Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-22 / 296. szám
r i t ruznc MR«« Olyan acélt gyártanak Svéd- országban, mely háromszor olyan drága, mint az arany Hogy an leíiöJölf ki a világhírű svéd acélipar? — A svéd In5par és papíripar szédületes arányai. * A svéd Lüíkereslkedeiciii beszédes számai KOLOZSVÁR, december 21. Előző számunkban Comsa Jonel szenátor, svéd konzul felvilágosításai nyomán képet adtunk az érdeklődés előterébe került Svédország népének jellemző tulajdonságairól, most pedig ugyancsak Comsa szenátor adatai és érdekes meglátásai nyomán ismertletjiik Svédország gazdasági életét, mely fejlettségével méltán kivívta az egész világ csodálatát, , A SVÉD ACÉLIPAR Az acélipar Svédország egyes területein egyedül uralkodó iparág és az is volt a tlörténeti kor kezdete óta. Svédország vas- és acéltermékei századok óta első helyet foglaltak el a világpiacon, A „svédacél“ nemcsak napjainkban jelenti a világ legjobb márkájú acélanyagát, ilyennek becsülték nagyon régtől fogva a föld összes népei. Szaladok folyamán legfőbb kiviteli anyaga Svédországnak a vas és acél volt, napjainkban azonban csökkenés állott be e területen. Lnnék oka egyrészt az, hogy az uj technikai találmányok lehetővé tették a többi államok számára, hogy csekélyebb vastartalmú érceik: felhasználásával nemzeti vasiparukat megteremthessék; másrészt a faipar fellendülése a világpiacon és a faanyagnak óriási lehetőségű felhasználása, az eddig évszázadokon keresztül csaknem értéktelennek tekintett svéd erdö- -ket egyszerre az ország legnagyobb gazdasági forrásává emelték. így vette kezdetét el nem képzelt (kiterjedésben Svédország fa és faátlala*- kitó ipara, cellulózé, papír. Svédország I fa és fatermékeinek kiv itele ma az égés« ország kivitelének 46 százalékát képezi, a vas és acélkivitel már csak felét ennek a számnak. Hajdan épp fordított volt ez az arány'. A vas és acél kivitele volt kétszerakkora, mint az ország összes többi anyagainak kiviteli száma. j Mindamellett ez nem jelenti a svéd vas és acélipar csökkenését, csupán termékeinek az országban való nagyobb arányú felhasználását. A svéd vas és .acélipar újabban óriási fejlődésen ment át, Megnő vek ed ett a belföldi fogyasztás, megsokasodott a szükséges anyaitok kitermelési és feldolgozási módja és a különböző technikai találmányok [az ércek uj felhasználásához vezettek, ţ Svédország természeti adottságai na- Jgyoík, ércforrásai gazdagok és elsőrendű ek, fája rengeteg. Fenyőfából égetett faszene roppant alacsony foszfortart-%1- mu. bőséges vízesései bőséges motor- erőt képeznek, folyói hajózhalíkík. Mindezen adottságokat a legnagyobbfoku technikai kultúrával viiágviszonv]a1!ban elsőrendű iparokká fejlesztették. A hajdani svédek jóval a puskapor és egyéb robbanóanyagok felfedezése előtt — mely területeken jelentős kutatásokat végeztek — kísérleteket tettek a hegyeikben levő vasércek benyászására. óriási erdőségeikből, melyeik akkor még teljesen kihasználaitlanul állottak, hatalmas fatömböket hordtak össze, égigérö máglyákká és az ilyen módon megolvasztott sziklákra jeges vizet öntöttek, hogy aztán a keletkező hasad ékokon át baltákkal és csákányokkal feltörhessék és kivághassák a v^sérete ír. bőket. ÍACÉL. MELY HÁROMSZOR OLYAN DRÁGA, MINT AZ ARANY A huszadik század svédjei rendszerint tudósok és feltalálók többévi kutatásai eredményeképpen elért bonyolult eljárások utján állítják elő azokat a hajszálfinom és elegáns acélalkatré- szeket, melyek például hölgyek karkö tőóráihoz, vag.v a rádióiparhoz kellenek s melyeknek ára kilónként háromszor akkora, mint egy kiló aranyé. Az acélipar fejlődésében azonban most sincs megállás. Uj és uj termékeket dob piacra, mint például az anti- magnetikus acél, melyet sajátosságainál fogva a viilamosiparnúl használ nak, a nagysebességű jármüvek tengelyeihez használt acél, a kémiai iparnál használt acél, mely nem oxidálódik. Mindezen követelményeknek csak a világ legjobb acélja felel meg: a svéd acél. Igaz, hogy a világversenyben kivívott elsőséget zseniális feltalálóinak nagy türelemmel folytatott kísérletei előzték meg. A svéd vas és acélipar hármas alapon nyugszik: a vasérceken, az erdőségeken és a vízesések hajtóerején. M;indezeket az erőket összehangolni és hasznos munkát eredményezni azonban, mind e nagyszerű adottságokkal is c-sak a svéd nemzet kitűnő emberi képességeivel lehetett. Ez utóbbi nagyobb érték az ércek tisztaságánál, a faszén foszformentességénél, a vizL erők olcsóságánál és bőségénél. Már csak annálfogva is, mert minél inkább az ipari termékek minőségének nagyobb tökéletességére törekszenek, anj nál inkább jut szerephez az emberi munka, ész és becsületesség. SVÉD VASÖNTÖDE, MELY 1303 ÓTA VAN ÜZEMBEN A svéd gazdasági élet egyik fontos ága a mechanikai ipar, melynek termékeit legnagyobb részben külföldi piacok vásárolják. Gyártmányai a világ összes nagyvárosaiban hirdetik Svédország technikai tudásán és fejlettségét. Lij-Zélandtól Izlandig, Afrika leg- belsejéto! Kanadáig, a Panama-csatorna és Behring szoros világítótornyáig, a telefonok, a villanyfejlesztő gépek, a kábelek, k>komotivok, mezőgazdasági gépek, a technikai kultúra összes vívmányai, elsorolhatatlan változatban, egész a petróleumfözöig híresek a svéd gyártmány tökéletes voltáról. Csodálatosnak tűnik fel e kis ország világversenyben való györtessége, de megérthető, ha rágondolunk arra hogy mikor Középeurópa a legsötétebb középkorban a babona és tudatlanság kar- maiban vergődött, Svédországban 1303- ban megalapították már az első vasüzemet, melvet ma A vesta Jernverks Aktiebolagnak hívnak és amely ma is a világ egyik legnagyobb vas és acél- üzeme. Hogyan leilődött hi a svéd faipar és erdőkitermelés ? Svédország területének *6 százaléka, vfi‘gyis 410 ezer négyzetkilométerből 232 ezer négyzetkilométer erdőség. Északról délíelé haladva Svédország négy nagy erdöovre oszlik: a nyírfa- erdőségekre, az északi toboz tér möfák zónájára, a déli toboztermók földjére és « bükkfaerdőségekre. A nyírfazóna Svédország legészakibb határáig terjed. Másfajta fák is tarkítják e vidéket, de az egész terület nem nagy gazdasági jelentőségű Svédországra nézve, ha csak azt néni számítjuk, hogy a nomád lapp törzsek innen viszik tüzelőanyagjukat és a kunyhók építéséhez szükséges fát. \z északi toboztermők földje mérhetetlen kiterjedésű. Azagvagos, homokos partvidék nem igen fás, de a nagy' völgyek és tópartokon óriás erdőségek vannak. Ez a terület nemcsak a legnagyobb részét! szolgáltatja a svéd fa és fatermék- kivitelnek, hanem úgy tekinthető, mint a világ legjelentősebb erdősége. A déli tobogtermők földje flóráját illetőleg nem különbözik lényegesen az északitól. Itt-ott feltűnik a tölgyfa, a bükkfa, a kőrisfa, melyek derűsebbé teszik a vidéket. A nyírfa tavaszi földjével és aranyos őszi ragyogásával csodálatos déli szépséget kölcsönöz a vidéknek. E terület erdőségein él a svéd nép kétharmada. Innen szállítják a belföldi építkezési és tüzelöfa anyagot, sőt kivitelre is meglehetős mennyiséget szolgáltat, e vidék faanyagát használta fel évszázadokon keresztül a svéd vas és acélipar. A bükkfsterüleíen nem igen nőnek már a toboztermők. Itt, mint neve is jelzi, a bükkfa uralkodik. A tölgy egyes fajtája is fel-feltűnik, de ritkán alkot keveredésnélkiili csoporííozatokat. Alăs középeurópai fafajták is gyakoriak, úgyhogy e vidék, melyet falvak és városok tarkítanak, inkább hasonlít Dániához és Középeurópához, mint Svédország más erdős vidékéhez. A múlt század végefelé a papíripar növekedő lendülete kívánatossá tette a a legjobb sport- harisnya "H fenyőfát. Sót, minthogy ez a/ipar nem. csak a nagy, hunén) a kicsi fenyőket is oly jól fel tudta baiv/iiálni, rí norr* laruii csenevész kis fenyőfák egymásután hullott ak le « íejazecsnpásolr alatt. Svédországban már a tizenötödik század elején kis fűrésztelepek n ii- ködtek a folyó part ián, de az utána következő századokban úgy találták, hogy az erdőket a vas és acélipar szolgálatába kell állítani és ilyen értelemben hoztak törvényeket. A fakivltcl- rül még egyáltalán szó sem volt) akkor. Napjainkban az. erdőségekben levá gott fának legnagyobb részét az or szagban magában dolgozzák fel. 1927- ben a fiirészgyárak és faanyagfeldolgozó ipar az országos vágásnak ó2 száza lékát; használták fel. A svéd erdöipnr jelenleg az ország egész ipari termelésének egv ötödrészét képezi. Az erdő és faipar évi nemzeti nyeresége egy- milliárd svéd korona s az ország össz- nyereségének egyhatoda. A svéd fenyő éppoly világhírű, mint az acélipar. A fenyő törzse sima, egyenes. Gyantatartalma óriási, fája tömör. Kiválóan alkalmas építkezésre és finom asztalos- munkára. A fürészgvárakban vigyáz liak arra, hogy a levágott fát maradéktalanul felhasználják A fűrészelt fa jórészét a svéd bútoripar használja fel, mely gyönyörűen dolgozik. Termelése 1929-ben 91 millió korona értékű volt, kivitele 15 millió. Ez az ipar nemcsak rendkívül elterjedt, de a bútortervezők és készítők rdtaj igazi művészet té tökéletesedett. A PAPÍRGYÁRTÓ IPAR SZÉ I DÜL.ETES ARÁNYAI A svéd faiparra nézve a legnagyobb jelentőségű a svéd papíripar megalapítása és fejlődése. A mechanikai papíranyag gyártása — melyből az olcsópa- pir és az újságpapír készül — 1857- ben vette kezdetét. 1871-ben alapították meg az első svéd cellulozegyárat, utána pedig még ugyanazon évben a másodikat is. Ez ipar rendkívüli fejlődést mutat. 1936- ban Svédország 2.4 millió tonna kémiai nyersanyagot gyártott. 1929-ben Svédország papíripara a világ összes országai ilynemű kivitelének 40 százalékát képviselte. Legfőbb piaca Anglia és Amerika. A svéd papíripar, amelv a rongypapírt gyártotta, már 1523-ben működött, megalapítója a svéd egyháztörténelem egyik hires alakja, Hans Brüsk püspök volt. BESZÉDES SZÁMOK A SVÉD ( KÜLKERESKEDELEMRŐL A svéd külkereskedelem elsősorban Anglia felé irányul, mely a legnagyobb fogyasztója, azuíán Németország, az Egyesült-Államok, Dánia, Hollandia, Norvégia és Franciaország jönnek te kintlétbe. Importkereskedelme pedig Németországtól, az Egyesült Államoktól, Dániától, Hollandiától, a hajdani Lengyelországtól, Norvégiától és Franciaországtól vásárol. Behozatali cikkek a textilanyagok és textiláruk, növényi anyagok és ásványi anyagok. Azon svéd iparok között, melyek az importált nyersanyagokat dolgozzák fel, elsősorban a kaucsuk és a textilipar említhető. t Svédország kiviteli cikkei között szerepel a gránit, melyből Kubában és Argentínában is csinálják a* gyönyörű kövezetei és az üveg, mert a svéd üvegipar gyönyörű termékeit az egész világ csodálja. A svéd gyufaipar szintén jelentős részt foglal el az exportban. A haft (milliós kis Svédországot óriási arányú kivitele összeköti a legtávolabbi földrészekkel, életenergiája és erkölcsi ereje ej hatolnak a Földközi*, tengertől Északamerikáig, Afrikától Ausztráliáig, hirdetve, hogy egy népnek nem számbeli aránya, hanem szel lemi ereje és munkateljesitménye adja meg igazi jelentőségét. (&■ k) mi- ————1n*» ■ Okmányinegsemmisítéssel vádolnak egy bánffyhunyadi bírósági tisztviselőt. A bánffyhunyadi rendőrség letartóztatta és át* kisértette a kolozsvári rendőrségre Coltan Aurel bánffyhunyadi járásbirósági tisztviselőt, akit többrendbeli okmánymegsemmisi- tés miatt tartóztattak le. Coltant a kolozsvári rendőrségről átkisérték az ügyészségre. v Y - / 0 3 0 J c c c m h t r 2 ?.
