Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-03 / 280. szám

M nj rendszer kultnrpolltlHáJa ** Irta BÍRÓ Az elmúlt év februárjában bevezetett uj román kormányzati rendszer minden téren alapos változásokat hozott az ország életé­ben. Megváltozott az alkotmány, megválto­zott a politikai helyzet s uj emberek uj megoldási terveket valósítottak meg a kö­zösségi élet legfontosabb munkamezőin. Aki nagy összefüggéseiben tekinti át az utolso 2 év történetét, e változásokat sok helyen felismerheti. Más felfogás, más eljárás jel­lemzi a minisztériumok működését, sőt uj minisztériumok is létesültek. A különböző változások között nem a leg­kisebb az, mely a közoktatás terén végbe­ment. Valóban 1938. óta olyan jelentős lé­pések történtek ezen a munkaterületen, hogy ma a kultúrpolitika egészen más uta­kon halad. Ezt már nemcsak az iskolai kér désekkcl alaposabban foglalkozó szakembe­rek, hanem maga a nagyközönség is megál­lapíthatja. ... ____ A nemrég elhalt Calinesen miniszterelnök hónapokon keresztül vezette a közoktatás­ügyet is. Ebben a minőségben kezdeményez­te azokat a reformokat, melyeknek hatás* már kezd látszani. Reformjaival átalakítot­ta a közép és felsőiskoJai oktatás kereteit, meghatározta a további újítások alapelveit, végül,pedig Petre Ajadrei közoktatásügyi miniszter személyében kiválasztotta azt az embert, akit alkalmasnak látott az átszer­vező munka elvégzésére. Cálfnescu legelső és legfontosabb reform­ja a középiskolai oktatásnak a gyakorlati és szakiskolák irányában való átszervezését cé­lozta. Az elméleti középiskolák számát csök­kentette, a gyakorlati és szakiskolák fontos­ságát pedig kiemelte. Ez utóbbi szakiskolák száma döntő módon megnövekedett intézke­dései következtében. Hasonló jellegű át­csoportosítást próbált megvalósitani a főis­kolai oktatásban is, hol a katedrák számát csökkentette és helyzetüket átszervezte. Az egyetem mellett pedig egy nagyjelentőségű uj intézményt szervezett, az u. n. Tanár­képző Főiskolát, (Şcoala Normală Superioa­ră), mely ezentúl hivatva lesz a tanárok ki­választására és alapö3 kiképzésére. A Tanár­képző felállításával egyidejűleg megszüntette az oly sok visszaélést és igazságtalanságot okozó véglegesítő államvizsga (capacitate) eddigi rendszerét. Mindezek a reformok alapos szakifást je­lentettek azzal a kultúrpolitikával, melyet a háború után Anghelescu doktor, a liberális párt hires közoktatásügy-minisztere, épilett fel. Ez a kultúrpolitika pedig még ezelőtt két évvel egészen rendíthetetlennek látszott. Anghelescu^ ugyanis kisebb megszakításokkal 10 esztendőn keresztül vezette a román köz­oktatásügyet s mikor nem volt kormányon, legtöbbször akkor is az általa lefektetett alapelvek érvényesültek. Ezek pedig elsőso-- ban az uj középosztály megteremtését s a nem állami iskolák állatni ellenőrzésének fokozott érvényesítését célozzák. Elkép­zeléseit mindig úgy akarta érvényesí­teni, hogy a román iskolapolitika pár­huzamosan haladjon a nyugati országok, kü­lönösen Franciaország közoktatásügyi újítá­saival. Eme törekvésben uztán gyakran in­kább a külföldi reformok formáira, mint a romániai adottságokra volt tekintettel. Természetesen rendkívül nehéz dolog elő­relátni bizonyos újítások, vagy rendelkezések összes következményeit. így történt az An- ghelescú dr. kultúrpolitikájával is. Az elmé­leti középiskolás tamilok száma 