Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-19 / 293. szám

I / I 1. I N / Í K m I 9 J 9 december I 9. lammt í ICi/yesi s2ovjiei®ro3i: 8aa«äi!kocsiiS«; ellen LüxJ a fiem lsa«lsere«|; „ «ufX î. V tail\;dk(<jii üllő 1’* tsuiuo hüruyékén n:iu- cric' h4rcika-1k.it y<akiuâu>ol a finu liuuse- itff, lm$i, nv'V'Tii, hatvan tankot fognak cl, lothauf ai.ak fel n tc-zm-L liilalinatluiuiá. Trot.'kij l'îli-1-licn üsszchivla Moszkvában az első uagvorov/. liizérséşei konferenciát s nii'HsUlapi'ltiik aliüan. Iio^v a páncélos ko­csikat Lak.déktalanul he kell vezetni a szov­jet hatUereght, mert lovassággal a tize'.er- k iloniétcrcs t-i ■:/ távolságokon i'diil. a 1 ■ o 11 isctl.en háború? viselni néni lehet, vine a világháború elején kísérleteztek a cári orosz hadseregben páncélkocsikkal, teherautók lá­zára építették a pánréltoruvokat e- ezzel a kezdet.i-nes hadikoesival kitűnő eredménye- k> t értek el. Az első orosz hadikoe-i-tipus neve Riisso-Kult volt s három nehéz gép­puskát építettek n toronyba. Nehezebb ko­csik épit -érc csak a bábom folyamán ke­rült sor, akkoriban sokat beszéltek antant- körökben is a Packard-, Pierce—Arrow-, Fiai- és Austin-tipusu páncélkocsikról, eze­ket a Potemkin-müvek gyártották, de gép- puskák mellett már ágyukat is szereltei: rá­juk. A világháború végén a Jefíerv-tipust ve­zették be, négykerékhajtással és kettős kor­mánnyal, a Garford-tipusu hadikocsiban két nehéz géppuska és két kis ágyú dolgozott. Ugyanakkor megérkezett Oroszországba az ch6 angol páncélos hadikocsi, a Lanchester, Sheffield Simplex- és az Austin-tipusok, úgy­szintén a belga Minerva. Világos, hogy Euró­pa legtekinté'vesebb autógyárai háború ese­tén átállították üzemük nagy részét a hadi­kocsik gyónására. A világháború után. az orosz belső forron­gások leesiiiapodásával nckifekiidtek a haui- kocsiszerkesztésnek. Az első sikeres tipus a B4 2T, négy es féitonna 6ullyal, a forgóto- rnnyban géppuskával és egy darab 3.7 centi- méteres ágyúval. Négy ember foglal a kocsi- ’ an helyet, hálsókerékme.ghajtással, negyven- Ötkilométeres órasebességgel. A sorozatban gyártott hadikocsik egy részét rádióállomás- sál is felsí ere lték. Több sikere van a Broni —Ford könnyű íisdikocsinak. ezt a Gorki- gyárban készítik ejrr, vagy két géppuska és egy géppisztoly a fegyverzete, két ember ke­zelése alatt. Legerősebb szárazföldi hadiko­csi 0 hatkerekes, héttonnás, Lanchester-tipus- hoz hasonló jármű, majdnem öt méter bosz- SEU, hetven kilométer órasebességgel, négy emberrel, tizenriégymillimétercs páncélvas­tagsággal, egy 3.7 centiméteres ágyúval, két gépfegyverrel, vagy a két géppuska helyett utég egy kis ágyúval a kocsi hátsó részében. 4 pán célkocsi pork szenzációja azonban a hat­kereken úszó hadikocsi, kilenc tonnával, hat­vanöt kilométer sebességgel. F ord-gyártmá- nyu alvázzal, egy ágyúval és két géppuská­val.. szintén négy ember kezelésében. Az úszó hndikocsi páncéltornya 270 fokban el- hailitbató. A legutolsó megbízható adat szerint a szovjet hadseregnek 1937-ben 1000 hadi­kocsija sóit, a háború kitörése előtt, jól­értesült körök véleménye szerint, ennek kétszerese edit már a hadsereg rendelkező- ’ sőre. .Ebből csak ezer darab van Európában, a többit távolkeleti szovjetkörzetek rendelke­zésére adták. Ne bigyie azonban az olvasó, hogy a finn hadsereg nincs hadikocsikkal ellátva; angol és svéd gyárakban készitették ezeket a jár­müveket, semmivel sem maradnak az orosz páncélkocsik mögött, Á nyugati hatalmak szintén nagy súlyt helyeztek a páncélkocsik építésére, a francia hadsereg hetventonnás tankja világhites. úgyszintén az angol 80 ton­nás hadikocsi, ennek az utóbbinak őse a német 19 '7-es tank, amelynek német forrá­sok szerint — Die Panzertruppe — négy darab 7.7 centiméteres ágyúja, két gépfegy- ■ cere, százötven tonna súlya és ezerkétszáz ló­ereje volt. A nehéz angol hadikocsinak kü* ián berendezése van a szárazföldi aknák fel­szedésére. A hadik öcsi I á inad ás elhárítása nem hőny­in ií feladat, itt a spanyol földön dulo pol­gárháború hadgyakorlatul szolgált. \ nem­zeti csapatok leltalálták a badikocsilámudás ellen a legegyszerűbb eljárást. Összekötőitek tiz kézigránátot s ezt egy doboz benzinnel ei‘\ült haláltmegi elő bátorsággal n támadó kocsik alá dobták. Ugyanezt az eljárást aján­lották a Marcin hadsereg lictvcntoniiás tank­jai ellen a most folyó háború elején. Persze, e.* a Ma-szikusan egyszerű elhárítás nem al­kalmazható mindig s a liadikoosi megsemmi­sítését e rt külön elliáritótiizérségre bizzák. I finn csapatok légelháritó- és páncélkocsi- elhárító tüzérsége nagyszerű, ez magyarázza a hadi jelentési kben nap-nap után megjele­nő orosz hadikocsi-veszteségei. A Deutsche Allgemeine Zeitung gazdasági I mellékletében Packenius tollából érdekes irás I jelent meg Nyersanyagok az ajtó előtt cim- j mel Megállapítja a cikk, hogy minden mo- j «lern Uábnru univerzális kihatásaiban. Ez a-------------^-^MMgaaBa megáilnpitá-i mondja a cikk • kiilönö-en ii' i, műikor o blokád uralkodik, jut különö­sen érvényre. A tcváhLi. libán sorra veszi n szerző a vi- ki1 u\.-r anyagi Oltásait . megái lapít ja hogy ezeknek eldugulása a Duoamrdencének t)i us/oi v. í^-uak és a kii/i-ií Ázsiának hjj\ majd liav/i-ot. Az öncllátási tendencia, ahogy ej. Néun-toi á: bún, Oroszországban, vagv Ola^/orízáirban kifejezésre jut, csuk efcv komponense unnak az általánosabb igyekc- zi lock. amilyet belső gazdasági vonalnak ne­vezhetünk. mondja PackeuiuH. Más szavak­kal — írja a lap egy lehetőén zárt gaz­dasági le: -t kell alkotni, amelynek keretein behii u nyersanyag-bázis, ipar, élelmezés és i .»gyi.'/.tás szorosan össze v an hangolva s inni a locí< ntosabh. területileg is egymáshoz van kötve. A nagytéri ég ötlete, amelyet a birodalom következetesen délkelet felé ala- kitott ki. bizonvos párhuzamra talál a biro­dalmukkal-.. így például az uj olasz gazda- áai terül.ten. almi a Földközi-tengeren át .Afrikáig nyúlnak át. vagy Spanyolországban, amely Marokkóban állami területének fon­tos részeit látja s Franciaországban, ahol a világháború óta most jöttek komolyan rá ar- 1 1. hogy Afrikában birtokaik is vannak. A o'kl; arra a következtetésre jut, hogy a háborút a tengerentúli államok fizetik majd. mert az angol blokád bebizonyítja minden országnak a „belső vonal“ igazi értékét. Catherine cica karrierje és egyéb fények és árnyak a háborús Angliából ; LONDON, december IS A háborúnak mindenütt vannak árny­oldalad, még Angliában is. Pedig itt a kormány minden lehetőt megtesz a termelés és az élet zavartalan menete érdekében. De hát fennakadások, saj­nos, elkerülhetetlenek és ezt az ango­lok is tudják, akik példátlan fegyelem- mel és megértéssel viseltetnek a rte kézségekkel szemben. A SZÁLLODA, MINT A HÁBORÚ ÁLDOZATA A háborús gazdaság áldozatai első­sorban a szálloda és a vendéglóipar. A brit kormány a háborít kitörésekor ugyanis elhatározta, hogy a miniszté­riumokat és egyéb közhivataSokat vi­dékre telepíti és ecélból több nagy szállodát foglaltatott le az ország kü­lönböző részein. így pld. Llandudneban. a londoniaknak ezen a 'kedvelt üdülő­helyén nem kevesebb, mint 22 hotel nem tudta megnyitni szep­tember óta a kapuit, mert kénytelen volt a magas minisztériumok áthur- colkodására várni. A minisztériumok azonban nem jöttek. Sem Llandudnobs, sem Harrogateha, sem Buxtonba. Maradtak ot(, ahol vol lak, Londonban. Hogy azonban a lefog­lalt szállodákkal mi történjék, arról illetékesek a háború hevében elfelejtet­tek gondoskodni. A hoteleket állam­költségen mindenütt kitatarozták, niin Jen szobába telefont vezettek be, n helyiségeket frissen tapétázták és a padlót finom Pnoleumnial vonták be. Ezzel azután vége is szakadt a nagy buzgalomnak. Se közhivatalok, se ven­dégek, a szobák üresen ásítanak és a llanJudiiói szállodák, amelyek kerek egymillió fontsterling tökét képvisel­nek, holt kapitálissá váltak. 2000 főnyi személyzeti vált munkanélkülivé és amint az egyik hoteligazgató mondta, szeptember óta a linoleumoson és kár­pitoson kivül más idegent nem is lát­tak. Ugyancsak ő panaszolta el, hogy csak az ő hotelje vásárol évi ezer fon­tért a helybeli halászoktól, ezer fontért a mészárosoktól és ezerötszáz fontért a főzelékei és zöldséges kofáktól. Llan­dudno éppúgy tönkrement, mint Hcír- rogata, Buxton és a többi község. Buxtnoban (Derbyshire) egy 80 szo­bás szállodát kellett kormányrendé íetre kiüríteni, TATARESCU miniszter elnök ag újságírók, közöli £A Romania nyomán) ! a íeioglalf szobákba még a szálloda1 tulajdonosának sem szabad betennie » a lábát. A londoni üzletiekre, különösien a luxusüzletiekre, is rossz napok virrad­tak. Az emberek takarékosabbak let­tek és csak arra adnaik pénzt, ami nél- ; lciil0zhetetleni.il szükséges. Sok régi hires üzlet csukta be ajtóit az utóbbi hónapokban. Igv többek között London egyik legré- i gibb és leghíresebb őrásboltja, a Sir ! John Bennett Ltd. Alapítója. Sir John Bennett, Dickensnek volt jóbarátia. aki í több regényében állított neki örök em- j léket. A City sok cégtábláján bivalko- j dik a bárói valgy nemesi cim, de a Ben- : nett-bolt megmaradt egyszerűen annak, I ami volt. Minden londoni ismerte a 5 régi üzlethelyiséget, amelynek bejára­ta előtti hatalmas harang függött, Góg I és Mágóg aJakiaivaiI. Ha az ember ki­nyitotta az ajtót, Góg és Mágóg meg­kongatták a harangot. Ezt a hatangol most Henry Ford vásárolta meg, az amerikai aufiókiráfy s elhelyezte det roiti történelmi múzeumába. A Bennett bolt bejáratának pontos hasonmását építette fel ott és afölé helyezte el az ! eredeti Góg és Magógot, akik most ; Dickens helyett az amerikai látogatók- j nak harangoznak. ANGOL „BLOKÁD“ — FRAN-j CIA0R5ZÁG ELLEN De más üzletek tulajdonosai is pa­paszkodnak, így például nem tudják megérteni, hogy mi a/ érdeke az angol kormánynak ebban, hogy megfoitotL minden kereskedelmet u — szövetsé­gei 1 ranciaurs/ággul. Hu egy kereskedő ki akar üt ütni i ranclaorszúf/hn, A ni ón kiutazást en­gedélyre van szüksége, n francia kun rtituluson »ízűmért kell ácsorocjnin és a végén, amikor már uzt hiszi, hogy mindene megvan, kiderül, hogy nem szabad neki „külföldön“ vásárolnia. A háború elölt rengeteg cikket hoztak Londonba f ranciaru szagból, nö ruhái. kalapot, miivirágot, kesztyűt. Bármi lyen hihetetlenül hangzik is, Francia ország elveszítette a háború következ­tében angliai piacát. Az elkeseredés, amint halljuk, Parisban »gen nagy, de ! az érdekelteknek még mindig nem si- j került keresztülvinniök, bogy Angl'a • feladja — Franciaország blokádját. Ami az élelmiszerellátást illeti, itt főleg a vaj és sralonnahiány érezteti egyre jobban hatását. Ezeket a cikkeket eddig főleg Dánia szállította NagybritanniánaJc, de az ak- nabáboru következtében a dánok nem képesek többé exportálni. Hogy a szr. lonnahiányon segítsenek, Londonban uj. ételt fedeztek fel, amelynek óriási pro pagandát csinálnak: a birkaszalonnál. Ez az egyetlen „éle!miszerpótték“,mely- lyel az angol közönség kénytelen volt megismerkedni. Az elsők, akik a birka- szalonnát megkóstoltál:, két miniszter volt: Mr. Morrison, a közélelmezési és. Sir Reginald Dorman Smith, a mező* gazdasági miniszter. Mindketten a leg­nagyobb elragadtatás hangján nyilat­koztak az uj táplálékról és azt a pub­likum szives figyelmébe ajánlották. Hiába, az autarkia-poli:ika, amely el­ten Nagybrifannia eddig olyan hevesen küzdött, Angliában is kezd tért hodU tani. Birka van Angliában eiég és a birkapecsenye eddig is kedvenc ételük volt az angoloknak. Ha a busát meg­eszik, miért ne egyek meg a szalon- ! náiát is? De észrevebe'ően visszaesett az al­koholt ogvasztás is, ami annak tulajdo­nítható, hogy ai szesztermékekre óriási hadiadót vetettek ki. Szeptember óta a bor- és sörfogyasztás mintegy a felére csökkent. A rum, amely eddig nemzeti ital szám^ í ba ment;, még jobban. A rumfogvssztás I a háború előtt évi négy és félmillió ! gallon volt. most alig félmillió, A több 1 mint két és félmillió gallonos brandy- fogyasztás pedig 400.000 gallonra esett vissza. Egy nagy üzletág Nirul ma London ban: a vérátömlesztés. A „vérpad“, ahogy ezt ma Angliában nevezik, éijei- napoa! működik. A háború persze na gyón keresett cikké emelte az ember­vért és a 'Spendereket jól megfizetik. Az utolsó 17 év alatt az an^rol vörös- kereszt 3000 spendert szervezett meg, akik állandóan készenlétben voltak vé­rüket a vásárra vinni. Most a „vérpad“ 20.000 spenderrel rendelkezik, de még sok ezer és ezer név van tartalékban. Ezek a véradók a nép minden rétegéből kerülnek ki, férfiak és nők egvaránt, 18 évtől 65 évig. A vérpad főnöke Sir Janet Vau­ghan, aki nem kevesebb, mint 50 asz- szisztenssel dolgozik és még így is alig győzik a munkát'. Az orvostudo­mány mai állása lehetővé teszi, hogy nemcsak a friss vért tudják használni, közvetlenül emberből emberbe, hanem hogy a vért tartalékolni és palackozni is lehet. A spenderek tehát üvegekbe „véreznek“, az üvegeket' aztán mele­gítő-házakban helyezik el, megfelelő temperatura mellett és a vér igy 4-—5 hétig is eláll és friss marad. , A katonák bevonulása egyre talrt. A napokban egv autobuszkalauz rukkolt be, aki polgári életé utiolsó napján nyomtatott cédulákat adott minden utas kezébe az autóbuszon A cédulán a következők álltak: „Tudatom a mé­lyen tisztelt közönséggel, hogy a haza védelmében holnap Franciaországba utazom. Ezúton búcsúzom a nagyérde­mű publikumtól, amelytől azt kérem, hogy ne csüggedjenek és bízzanak fegyvereink győzelmében.“ Az autóbusz utasai honorálták a ka­lauz figyelmességét és amikor este hazatért, hogy utolsó estéjét töltse csa­ládjával, rengeteg ajándék: szivar, ci® gareita, élelmiszer, cukor, virág várta-, Bezárt régi üzletel­A vendégeket eltávolították, az egyet­len, akit nem lehetett elküldeni, a ho» teftulajdonos Catherine nevű macskája volt. Catherine cica most gyöngyéletet él, akárcsak egy mesebeli hercegnő. 80 szoba áll rendelkezésére, minden éi.iel más ágyban alhat, azonkívül gyönyörű hallja, fogadó és bálterme van, könyv­tára és olvasószobája. Ami azonban a legszebb, gazdájának csak ugv szabad meglátogatnia a saját macskáját, ha arra minden alkalommal külön enge- délytkér a külügyminisztériumtól. Mert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents