Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-28 / 299. szám
ELLENZÉK I939 áeţ ember Î8, j s hogy a munkálatok még alig lépték túl a kezdeményezés határát, de min den remény meg van arra, hogy rÖvi desen siker fogja koronázni mindazok munkáját, akik a köz iránti szeretettől vezéreltetve, erre a munkaterületre állottak. A beszervezés munkájával párhuzamosan folyik a kulturális alosztály munkája is. A legfontosabb tennivaló itt egységes kuiturprogram adása' a vármegyei magyarság számára. Az alosztály vezetősége mindent elkövet, hogy minél rövidebb időn beiül megindulhasson ez a munka is, aímely a nép- közösiségi munkának egyik legíonto sabb területe. Itt merült fel az iskolán- kívüli nevelés problémája, amely egyik Iegféllőbb gondját képezi a vezetőségnek, Kívánatos lenne minél gyakrabban és minél buzamosiabb időre kimenni a falusi magyar tömegeink közé s gondosan és jól megválogatott elör-'dá- sokkal, megbeszélésekkel, szinielöadá- sokkai tartani ébren a közös kultúrához való tartozaindóság érzését!. Ezek a látogató csoportok aztán elvégeznék NAGYENYED, december 27. Az alsófehérvármegyei Magyar Népközösség jelenleg a szervezkedés idejét éli. Bár a vezetőség egyelőre még nincs megválasztva, mert hatósági engedély hiányában az alakuló közgyűlést egyelőre nem lehetett megtartani, központi jóváhagyással megalakult az ideiglenes tisztikar, amely hivatva van az ügye két a közgyűlésig vezetni. . , A szervezkedés legfőbb problémája és minél sürgősebben megvalósítandó fel adata a szomszédsági rendszer kialakulása, amelynek érdekében már a múltban is történtek próbálkozások, ezek azonban csak a kísérlet stádiumáig jutottak el. Kétségtelen áz, hogy a jól beszervezett 'közösségi élet első feltétele a szomszédsági rendszer megszilárdítása, mert csak igy képzelhető el a Népközösség tagjainak fegyelmezett együíümisködése. Ez a szervezkedés természetesen hosszas, áldozatos munkát igényel, hiszen egy mostanig csak hírből ismert rendszer megvalósitiásá rőí van szó, amelynek alig van ebben a megyében hagyományos alapja. Éppen ezért a vármegyei tagozat társadalmi alosztálya első és legfontosabb feladatának tekinti a rendszer elvi alapjainak lefektetését s a szervezkedés gyakorlati szabályainak megákapitását. Maga a szervezkedés egyelőre csak kis körben indult meg s az ebből a munkálatból levont tapasztalatok fogják megmutatni a követendő eljárási módokat. Jelenleg Nagyenyed város szervezési munkálatai folynak. Ezekkel a munkálatokkal kapcsolatosan j szüksége mutatkozik egy vármegyei központi iroda felállításának, amelynek hivatása lesz lefektetni a vármegyei magyarság lajstromát, vezetni a Népközösség kartotékét, felvenni a Népközösség tagjainak minden olyan ügyét, amely a vezetőség elé lenne terjesztendő, akár az azonnali jogvédelem céljából, akár a központi vezetőség elé való utalás végett. A társadalmi alosztály feladatát képezi a vármegyei magyarság közötti összetartás erősítése, a jóléti munka vezetése, a Népközösség anyagi életének beszervezése és szilárd alapokra való 'fektetése. Kétségtelen az, hogy mind ezeken a területeken sok a tennivaló falvaink szociográfiai felmerését, gyűjtenék népi irodalmunk kincseit, falvaink nyelvi sajátosságait!, helyneveit, népművészeti alkotásait, énekeit stb. Ez a munka feltétlenül sok olyan kallódó értékekre vezetne rá, amely jelenleg hiányzik tudatunkból. Ugyancsak ezek a látogató csapatok végezhetnék el az egészségügyi fölvilágosító munkát is, amelyre népünknek olyan nagy szüksége Van, nem is szólva arról, hogy a falusi sportkörök megalakítása szintén egy a sok elvégzendő feladati közül. A gazdasági alosztály feladata népűnket rávezetni a modern, racionális gaz dálkodásra s e célból szorgalmaznia és elősegítenie kell aiz EMGE-taníolyamok rendezését s elő kell mozdítania fal vaink vetőmaggal és tenyészállatokkal való ellátását. Munkásságát nagyban elősegítheti a B et fallen -kol'lé gi u ni esom- bordi' gazdasági iskolája, ahol képzett szakemberek állanak állandóan a hozzájuk gazdasági tanácsért forda lók rendelkezésére. A társadalmi alosztállyal együtt elő kell segítenie a falusi termelő, értékesillő ési hitelszö vetkezetek alakítását, vagy aj már meg levők megszilárdítását. ; Kétségtelen az, hogy sok itt a t|e<nni- való és sok olyan kérdés vár még meg- I oldásra, amelyeket majd csak az idő I fog megmutatni, a megye magyarsága I azonban nagy bizalommal tekint a ; Népközösség munkája elé, amely remélhetőleg be fogja váltani a hozzá- j fűzött reményeket, I Pogány Albert, Megszólal a fala Is esz áramaim áfással kapcsolatban KOLOZSVÁR, december 27. Az Ellenzék hasábjain részletesen j foglalkoztunk a kolozsvári piac hely í zetével, a drágasággal éts a Sfatul Ne- , gustoresc (Kereskedő Tanács) emlékiratával melyet a kereskedőosztály el- ' len emelt vádakra adott. Ugyanakkor a j gazdák is megtették észrevételeiket és j rámutattak arra, hogy az árdrágitási í törvény intézkedései az elsőrendű köz- I szükségleti cikkek jegyzékében feltün- '• tetett árukra, főleg az élelmiszerekre ; vonatkoznak, tehát oly cikkeket érinte- j nek, melyek közelről érdeklik a mező- í gazdaságot. A gazdák ezzel kapcsolatban ismét hangoztatják azt a kívánságot, hogy a mezőgazdasági termékek : és iparcikkek ára között összhangot kell teremteni. Nem kívánhatjuk — ! mondják — hogy olcsón adják el ter- j mékeikeí! a falun és drágán vásárolja- t nak a városban. ; j így többek között a nyersbőr eladása körül van nyomatékos panaszuk. Tizenhatkilogr-vmos súlyig ugyanis a nyersbőrforgalom szabad, ezen a súlyon felül pedig a nyersbőr ára maximálva van, a vétel az átvételre jogo sült szerveknek van fenntartva, melyek 41—45 lejt adnak a nagyobbrészt falvakból kikerülő nehéz nyersbőr kilójáért. Ezzel szemben a gyárból kikerült kész bor nincs maximálva és kilő gramonként 380 lejért adják, mely ár folyton emelkedik s most is emelkedést mut/at. Nem szólva a kész árukról, mert pld. asz egyszerű bakancs ára — melyet pár hónappal előbb még 450 lejért adtak — ma 950 lej, ami százszázalékos emelkedést jelent a valóságban. 1 A gyapjuértékesités körül is sok a panasz. Szamos-tartomány területén tudvalevőleg sok helyen tenyésztenek merinói-juhot. Bár a gyapjú ára nagy fontossággal bír a gazdákra, az ár évek óta alig mutat változást, bár a gjapjukészitmények ára hatalmas emelkedést inutiat. A gazdákat arra kötelezték, hogy a gyapjút szövetkezetek utján értékesítsék. A szövetkezeteknek azonban számos esetben nincs nagyobb tökéjük előleg adására, vagy a beraiktározott gyapjú árának folyósítására. így aztán a gyapjút magánfeleknek adják el, akik 25 százalékkal kevesebbet adnak a szövetkezetek vételáránál. A mezőgazdaság az ármaximálással kapcsolatban a különleges gazdaérdekek figyelembevételét kéri az illetékes hatóságoktól. Az, évvégi zárlati munkaiatok következtében az alanti bankok e hó 30-án pénztárórákat nem tartanak. Albina Institut de Credit ifi de Economii Filiala Cluj Erdélyi Bank r. t. Banca Centrala pentru Industrie şi Comerţ S. A. Banca Comerciala Italiana şi Română Sucursala Cluj. Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár r. t. Banca de Credit Comercial S. A. Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltóbank r. t. Hermannstädter Allgemeine Sparkassa Filiala Cluj. Transsylvania Bank r. t. Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank r. t. Economul Institut de Credit şi Economii S. A. V atra Institut de Credit şi Economii S. A lüsitfísi reifies a Kolozsvári moiiKa- Kamara 1940 március 15-co KOLOZSVÁR. A kolozsvári munka- kamara 1940 március 15-re kiállítást tervez. A kiállítás három külön tagozatra oszlik, melyek keretében a kamara kerületében levő iparosok, munkások és tan on colic állítanak ki. A kiállítással kupc&o-laüban a munlklaí- kamara felhívással fordult a körzetébe tartozó iparosokhoz, munkásokhoz és tononcokhoz s az ipari termelés emelésének fontosságát' ismertetve, a kamara által követett' célként leszögezi a különféle ipari produktumok ési jellegzetes változatoknak a fogyasztóközön seggel való megismertetését és annak szükségességét, hogy az iparosok termékei kelíö méltánylásra találjanak. A mesterségek keretei között a kamara a versengés lehetőségeinek előmozdítását kívánja, az ügyesség' és gyakorlat fejlesztése érdkében. Mert a gyártmány kitűnősége a fiatalabb ipa ros és munkásnemzedék és a tanoncok Útmutatójául szolgálhat. A munkásság és tanoncok részvételét e szempontból is szorgalmazni keli. Továbbá a kiállítás alkalmat nyújt az egyes vidékek különféle ipari termékeinek megismerése által az egymástól eltérő vidékek közt esetleg tervbe vett piacok létesítésének megkönnyítésére és más hasonló cél követésére. A kiállítás 15 na-pig fog tartani. A kiálüííani szándékozó mestermeberek- nek legkésőbb 1940 ián. 15-ig be kell je lenteniö-k részvételüket, a kiállításra szánt tárgyak számának megjelölésével. j A tárgyakat viiszont, teljesen elkészítve 1940 március elsején kell átadni a muukakamarának. A benyújtott munkák kiválasztását és díjazását külön bizottság fogja végezni. A három legjobb iparos munkájának jutalmazására a kamara pénzjutalmat, valamint egy-egy ezüst és bronzérmet ajánl fel. , A munkások által és a tanoncok részéről készített legelső 3—3 munka szintén hasonló jutalmazásban részesül. E mellett a kiállítás összes résztvevői részvételükről külön okiratot kapnak. A munka-kamara elnökének, dr. Mól dovan Markónnak, és Hossu V. titkárnak aláírásaival ellátott felhívás végül hangsúlyozza a kiállítás fontosságát úgy az ipa|rágak, mint az egyes iparosok szempontból, mentöl szélesebb körű érdeklődés reményében. Ktadíák a Román Akadémia „Mavmghem44 dijai kz. akadémia a „Széné Katalin“ táisnlaáának ítélte oda a dijat BUKAREST, december 27. A Román. Akadémia a „Szent Katalin“ gyermekvédő egyesületnek Ítélte oda értékes társadalmi munkásságáért a Mavrogheni-dijat, amellyel csak igen nagy érdemeket szoktak jutalmazni. A . Szent Katalin“ egyesületet 1397-ben Ecaterina Cantacuzino és Irina Ghica alapították a gyermekhalandóság leküzdése érdekében. Legelőször a talált és elhagyott gyerekek számára alapítottak otthont, később már szegény családok gyermekeit is elhelyezhették az intézetben. Erzsébet királyné védnöksége alatt, néhány melegszívű asszony közreműködésével az állam által adományozott területen, a Kis* seieíf-nton megépítették az első menhelyet, amelyen 30 gyermeket helyezhettek el. Ma a „Szent Km alin'' gyermekmenttel}- Őfelsége védnöksége alatt együtt működik a közegészségügyi miniszterrel, a kórházait gondnokságaival, a város vezetőségével és mintegy 2000 gyermeket gondoznak a legmodernebbül felszerelt pavillonjaiban. Mindenik pavdionban 400 gyermek számára van hely és minden pavilion mellett külön óvoda működik. Az egyesület elnöknője, Ecaterina Caradja állandó összeköttetéseket tart fenn a nemzetközi emberbaráti intézményekkel és az ország többi gyermekvédő egyesületeivel. Az intézetben nevelt gyermekeken kívül, mintegy 1600-ra tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akiket az egyesület vidéki családoknál helyezett el és igy azok a családi nevelés minden áldásából részesülhetnek. A gyermekvédő egyesületnek külön szövetkezete van, ahol élelmiszert és elsőfontosságu cikkeket szoktak a szegények között kiosztani Külön pékmühelye is van az egyesületnek, ahol naponként közel 2000 kenyeret sütnek. Nagy működést fejt ki az egyesület kulturális téren is. Állandóan ellenőrzi a gyermekek óralátogatását. Megalakulása óta együtt működik az Országőrszervezettel és a Ne- de-lea központban előadótermet is építtetett, ahol ünnepélyeket és vetitettképes előadásokat szoktak tartani. A nemzetgazdasági miniszterrel karöltve két kereskedelmi iskolát is létesített leányok számára. Az intézetnek ma már olyan nagy múltja van, hogy mintegy 10 ezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akiket az intézetben neveltek fel és közel 6000 azoknak az anyáknak a száma, akik az intézet jótéteményeit élvezték. Dr. Gróf Bethlen László, a Hitelszövetkezeti Központ vezérigazgatója és Tövissy Géza „Hangya“ vezérigazgató fogják láttamoz- ni a kisebbségi szövetkezetek mérlegeit. A két kisebbségi szövetkezeti központ kéréssel fordult a Nemzeti Szövetkezeti Intézethez, hogy a törvényben előirt mérleg láttamozás jogát megbízás alapján központjaink gyakorolhassák, melyek minden szövetkezetét amúgy is alaposan felülvizsgálnak ügymenet, adminisztráció -és értékkezelés szempontjából. A bukaresti központ a kisebbségi központok kérését magáévá tette s a mérlegek iáttarrozásával dr. gr. Bethlen László és Tövissy Géza vezérigazgatókat bízta meg. A mérlegláttamozások nagy fontossággal bírnak, mert a szövetkezetek csak láttamozott mérlegek birtokában tarthatják meg közgyűléseiket és kapják a szövetkezeteknek járó adókedvezményeket. Gyermeknek Szülőnek Testvérnek Barátnak Rokonnak könyvet ajándékozzon I Mindent megtalál az Ellonzók köny vosztiiyábö Kolozsvár (Piaţa Unirii) kérhető nagy karácsonyi ingyenes könyvjegyzékben. Megkezdődtek a Magyar Nép- kőzösség nagyenyedi tagozatának szervezési munkálatai Az alsófehérmegysi Mépk
