok kiválasztására és alapö3 kiképzésére. A Tanárképző felállításával egyidejűleg megszüntette az oly sok visszaélést és igazságtalanságot okozó véglegesítő államvizsga (capacitate) eddigi rendszerét.

Mindezek a reformok alapos szakifást jelentettek azzal a kultúrpolitikával, melyet a háború után Anghelescu doktor, a liberális párt hires közoktatásügy-minisztere, épilett fel. Ez a kultúrpolitika pedig még ezelőtt két évvel egészen rendíthetetlennek látszott. Anghelescu^ ugyanis kisebb megszakításokkal 10 esztendőn keresztül vezette a román közoktatásügyet s mikor nem volt kormányon, legtöbbször akkor is az általa lefektetett alapelvek érvényesültek. Ezek pedig elsőso-- ban az uj középosztály megteremtését s a nem állami iskolák állatni ellenőrzésének fokozott érvényesítését célozzák. Elképzeléseit mindig úgy akarta érvényesíteni, hogy a román iskolapolitika párhuzamosan haladjon a nyugati országok, különösen Franciaország közoktatásügyi újításaival. Eme törekvésben uztán gyakran inkább a külföldi reformok formáira, mint a romániai adottságokra volt tekintettel.

Természetesen rendkívül nehéz dolog előrelátni bizonyos újítások, vagy rendelkezések összes következményeit. így történt az An- ghelescú dr. kultúrpolitikájával is. Az elméleti középiskolás tamilok száma 1931-ig hihetetlen magasra szökkent s 'ennek megfelelően emelkedett az egyetemi hallgatók száma is. Már az első liberális korszak végén mutatkozott ez a jelenség, melynek csakhamar minden következménye jelentkezett. Elég itt arra rámutatni, hogy 1937-ben a román egyetemi és főiskolai hallgatók száma megközelítette a 40.000-ret. Ezzel a számmal lakosságának arányához képest Ro- mánia az összes európai országok között él- re került, sőt a világon is csak az Egvesült- Áilnmok volt előtte.

Természetesen ennek a kultúrpolitikának sok birálója volt. torfia, Gusti, hogy csak *

leghíresebbekre gondoljunk, sohasem tették magukévá Anghelescu dr. elveit. De a hires liberális miniszter kemény és hajlitha- tatlan egyénisége nem igen vette számításba á véleményével ellenkező kritikai megnyilatkozásokat. Annál kevésbbé, mivel ezek az ő minisztersége idejében amúgy sem érvényesültek, miután pártjában döntő befolyással rendelkezett.

Călinescu uj rendszere azonban felbátorította a kritikai álláspont képviselőit. Tanügyi szakemberek, kulturpolitikusok egymásután szólaltak meg és értékes megállapításokkal világították meg a román közoktatásügy helyzetét. A hozzászólások közül legérdekesebb Gh. N. Leon tanáré, aki a Revista Fundaţiilor Regale f. évi februári számában irt értékes tanulmányt. Ennek címe jellemzően „A tanítás csődje“. Egy hasonló ciraü francia könyvvel kapcsolatban megállapítja, hogy joggal lehet beszélni a tanítás csődjéről a román közoktatás terén is. Az iskoláknak legszorosabb kapcsolatban kell államok a társadalommal. Egy mezőgazdasági ország iskolája egészen más kell legyen, mint egy' ipari országé. Ezért nem lehet más országok tantervét és tananyagát átvenni. Szerző kiemeli ezzel szemben a román közoktatásügyi politika következményeit. Szerinte a román iskolák egyetlen téren sem voltak szorosabb kapcsolatban a román társadalommal. Áll ez elsősorban az elemi iskolákra, de a középiskolákra is, Mindkettőt lényegesen át kell szervezni, követeli tanulmányában Leon professzor. Hasonló újító és átszervező politika szükségességéről irt Octu- vian Sulutiu tanár is a „Románia“ kormány- hmwt—MBBM■namTffmnwHM inr rwimr n

lap hasábjain, követelve a tanterv gyökeres átalakítását.

Ezek az elvi álláspontok igazolták Calinescu reformjait, valamint a jelenlegi nem- zetrtevelésiigy'i miniszter ujitasait is. l-eon professzor tanulmányának megallapitásai érvényesültek az elemi oktatás nemrég történt átszervezésénél. Az uj elemi iskolai tanterv a réginél sokkal szorosabb kapcsolatot valósit meg a társadalommal és annak adottságaival. Most már egy mezőgazdasági ország követelményeihez alkalmozkodik elsősorban, nem pedig külső mintákhoz. Hasonló alapelv érvényesült a Petre Andrei közoktatásügyi miniszter nemrég közölt uj középiskolai törvényében is. Megállapíthatjuk tehát, hogy az uj román kultúrpolitika sok tekintetben szembefordul azzal a rendszerrel, melyet annakidején Anghelescu dr kezdeményezett. Ugyancsak változás történt a régi elképzelésű iskolapolitikához képest a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott kultúrpolitikában is.

Az 1938-as belpolitikai fordulat változást jelentett a kisebbségi politikában. Megalakult a kisebbségi minisztérium, melynek működését az ismeretes augusztusi minisztertanács határozata szabályozta. A sajtó cs propagandaügyi minisztérium egységes irányelvek szerinti működése sokszor gátat vetett az eddigi uszításnak és gyűlölködő megnyilvánulásoknak. Majd a magyarságnak a Nemzeti Újjászületés Frontjába való belépése uj viszonyt teremtett a magyarság és a kormányzat között. Ez az uj viszony most már természetesen más módon és más következményekkel érvényesül, mint a régi kultúrpolitika idejében. —a

Valóban a régi rendszer kulturpolítikáj*t nagy mértékben meghatározta a liberális párt által 1922-ben kezdeményezett módszer. Ez abban nyilvánult meg, hogy az akkori választási harcok sikere érdekeben Brătîaau pártja és sajtója a magyarságot, mint a román állam ellenségét bélyegezte meg.

„A hatalmas Brătianu Ionel kultúrpolitikáját — írja Gyárfás Elemér a csúcsai paktumról szóló tanulmányában -— egy rendki vül ambiciózus, dúsgazdag orvos, a ma már fogalommá vált dr. Anghelescu irányította.. . Valóságos tragédiánk lett, hogy ez a páratlan befolyású és hatalmas akaraterejü ember éppen akkor alakította ki magúban s fektette le pártja, sőt utódai számára is a román kultúrpolitika irányát, mikor velünk szemben ilyen nehéz s barátságtalan atmoszféra uralkodott.“

Aki ismeri a magyar felekezeti oktatâsţ szabályozó alaptörvényeket, az előtt nem lehet vitás a fenti sorok igazsága. Anghelescu dr. összes törvényeit és rendelkezéseit jellemzi a Gyárfás Elemér által említett ,4>a; rátságtalan“ légkör. A magánoktatási tör, vény és annak végrehajtási utasítása, de ál, tálában az egész régi kultúrpolitika ezen at alapon épült fel. Ez különösképen észrevehe tő volt az 1933—37-es korszakban, mikot újból Anghelescu dr. irányította és vezette a közoktatásügyet. Az erdélyi ref. egyház kerület tanügyi előadója e korszak két utolsó évéről szóló jelentéseben egyenesen azt jelentette, hogy „teljesen lehetetlen iskola ink fejlesztése“.

Ezen a megfagyott viszonyon némileg vál toztatott a Călinescu volt miniszterelnök ál fal kezdeményezett uj rendszer. De ennek alapja egyfelől a N. U. F. pártjába való be lépés által kinyilvánított előleg-lojalitás, másrészről pedig a kormányzat megértőbb ígéretei. Az iskolapolitikában is meg kellett ezeknek látszaniuk. Igv a minisztertanácsi határozat elvben biztosította a szülőknek azt a jogát, hogy nemzetiségi hovatartozásukat saját maguk határozzák meg s ezáltal gyermekeik iskoláját ők maguk választják meg. Ez pedig jelentős dolog, mert a magánoktatási törvény megszavazása óta még elvi leg is mindig baj volt ezzel a kérdéssel. Hasonlóan említésre méltó az a könnyítés, melyhez a 14-%-os iskolaadó jövedelmében való részesedés által jut a felekezeti iskola Egy más rendelkezés viszont újra megengedi., hogy a felekezeti iskolák növendékei az V. osztályos felvételi vizsgán saját tanáraik előtt vizsgázhassanak.

Mindezek az intézkedések sok tekintetben szakítást mutatnak a régi rendszerű Anghe- lescu-féle iskolapolitikával. Ez a szakítás logikus is. Ma már másféle viszony épül a románság és magyarság között, mint amilyen a régi kultúrpolitika magalapozásának idejében volt. A román sajtó is másként ítéli meg a mai helyzetet.

Ennek az épülő uj viszonynak kell megnyilvánulnia a kultúrpolitika további alakú lásábnn is. Mert amiképen a magyarság és románság közti viszony uj alapokon rende zödik, azonképen szükséges egy egészen uj kultúrpolitika. Az uj rendszer sok kérdésben áttörte már az Anghelescu dr régi rendszerét. A román elemi és középfokú oktatás egész uj keretekbe helyeztetett. A felekezeti oktatásügy állami irányításában is kezdődött némi változás. A folyamatnak azonban a dolgok belső rendjénél fogva tovább kelt haladnia. Itt ezen a téren is psak ugv lehet előhaladni, mint ahogy az elemi oktatásnál: a régi rendszer teljes felszámolásával. l'j alapokra csak uj épületet lehet építem. En nek az uj épületnek pedig az eddigi rendszer alkotásaitól egészen függetlenül kell felemelkednie. Azaz vissza kellene tériv. arra az alapra, amin annakidején a Consiliul Dirigent kultuszfőnöke. Branişte Vaier, akarta a felekezeti oktatást biztosítani.

Az uj román iskolapolitika akkor helyez kedne teljesen a magyar—román viszonynak megfelelő uj alapra, ha eddigi fejlődésének köveckezniényeképen a régi rendszert egészen felszámolná, - ■— ' — —1

HALLJÁTOK AZ IGÉT

a Zsoltárok Könyve szerint

& bosszankodjál a vjonoslievökre,ne irigykedjél n hamisságot cse- fekvőkre. Mert mint a fii, hamar elszáradnak; és mint a zöld paréj, ha' mar elhullanak. j

Bízzál az Urban és cselekedjél Jót; lakjál a földön és annak gazdagságaival tápláltaíni fogsz.

Gyönyörködjél az Urban és megadja neked szived kívánságait. Nyilatkoztasd ki az Urnák utadat és hízzál benne: és ö megcsefekszi. És világosságra hozza igazságodat, és Ítéletedet délifényre. Hódolj zz Urnák és könyörögj neki. Ne bosszankodjál arra, ki szerencsés az ő útjában, a gonoszt cselekvő emberre.

I Szűnj meg a haragtól, és hagyd el a busulást; ne bosszankodjál, hogy rosszat is cselekedjél. Mert akik gonoszt cselekszenek, kiírtainak; akik pedig az Urat várják, azok fogják a földet örökfeni.

\Még egy kissé, és nem fesz a bűnös; keresd helyét és nem találod.

A szelídek pedig örökleni fogják a földet, és gyönyörködnek a béke sokaságában.

Az igazra vigyáz a bűnös, és fogait csikorgatja rája.

Az Ur pedig kineveti öt, mert látja, hogy eljő napja.

Kardot húznak a bűnösök, megvonják kézivökei. hogy elejtsék a sze' gényt és szükölkódöt, hogy megöljék az igaz szivüeket. De fegyverök hasson szivükbe, és kézivök töressék el.

Jobb az igaznak a kevés a bűnösök gazdagságánál. )Iert a bűnösök karjai eltöretnek, az igazakat pedig megerősíti az Ur.

Az ismeri az ártatlanok napjait; és örökségök megmarad mind- orökké. Nem szégyenül nek meg a gonosz időben, és az éhség napján meg- elégitteniek. Alert a bűnösök elvesznek; és az Ur ellenségei mihelyt meg" tisztelteinek és fölmagasztaltatnak, elfogyván, mint a füst, elfogynak.

Kölcsön vesz a bűnös és nem fizeti meg; az igaz pedig könyörül és adakozik. Mert az Urat aid ók a földet örökleni fogják; az öt átkozok pedig elvesznek. I

Az Úrtól igaz gat tatnak az ember lépései, és útját kedveli. Mikor elesik, nem sérül meg, mert az l r atája teszi kezét.

Ifjú voltam és megöregedtem: de nem láttam, hogy az igaz ein a • hagyatott, sem hogy az v ivadéka kenyeret kéregetett volna. Napestig könyörül és kölcsön ad; és ivadéka áldásban leszen.

Távozzál a gonosztól és cselekedjél jót, és megmaradsz örökkön örökké. Mert az Ur szereti az igazat és nem hagy fa el az ö szentelt, mind* örökké megtartatnak; az igazságtalanok megbiintettetnek és az istentelenek ivadéka elvesz.

Az igazak pecig örökleni fogják a földet, és azon laknak uJndörök» kit a űrökké.