Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-24 / 298. szám

K. K 1939 december 14. Irta DB. SZÁ. ELLENZÉK képzelhetetlen egy kisebbségi nép elnemzet- lcnitése. Sőt, minél nagyobb az ilyen arany­ba usenő nyomás, annál élesebb és hatáso­sabb az ellenállás, mert minden kisebbség érzi, hogy az ehhez szükséges egyszerű és jogos eszközök megszerzése és biztosítása ré­szére nem lehetetlen. Egyetlen helyes megoldási lehetősége van tehát a kérdésnek — a kisebbségi jogok korszerű uj megfogalmazásának, alkotmányos formák szerint való törvénybe foglalása, a törvények igazságos végrehajtása és a kisebb­ségeket megnyugtató garanciák biztosítása. Elkerülhetetlenül szükséges ez különösen ma, mikor a kisebbségi jogok kérdése a közér­deklődés homlokterébe került és igen nagy politikai jelentőséget kapott a politika mind­két vonalán. Nálunk a kormány felismerte a kérdés fontosságát és nagy horderejét. Hivata­los megnyilatkozások szerint — azzal az elhatározással nyúl e y roblémához, hogy azt a legmodernebb módon meg is oldja. Ezért megállapodásokat kötött a kisebbsé­gek képviselőivel és _ számos kormánynyilat­kozatban közölte a nyilvánossággal kisebb­ségpolitikai elhatározásait. A kormány a magyar kisebbség egyes pro­blémáit máris megoldotta. Aztán találunk rSSBMTSFm^: EGÉSZSÉGTELEN 1: az orr nyákhár­iyáit vízzel mosni. Ne szívjon fel orrá­ba hideg vi tet, mert azzal csak izgatja a nyákhártyákat és a lcivá asz ás mag erősebb lesz. n EGÉSZSÉGTELEN 2. a fül belsejét éles tárggyal 'pisz­kálni. Tiszti sa a fülkagylót, de ti« bántsa a fül belse-1 jét, mert könnyen okozhat súlyos kárt hallásában. EGÉSZSÉGTELEN, HA ELHA NYACOLJA SZÉKLETel A rendes széklet igen fontos. Gondosan kell ügyelnie arra, hogy. minden nap kielégítő' szék­lete legyen. Ne várjon másnapig, ne várja meg, mig az ételmaradékok a belekben erjedni kezdenek és ártanak a szervezetnek, hanem szedjen azonnal Artin dragéet. Artin a megbíz­ható hashajtó, amely enyhén hat, nem okoz görcsöket, de tökéletesen kiüríti a belekét. a msgbishaíó hashajtó A Dr. WANDER üzemek készítmény*. Amióta különböző országokban kiseobţ-e- gek élnek, kisebbségi jogok is vannak,: mert az élet és a jog mindig elválaszthatatlan. Mindenki mindig természetesnek taiá= a a múltban, hogy a kisebbségek saját anyanyel­vűket használják, apáik, nagyapáik, őseik szokása szerint élnek, vagyis népi. hagyomá­nyaikat' ápolják. Az is természetes volt, hogy a különböző népcsoportokhoz tartozók ru­házkodásukban is lehetőleg ragaszkodnak az Öröklött formákhoz, már csak azért is, mert régebben ezt a primitiv vagy fejlettebb házi- ipar eszközeivel és őseiktől tanult módon maguk készítették. Megszokott földmi védési eszközeiket használták, állattenyésztésben, az áliatok használatának módjában és más efélek­ben ugyancsak él az ősi hagyomány. Másként nem is lehetett: egész életformájuk az ősök hagyatékára épült s az ősök szelleméhez iga­zodott. î ! Mindezek a hagyományok, jellemvonások és szokások részben vagy egészben, többé vagv kevésbé különböztek az ugyanazon vagy szomszédos földön élő többségi, vagy többi népek hagyományaitól es szokásaitól? nehéz­séget azonban nem okoztak, mert lény-ükben nem ütköztek össze, az egymás melletti — vagy együttélést nem akadályozták. Igv je­lentkeztek a kisebbségi népek külön sajátos­ságai — a nemzeti sajátosságok. A régi államfők és az allam kormányzásá­vá! megbízott államférfiak hamar rájöt­tek, hogy a kisebbségek békés élete, erőik­nek és értékeiknek az állam szolgálatába való állítása — fontos államérdek. De nem­csak felismerték a kérdés lényegét, hanem meg is találták a rendezés legtermészetesebb módját. A kisebbségek belső, maguk közötti életének rendbentartását közülük való vagy jáltaluk választott, vagy a koimányzat által kijelölt férfiakra bíztak, akik ügyeikben bí­ráskodtak, az államvezetők lendeTeteit vég­rehajtották, adót szedtek, katonát állítottak,' hogy saját vezetőik alatt együttesen vonul­janak hárcbá, mint az állam hadseregének egy része. ' ’ / ’í Ezt az okos és célszerű berendezkedést, mely a szilárd nemzeti sajátosságok ahqi> jain látható szervezetbe tömörítetté a ki­sebbségeket, csak a későbbi fejlődés zavarta meg. Az államszervezetek tökéietelesedgse, nz életrend egyre kitérjedőbb szabályozás^ , az államhatalom gyakorlására, a törvények és a rendeletek végrehajtására, ellenőr­zésére mind több és több kiválasztott állampolgár szolgálatát vetf.3 igénybe. Ezek nemcsak anyagi előnyökben részesültek, ! ha­nem hatalomhoz is jutottak, ami nyilván­valóban kívánatossá telte az elérhető ál­lásokat. Néhány holes áilamvezető sietett még ide­jekorán törvények által biztosítani és szabá­lyozni a kisebbségi, akkor még nemzetiségi jogokat. Szüksége %<dt erre az államnak egy­részt a benne- élő kisebbségek megayugtátá- sa céljából, hogy ezek a ; bennük <H5; erkölcsi és anyagi értékeket az állam javára fs kifej­leszthessék és érvényesíthessék, de szüksége volt erre másrészt azért is, hogy a kisebb­ségek anyaállamainak barátságát a maga ré­szére biztosíthassa, ami annál fontosabb volt z illető államra nézve, minél közelebb feküdt a kisebbségek anyaállama és az minél na­gyobb erőt képviselt. Amelyik államban a kisebbségi jogok ren­dezéséről idejében gondoskodtak és az ilyen értelmű intézkedéseket megfelelő módon végre is hajtották — ott a kisebbségi kér­déssel nem volt lényegesebb baj — de ame­lyik állam elmulasztotta ezt, az mulasztásá­nak következményeitől sohasem birt szaba­dulni. A következmények ugyanis előbb, vagy utóbb clhárithatatlanul jelentkeztek és súlyos, néha már megoldhatatlan feladatok elé Állították az állam politikai vezetőit. Tagadhatatlan, hogy a kisebbségi jogigé­nyek az általános emberi jog.. fejlődésével pontosan lépést tartottak és természetesen lépést is kel! tartaniok. Évszázadok előtt, különösen a többségi népek között elszórtan élő kisebbségekkel megtörténhetett, hogyha a többségi nép ma­gasabb kulturáva rendelkezett, abba beleol­vadt s nemzeti sajátosságait önkéntelenül nem tudta megőrizni. De ma, a nemzeti és népi gondolat másfél­száz éve után, amikor a nemzeti kultúrák terjedésének és terjesztésének szolgálatába áll a szellem és technika minden eszköze, el­olyanokat is, amelyek elég közel jutottak a megöldáshöz. Egyesek megoldása viszont fo­lyamaiban van. A legfontosabb az, bogy a magyarság leginkább. a kormánynyilatkozatok lényege iránt van várakozástél jes remény­séggel. Eszerint a kormány biztosítja a lehe­tőséget a magyar kisebbségi népnek, hogy gazdasági, kulturális és szociális téren sza­badon szervezkedhessek, életét, szervezetei­ben szabadon kiélhesse és fejleszthesse, hogy az állami éleiben ezea szervei révén kollek­tive jelentkezhessek. A fentiek és rajtuk túlmenő, vagy több­ször hangoztatott kormánynyilatkozatok, a magyrsagban őszinte örömet és sok remény­séget keltettek. De helytelenül látna és hibát követne el a magyarság valamelyik képviselője, ki azt állítaná, bogy ezen annyi reményre jogosító kormánynyilatkozatok után a magyarság lel­ki egyensúlya helyreállott és teljes megnyug­vással néz jövője elé. Aki magyarságunkkal mély lelki közösségben él és vele együtt érez, tudja, hogy helyes jogérzékében és igazság- szeretetében megbizhatik, De épp ezért érzi és tudja, hogy az immár egy év óta elhang­zott kormánynyilatkozatokban a szép szavak mögött valóban tartalomnak kell lennie. Jo­gosan kérdi: Mikor mutatkozik meg e tar­talom egész lényege? Kérdezi a magyar, hogyan képzelhető el például, hogy kulturális életemet valóban ki­élhessem, mikor annak legelső és legelemibb eszköze, az iskola nem tanítja gyermekeimet anyanyelvükön. igen, a magyar őszintén óhajtja, hogy gyermeke az állam nyel­vét jól megtanulja, mert tudja, hogy az életben a többségi ncp fiaival cgyütt- élnie és versenyeznie kell. Akarja is, bogy nemes versenyre kelhessen szorgalomban, munkában és tudásban cs lojalitásban is. De legyen módja arra, hogy nemzeti kultúráját őrizze, fejleszthesse es azzal életének nem­zeti jellegét megadhassa, induljon el az élet utján az állam iránti hálaérzetlel és ne a gyermekkorban ráerőszakolt mesterséges gát­lásokkal. ' A magyarság látni akarta regi tradícióival bíró kultúrintézményei, a Muzeum Egyesü­let, Erdélyi Közművelődési Egyesület és a többi kultuiegylet jövőjének biztosítását, akarja, hogy ,ezer intézményeink hamarosan megkezdhessék a jövőre kiható egész mun­kásságukat. Elvír ja és kéri intézményeinek és kultúránk munkásainak — tanítók s ta­nárok részére az államnak ugyanazon erköl­csi és anyagi támogatását, amelyben az ál­lami intézmények- és az állami kulturiuun- kások részesülnek. Az inferírontás érzelmének kiküszöbölése nemcsak kisebbségi, hanem épp annyira ál­lamérdek is. Elfogadott igazság, hogy a kultúra köze­lebb hozza az embereket egymáshoz, viszont keserűséget, gyűlöletet szül nz indokolatlan mellőzöttség, főleg a másodrendüseg érzete. Ezeket és ezeknek az okait kell bölcs előrelá­tással megszüntetni. Nem akaiok azonban felsorolásokra vállal­kozni e helyen. Hiábavaló vállalkozás is vol­na és a magyarság képviselői illetékes he­lyen lelkiismeretük parancsának engedelmes- kedve ezt amúgy is mindenkor megteszik, csak a közös nagy nyilvánosság részére nyi- tottam ki egy kis ablakot, néhány percre, hogy belepillanthassunk, kölcsönösen a ma­gyarság igényeinek és reményeinek tarha­zába. ! Aki ezt a tárházat jobban ismeri, bizony­ságot tehet arról, hogy úgy gazdasági, mint szociális téren, az állam-hivatalokban való részvétel ügyében, vagy bármely más kér- [dérben nincs ott semmi olyan kivánalom, !amely túlhaladná a kisebbségi jog mai fej­lettségi fokát, nem volna igazságos és ellen­tétben állana az állam érdekeivel. Mindezek teljesítése meggyőződésem szerint csak meg­erősítené az államot és járhatóvá tenne olyan utakat, amelyeken a jövőbeu együtt kell ha­ladnunk. -­Nagy hibát követne el, ha a kormány a megkezdett munkát nem folytatná, gyorsan, határozottan és azzal a bölcs előrelátással, amit államérdek, egy nép életjoga és a mai idők egyaránt megkívánnak. S ami egy év óta hivatalos kormányprogram. Ennél nagyobb hibát csak a kisebbség kép­viselői követhetnének el, ha nem tárnák tel- ies őszinteséggel fel mindazt, ami népünk lelkében él. Panaszaikat, kéréseiket, kívánsá­gaikat és igényeiket. Ha ennél kevesebbel elégednénk meg, nem­csak saját népünkkel kerülnénk szembe, ha­nem az állam érdekeit sem szolgálnék helye­sen. Mert a cél az, hogy népünk lelki, társa- j dalmi és politikai egyensúlya helyreálljon, az j állam iránti bizalma megszilárduljon, hogy I készséggel és önként bocsássa az állam ren­delkezésére mindazt, ami megelégedett ál­lampolgároktól elvárható. Ez a cél elérhető: a kormány által a ki­sebbségi törvény megalkotása előtt kiadott és végrehajtott olyan intézkedések által, amelyek a kisebbségi törvény nyugodt tár­gyalására alkalmas légkört teremtenek a ki­sebbségi jogok törvénybeiktatása által: ennek azonnali helyes végrehajtása által, amit meg­felelő garanciák biztosítanak. Mindezekkel úgy a kormány, mint a ma­gyarság képviselői tisztában vannak. Egyik fél sem esketik hibákba s a cél elérésére szolgáló eszközöket együttesen óhajtja meg­teremteni és az ezekre vonatkozó felfogás­beli különbségeket összeegyeztetni. Mindnyá­jon érezzük és tudjuk, hogy kölcsönös meg­értés és kiegyensúlyozott lélek kell ahhoz. hogy megmaradhassunk a béke utján és az ország polgárai kivétel nélkül becsületes munkával szolgálhassák az emberi civilizáció eszméjét. Karácsonyi istentisztelet a szentpéferi templomban. December 24-én éjféli szent­mise, karácsony napján 9 órakor csendes és 11 órakor ünnepélyes szentmise szentiig-, svéddel, melyet dr. Balásy Imre esperes-pia» bános mondja. Szentmise alatt a templomi férfikar énekel. Délután 6 órakor litánia.' Karácsony másodnapján a szentmisék, mint első nap, 9 és 11 órakor lesznek. Prédikál I P. Jakab Lajos segédlelkész. Mise alatt a szenfpéteri iskola gyermekkórusa ad elő karácsonyi énekeket. Óév estéjén 6 órakor hálaadás és szentbeszéd, melyet dr. Balásy. Imre esperes-plebános végez. — Újév nap­ján 9 és 11 órakor szentmisék lesznek, ami­kor beszél a plébános. Déluán 6 órakor li­tánia. - , VOLGÁDAL Szántó György uj regénye 120 lej. Bever- lev Nichols: Revü fve 139. kve 178. Ken­nedy: Fák az égig kve 198 lej. Bertrand: Napkirály kve 178 lej. Bozzay: Lecke 145 lei- Hnhvady: Kártyabotrány fve 99, kve 132 Sziebretb: Műkedvelő színjátszás 83 lej Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel, A hadseregnek sok pénzre van szükségé. Jegyezzetek tehát hadsereg föl­szerelést pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénziigyigazgalóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) Is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 43 szá­zalékkal kamatoznak. Jegyezhető barom, vagy ötéves lejáratit ben. ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 jj százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő lejárta után az jj egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagv 9 községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalaiól a név' érték 70 százalékának megfelelő lomkatdkolcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozsmegye prefektusa: MANGLE ENESCU ezredes. Bágyadt, kimerült embert felfrissíti AZ ÜZLETEK KARÁCSONYI ZÁR­ÓRÁJA. A kolozsvári kereskedelmi-és iprkamara közleményt adott ki a mun­kaügyi miniszter 65.392. számú rende­letéről, mely az üzletek és az ipari üzemek ünnepi zárásáról és nyitvatar­tásiiról intézkedik. Ezek szeriül — mint már közöltük — az összes üzle­tek nvitvai tarthatnak vasárnap, decem­ber 24-én, karácsony szombatján. Ez­zel szemben december 27-én karácsony, harmadnapján, zárva kell tartsanak. Az üzletek december 31-én, vasárnap, Szil­veszter napján, nyitva tarthatnak. De­cember 23-án, 24-én és 31-én az üzle­tek délben nyitva tarthatnak, az alkal­mazottak pedig felváltva kapják meg az ebédszünetüket. Ezeken a napokon az esti zárórát egy órával kitolják. A fodrásziizletek december 24 én és 31- én nyitva tarthatnak, december 27-én. karácsony harmadnapján pedig zárnak. Karácsony másodnapján, december 26- án, déli 12 óráig nyitva tarthatnak a fodrászüzletek, ezzel szemben decem­ber 28 án déli 12 órakor zárnak. A KOLOZSVÁR? TÖRVÉNYSZÉK KARÁCSONYI SZÜNETE. A kolozsvári törvényszék karácsonyi szünete ma. szombat déli 12 órakor kezdődik és ja­nuár 8-ig tart. A karácsonyi szünet aDtt 3 Fatu—Breban-tanács fog mun­kanapokon tárgyalásokat tartani. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Diata Unirii, felszereléséért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents