Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-23 / 297. szám
ELLENZÉK 19B9 <December 23. Kíméletlen harcot folytat I a rendőrség az alkalmi íolwaiok. az árdrágítók I és a törvényesrersdelk^ések ellen öf. Horvat Iosif rensISrlávesajte?' siatfyérilekességif saftenysfaiLozate az időszerű kőzrenJésieii iiiiézkeJésebőL —* Szilveszter éjszakáján !e!ÍSfSesi«k a záréra« ' KOLOZSVÁR, december 22. Késő éjjel hazafelé menet a központi rendőrség előtt vezet el utunk. A rendőr- kvesztor ablaka világos, ami újságírók figyelmét azonnal megragadja s már is kész a megállapodás: Ha a rendőrkvesztor éjfélkor még itt van, az szenzációt jelent! S néhány pillanat múlva már dr. Horvat kvesztor előszobájába vagyunk, ahol a hűséges rendőrfírszem tudtunkra adja, hogy a rendőrfőkapitány egyedii1 van hivatalában és dolgozik s azt is meghagyta, hogy senki ne zavarja. Ennek ellenére is bejelentjük magunkat s a következő percben már a rendőr- főkapitány íróasztalánál vagyunk, ahol egy nagy városi térkép íekszik kiterítve sok színes zászlócskával és gombostűkkel. Dr. Horvat kvesztor láthatóan elcsodálkozik a késői látogatáson, majd előzékeny mosollyal helyet kínál: — Ugv látszik, az urak valami szenzációról akarnak informálni, hogy ebben a szokatlan időben jöttek. — Ellenkezőleg — feleljük — mi várjuk a szenzációt. —. Hát ezúttal nem szolgálhatok semmi különösebb esette! — mondja a rendőrkvesztor, — ha már az urak itt vannak, elbeszélgethetünk egy kicsit. Azzal tovább szurkálja a zászlócskákat a papíron, majd gondterhesen felnéz: Hej uraim, most önök tanítsanak meg arra, hogy kevés létszámú rendőreimet hogyan tudjam úgy elosztani, hogy legalább a város minden fontosabb pontjára jusson. Két órája kinlo- dom már ennél a térképnél és sehogysem tudom kibogozni a dolgot. A helyzet ugyanis az, hogy Kolozsvár város rendőrlétszáma ma is csak akkora, mint amilyen 1923-ban volt. Eggyel sem több. Ugyanakkor a város 1923 óta olyau rohamosan fejlődött, hogy ma már jóval nagyobb rendőrlétszámra volna szükségünk. Ez a szükséges létszám azonban sajnos, nincs meg, hiába tettünk arról többször is jelentést. Na de majd csak megoldjuk valahogy. Hanem most az urak mondják meg, hogy mi járatban vannak? —• kérdezi a rendőrkvesztor, miközben félreteszi a térképet. — Intervjut szeretnék kérni. A kvesztor mosolyog: éjféli intervjjít? Majd hozzáteszi: különben mindegy, kettőig úgyis kimenőm van, rendelkezésükre állok. Szóval —- miről beszéljünk? A közbiztonság Elsősorban is talán a közbiztonságról. Kvesztor ur ugyanis tudja, hogy Kolozsváron az utóbbi időben fokozotíabh mértékben ,jelentkeznek“ a tolvajok és a betörők, > —= Ez igaz —= mondja Horvat kvesztor, — A közbiztonság valóban legfőbb problémája minden városnak. Az is megfelel a valóság- aek. hiszen © tekintetben semmi litkoluiva- lóas sincs, hogy az utóbbi időben számos kisebb lopás, betörés és besurranó tolvaj!?.» történt, de ezeknek mintegy háromnegyed részét felderítette a rendőrség. Az évről* évre közölt rendőrségi bűnügyi statisztikák egyébként est is kimutatják, hogy általában a tél beálltával, a lopások arányszáma mindenütt nagyobb. Ezeket az eseteket azonban sem kell mindjárt a rendőrség rovására Írni, mert legalább is számos esetben, a közönség is hibás, Nem eléggé elővigyázatos. Felületes módon külső zsebekben helyeznek el pénzt s ezzel megkönnyítik a zsebmetszők munkáját, akik különösen zsúfolt autóbuszokon, vagy nagyforgalmu üzletekben s általában oívan helyeken „operáinak“, ahol tömeget találnak. Minden polgár mellett nem lehet detektív. Â pénzét igyekezzék mindenki véde’tebb helyen