1931-ig hi­hetetlen magasra szökkent s 'ennek megfe­lelően emelkedett az egyetemi hallgatók szá­ma is. Már az első liberális korszak végén mutatkozott ez a jelenség, melynek csakha­mar minden következménye jelentkezett. Elég itt arra rámutatni, hogy 1937-ben a román egyetemi és főiskolai hallgatók szá­ma megközelítette a 40.000-ret. Ezzel a számmal lakosságának arányához képest Ro- mánia az összes európai országok között él- re került, sőt a világon is csak az Egvesült- Áilnmok volt előtte. Természetesen ennek a kultúrpolitikának sok birálója volt. torfia, Gusti, hogy csak * leghíresebbekre gondoljunk, sohasem tették magukévá Anghelescu dr. elveit. De a hi­res liberális miniszter kemény és hajlitha- tatlan egyénisége nem igen vette számításba á véleményével ellenkező kritikai megnyi­latkozásokat. Annál kevésbbé, mivel ezek az ő minisztersége idejében amúgy sem érvé­nyesültek, miután pártjában döntő befolyás­sal rendelkezett. Călinescu uj rendszere azonban felbátorí­totta a kritikai álláspont képviselőit. Tanügyi szakemberek, kulturpolitikusok egymásután szólaltak meg és értékes megállapításokkal világították meg a román közoktatásügy helyzetét. A hozzászólások közül legérdeke­sebb Gh. N. Leon tanáré, aki a Revista Fundaţiilor Regale f. évi februári számában irt értékes tanulmányt. Ennek címe jellem­zően „A tanítás csődje“. Egy hasonló ciraü francia könyvvel kapcsolatban megállapítja, hogy joggal lehet beszélni a tanítás csődjéről a román közoktatás terén is. Az iskoláknak legszorosabb kapcsolatban kell államok a társadalommal. Egy mezőgazdasági ország iskolája egészen más kell legyen, mint egy' ipari országé. Ezért nem lehet más orszá­gok tantervét és tananyagát átvenni. Szerző kiemeli ezzel szemben a román közoktatás­ügyi politika következményeit. Szerinte a ro­mán iskolák egyetlen téren sem voltak szo­rosabb kapcsolatban a román társadalom­mal. Áll ez elsősorban az elemi iskolákra, de a középiskolákra is, Mindkettőt lényege­sen át kell szervezni, követeli tanulmányá­ban Leon professzor. Hasonló újító és át­szervező politika szükségességéről irt Octu- vian Sulutiu tanár is a „Románia“ kormány- hmwt—MBBM■namTffmnwHM inr rwimr n lap hasábjain, követelve a tanterv gyökeres átalakítását. Ezek az elvi álláspontok igazolták Cali­nescu reformjait, valamint a jelenlegi nem- zetrtevelésiigy'i miniszter ujitasait is. l-eon professzor tanulmányának megallapitásai érvényesültek az elemi oktatás nemrég tör­tént átszervezésénél. Az uj elemi iskolai tanterv a réginél sokkal szorosabb kapcso­latot valósit meg a társadalommal és annak adottságaival. Most már egy mezőgazdasági ország követelményeihez alkalmozkodik első­sorban, nem pedig külső mintákhoz. Hasonló alapelv érvényesült a Petre Andrei közokta­tásügyi miniszter nemrég közölt uj közép­iskolai törvényében is. Megállapíthatjuk te­hát, hogy az uj román kultúrpolitika sok tekintetben szembefordul azzal a rendszer­rel, melyet annakidején Anghelescu dr kez­deményezett. Ugyancsak változás történt a régi elképzelésű iskolapolitikához képest a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott kultúrpolitikában is. Az 1938-as belpolitikai fordulat változást jelentett a kisebbségi politikában. Megala­kult a kisebbségi minisztérium, melynek mű­ködését az ismeretes augusztusi miniszter­tanács határozata szabályozta. A sajtó cs propagandaügyi minisztérium egységes irány­elvek szerinti működése sokszor gátat vetett az eddigi uszításnak és gyűlölködő megnyil­vánulásoknak. Majd a magyarságnak a Nem­zeti Újjászületés Frontjába való belépése uj viszonyt teremtett a magyarság és a kor­mányzat között. Ez az uj viszony most már természetesen más módon és más következ­ményekkel érvényesül, mint a régi kultúr­politika idejében. —a Valóban a régi rendszer kulturpolítikáj*t nagy mértékben meghatározta a liberális párt által 1922-ben kezdeményezett módszer. Ez abban nyilvánult meg, hogy az akkori választási harcok sikere érdekeben Brătîaau pártja és sajtója a magyarságot, mint a ro­mán állam ellenségét bélyegezte meg. „A hatalmas Brătianu Ionel kultúrpoliti­káját — írja Gyárfás Elemér a csúcsai pak­tumról szóló tanulmányában -— egy rendki vül ambiciózus, dúsgazdag orvos, a ma már fogalommá vált dr. Anghelescu irányította.. . Valóságos tragédiánk lett, hogy ez a párat­lan befolyású és hatalmas akaraterejü em­ber éppen akkor alakította ki magúban s fektette le pártja, sőt utódai számára is a román kultúrpolitika irányát, mikor velünk szemben ilyen nehéz s barátságtalan atmo­szféra uralkodott.“ Aki ismeri a magyar felekezeti oktatâsţ szabályozó alaptörvényeket, az előtt nem le­het vitás a fenti sorok igazsága. Anghelescu dr. összes törvényeit és rendelkezéseit jel­lemzi a Gyárfás Elemér által említett ,4>a; rátságtalan“ légkör. A magánoktatási tör, vény és annak végrehajtási utasítása, de ál, tálában az egész régi kultúrpolitika ezen at alapon épült fel. Ez különösképen észrevehe tő volt az 1933—37-es korszakban, mikot újból Anghelescu dr. irányította és vezette a közoktatásügyet. Az erdélyi ref. egyház kerület tanügyi előadója e korszak két utol­só évéről szóló jelentéseben egyenesen azt jelentette, hogy „teljesen lehetetlen iskola ink fejlesztése“. Ezen a megfagyott viszonyon némileg vál toztatott a Călinescu volt miniszterelnök ál fal kezdeményezett uj rendszer. De ennek alapja egyfelől a N. U. F. pártjába való be lépés által kinyilvánított előleg-lojalitás, más­részről pedig a kormányzat megértőbb ígé­retei. Az iskolapolitikában is meg kellett ezeknek látszaniuk. Igv a minisztertanácsi határozat elvben biztosította a szülőknek azt a jogát, hogy nemzetiségi hovatartozásu­kat saját maguk határozzák meg s ezáltal gyermekeik iskoláját ők maguk választják meg. Ez pedig jelentős dolog, mert a magán­oktatási törvény megszavazása óta még elvi leg is mindig baj volt ezzel a kérdéssel. Ha­sonlóan említésre méltó az a könnyítés, melyhez a 14-%-os iskolaadó jövedelmében való részesedés által jut a felekezeti iskola Egy más rendelkezés viszont újra megengedi., hogy a felekezeti iskolák növendékei az V. osztályos felvételi vizsgán saját tanáraik előtt vizsgázhassanak. Mindezek az intézkedések sok tekintetben szakítást mutatnak a régi rendszerű Anghe- lescu-féle iskolapolitikával. Ez a szakítás lo­gikus is. Ma már másféle viszony épül a románság és magyarság között, mint amilyen a régi kultúrpolitika magalapozásának ide­jében volt. A román sajtó is másként ítéli meg a mai helyzetet. Ennek az épülő uj viszonynak kell meg­nyilvánulnia a kultúrpolitika további alakú lásábnn is. Mert amiképen a magyarság és románság közti viszony uj alapokon rende zödik, azonképen szükséges egy egészen uj kultúrpolitika. Az uj rendszer sok kérdésben áttörte már az Anghelescu dr régi rendsze­rét. A román elemi és középfokú oktatás egész uj keretekbe helyeztetett. A felekezeti oktatásügy állami irányításában is kezdődött némi változás. A folyamatnak azonban a dolgok belső rendjénél fogva tovább kelt haladnia. Itt ezen a téren is psak ugv lehet előhaladni, mint ahogy az elemi oktatásnál: a régi rendszer teljes felszámolásával. l'j alapokra csak uj épületet lehet építem. En nek az uj épületnek pedig az eddigi rend­szer alkotásaitól egészen függetlenül kell felemelkednie. Azaz vissza kellene tériv. arra az alapra, amin annakidején a Consi­liul Dirigent kultuszfőnöke. Branişte Vaier, akarta a felekezeti oktatást biztosítani. Az uj román iskolapolitika akkor helyez kedne teljesen a magyar—román viszony­nak megfelelő uj alapra, ha eddigi fejlődé­sének köveckezniényeképen a régi rendszert egészen felszámolná, - ■— ' — —1 HALLJÁTOK AZ IGÉT a Zsoltárok Könyve szerint & bosszankodjál a vjonoslievökre,ne irigykedjél n hamisságot cse- fekvőkre. Mert mint a fii, hamar elszáradnak; és mint a zöld paréj, ha' mar elhullanak. j Bízzál az Urban és cselekedjél Jót; lakjál a földön és annak gazdag­ságaival tápláltaíni fogsz. Gyönyörködjél az Urban és megadja neked szived kívánságait. Nyi­latkoztasd ki az Urnák utadat és hízzál benne: és ö megcsefekszi. És világosságra hozza igazságodat, és Ítéletedet délifényre. Hódolj zz Urnák és könyörögj neki. Ne bosszankodjál arra, ki szerencsés az ő útjában, a gonoszt cselekvő emberre. I Szűnj meg a haragtól, és hagyd el a busulást; ne bosszankodjál, hogy rosszat is cselekedjél. Mert akik gonoszt cselekszenek, kiírtainak; akik pedig az Urat várják, azok fogják a földet örökfeni. \Még egy kissé, és nem fesz a bűnös; keresd helyét és nem találod. A szelídek pedig örökleni fogják a földet, és gyönyörködnek a béke sokaságában. Az igazra vigyáz a bűnös, és fogait csikorgatja rája. Az Ur pedig kineveti öt, mert látja, hogy eljő napja. Kardot húznak a bűnösök, megvonják kézivökei. hogy elejtsék a sze' gényt és szükölkódöt, hogy megöljék az igaz szivüeket. De fegyverök has­son szivükbe, és kézivök töressék el. Jobb az igaznak a kevés a bűnösök gazdagságánál. )Iert a bűnösök karjai eltöretnek, az igazakat pedig megerősíti az Ur. Az ismeri az ártatlanok napjait; és örökségök megmarad mind- orökké. Nem szégyenül nek meg a gonosz időben, és az éhség napján meg- elégitteniek. Alert a bűnösök elvesznek; és az Ur ellenségei mihelyt meg" tisztelteinek és fölmagasztaltatnak, elfogyván, mint a füst, elfogynak. Kölcsön vesz a bűnös és nem fizeti meg; az igaz pedig könyörül és adakozik. Mert az Urat aid ók a földet örökleni fogják; az öt átkozok pe­dig elvesznek. I Az Úrtól igaz gat tatnak az ember lépései, és útját kedveli. Mikor el­esik, nem sérül meg, mert az l r atája teszi kezét. Ifjú voltam és megöregedtem: de nem láttam, hogy az igaz ein a • hagyatott, sem hogy az v ivadéka kenyeret kéregetett volna. Napestig könyörül és kölcsön ad; és ivadéka áldásban leszen. Távozzál a gonosztól és cselekedjél jót, és megmaradsz örökkön örökké. Mert az Ur szereti az igazat és nem hagy fa el az ö szentelt, mind* örökké megtartatnak; az igazságtalanok megbiintettetnek és az istentele­nek ivadéka elvesz. Az igazak pecig örökleni fogják a földet, és azon laknak uJndörök» kit a űrökké.

Next

/
Thumbnails
Contents