Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-16 / 291. szám

1939 de ce itt her i 6, Vépes© hullott Szicíliában. Egy ismeretes égi tünemény ez, melynek eredetével is már végleg tisztába jött a tudomány. Régebben a kozmikus por lecsapódásá­nak hitték egyesek, a sivatagi homok vagy vulkánikus hamu szétszóródásá- nak mások. Ma már egy érdé lm ül eg tudományos elemzés alapján — csak sivatagi por látogatását állapítják meg a véresőben, mely a Földközi-tenger mentén, Nyugat-Amerikában és k.ná- ban hull olykor, aránylag kicsi sugár- körben. De van úgy is, hogy a sivatagi por nagy utalt végez: eljut a Skandi- náv-félsziget környékéig, ahol most uiabb háborús feszültség támadt. 1901- ben Dánia volt határa, 52 millió tonna hullt Európára. A babonás nép ilyen­kor meghökken. Szik illában is most, mint! régebben cselekedtek az emberek, ijedten háborút jósol a nép a véreső» bői, pedig tudhatná már, hogy — saj­nos —- csak a háborúban lehet vérozön, egyébként a Szahara jő, figyelmeztetlve a Vezúv társaságában: bizony por és hamu vagyunk. De csodálkozhatunk-e a népi féíszen, mikor ezt a természeti véresőt napokon át fülledt és párás le­vegő előzi meg, az ég nyomasztóan őíomszürke, az ember nehezen léleg­zik és a. csillagászati jelentések a nap­foltok szaporodásáról és nagyobbodó» sárőí irnak? Ilyenkor beteges lesz a magaviselet. A tanult! ember is meg­döbben. Aki például tudja, hogy pén tek és a 13-as szám nincs egybekap­csolva szerencsétlenséggel és tudja, hogy az üstökös nem jelent okvetlenül háborút vagy dögvészt. Mégis ossze- .szorul a szive önkéntelen, Miért ne félne hát Szicíliában az ember, éppen a földrengéses és íüzhányós területen, most, mikor már Európa több pontján lángol a habom. Az idegek ott is vise» lösek, A lehetőségek tárva-nyitva. El­végre az ember még nem — emberfö­lötti. Könnyű ilyenkor a szokásos po- ilfíikai keneíességgel etetni a tisztelt és nemes társadalmat: ki keli irtani á ha bona irmagját és ily feszült időkben rákésztetni az embereket, hogy őriz-“ zék meg s hidegvérüket és fegyelme­zetten ráhagyva mindent bölcs vezető­ségük Ielkiismeretére. várják meg, ami elodázhatllan úgyis megérkezik. (Szinte [mondaná az ember: amint a csillagok­ban meg van ir\a!) Ámde az ember- nek idegei vannak és ezek néha nem l engedelmeskednek az észnek és a pa­rancsnak — nem haragudhatunk mert hosszú megpróbáltatások: egy világháború következményei s évtize­des félsz az új világháborútól kissé megviselték, sőt meg is őrölték azo­kat. A szicíliai babona és a más szi­cíliaiak félelme, ha véreső hull az ég hői és háborús vér öntözi Európa né­hány országát, ahol mind egyformán szenvedő ártatlan emberek vannak zak­latott idegekkel, valóban megbocsát« ható. Természetesen mindent el kell követnünk viszont, hogy a zaklatott ideg ne kerekedjék felül. Jő üzleteink „Elcsendesedett a gabonapiac“ írják az ország különböző részéből, ami a I világért sem jelenti, hogy a gabonaki vitelben fennakadás lenne. Ez a hir > jelenti, hogy az üzlet első része, az ösz- szevásáríás nagyobbára véget ért és egyelőre a gyüjíőteíepekre való szállí­tásban „lélegzési szünet“ következik, Még ha nem volna így, az üzleti láz más területen sikkor is épp elegendő kárpótlást nyújtana. Nemrég jelent meg egy pontos jegyzék, mely a pet- róleumtérmékek hatalmas arányban fo­lyó tengeri kiviteléről számol be. Nem beszélve a szomszédos országokba és Németországba tengelyen történő nagy kivitelt, Olaszország 43 ezer tonna nyersolajat, 15.800 tonna benzint, 6 és félezer tonna petróleumot stb., Anglia 14 ezer tonna könnyű és 11 ezer tonna nehezebbfajta benzint, 9 ezer tonna egyéb terméket, Franciaország hasonló mennyiséget és hét fontosabb vásárló ország ugyancsak jelentékeny főidő la j- anyagot rakott hajókra nemrég. Hol van még az állat-, fa- s egyéb kivitel? De a behozatal is élénkké kezd válni, szántunkra kedvező körülmények fo­lyam*»» műnek látható jele, hogy » I i f r v z é K ■ -í*ö21iRS»ifö-3£i3ű£S A hamburgi gyarmati szervezet ünnepséget rendezeti & tanagi harcokban el­esett gyarmati! katonák emlékére. A kép Wias.man hősi halott szobrának megkoszorúzását, ábrázolja. Ä vilâţnfacl neigidiiek megfelelően mtidosiftaif a nűmel-rtmíii gaiűjság! egyczmfnut BUKAREST, december 15. j (Rador.) Már hosszabb ideje tárgya lások folynak a román kormány és a német gazdasági bizottság között a ta­vasszal megkötött gazdasági egyez ménynek a háborús konjunktúra által előidézett uj világpiaci árakhoz való alkalmazása céljából. Az egyezményt valószínűleg egy™~két napon belül alá írják. A háborús London problémái Hová tegyék a férfiak szakjukat a gázálarcban? Milyen magas íegyen a női cipősarok? — Mi lesz a lóversenyekkel, ha sokáig tart a háború ? LONDON, december 15. Közismert dolog, hogy az angol lapok úgy­nevezett „levelezés rovata“ különleges specia­litás és azokra, akik — gyönyörűségből ol­vassák az ujságlepedőket — valósággal üdi- tőleg hat- Annyira, hogy egy rossznyelvij amérikai író ki is jelentette: a Times levél­rovata körülbelül legélvezheiőbb része a lap­nak. Nálunk a legtöbb esetben becsületükben snegtámadoti, vagy magukat megtámadni vélt politikusok szoktak „nyílt levelet“ in­tézni a lapok szerkesztőihez s pár olyan hon» polgár, aki nincs megelégedve a vasutak me­netrendjével, vagy szobrot kíván emeltetni egy szerinte méltatlanul elfelejtett Írónak. Angliában más a helyzet; a napilapok szá­ma meglepően kevés s ennek következtében például Londonban alig: van újság, amelyet leg* alább félmillió ember ne olvasna. Ennek az, óriási tábornak a tagjai között ezerszámra akad „ráérős“ ember, aki más ráérősekkel együtt néha hetekig tartó vitá­kat folytat, például a Times hasábjain, Ang­lia költözőmadarairól. Ha már a költöző madaraknál tartunk, ne felejtsük el megemlíteni azt a levelet, ame­lyet Chamberlain miniszterelnök irt vagy tíz évvel ezelőtt a Times szerkesztőjének. Nagy csodálkozását fejezte ki, hogy a feketerigók abban az évben szokatlanul későn jelentek meg a londoni St. Jame6*parkban, A dolog hátteréhez tudni keli, hogy a levél megírása napján Angliában súlyos politikai krízis volt, parlamenti vihar.,, és hogy Neville Chamberlain akkor is tagja t*olt a kabinetnek. Az angol napilapok szerkesztőihez inté­zett levelek érdekes világot veinek a háborús Anglia mentalitására . Bár a lapok oldalszámát itt is korlátozták, a közönség továbbra is nyalábszámra küldi leveleit a szerkesztőkhöz. Itt van például egy levél, amely a Daily TelegrapVi-ban jelent meg: — Nagy érdeklődéssel olvastam azt a cik­ket — írig egy angol lelkész felesége ™ smely arról számol be, hogy hány szakállas férfi kényszerült a megváltozott viszonyok következtében megválni arca ékességétől, mert ilyen módon a gázálarc viselése kony- nyebb számára. Véleményem szerint erre az áldozatra semmi szükség sincs s itt elő sze­retném terjeszteni egy ötletemet, melynek segítségével a problémát kitünően meg lehet oldani. Erre a célra leghelyesebbnek mutatkozik a hajgöndöri* tő csatt használata, amelyet szinte minden szel.üzletben jutányos áron meg lehet vá­sárolni. Ezeket a esattokat ugyanúgy kell alkalmaz­ni a szakállon, mint mi nők a hajunkon szoktuk, azzal a különbséggel, hogy miután a szakáll természetszel üleg keményebb, több csatt szükséges. A csattok segítségével a szakállt az áll alá lehet göngyölni s igy a gázálarc felvételének semmi akadálya nincs. Másik beszél: — Mintán a benzin adagolása nagy nehéz» * «egeket okoz az autóforgalomban s ennek következtében a kerékpár ára hihetetlen ma­gasságra szökött, azt hiszem — írja egy nyu= galmazott tengerésztiszt felesége — nem volna helytelen ötlet, ha visszatérnénk gyermekkorunk kedves emlékéhez, a gör­korcsolyázáshoz. Aki fiatalabb korában egyszer már elsajátí­totta, az könnyűszerrel tesz ismét rutinra szert a görkorcsolyázásban. — Feleségem — írja egy férj, aki böl­csen, álnév alá rejtőzik —• lényegesen idő­sebb, mint én. Ennek ellenére azonban na­gyon fiatalosan öltözködik: szoknyái például véleményem szerint nagyon rövidek. Á ma­gam részéről természetesen nem szólok bele a dologba, mert nem akaróra kedvét szegni, de. legutóbb olyan cipőt vásárolt, melynek sarka (lemértem) nem kevesebb, mint tizen­két centiméter. Bár a női divat kérdései te­rén járatlan vagyok; nem gondolják az olva­sók, hogy ez a tizenkét centis sarok kissé túlzott? A következő levél csak egy a sok közül, amely erről a témáról értekezik: Az angol kabinet kijelentése szerint leg­alább három esztendeig tartó háborúra kell számítanunk. Ezt a felfogást az angol iósport szempontjából lehetetlennek tartjuk. A turf- él.et ilyen hosszú időre szóló megbénítása helyrehozhatatlan károkat fog okozni a ló­tenyésztésnek. — Minthogy németül és franciául megle­hetős készséggel beszélek ■— írja egy közép­iskolai tanár — kénytelen vagyok megcáfolni olvasőíársam, Mr. W. W. Edwards azon ki­jelentését, mely szerint az angol külföldiek számára „nehéz“ nyelv. Nézetem szerint nyelvünknek mindössze két nehézsége van: az egyik a hallással, a másik pedig a látással kapcsolatos. Másszóval kifejezve tehát az an­gol nyelvnek csupán a kiejtése és a helyes­írása nehAz. , H. A. 'ÁfezpJLri* Magyar sztár Hollywoodban Jel nie j két magyar színésznő van tlolly- woodban- Hajmássy Ilona és Gaál Franciska, iilind a lei töröl sokai irnak a filmváros éti Network fi talapjai, de ha az ember ezeket a j'lri’t gokat olvassa, rájön, hogy úgy Fran­ciskának. mint Ilonnak igen rosszul megy Ifin'şv.oodban Még enni sem kapnak rende­sen szegi nyh eh. Borzalmasan fogyasztják őke: és csupa, rossz szerejiel kapnak. Pénzük az 7 tin, rengeteg. De egy lehetséges színész­nőnek — és mind a kettő nagyon tehetséges — nem elég qz, ha hetenként felveszi <t gyárban a csekket. Színésznőnek szerep kell, e nahül táiog, mint a szárazra vetett hal. Franciska, akinek aranyos humora Európa- szeite hires volt, karcsú és 18 éves lett Hol­ly ive ódban. És a világ legostobább szerepeit játszatják vele. Sajnáljuk szegény Francis­kát. mikor legutóbb láttuk Bing Crosbyval. Ez a: istenáldotta humorú színésznő olyan szerepet kapott, amelyben minden komikat tehetsége a hanyatt- és hasraesésben nyilvá­nul meg felváltva. Szerepe kluja az volt, mi­kor a reggeliző Bing asztaláról ellopta és meg ette a legjobb falatokat. Borzasztó, hogyt mit csináltuk szegény Franciskával Holly­woodban. Rémesek az eddigi filmjei, egysze­rűen nem ismerik fel, hogy mit tud és főleg mit tudna produkálni, ha megfelelő szerepet adnának neki. A másik magyar sztár Hollywoodban Haj­ni ás sy Ilona, akit Hona fíasseynck keresz­teltek el. Ővele sokkal nagyobb cocát csinál­tálc annakidején. mint Franciskával, óriás reklámmal harangozták be, aztán adtak neki egy jelentél:’elen, kicsi szerepet és végül el­ejtették. A „Motion Pictures“ legújabb szá­mában könnyekig megható interjút olvastam Ilonáról. Elmondja ez a kedves, szép, szőke magyar lány. hogy mit szenvedett Hollywood­ban. Hossza, hosszú hónapokon át nem ka­pott szerepet, és kimondhatatlanul szegy élté, magát, hogy csak felveszi a fizetését és arra a kérdésre, hogy mikor fog játszani, mindig csak azt felelhette, hogy: — A’em tudom, azt mondták, hogy tárjak türelemmel. De ilyen­kor senki sem türelmes. Füti az ambíció és úgy érzi, hogy tud és igazságtalanul mellő­zik, Hajmássy Ilona élete legborzasztóbb nap­jait élte át a napfényes mesevárosban. Mi­kor legelső, úgynevezett test-jei elkészültek, a próbafelvétel lepergése titán azt mondta neki a direktora: —- Nem tudom, mit csinál­jak magával. Lehetetlen kövér a vásznon, az arca is rossz, a hangja sem érvényesül. Egy­előre nem kaphat szerepet. Fogyjon le és várjon... — A bánatban fogytam le — meséli Ilo­na a hollywoodi ujságirónőnek — ezt mond­ta szemembe, amikor Pesten engem tartot­tak a legszebb alakú színésznőnek. Mert a filmfelvevő gép borzasztó. Mindenkit sokkal kövérebbnek mutat. És a legrosszabb az volt. hogy beláttam, hogy a direktoromnak igaza van. Rossz és csúnya voltam a vásznon. Sze­rettem volna meghalni... Most végre szerepet kapott a ,,Balalajka': cimü filmben. Nelson Eddy a partnere, az n színész, aki eddig Jeanette McDonalddd játszott. A film állítólag nagyon érdekes és szegénv megkínzott és kiéheztetett Hona végre beérkezik benne. Amit szívből kívá­nunk neki és a másik elhanyagolt sztárnak, Gaál Franciskánál'. (M. L.) 4ng’ia visszavonja íen* gerx eredét fCmáluéi SANGHAJ, december 15. (Jéatior) Ştefani: Újabban további bárom brit ágyunaszad kapott utas> iást, hogy vonni jón vissza a Jangcse folyóról. Ismeretes, hogy októberben 5 naszádot vontak vissza az angolok. A Jangcéén még kéi, Kína többi vizein pedig 3 angol naszád tartózkodik. >1 brit tengernagyi hivatalnak másutt van szüksége a tisztekre és legény­ségre. I piacon rendkívül erős a külföldi valu- j ták fölajánlása. A behozatal élénkülő» I sét a külkereskedelmi hivatal 200 mi! Iió lejre szóló engedélye segíti most. amely bizonyos áruhiányt orvosolni fog és az indokolatlan drágaságot egy- egyfelé enyhíteni fogja. Ez a folyamat sürgős és ezt a körülménvt aláhúzza még az engedély ama föltétele, mely 15 napi határidőt engedélyez, nyilván olyas áruk beszállítására, melyek már a vámokon várnak. Kedvező tünet, hogy ebben a lendületben máris lehe­tővé vált a kétségtelenül indokolt moz­galom, mely bizonyos irányban a szam­bád forgalmi devizák megállapítását akarja kieszközölni. A külkereskedel­mi hivatal különben már kissé rokon- szellemű fontos könnyítéseket eszkö­zölt: a külkereskedelmi forgalomba tartozó hajóbér és biztosítási di'kifi­zetésekkel a szabad devizák terhére megengedi külső vonatkozásokban s az érdekelt ügynökségek a kifizetési en gedélyek megérkezéséig letétül a kül földi pénzértéknek megfelelő lej ellen­értékét elfogadhatják. Mindezek a részletek megértel/ik azt a nagymérvű javulást, mely a gazdasági és pénzügyi helyzetben mutatkozik. Remélnünk le hét, hogy hamarosan visszakerülünk a nyári, sőt &z 1937-es állapotokhoz ha­sonló helyzetbe.

Next

/
Thumbnails
Contents