tartani. A besurranó tolvajiásokkal kapcsolatban is megállapítottuk, hogy igen sok lakásban könnyű a dolga a bűnözőknek. A kapu tárva-nyitva, sőt sokbelyen az előszobákban és a padlásra is éppen csakhogy be kell sétálnia a besurranó tolvajnak. Meg kell azonban állapítanom azt is, hogy Kolozsváron olyan nagyobbruéretü lopás, amelyet ne derítettünk volna ki. nem volt, amióta én vezetem a rendőrkveszturát. Sürii razziákkal a város területén működő zsebmetszők és tolvajok nagyrészét elfogtuk s minden igyekezetem odairányul, bogy megtakarítsuk a várost a bűnözőktől, időt és fáradtságot nem kiméivé dolgozunk ebben az irányban s bizom benne, bogy munkánkat siker fogja koronázni, de természetesen a közönség támogatását is kérjük. HARC AZ ÁRDRÁGÍTÓK ELT EN —- Sok panasz hangzik el, kvesztor ur, «a árdrágításokkal kapcsolatban is. Dr, Horvat rendőrkvesztor bólint: — Sajnos, még mindig léteznek olyan kereskedők, akik többszöri jóindulatú figyelmeztetésem ellenére is, tovább folytatják az üzérkedést s minden ürügyet felhasználva kizsákmányolják a szegényebb népréteget. Legközelebb személyesen és rajtaütéssze- rideg meg fogjuk állapítani, hogy kik ezek a kereskedők s gondom lesz arra is, hogy a lapok utján nyilvánosságra hozzuk a nevüket. Ilyen nehéz időben legembertelenebb cselekedet kihasználni a helyzetet és indokolatlan árdrágításokkal, tisztességtelen üzérkedéssel törtetni a meggazdagodásra. Az ilyen kereskedőket le kell törni és pellengére kell állítani, mert nem tartoznak a tisztes kereskedők sorába. Néhány visszaélés ügyében már eddig is súlyos ítéletet hozott a bíróság árdrágítókkal szemben. róterem fog álluni a közönség rendelkezésére, úgyhogy senkinek sem kell künn ücsörögni. Külön tisztviselő lesz, aki kizárólag útbaigazításokat ad. A tolongás is meg fog szűnni. Az ügyosztály bútorzata is a legmodernebb, úgyhogy teljes kényelem fogja ío- gadni a közönséget. Nemrégen több panasz érkezett, hogy egyes tisztviselőnők udvariasság helyett gorombáskodnak. Azonnal kivizsgáltuk az eseteket és az oda nem való elemeket máris eltávolítottuk. A jövőben is ha bárkinek panasza volna, kérem, hogy tegyen jelentést, hogy azonnal megtorlást alkalmazhassunk. De egyben arra is kérem a közönséget, hogyha néha torlódások lennének, ami mégis csak elkerülhetetlen az ilyen helyeken, őrizze meg fegyelmezettségét. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK — Volna valami egyéb időszerű megjegyzése kvesztor urnák? —— Néhány kérdésre még kitérhetünk — mondja dr. Horvat rendőrkvesztor. — Itt van például a koldulás ügye. Szivemen viselem a nincstelenek, a nyomorultak helyzetét, de beigazolódott, hogy néhány élelmesebb koldus a kéregetésből valóságos üzletet csinál. Mások pedig főleg a házról-házra járó ; cigányok, a kéregetés leple alatt lopnak. Ebben az irányban is kérem a közönség segítségét, hogy az ilyen veszedelmes besurranó tolvajokat ártalmatlanná tudjuk tenni. A gyanús, vagy szemtelen koldusokat azonnal adják át a legelső rendőrposztnak. — Azt is megállapítottuk legutóbb, hogy igen sok cseléd nincs még ma sem bejelentve. Legközelebb razziát kezdünk s azokat a cselédtartókat, akik a bejelentést elmulaszt jak, megbüntetik, valamint azokat is, akik szállást adnak be nem jelentett egyéneknek, annál is inkább, mivel a törvény e tekintét- ben igen szigorú intézkedéseket tartalmaz, — A riasztó hirek közlése is súlyosan elítélendő, mert indokolatlanul nyugtalanságot kelt a lakosság körében. Az ilyen hirek terjesztői ellen fokozott szigorral folytatjuk le az eljárást. — Azt is rneg kell említenem, hogy egyes házmesterek a téli hidegben sokáig várakoztatják a kapunál a lakókat, vagy gorombán beszélnek velük. Az ilyen házmesterekre ugyancsak az a sora vár, hogy bevonjuk az engedélyüket. A csendháborítók is a rendőrség elé kerülnek, ha ittas állapotban, hangos utcai duhajko- dással zavarják a polgárság nyugalmát. Dr. Horvat kveâztor megnézi óráját: — Két óra, uraim. Talán mégis haza kellene menni. Azt sem hittem volna, hogy az urak éjszaka két óráig fogva tartanak ea» gem a rendőrségen. — A külpolitikáról nem is kérdezzük kvesztor urat. ■— Nagyon helyesen. Nem vagyok ugyani# diplomata és rendőremher különben sem politizálhat. Egyelőre érjük meg csendben és békességben a karácsonyt. Mosolyogva kezet nyújt. Elbúcsúzunk. Ezekről a közérdekű kérdésekről nyilatkozott a?, éjféli intervju során dr. Horvat ínsif, Kolozsvár rendork vésztői a, aki fáradhatatlanul dolgozik. A rendőrség személyzetével úgyszólván naponta tart megbeszéléseket, oktat, tanít és mindig arra figyelmezteti alantasait, hogy előzékeny és udvarias magatartást tanúsítsanak a polgársággal szemben, úgyhogy baráti kapcsolat alakuljon ki a rend őrzői és a közönség között. fg* a.) áll ELLENZÉK karácsonyi száma Mint minden évben, most is esemény lesz az Ellenzék karácsonyi száma. Az erdélvi zsurnalisztikában mindig kiemelkedő helyet foglal el ez az ünnepi szám, amely riportjaival, színes cikkeivel, irodalmi mellékletével legkedvesebb olvasmánya oly «só-közönségünknek. Az idei karácsonyi szám gazdug tartalmával külön is kiemelkedik, $ talán még nivósabb, változatosabb, színesebb, mint eddigi ünnepi számaink. Minden előzetes szónál többet mond, ha egyszerűen felsoroljuk az adatokat. Mit nyújt az Ellenzék karácsonyi száma 1939-ben olvasóinak? Vezércikkünket gróf Bánffy Miklós írja. Vásárhelyi János református püspök Karácsony címmel irt eseményszámba menő ünnepi cikket. Kiemelkedik az ünnepi írások sorozatában Szász Pál dr. cikke. Gyárfás Elemér karácsonyi írása, gróf Teleki Ádám nagyjelentőségű karácsonyi cikke. Bartha Ignác képviselő érdekes beszámolója a kolozsvári Magyar Népközösség megszervezéséről. Járai Márton, a fogarasi Népközosseg elnöke az ottani népközösségi munkáról ír. Konopi Kálmán a magyar gazda karácsonyáról cikkezik. Külön cikket irt az Ellenzék karácsonyi száma részére Márai Sándor. Másik állandó kiváló budapesti munkatársunk, Thury Látás, remek novellával szerepe!. Az Ellenzék belső munkatársai Írásainak sorában eseményszámba megy Spectatornak Ugrón Andrásról irott gyönyörű megemlékezése A rabonbán fia címmel. Végh József az előkészítés alatt álló uj sajtótörvénnyel kapcsolatban a magyar sajtó álláspontját fejti ki karácsonyi cikkében. Dr. Lakatos Imre, lupunk külpolitikai rovatvezetője a külpolitikai helyzetről ad átfogó ismertetést külpolitikai összefoglalásában. Şzikszay Gyula, az Ellenzék bukaresti tudósítója, közgazdasági cikkel szerepel a karácsonyi számban. A cikk érdekes és pontos adataival méltán számíthat a szakkörök érNyilatkozás m sáréra#'®»« =— A zárórák ügye? — A zárórát — mondja a kvesztor — éjfélutáni 2 órában állapították meg. így van az egész országban. Indokolt esetben (esküvő, eljegyzés, keresztelő, bál, vagy jótékony- célú műsoros estély) természetesen adhatunk meghosszabbítást s ezt meg is tesszük, Sajnos, egyes nyilvános helyiségek tulajdonosai azzal igyekeznek kijátszani a záróra- rendeleteí, hogy nem kérnek hosszabbítást, le is hozzák helyiségük rendőnyeit, de a vendégeket tovább is kiszolgálják. Az ilyen tulajdonosok ellen a legszigorúbb eljárást indítjuk meg. Két óráig különben is eleget lehet szórakozni g talán nem is élünk olyan időket, hogy reggelig tartó mulatozásokat folytassunk. Arról is tudomást szereztünk, hogy egyes artistanők a két órás záróra után előre megbeszélt program szerint külvárosi korcsmákba mennek vendégükkel tovább mulatni. Mivel ez már a titkos prostitúció haGyermeknek Szülőnek Testvérnek Barátnak Rokonnak könyvet ajándékozzon ? Mindent megtalál az BSlansedkkftnyvosztályából ftolozsvár (Piaţa Unirii) kérhető nagy karácsonyi ingyenes könyvjegyzékben! deklődésére. Riportázsunk is igen érdekes és változatos, László Béla Emlékezés Berde Mozsara címmel rendkívül érdekes riportot irt. Jmei József „A társadalom I- számú közellensége“ cimmei irt riportot. Dr. Köves István színei írással szerepei, Gredinnr Aurél karácsonyi „Notesz“*« finom iirai karcolatokat vázol fel. Ezenkívül lapunk belső munkatársai közül: Mátrai János, Incze Andor, Baffay litván, Nagy Kálmán és Bakos Aladár utak még cikkeket. Marton Lili „Akiknek nincs karácsonyuk" cimeo a megrendítő nyomor-tragédiákat eleveníti meg színes riportjában. Vasárnapi mellékletünk a Tamási Áron szerkesztésében megjelenő Vasárnapi szó is különösen színes és tartalmas lesz a karácsonyi számban. Kós Károly Bánffy Miklós grófról ir és rajzol jellemző portrét. Kós Károlyról viszont Kovács László cikkezik. Vita Zsigmond Kuncz Aladárról irt vissza- emlékezést, jancsó Elemér Cs. Szabó László művészi pályafutásáról ir. Biró Sándor Kerék Mihály Perdöntő Írás eimü könyvéről ir. László Dezső karácsony* írásának cinre: A művelődés ereje. Dr. Biró József rendid- viii érdekes írással szerepel: Mi a nemzeti n művészetben? címmel. Szabó István kz erdélyi magyar irodalom húszéves története cimmei közöl érdekes fejtegetést. Grot Mass Albert novellát irt. Juhász István cikket A magyar életfa ébresztése címmel. Hesake Béla, Horváth Jenő. Vita Zsig- mond, Incze Lajos, Szűcs Elemér és Biszt- rai Sándor neveit találjuk még a mellékletben, amelynek vezércikke a Szent Lukács evangéliuma szerinti karácsonyi ige. A versek sorában első a sorrendben egv XVII. századbeli ének a kis Jézusnak. A keitek sorában ezután Caray János, Reményik Sándor, Varró Dezső. Horváth Jenő. Kiss Jenő, Lőrinczy László. Tapsony Endre neveit találjuk. tárát súrolja, az ilyen artistanőket eltá robtjuk a városról, a két óra után is helyet adó tulajdonos italmérési engedélyét bevonjuk. — Szilveszter éjszakáján, mint minden évben, úgy ezidén is az illetékes felsőbb hatóságok előreláthatólag felfüggesztik a zárórát e igy az újévre virradó éjszakán a kávéházak, éttermek és lokálok reggelig tarthatnak nyitva. SZIGORÚAN TILOS A HAZÁRDJÁTÉK hazárdjátékok körül van-e valami ujsa£? .Tó, hogy felemlítették -— mondja a kvesztor. — Számos kelyeu ugyanis a szigorít rendeietek. ellenére ma is folynak még hazárdjátékok. Ezúttal újból és jóindulatúéit figyelmeztetem azokat az önmagukról megfeledkezett tulajdonosokat, akik helyiségükben megengednek hazárdjátékot, hogy azonnal szüntessék be, mert bármilyen format is akarnak adni a szerencsejátékoknak, a rendőrség nem nyugszik, amíg tetten nem éri őket. A rajtakapott tulajdonosok nemcsak súlyos büntetésben részesül, de iparengedélyét is bevonjuk. A BEJELENTŐHIVATAL Lj RENDJE ~ Mi van az uj bejelentőhivatallal? ^ Ez a fontos ügyosztály teljes átszervezés alatt áll — hangzik a válasz. •— Nem kicsi munka, de 4—ő héten belül talán teljesen kész lesz. Amint láthatták is. az átszervezés a legmodernebb alapon történik. VaHásawek Havaiméba I Ha szép és üde arcbőréi megakarja őrizni, agy keresse fel az OZHETIKAT Cl«!, SIS». SAMHIl MICII 2. SZÁM. iSiä'ssrssÄ» <***»* «viu.„,-„assü«„,. eisuilv.mvíiiSíépvés ? ^