Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-20 / 294. szám

ELLENZÉK ~ W T 7W-\ V3K'9m &* SvÉdDPSzái ipgjérá titka: a lakosság magas artfini és kSzöiégi érzése Hogyan fejlődött ötvandaii a kis világ egyik legelső ipari nezőgazd KOLOZSVÁR, december hő: A linn orosz háboriival és általában a nyersanyagellátással kapcsolatban előtérbe került ismét Svédország, amely egyrészt ha- fározuttaö el van szánva semlegességének mindenáron való megvédésére, másrészt pe­dig, mert vasérc, cellulózé, fa és egyéb nyersanyagai révén egyformán fontos beszer­zési forrása az összes háborusfeleknek. Mikor a finn—orosz háborít kitört, Svédország a leghatározottabban állást foglalt minden olyan törekvés ellen, amely szuverenitását veszélyeztethette volna s habár közel fekszik SzovjétOroszországhoz, a legmelegebb rokon- szenvét bátran nyilvánította Finnország iránt, melynek szociális téren segítségére is volt. Hogy Svédország népe bátor magatartásának okait megérthessük, felkerestük Cornsa Jonel szenátort, Svédország kolozsvári konzulját, aki Svédországról és a svéd; népíélekről az alábbi érdekes adatokat mondotta: KÉT ÉS FÉLMILLIÓRÓL HATMIL­LIÓRA SZAPORODOTT SZÁZ ÉV alatt a svéd nép Svédországot a történeti kor hajnalán mér-: betétien erdőségek borították, alig nyitva ki­látást a ragyogó tavakra, melyeket szigetecs­kék hintettek be, kissé ritkulva csak az ir­tózatos robajjal zuhogó, mély völgyeket ásó, megszámlálhatatlan folyóknál, melyek vidám erőszakkal törték meg az őserdők csendjét. 5 Ez erdők mélyén élt a hajdani svéd nép, óriá­si távolságban összetákolt tanyákon, égette az erdőt, tisztásokat csinált s legeltette állatait a sovány legelőkön. Egyedül kellett megküzdenie ezer nehéz­séggel,, megvédenie életét és jószágát ősi el- 3 I enségével és egyben egyetlen pártfogójával, a természettel szemben. Ez az északi föld, mely 1574 kilométer hosszúságban terjed a legterméketlenebh, n legkedvezőtlenebb ég- ! hajlat alatt, ma 6 millió lakost számlál. É hatmillió -— ezelőtt 100 évvel csak két és félmillió volt — a legindividuáiistább népe Európának. Ez az individualizmus a svéd nép ősi öröksége, melyet földrajzi é3 természeti 'körülményei határoztak meg és alakítottak ki. Büszke egyéni szabadságára, azt féltéke­nyen őrző. büszke erejére, munkájára és annak eredményére, melyet Isten után egye­dül önmagának köszönhet. i í A SVÉD NÉP FEJLŐDÉSÉNEK TITKA j És mégis, éidekes ellentmondás: ez a fej- 1 íett, individuális érzelmű nép a legtökélete­sebben bele tud olvadni a kollektiv formák­ba, megértvén, hogy a modern közgazdasági életnek feltétele, a természeti erőknek minél jobb és célszerűbb kihasználása és a nemzet- gazdaság fejlődésének egyetlen lehetősége: a kollektív termelés. Nem túlzott az az állí­tás, hogy Svédország egyik legelőkelőbb he­lyét foglalja el a modern gazdasági életnek, nem a termelés és kivitel mennyiségét, hanem a megszelvezést és a minőséget illetőleg. Valóban gyors és rendkívüli fejlődést mutat Svédország, mely ezelőtt félévszázaddal még lényegében mezőgazdasági állam volt, tőké­ben szegény, mely a közlekedési utak építésé- I hez és azok felszereléséhez szükséges össze- ! gehet kénytelen volt a még akkor bölcsőben levő svéd iparból kölcsön venni. Rövid időn belül azonban a svéd ipar olyan óriási fejlő­dést tett, hogy ma egyes ágaiban a világon a legtökéletesebb, A SVÉD GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG Jelen pillanatban Svédország gazdasági te­vékenysége rendkívül változatos és sokoldalú s a legkülönbözőbb területeken mozog. Kivi­tele oly magasra emelkedett, hogy az ország lakosságának számaránya szerint harmadik helyet foglal el Európa kivitelében. Most már nem hiányoznak a vállalatokhoz szük­séges iőkék. Mindamellett a mezőgazdaság sem szenved az ipari fellendülés miatt. Leg­kevésbé sem hanyagolják el. Mégha talán in­kább szivükön viselik a svéd acél és termé­keinek jövőjét és nagyobb figyelemmel kísé­rik, mint az erdő kitermelését, vagy a fa ipa­ri felhasználását, mégha büszkeségük, a svéd acél-nagyipar zseniális úttörőjének találmá­nyait és hangsúlyozza, soha nem mellőzték mezőgazdaságukat. Nem is lehetne. Mert ma is ez a helyzet Svédországban, hogy a nemzet- gazdaságnak alapja, a svéd nép jólétének leg­főbb forrása jelenleg is a mezőgazdaság. An» inkább a*, mert a svéd földművelő east­tály a syéil nemzeti erők forrása. Ebből az erőforrásból — a paraszti rétegből — nőttek ki azok az emberek, akik a nagy Linné örökségeképpen szenvedélyesen foglalkoztak a növények élettanával és zseniális felfede­zésekre bukkantak. E felfedezések tették le­hetővé a magvaknak olyan tökéletesítését, mely az eddig csak mérsékelt égőv alatt ter­mo gabonunemiieknek a sarki égővig terjedő termelését biztosította. MIÉRT GAZDAG A SVÉD PARASZT? A svéd paiaszt gazdag. Valóságos kiskirály, gyermekeinek megadhatja a századunk nyúj­totta Icgmagssabbrendü műveltséget és tudo­mányos kiképzést. Életmódja, ruházkodása olyan, mint bármely világvárosi lakosé, új­ságjai vannak, könyvei, rádiója és telefonja, a leggyakrabban saját autója, melyek segítsé­gével az erdők legmélyén lakva is, szoros és állandó kapcsolatot iarl fenn a nagyvilággal. E gazdagságnak oka az oly erősen kifej­lődött. svéd individualizmusnak csodás megér­zéssel és ösztönös erővel való belekapcsoló- dása a kollektív termelésbe. A svéd paraszt­ság tökéletesen megvalósította a kollektiv ter. melés eszméjét, beszerzési és fogyasztási szö­vetkezetek létesítésével, tejgazdaságok, kollek­tiv vágóhidak megszervezésével. Az állatte­nyésztést és a földművelést is szövetkezeti alapon, kollektive végzik. E modern mezőgazdasági termelési mód­szert. a svéd nép magas szellemi és erkölcsi tulajdonságai biztosítják. Ugyanezek az erők emelik a hatmilliós Svédországot a világ leg­első ipari államai közé. Bizonyos meglévő természeti adottságokhoz az emberanyag pom­pás szellemi ereje, tiszta, megingathatatlan erkölcsisége kell járuljon, hogy e csodálatos munka megvalósulhasson. Svédország érdekes társadalmi bérén■ dezkedése Társadalmi berendezkedése e hatáskörök következtében rendkívül érdekes. Az ősi in­dividualizmus etkölcsi módon való érvénye­sülésében a legtisztább közösségi erőforrássá válik- Semmi különbség nincs a felsőbb társa­dalmi osztályok — melyeket itt csak gazda­sági osztályoknak neveznek — és a nép nagy tömegei között. A közöttük levő réteg, az úgynevezett középosztály javadalmazásai leg­többször az alsó néposztályéval azonosak, kép­zettségük, felelősségük és munkakörük ön­állósága azonban a leggazdagabb és legelőke­lőbbekével, az iparvállalatok tulajdonosaié­* val egyenlő. Társadalmilag is teljesen egyenrangúan ál­lanak. E svéd középosztály tagjai közül ke­rülnek ki az állami és közhivatalnokok, a bí­rósági és törvényhozó testületek vezetői, kik nagyon szerény javadalmazásnak, de erkölcsi tekintélyük legnagyobb az országiján. Az 5 példájuk ad lendületet annak az ezer, meg ezer k'shivatalnoknak, kik éppúgy át vannak hatva munkájuk felelősségteljes voltával, éppúgy igyekeznek lelkiismeretesen, pontosan és feddhetetlen becsületességgel betölteni azt, akárcsak a magasranguak, az ország vezetői. A magas erkohsiség és felelősségérzet, mini az államéleí alapja Nyugodtan el lehet mondani, hogy Svéd­ország egyike azon országoknak, ahol soha nem kell félni attól, hogy valami kifogásolni való akad az állam, vagy a vállalatok alkal­mazottainak munkájában. A svéd közösségi életben van egy er­kölcsi vonás, melyet se meghatározni, se meg­mérni pontosabban nem lehet, ez az erköl­csi vonás azonban letagadhatatlanul és félre nem érthetően érvényesül. A termelés minő­ségének biztosítása csak erkölcsi légkörben történhetik. Csak az örömmel végzett mun­ka eredmény es, örömmel viszont csak az dol­gozik, akit erkölcsi szempontok vezetnek. A féntemlitett erkölcsi színvonalnak az is a titka, hogy az ország népét nem szaggat« • iák osztály- és pártharcok, hol egyének, vagy ! tömegek az alsóbbrendűség érzésétől szen­vednének. Itt az egyének és az osztályok —■ ha szabad úgy neveznünk — együttműköd­nek, bizalommal eltelve a másik munkája iránt és megelégedetten vállalják a közös erő­kifejtésben nekik jutott szerepet. Most inkább, mint valaha, szükség van er­re a közösségi érzésre, amikor a gazdasági tevékenység és a világpolitikai helyzet nem tűrik meg, hogy egy ország népe egyéni kis vállalkozásokban vesztegesse erejét és a köz­tük kitörő konfliktusok között már csirájá­ban elpusztuljon mindaz, ami a közösségi együttműködésben megvalósítható. A avéd nép ezt megértette és ezért vált lehetővé, hogy minden néprétege egységesen részt vesz a svéd állam irányításában, (a. I.) ki az adóiét Az állami munkálatokkal foglalkozó és ma- gánmunkálatokat végző vállalkozásokra és építészekre egyaránt fontos elvi jelentőségű ítéletet hozGtt a napokban a kolozsvári tábla. Bruno Leiboviei bukaresti épitészvállalkozó 28,200.000 lej értékben állami építkezési munkálatokra kapott megbízást Kolozsvár közelében Leiboviei mérnök az 1939 április I-én éleíbelébett módosított adótörvény sze­rint bemutatta a vállalkozásra vonatkozó szer­ződést a kolozsvári pénzügyigazgatőságon, Adóvallomásában egyben arra hivatkozott, hogy a munkálatoknak 8 millió lejt kitevő részét még 1939 április elseje előtt bevégez­te és így a vállalkozói adót a folyó költség­es az összes velejáró kelle- vetési évre csak 20 millió lej összeg után metlerjségek : mell-, hál- és vethetik ki. fejfájások, ideges zavarok és , ?*. adókivető bizottság azonban ezt a re- I- t 1 , ,, uukciot nem volt hajlandó elfogadni es az t'fal 9V°gy. an. aJit a telje9 28,200.000 lej után állapította dók, amely mindezekre hafs jpeg. amelyet a felebbezési bizottság is hely- csökkenti a lázat, enyhíti a ben hagyott. A kolozsvári tébla recurs foly- fájdal makai és megnyugtatja tán a kivetést csak az 1939 áprilia elseje után az idegeket. E teljes hatáské- teljesítendő munkálatokra korlátozta. Ezzaí a pesség csak egyetlenegy kérdéssel kapcsolatban megemlíteni kiván- gyógyszerbenvanmegéSeza.íuQk,0hog>' 3 P*B*«gytoinÍ8ztérium 191 787­1939. számú rendeleteben ugv intézkedett, hogy abban az esetben, ha a vállalkozót ter­helő adót az egész munkálat után lerótták, azonban a munkálatot a költségvetési év fo­lyamán nem fejezték be, akkor az így szár­mazó adófeleslegeket a rákövetkező költség­vetési évre, a vállalkozó javára át kell vinni. Abban az esetben viszont, ha a munkálatok értéke időközben növekszik, a többletet az ............. uj költségvetési évben szintén adó alá kell vonni. ÉV * im; ' ' ír1- ti ■-YrfV: X/- ,-5 • ,*'*»'■ LT'-' '*5 feg. ________ Az egyik !a<loga\'ide.\i gyönyörű ín (A Romania“ nyomán.) 5) 7 J W * V<VM * M 1 I in V.V| V« MA HP ttEVRALGIME JURIST Kolozsvár város taná­csának böszöncie a Detuotiah családiamat számára aűakozoünaa KOLOZSVÁR, december 19. Kolozs’ár város tanácsa ezúton raoml kö­szönetét azoknak a neraesleJkii adakozók­nak, akik folyó hó 7-én és 9-én természet­beli és pénzbeli segéllyel járultak hozzá a szegénysor9u katonai behivoltak családtagjai részére inditott segélyakcióhoz. Alább kö­zöljük az adományozók névsorát: Babs Stefan, Váró Erzsébet, Rindt Ru* dolf, Palocsay Ferenc, Nemes János, Péntek Mihály, Ullman András, Bánffy L, Bodor Géza lelkész, Újvárosi Sándorné, dr. Darkó, Aibu Eugen, dr. Lenghin \ asilené, I.aár Fe* rencné, Benedek Sándorné, Vargha Mária, Negulescu alezredes, a CFR üzemvezetőség tisztviselői kara, a „Britania" biztositó inté­zet. az „Apostol44 gyógyszertár. Páll Sán­dor, Stanciu Constantin, Paul Petru. Elian Victor, Ambrosie, a „Somlea44 gyógyszertár. Balogh József, dr. Simon Aladárné, Stanco- vici, Cseke-cukrászda, Farkasné, Precupné, Papp Ferencné, Lakos Dezső, dr. Ornstein- né, Ghitiané, Asmen Iuliu, Goldstein Paula, Bakosné, Lászíóné, Pop Samuila, Klein Er­zsébet, a „Romana1* részvénytársaság, Mun* teanu, a „Solidaritatea Romaneasca1' szövet­kezet, Nóti, Zeif Ferenc, Bernát. Illés, Hö- rovitz, Kirkósa Gyula, Teszler, N. N., Mar­én, Vári Mihály Rosenblatt, Izsák, Schwartz, Hajdú, Léb, Török, Virágh, Hirsch, .Mamoi- stein, özvegy Bergfeldné, Bergner, Rosen- féld József, Moskovits, Friedmann, Bauer. Hauer, Feier, Lebovits, Mamlrutiu, Sala­mon, Berger, Cublesan. Krémer, Kuueh, Markovits, Bagaméri, Rosenbaum, Baksa Friedmann, Sándor, Richter, Balázs Márton, Preskes, Budai, Máthé Dénesné, Mester Gá- borné, Kiss Elemér, Bódi Irén, Tibád La­jos, Gál József, Kocsis. Sallay, Orosz Ist­ván, Jakab Mihály, Kádár Imre, Pap Kál­mán, Hegyesiné, Fabiusné, a „Record14 nyomda, dr. Mátyás Mátyás, dr. Rudas, Plu­tea főhadnagy, dr. Gherman Traianné, az „Automeeanica“ részvénytársaság, az 5. szá­mú elemi iskola növendékei és tanítói, Cio- mi Pavel főhadnagy, Törökné, Sueinné, Ker- tészné, Abrudanné, Imreh Rozália. Hersko- vitsné, Kőmivesné, Cbioreanné, Vedeanné, Pascu Valérné, Tana Andrásné, Hodosné, Kopfné. Grigorescuné, Calintué. Baierné, özvegy llranyainé, Bochisné, Vassné, a Gociman-cég, a Sárga-cég, a Finkler-cég, a Miess-cég. Goldné, a „Rigoletto44 eukorka- iizlet, Katz Jenőnc, Molnárné. az Aldescu- cég, dr. Pasca Remus. Rosenfeld. Muntean Gabriel, Barbateiu, özvegy Ládavné, dr. Fe- 1 lecan Octavian. Sttipariuné, dr, Pop Virgil. Abrudan. Kevser, Josif, Bán, Constantines- cuné, Tóth István, Bogdánná, Polacsekné, Pop Martin, Goldstein Albert, Simion v! mérnök. Jorme9cu felügyelő. dr. Corbul Victor és Corbul Ion, Nicoîae Plosca.-W7 t. ^ ^ y f': ,-J " • t sí iiM-­Német katonák vasúton száJlitanak egy nagy kali berii ágyút (A Koxttauia uj omáii}.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents