Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-23 / 297. szám

Üecém her 13, 'ELLENZÉK PlSIOlfâfSCiUfîRÎZUif Tegnap megkezdődött a munkanéi- Süliek segélyezésé. Jelképíes jelentő­ségű, hogy e nagy fontosságú társadal­mi tevékenység éppen akkor kezdő­dött, mikor az első farkasordiíó hideg ;rt K'üap beköszöntött a hivatalos tél és a karácsonyi ünnep küszöbén, Ezt a kö­rülményt a tény mellett' le kell szö­gezni, Ezúttal először történt, hogy nem . tétováztak sokat, és nem várták még, ámíg az ínség igen sürgető lesz. Az állam á kezébe vette a dolgot és gondos előkészítés után eleve tnegál Japiíot á a munkanélküliek hiteles név­sorát, maid állami eljárással gyorsan ín médiás rés — a dolgok lényegébe vágott és megkezdette & segélyki­osztást. A lassabban mozgó községi közigazgatást és társadalmi mükedve- fésit ezúttal mentesítették a régi szol­gálattól. Bizonyára helyesen történt igy. Helytartóságok szerint a munka- feí ügyei ős égek vezetésével bizottságok alakultak a munkások és munkaadók inegbizoítaiból és ezek gondosan meg­állapították a segélyre jogosultak jegy­zékét. Az' állam az összeírás részére nagj' pontossággal és elismerésre mél­tó tárgyilagossággal köirüürta, mi a munkásságélye’zés rendeltetése és kit kell munkászüköiködönek nevezni. Ez annyival fontosabb volt, mert most vi­lágszerte szükségessé vált különleges intézkedések nálunk is jó sok embert elvontak hivatásától és ezek helyére az alkalmi munkák megszűnése, vagy egyébként a hullámzó termelési hely­zet miatt munkanélkii! maradt, emberek állhatnak be — átmenetileg. Minthogy a bevonultak családtagjairól részben a társadalmi jótékonyság révén gondos­kodnak, asz állam helyesen vállalta áíl a pontosan szervezhető munkátlanok el­látását. Mindezen elgondolások és intézkedé­sek után nyilvánvaló lett, hogy Ko­lozsvárt Segélyre szorul 296 család­fenntartó, anii viszonylag nem nagy szám, abszolúte azonban már jelenté­keny. Megnyugtató, hogy csak 36 se­gélykérőt kellett elutasítani, ami az érdekeitek dicséretes önbiráiatát iga­zolja, Igen helyesen járt el a nosztri- f íikálő bizottság, mikor 12 jelentkezőt öreg korára' vagy munkaképtelenségé­re való’ tekintettel a város állandó gon­dozására bízott, 3 at pedig elhelyezett. Feltételezhetjük, hogy a megállapított! szám a tél előrehaladásával nem fog párhuzamosan megnövekedni és az ál­lam az anyagi fedezet dolgában egy pillanatig sem fog fennakadni. Jogosan tételezheljük fel, hog}' hamarosan sza­porodnak majd a munkalehetőségek. A rendkívüli helyzet a belföldi termelés j rohamos fejlesztéséi fogja előidézni, a j semleges állapot pedig egyéb terme­lési ágak virágzását siettet: majd az önellátás! kényszer folytán. Ameny- nyiben igy is lesznek véges végig rnun- ka hiány lök és a társadalom erősebb részvételére is lesz még szükség, bizo­nyára nem fog megrekedni a segélye­zés iigye. Nem is szabad, hogy tegye. Ha már nem lehet e sajnálatos társa­dalmi bajt egészen leküzdeni, akkor legalább elviseihe övé kel! tenni. Akik­nek pedig fáj ennek az ellátásnak drá­gasága, gondoljanak rá, hogy orszá­gunk a munkanélküliség tekintetében még a legjobb osztályozásuak sorában foglal helyet, szóval, nem nagyfokú baj sújtja. Valóban mindenkinek a megélhetéséről gondoskodhatunk itt s aránylag könnyűszerrel, még mindig nem túlságos drágán. Nehezebb kérdés volna „szégyenke- 2ők“ és „úri szegények“ sorsát megja­vítanunk. Főleg a kisebbségi társada­lomban, ahol ezek nagy számban szű­kölködnek, sőt majdnem csak benne tengenek-lengenek. Pedig kellenek. Ezek akkor is hasonlítanak az egészen munka nélkül maradottakhoz, ha van is valami kis keresetük, családi vagy társadalmi segítségük. Ezt az elemet sok ág nyonija és minden ág jobban rivohija, mitit1 más embert. Például &i drágaságot viszonylag inkább sinylik meg'. Jó emlékek pedig erkölcsileg rombolják bennük az ellenálló képessé­get. . Ezekről sem volna szabad a szo­ciális gondoskodás magasabb ütemében jregfeíedkeznk Az átmenetek áldoza­Őfelsége szentesítette a parlamenti szünet alatt kihirdeteti rendeíeííörvényeket BUKAREST, december 22. (Rador.) őfelsége II. Károly király dekrétu­mon irt alá, mely szentesíti mindazon rendeleti,örvényeket, melyeket a parla­menti szünet idején, 1939 julíus 11-—1939 november 25 között hirdettek ki. Kimutatási kötelesek készítem alkot* mazotiaihróí a vattaiatok BUKAREST, december 22. (Rador.) A nemze'gazdaságiígyi mi­nisztérium rendeletét bocsátott ki, mely szerint 1940 február hó 1-ig minden vállalat köteles román és idegen ho­nossági aíkalmazot'airól kimutatást benyújtani, amennyiben ezek már 1939 ! december 31-én szolgálatban voltak. i o ţ A nagy vállalatok emlékiratban indo- j kolhatják meg az ipari, vagy kereske­delmi szempontból nélkülözhetetlenül í szükséges szakképzettséggel rendelke­ző külföldi honosságú alkalmazottaik megtartását. Aláírták az olaszországi németek visszaszáiliSásárótszóló egyezményt Szilvasaiéi* napján éjféliff kell bejelentsek áss oiasi« opjzágl németek repatriál isi szándékukat RÓMA, december 22. Mint ismeretes, az olasz és a német birodalmi kor­mányok között megegyezés jött létre a bolzanoi, udinei és beílunoí körzetek­ben lakó német fajieredetü lakosok áttelepítését illetőleg. Az egyezmény ér­telmében a bolzanoi, udinei irentoi és bellunoi német fajieredetü lakosok­nak egyhangúan kel! csatlakoz ni ok az áttelepítés gyors megvalósításához és 1939 december 31 éjféli 12 óráig be kell jelentsék az illetékes olasz hatósá­goknál a répát Hálásukat, vágj eddigi állampolgárt jogaiknak fenntartását. A megegyezést tartalmazó okiratot Guidi államtitkár és Himmler, a német po­litikai rendőrség főnöke írták alá. Január elsejéig kiadják az ügyvédek uj személy3Z3no33ági könyvecskéit Rendeld a nemzeti önnépékén ládándó Í5tóí24i$ztó!eíekt®l BUKAREST, december 22. A Hívata ios Latp minisztertanácsi jegyzököny vet közöl, mely elrendel», hogy nem­zeti ünnepeken és a királyi család un népéin az összes vallásfelekezetek is­tentiszteletet kell tartsanak és n me­gyei prefektus állapítja meg ennek ag idejét. A minisztertanácsi jegyzőkönyv megálíapiílja, hogy a helyi hatóságok vezetői közül a görögkeleti, a görög­katolikus és a többi templomokban az ünnepi istentiszléleten kik kötelesek megjelenni. Amennyiben diszszázad vo­nul ki, a görögkeleti templomban tar tandó istentiszteleten jelenik meg. A csa patok a balázsfalvi, kolozsvári, nagy­váradi, lúgost és nagybányai katedrá- lisban tartandó istentiszteleti is részt- vesznek. A prenillitárok saját vallásfe­lekezetük szerint jelennek meg az is­tentiszteleten. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az iskolák növendékeire is* KOLOZSVÁR, december 22. A kolozsvári ügyvédi kamara dékáni hivi- tala az alábbi közleményt adta ki: Felhívjuk mindazokat az ügyvédeket, akik a kamara tagjaiként 1929 január elseje óta iratkoztak be, hogy a kamara titkárságánál Írásbeli nvilatkozattal igazolják azt, miszerint ?z ügyvédi kar szervezeti törvényének 2. és 3. cikkelyeiben foglalt összeférhetetlenség % méltatlanság esetei nem állanak fenn velük kapcsolatban. Ez a kötelezettség az ügyvédi kamarának 192° január elseje előtt beiratkozott tagjait is érinti. (A nyilatkozatot 14 lej okmány és 2 lej repülőbélyeggel kell ellátni.) Figyelmeztetjük továbbá az érdekeit ta­gokat, hogy az uj személyazonossági könyvek kiadása szigorúan a folyó évi szeptember hő 15-i ás november 29-i értesitésekben jelzett formaságok tel jeritésétől függ. Tekintette) arra, hogy a legtöbb ügyvéd beterjesztette ugyan a szükséges okiratokat, azonban anélkül, hogy igazolná tagdíjainak kiegyenlítését is 1939 julius elsejéig, tehát újólag felhívjuk a hátralékban levőket kama­rai és szövetségi tagdíjaik kiegyenlítésének, valamint az Ugyvédszövetségi értesítő (Bule­tinul Uniunii) előfizetési dija rendezésének igazolására. Az eredeti okmányokkal megegyező máso­latok hitelesítését az ügyvédek tagkönyvecs­kéjük és eredeti okirataik átvétele alkalmá­val ejtik meg. A tagkönyvecskék kiosztása folyó évi de­cember 19-től kezdődőleg 1940 január else­jéig történik, naponta 12—1 óra között. Hogy e munkálatokat felvilágosítások, a tagkönyvek és eredeti okiratok kérésével ne késleltessék, arra kérjük az ügyvédeket, min­den ik ük csak a személyes meghívás után je® lentkezzen tagkönyvecskéje és eredeti ok­mányai átvételére. Az erre vonatkozó értesí­tést az Ügyvédi Kamara hirdető tábláján * fogják kifüggeszteni. „A jövő Feménytelfes és sole jót igép<í: — írja a „Tribuna“című lap a román—olasz heresbedeîmî egyezményről RÓMA, december °2. (Rador.) A „Tribuna“ eimü olasz lap vezetőhelypn közli az Olaszország és Románia között létre­jött kereskedelmi egyezmény jelentőségét. A lap közli ^továbbá Christu meghatalmazott miniszter, a román delegáció elnökének nyi­latkozatát, amely szerint a tárgyaló leiek között minden törekvés odairányul, hogy egyensúlyba hozzák a Romániába importált olasz termékek és a Romániából Olaszor­szágba exportált román termékek cserefor­galmát. Románia részéről — mondotta Christu — jelentős rendeléseket eszközö’tek az olasz iparvállalatoknál, annál is inkább, mert Románia nagy súlyt helyez az Olasz­országgal való kapcsolatok kimélyitésére. Hozzáfűzte nyilatkozatához a román dele­gáció elnöke, hogy ha más országok ipara jobb elhelyezkedést is szerzett ezen a terü­leten, ez semmiképpen sem jelenti az olasz ipar alsóbbrendűségét, hiszen amikor ez az elhelyezkedés történt, Olaszország nem volt eléggé felszerelve a terjeszkedésre. Ma azon­ban a dolgok megváltoztak. Az olasz ipar olyan magas nívón áll, hogy ha megnyert egy piacot, azt nehezen vesztheti el. Christu meg­hatalmazott miniszter ezután kijelentette, hogy a létrejött kölcsönös kereskedelmi egyezmények folyományaképpen jövő év má­jus hónapjában ismét összeül az olasz—ro­mán kereskedelmi bizottság a két állam kö­zötti árucsere fokozottabbá tétele érdekében. A jövő reményteljes és sok jót ígér — fe­jezte be a „Tribuna“ cimü olasz lapnak adott nyilatkozatát Christu meghatalmazott miniszter, záltak vagy teljesen megsemmisítettek. Ilyenek ínsége borzasztó. Nagyon sú­lyos kérdéscsomó mindez. Nehéz is volna megállapítani, kin és hogyan se­gítsünk. Már az illetők felkutatása fo­gas ügy lenne, mert szemérem és gyá­moltalanság akadályokat gördítene. De az kétségltelen, bogy a szociális tárgyi* Hatósági rendeletre megnyílt Varsó egyik síinfiáza PiRIS. december 22, (Rador.) A Havas jelentőse szerint Varsó egyik színházát a ha­tóságok rendeletére megnyitották, bár a vá- ros több kerülete még a pusztulás képét mu­tatja és az épületekről hiányzanak ablakok, na! mvnii Aszl temetett fiié a beomlott tárna LONDON, december 22. (Rador.) Staveley körzetében, a Warsop vasbányában egy tárna, beomlott. Hat bányász került a romok alá, B iß t semtsihBiOniimCnQ indul Franciaországba PARIS, december 22. (Rador.) Belga se= bőszek kezdeményezésére sebészkülőnitményt bocsátanak Franciaország rendelkezésére és ezt Antoine Depage. a világháborúban ki­tűnt belga sebészről nevezik eb Hiti* r Icancelfăr ÖBeifa^efg* kan tölti m karácsonyi AMSZTERDAM, december 22. (Rador.) A „Niuewe Rotterdamsehe Courant“ értesülése szerint Hitler kancellár rövidesen Obersalz» beígbe utazik s a karácsonyt itt fogja töl­teni. Európai szervezik meg az Epyesufí-Államok légvédelmét WASHINGTON, december 22, (Rador.) Woodrig hadügyi államtít kár közölte, bogy az Egyesült-Államok légvédelmét európai mintára egysége sitik. A védelmi repülést, vadászrepii- löket és légeiharitő szolgálatot a brit és francia mintára fogják megszer vezni. I j Bábára? mm^ttfeierelisí­def re tűrted el Svdirszüiban STOCKHOLM, december 22. (Rador.) A parlament törvényjavas­latot fogadott el, mely szerint háború esetén elrendelhetik a közmunkakötele- zettlséget mindkét nembeli polgári la­kosság számára, 70 éves korig bezáró lag. AZ IFJÚSÁG KARÁCSONYA: Benedek Elek Képes A. B. C. 70 lej, keménytáblás 180 lej. Arany Mesekönyv 198. Ezüst Mesekönyv 132, Magyar Mese és Mondavilág, tízféle, kötet je 132, Piros Me- sekonyv 132, Katalin 106 lej, stb. LEPAGE- nál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjeu jegyzéket. lagosság igazság szerint nem szoritkoz- hátik csupán a kétkézi munkásokra, hanem a középosztály hajótöröttjeire is ki kellene terjedezzék. Nagy apostol volna, ki megvalósítaná az értelmiségi osztály nyomorultjainak segélyezését, közös konyháját, üdülő házait, mene dékhelveit stb. tainak állam-társadalmi biztosítása, se­gélyezése, kártalanítása nemes feladat lenne. Hány ember nyugdíjügye rende­zetlen ma is. Hány embert vetett poli­tikai fordulat időelőtt parányi nyug- I dijba vagy végkielégítésbe, melyet a J torlódó válságokban folyton romló vi- l szonyok úgyszólván egészen de valori-

Next

/
Thumbnails
Contents